Dunántúli Napló, 1984. szeptember (41. évfolyam, 240-269. szám)
1984-09-02 / 241. szám
(Fotó: Panyik István) r ve nyel oazársor mögött kezdődik. A lakóházak a dombra kúsznak, a házak között szűk sikátorok nyílnak, a sikátorokban kis műhelyeket, boltokat találni. A település itt éli valódi életét. A legtöbb görög tengerparti kisvárosnak ez a szerkezete: a kikötő körüli világ az üzleté, a turistáké; a személyes, egyéni, emberi élet mögötte húzódik meg. Ermioni köznapi életét keresem. Egy őszhajú férfi a háza küszöbén rozsdás szögeket egyenget. Az egyik ház udvarának sarkát dróthálóval kerítették el. A sarokban tyúkok ka- pirgálnak. Az egyik szűk utca szögletén gyászruhás fiatalasszony lép elém. Elkapja szemem a mozdulatot: a kerítésen kihajló bokorról fehér, csillag alakú virággal behintett ágat tép, a virágot arcához emeli, megszagolja. Amikor eltűnik a házak között, visszafordulok, én is szakítok a virágból: mézédes, bódító illata van. Amikor fölérek a dombra, látom, hogy a kisváros másik szélét is a tenger mossa. A sziklába vájt lépcsőkön két gumicsizmás ember jön föl a tengerről. A házak udvarán hálók száradnak. A hajóépítő mester műhelye a tengerre néz. A ház előtt, a parton épülő hajók hevernek. A hajók bordázata olyan, mint a hal csontváza. Ermioni kőből épült, de a városka mégis más, mint az ugyancsak kőből emelt dalmát tengerparti városok. Ott a tengervíz sója szívja fehérre a falakat. Itt mésszel festik fehérre a házakat, így védekeznek a hőség ellen. Ermioni olyan, mint egy zsák kidőlt kockazukor. Minden kőkerítés, minden házfal mészfehér. Ermioni újjáépül. A régi, düledező házakat lebontják, és helyükön korszerű anyagokból, lyukacsos, kétszer égetett téglából vasbeton vázra új házat emelnek. De a vasbeton vázra fölhúzott, tégla falú házakat is fehérre meszelik. A házat kúpcseréppel födik, s a gerinc végét az ereszcsatorna fölött éppen olyan stilizált, legyező vagy kagyló alakú cseréppel zárják le, mint amilyenek az ókori görög épületeket díszítették. Megéhezünk, de élelmiszerüzlet helyett csak egy gyógyszertárt találunk. A kis pátikuslány kijön az utcára, és elkísér addig a házig, ahol a kenyeret árulják. Ez még igazi pék. Ha gépekkel dolgozik is, maga dagasztja, maga süti, maga árusítja a kenyeret. Amikor látja, hogy idegenek vagyunk, bevezet a műhelybe, megmutatja a dagasztóteknőt, a villanykemencét, a sütőlapátokat. A kenyérért elfogadja a pénzt, de ajándékot is ad: egy lángos formájú, kissé sótlan sült tésztát. Olyasmit mond, vagy inkább mutogat: — Máskor is hozzám jöjjenek... Lejtős, szűk utcákon megyünk vissza a főtérre. Az udvarokon szőlőlugasok zöldellnek, fügebokrok, barackfák, aranyal- mafák nyújtják át karjukat a fehér kőkerítéseken. Az egyik ház előtt megállók: a napraforgó tányérjának hazai sárga-barna színe tör föl a kövek közül. Az utca arasznyi közzé szűkül. Keskenyebb, mint a legszűkebb velencei utca. Hogyan lehet ezen autóval közlekedni? Az ermioniaknak, úgy látszik, van humoruk. Az arasznyi köz bejáratánál egy szabályos közlekedési stop-táblát tűztek ki. Tüskés Tibor „Folyékony" ülőbútor Három évvel ezelőtt Peter Smith ausztráliai bútorkészítő úgy próbálta ágyhoz ,kötött nagyanyját megszabadítani fájdalmai egy részétől, hogy vízzel töltött műanyag zsákokra fektette. A zsákok azonban túl hamar felszakadtak. „Ahhoz azonban elég ideig