Dunántúli Napló, 1984. szeptember (41. évfolyam, 240-269. szám)

1984-09-02 / 241. szám

(Fotó: Panyik István) r ve nyel oazársor mögött kezdődik. A lakóházak a dombra kúsznak, a házak között szűk sikátorok nyílnak, a sikátorokban kis mű­helyeket, boltokat találni. A település itt éli valódi életét. A legtöbb görög tenger­parti kisvárosnak ez a szerkezete: a ki­kötő körüli világ az üzleté, a turistáké; a személyes, egyéni, emberi élet mögötte húzódik meg. Ermioni köznapi életét keresem. Egy őszhajú férfi a háza küszöbén rozs­dás szögeket egyenget. Az egyik ház udvarának sarkát dróthá­lóval kerítették el. A sarokban tyúkok ka- pirgálnak. Az egyik szűk utca szögletén gyászru­hás fiatalasszony lép elém. Elkapja sze­mem a mozdulatot: a kerítésen kihajló bokorról fehér, csillag alakú virággal be­hintett ágat tép, a virágot arcához emeli, megszagolja. Amikor eltűnik a házak kö­zött, visszafordulok, én is szakítok a vi­rágból: mézédes, bódító illata van. Amikor fölérek a dombra, látom, hogy a kisváros másik szélét is a tenger mos­sa. A sziklába vájt lépcsőkön két gumi­csizmás ember jön föl a tengerről. A házak udvarán hálók száradnak. A hajóépítő mester műhelye a tengerre néz. A ház előtt, a parton épülő hajók hevernek. A hajók bordázata olyan, mint a hal csontváza. Ermioni kőből épült, de a városka mégis más, mint az ugyancsak kőből emelt dalmát tengerparti városok. Ott a tengervíz sója szívja fehérre a falakat. Itt mésszel festik fehérre a házakat, így védekeznek a hőség ellen. Ermioni olyan, mint egy zsák kidőlt kockazukor. Minden kőkerítés, minden házfal mészfehér. Ermioni újjáépül. A régi, düledező há­zakat lebontják, és helyükön korszerű anyagokból, lyukacsos, kétszer égetett téglából vasbeton vázra új házat emel­nek. De a vasbeton vázra fölhúzott, tég­la falú házakat is fehérre meszelik. A há­zat kúpcseréppel födik, s a gerinc végét az ereszcsatorna fölött éppen olyan sti­lizált, legyező vagy kagyló alakú cserép­pel zárják le, mint amilyenek az ókori görög épületeket díszítették. Megéhezünk, de élelmiszerüzlet he­lyett csak egy gyógyszertárt találunk. A kis pátikuslány kijön az utcára, és elkí­sér addig a házig, ahol a kenyeret árul­ják. Ez még igazi pék. Ha gépekkel dol­gozik is, maga dagasztja, maga süti, ma­ga árusítja a kenyeret. Amikor látja, hogy idegenek vagyunk, bevezet a műhelybe, megmutatja a dagasztóteknőt, a villany­kemencét, a sütőlapátokat. A kenyérért elfogadja a pénzt, de ajándékot is ad: egy lángos formájú, kissé sótlan sült tész­tát. Olyasmit mond, vagy inkább muto­gat: — Máskor is hozzám jöjjenek... Lejtős, szűk utcákon megyünk vissza a főtérre. Az udvarokon szőlőlugasok zöl­dellnek, fügebokrok, barackfák, aranyal- mafák nyújtják át karjukat a fehér kőke­rítéseken. Az egyik ház előtt megállók: a napraforgó tányérjának hazai sárga-bar­na színe tör föl a kövek közül. Az utca arasznyi közzé szűkül. Keske­nyebb, mint a legszűkebb velencei ut­ca. Hogyan lehet ezen autóval közleked­ni? Az ermioniaknak, úgy látszik, van hu­moruk. Az arasznyi köz bejáratánál egy szabályos közlekedési stop-táblát tűztek ki. Tüskés Tibor „Folyékony" ülőbútor Három évvel ezelőtt Peter Smith ausztráliai bútorkészítő úgy próbálta