maradtak egybe, hogy rájöjjek, ez az ötlet megvalósítható" — mondta Smith. Februárban Smith Wa- tercomfort Cofnpany-je elkezdte gyártani a szabadalmaztatott, vízzel töltött székek sorát a New South Wales-i Caringbah- ban szanatóriumok és magánlakások részére. Minden székben könnycsepp alakú műanyag párnák vannak, a vízágyakban használtakhoz hasonlóak. A három párna úgy fedi át egymást, hogy alátámasztó, mégis hajlékony ülést formáz. A Medco modell félrehajtható kar- és lábtámmal van fölszerelve, és görgőkön jár. A széket úgy tervezték, hogy a legszűkebb ajtón is átférjen, és olyan Sérülteknek szánják, akik nem tudnak fölkelni, vagy dialízisre szoruló vesebetegeknek, akik órákig a géphez vannak kötve. A szék fölöslegessé teszi, hogy az ápolóknak kelljen a beteget gyakran megfordítani a felfekvés elkerülése céljából. A Hydrocline modellnak dönthető és párnázott lábtám- ja van. Ez alkalmasabb mozgásképes idősebb betegeknek. A szék bőrhuzatú változata otthon is használható. Súlyosbodó éhínség Afrikában Az ENSZ adatai szerint 24 afrikai országban aagasztó élelmiszerhiány uralkodik. Az ENSZ Nemzetközi Élelmezés- ügyi Szervezete (FAO) legutóbbi, Nairobiban és Rómában közzétett afrikai jelentésében arra a következtetésre iuf. hogy az érintett országoknak 1,6 millió tonna élelmiszerre és 2 milliárd schilling értékű pénzsegélyre lenne szükségük, hogy pótolják a szárazság, az állatokat ousztító járványok és a lakosság összetűzései által okozott veszteségeket. A tartós szárazság Lesothóban és Mo- zambikban, a kártevők ousztí- tása Tanzániában különösen naav Ínséget idézett elő ebben a három országban. A aabonatermelés Afrikában 1983-ban, mint az előző években is. csökkent a megelőző évhez viszonyítva. Az évszázados Borbála-nap nyomdokain Baranyai bányásznapok 1951-1971 A hagyományos Borbálanapi ünnepeket a szocialista átalakuláskor fölváltották a bányásznapi ünnepségek, minden év szeptemberének első vasárnapján. Az elsőt 1951- ben rendezték meg, s hangulata a legendás „széncsaták" légkörében telt el. A párt, a kormány nagy gondot fordított a termelés fölfuttatására, ezért ezeknek az éveknek az ünnepségei a termelési eredmények és százalékok hangsúlyozásával, olykor túlhajtásával teltek el. Az első bányásznapon, 1951. szeptember 2-án avatták föl a csertetői csendőr- sortűz emlékére emelt első emlékművet, Pécsett és Komlón hatalmas méretű fáklyás fölvonulás járta be a város utcáit, bányászok ezrei ünnepeltek. Ekkor volt a 13 500 lakosú Komló várossá avatása, s a brigádok ennek tiszteletére sorra tették termelési felajánlásaikat. Kiemelkedett a nagymányo- kiak terve, melyben az éves terv befejezését december 21- re Ígérték, s a termelésben 5000 tonna szenet terven fölül. Az első bányásznapon 1 millió Ft hűségjutalmat osztottak ki. Az előző havi termelési versenyt Ferenc-akna nyerte 109,6%-kal, a második Pécs- bányatelep lett 106%-os teljesítménnyel. A következő évek ünnepségei hasonló szellemben zajlottak le. 1952-ben a komlói ünnepi műszak 134,9%-os, valamint a pécsbányatelepiek 103%-os teljesítménye kívánkozik az élre. 1953-ban a pécsi Szénbánya Vállalat 7954 tonna szenet adott terven fölül, míg 1954-ben a tervét 104%-ra teljesítette. 1955-ben a frontbrigádok páros versenyének eredménye augusztusban 9959 csille lett, a pécsi bányászok 104,4%-ra, a komlóiak 101,1%-ra teljesítették tervüket. így erre az évre Komló termelése hatszorosan, a pécsi medencéjé majdnem kétszeresen haladta meg a háború előtti évekéit. 1956-ban a kormány a II. ötéves tervben a 'feketeszénbányászat 33%-os növekedését határozta el, a baranyaiak a tervezett 25 000 tonnából 8252 termelését végezték el a terv első évében. Ezekben az években sok brigád kapott magas kitüntetést: 1952-ben 283 kormánykitüntetést, 1956-ban 2405 elismerést kaptak a mieink. 1954-ben a pécsi, 1955-ben a komlói tröszt nyerte el a Munka Vörös Zászló Érdemrendet, illetve a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. 1952-ben a moszkvai rádió ünnepi műsorban emlékezett meg rólunk. A szociális és egészségügyi eredmények sokaságából kiemelkedik a sikondai éjszakai szanatórium megnyitása, 1953^-ban, 1955-ben Komlón 2500 új -fakást adtak át, Pécsett 800 lakásos új városrész épült, 1956-ban 2000 bányász üdült. Ekkor vezették be a 10%-os liászpótlékot is. Az ellenforradalom nagy károkat okozott Baranyában is. A termeléskiesés 36 millió tonna értékű szénmennyiségnek felelt meg, és 600 000 Ft értékű anyagot hurcoltak el, rongáltak meg. 1957-től rövid idő alatt talpraállt a mecseki szénmedence: ebben az évben a pécsiek havi átlaga 101,1%, a komlóiaké 104,2% volt. Ekkor csatlakoztak az uránbányászok is az ünneplésben szénbányász társaikhoz. A termelés fölfutását mutatta, hogy a hároméves terv előirányzata 220 000 tonna szén kitermelése lett, 1958-ban a trösztök közti versenyt Pécs nyerte, s ezt megismételték 1960-ban is. Ez utóbbival a Bányásznapi Vándorserleg elnyerése járt. Emellett mind a pécsi, mind a komlói bányászok számtalanszor elnyerték a SZOT vándorzászlaját és más magas kitüntetéseket. Megindult a nagyarányú gépesítés is. 1962-ben kezdődött meg a bányák újabb rekonstrukciója, ennek keretében a Zobák-akna építése, a szénmosó, az Ist- ván-akna korszerűsítése, a szilikózis elleni kutatások új lendületet vettek. 1963-ra adták át a bélatelepi üdülőt, az új legényszóllót, 1965-ben lakásépítésre 600 millió Ft-ot irányoztak elő. Megépült az Uránvárosnak ismert városrész. 1968-ban ülték a vasasi Petőfi, akna működésének 100. évfordulóját, ekkor avatták a bányászotthon udvarán a hősi emlékművet. A petőci óriásakna is ekkor készült, el. 1969- ben a moszkvai rádió ünnepi műsora következett, ekkor tartották a tudomány legújabb eredményeit ismertető tanácskozást is. A Zobák-akna építése befejeződött. 1971-ben adták át Komlón a Csille Áruházat, ebben az évben ünnepelték a város 20 éves évfordulóját. Az újabb idők ünnepségei bensőséges hangulatban zajlottak le. Az előző nap este mindig fáklyás fölvonulás, koszorúzás vezeti be az ünnepséget, melynek keretében megkoszorúzzák az 1964-ben felállított csertetői Bányász Emlékművet. A bányásznapot kora reggel zenés ébresztő köszönti, majd Pécsett és Komlón nagynvűlés emeli az ünnepélyességet, kitüntetések átadásával. Délután kulturális és sportrendezvények szolgálják ’a bányászok és családtagjaik kikapcsolódását. 1969- ben Strauss-est, szabadtéri játékok sz^jepeltek a műsoron, élőképek mutatták be a múltat, a jelent. Színre került Őrsi Ferenc: A tűzre épített város legendája c. színműve, mely Varga János írása alapján készült. Az előadást Sik Ferenc rendezte. Számos más esemény zajlott le. A bányásznap jelentősége az elmúlt időszak racionalizálási, visszafejlesztési kísérletei után ismét a régi helyére került, mivel az országnak a liászprogram keretében egyre több jó minőségű szén kell. A szén- és az uránbányászok eredményei minden évben rájuk irányítja a figyelmet, és ez az ünnepség is bizonyítja azt a megbecsülést, amelyben a föld alatti munkát végzők áldozatosságát részesíti az ország. a megye lakossága. Eljött az idő, hogy ez az élet- és munkakörülményekben is tükröződik. Vargha Dezső levéltáros Keresztrejtvény Bányászünnep Vízsz'ntes: 1. A köszöntő első sora (zárt betűk: S, T, T, Z, J, K, Y). 13. Nagyobb jó- száa. 14. Meghatározott irány. 15. Medréből kiáradó. 16. Neves svéd koreográfus (Mats). 17. Egyenletes pergő hangot ad. 20. Nagy testű tengéri hal. 21. Vékony műanyag lemez. 22. Országos Tanács. 24. Kissé elhajlott. 25. Gyógyászati alapanyag. 27. Őslakos idegen szóval. 28. LaDÓtál. 30. Angol olaj. 31. Távközlési létesítmény. 32. Pincsi kutya. 33. A valóságot tükrözi. 34. Mércére tesz. 36. Rend ellen uszító. 39. Mindenre kiterjed. 41. Fő- váro- a Balkánon. 43. Verset megkomponál. 46. Medence és folvó Belső-Ázs'ábon. 47. Zrínvi Ilona. 48. Iskolai büntetés. 49. Zene istene az egyiptomi mitológiában. 51. Angol egves. 52. Részben magyar származású, albán trónkövetelő. 53. Ázsiai széles selyem öv. 54. Dunakeszi része. 55. Honvéd alezredes, Bem szárny- segédje volt. 57. Mitológiai királylány. 59. Történelmi nevezetességű község. 61. Régi vár- meo»e. 63. La .. .-Yradier dala. 65. Folyékony oldat. 66. Angol fizikus és matematikus, integrált tételt neveztek el róla. 69. Korral járó rövidítés. 70. József Attila egyik verse. 72. Elfogadható magyarázat. Függőleges: 2. Világjáró zeneművész. 3. Erbium vegyjele. 4. Sebességgel száguld, 5. Magasra tart. 6. Erőszakkal megszerez. 7. A tea idegen neve. 8. Ek! 9. Az ENSZ első főtitkára volt. 10. Munkácsy-díjas szobrász (Pál). 11. Pótolja az esőt. 12. Rövidített pályán le- és felszállásra alkalmas repülőgép. 13. A vízszintes 1. folytatása. (Zárt betűk: N, O, O, Z, Á, Á). 18. Hirtelen felocsúdik. 19. Japán szellemi játék. 21. Ruhát javítgat. 23. Dugig megtölt. 24. Héber eredetű női név. 26. Közel-Keleti pénzegy- séa. 29. Lepergeti a filmet. 31. Ókori lovas nép. 32. Erdeink gyakori vadja. * 35. Keringőszerű lengyel tánc. 37. Női be- cézés. 38. Névnapja november 4-én van. 40. A munkásmozga- lom mártírja a Tanácsköztár- saisáa idején (Oszkár). 42. Ko- lombusz egyik kisebb hajója. 44. ízesítő. 45. Énekes színésznő (Mária). 50. Vágásra szánt sertés. 52. Vegyi anyaggal tisztít. 54. Néhány újjnyi hosszúság. 56. Templomforma az ókori görögöknél. 58. Zenemű rövidített jelzése. 60. Jugoszláv üdülőhely Split közelében. 62. Kockáztat. 64. Francia megye. 65. Jégkrém-márka. 67, Kicsinyítőképző. 68. A fénysűrűség egységének rövidítése. 71. Párt! Bogyó Imre Beküldendő: a vízszintes 1. és a függőleges 13-as sorok megfejtése legkésőbb augusztus 10-én (hétfő) déli 12 óráig oeérkezőleg, LEVELEZŐLAPON, 7601 Pf.: 134, Dunántúli Napló szerkesztősége, Pécs, Hunyadi út 11. címre. Az augusztus 19-i lapban közölt rejtvény megfejtése: Barna a héja, s úgy fogom marokra mint megszorítok egy parasztkezet. Könyvjutalmat nyertek: Gele- ta Ferencné, Balatonmária, Tölgyfa u. 4., Lázár Józsefné, Pécs, Ifjúság út 3/b., Óbert Józsefné Beremend, Sopronyi Gézáné, Pécs, Hajnóczy u. 29/b., Suti Mihályné, Komló, Dózsa u. 3. A könyveket postán küldjük el. Rádió metlett. Bánya Kéremszépen, tessék csak megkérdezni tőlem, melyik a legkedvencebb műsorom, ezt felelem rá: a falurádió. Azért, mert érdekes, szép, és figyel met felkeltő riportok révén szerzek tudomást a magyar mezőgazdaság mindennapjairól, termelési gondokról és nagyszerű teljesítményekről, a termelés és tudomány kézzel' fogható eredményeiről, másfelől pedig bepillanthatok a me zőgazdaság sokszázezernyi dől gozójának életébe, amikor a mikrofon előtt vallanak sorsukról, örömeikről, reményeikről! Átlaghallgatója vagyok a fa luródiónak, amelynek munka társai — igazán megérdemel ten — Rózsa Ferenc-díjas új- sáqírók. Jó szívvel gondolok rájuk. Miért ez a kis bevezető? Azért, mert elakadtam. Hogy* világosabb legyen: a „Rádió mellett” című rovatban — amé lyet most már néhány éve „el követek” lapunkban — nen műsorkritikát írok, hanerr\ egyes műsorok kapcsán am éppen eszembejut, lehetőleg a közélet tükrében. Nos, báJ nyásznap lévén (amikor e sorokat írom, még közeledvén) azon tűnődtem, hallottam-e valamit a rádióban bányászokkal, bányamunkával kapcsolatosa Kiderült: nem sokat. Ta Ián semmit, leszámítva néhány sainálatos balesetről, amelyek előfordultak hazai bányáink eqyikében-másikában. De ta ■Ián mégis ... hátha ... valami riportot... valahol... egy bányatelepen . . mondjuk bányászcsaládok sorsát — életét illetően... Mi zajlik a hajdanán híres bányászvárosok ban . .. Megtalálták e helyüket a hajdan toborzott bányászfiatalok...? Hogyan teremtettek otthont maguknak az új lakótelepeken ...? Családot alapítottak ... gyerekeket nemzettek .. . gyermekeik felnőttek... és követik e apjuk hivatását... vagy más pályára lépnek, mert... Hogy miért okoz gondot ma is a munkaerő utánpótlás....? Másfelől: milyen gazdasági és műszaki gondok okoznak fejfájást a bányák vezetőinek ...? Hogy milyen változást (és mennyi csalódást!) idézett elő a hatvanas évek döntése, miszerint be kell zárni néhány bányaüzemet, a bányászokat áttelepíteni az orszáq másik felébe... mert az óla; előtérbe lépett, mint korszerűbb energiahordozó . .. Aztán beismerni, hoqy elhamarkodott lépés volt, mert a szén azért még mindig . . . Túlságosan elkalandoztam most, és szét is húztam a témát. És igazságtalan vagyok Mert e fenti problémákat azért a rádió riporterei hogy úgy mondjam, alkalmasint „végig zonqorázták” mindig a maga idejében, kellő arányokat meqtartva. Bár ez utóbbiban nem vagyok biztos. Sőt, azt hiszem, ezt hiányolom. Az arányokat. Tu dom, hogy a bányásznapot megelőzően, vagy talán éppen csak a napján, elhangzik néhány, vagy jó néhány riport a bányák világából ... és utána hosszú ideig semmi, vége a kampánynak, fátyolt rá. bányákról majd hírt adnak a vidéki rádiók (efelöl nincs is kétségünk, nem is volt) de fé lő, hogy a „nagy rádió" ke vésbé figyel az iparágra. Ahogy közeledünk az iskolaév kezdetéhez egyre több műsor foglalkozik az oktatásügygyei, s ez érthető is (külön ben is tisztelem-becsülöm ( pedagógusok népes társaságát) elvégre a kisdiáktól kezdve az egyetemi tanárig több százezres tömeg érdekelt az üavben. Bónyásztársadalmunk viszont mindössze 80—90 ezer lélekkel számol. De azért ami a bánya jelentőségét illeti, népgazdasági szinten, — ahogy mondani szokás — „az se semmi .. Következésképpen: több figyelmet érdeméi. És nem kampányszerűen ... Rab Ferenc utazás