ágyhoz ,kötött nagyanyját megszabadítani fáj­dalmai egy részétől, hogy víz­zel töltött műanyag zsákokra fektette. A zsákok azonban túl hamar felszakadtak. „Ahhoz azonban elég ideig maradtak egybe, hogy rájöjjek, ez az öt­let megvalósítható" — mondta Smith. Februárban Smith Wa- tercomfort Cofnpany-je elkezdte gyártani a szabadalmaztatott, vízzel töltött székek sorát a New South Wales-i Caringbah- ban szanatóriumok és magán­lakások részére. Minden székben könnycsepp alakú műanyag párnák van­nak, a vízágyakban használtak­hoz hasonlóak. A három párna úgy fedi át egymást, hogy alá­támasztó, mégis hajlékony ülést formáz. A Medco modell félre­hajtható kar- és lábtámmal van fölszerelve, és görgőkön jár. A széket úgy tervezték, hogy a legszűkebb ajtón is átférjen, és olyan Sérülteknek szánják, akik nem tudnak fölkelni, vagy dia­lízisre szoruló vesebetegeknek, akik órákig a géphez vannak kötve. A szék fölöslegessé te­szi, hogy az ápolóknak kelljen a beteget gyakran megfordíta­ni a felfekvés elkerülése céljá­ból. A Hydrocline modellnak dönthető és párnázott lábtám- ja van. Ez alkalmasabb moz­gásképes idősebb betegeknek. A szék bőrhuzatú változata ott­hon is használható. Súlyosbodó éhínség Afrikában Az ENSZ adatai szerint 24 afrikai országban aagasztó élelmiszerhiány uralkodik. Az ENSZ Nemzetközi Élelmezés- ügyi Szervezete (FAO) legutób­bi, Nairobiban és Rómában közzétett afrikai jelentésében arra a következtetésre iuf. hogy az érintett országoknak 1,6 millió tonna élelmiszerre és 2 milliárd schilling értékű pénz­segélyre lenne szükségük, hogy pótolják a szárazság, az állato­kat ousztító járványok és a la­kosság összetűzései által oko­zott veszteségeket. A tartós szárazság Lesothóban és Mo- zambikban, a kártevők ousztí- tása Tanzániában különösen naav Ínséget idézett elő ebben a három országban. A aabonatermelés Afrikában 1983-ban, mint az előző évek­ben is. csökkent a megelőző évhez viszonyítva. Az évszázados Borbála-nap nyomdokain Baranyai bányásznapok 1951-1971 A hagyományos Borbála­napi ünnepeket a szocialista átalakuláskor fölváltották a bányásznapi ünnepségek, min­den év szeptemberének első vasárnapján. Az elsőt 1951- ben rendezték meg, s hangu­lata a legendás „széncsaták" légkörében telt el. A párt, a kormány nagy gondot fordított a termelés fölfuttatására, ezért ezeknek az éveknek az ünnep­ségei a termelési eredmények és százalékok hangsúlyozásá­val, olykor túlhajtásával teltek el. Az első bányásznapon, 1951. szeptember 2-án avat­ták föl a csertetői csendőr- sortűz emlékére emelt első em­lékművet, Pécsett és Komlón hatalmas méretű fáklyás föl­vonulás járta be a város utcá­it, bányászok ezrei ünnepeltek. Ekkor volt a 13 500 lakosú Komló várossá avatása, s a brigádok ennek tiszteletére sorra tették termelési felaján­lásaikat. Kiemelkedett a nagymányo- kiak terve, melyben az éves terv befejezését december 21- re Ígérték, s a termelésben 5000 tonna szenet terven fölül. Az első bányásznapon 1 mil­lió Ft hűségjutalmat osztottak ki. Az előző havi termelési ver­senyt Ferenc-akna nyerte 109,6%-kal, a második Pécs- bányatelep lett 106%-os tel­jesítménnyel. A következő évek ünnepsé­gei hasonló szellemben zajlot­tak le. 1952-ben a komlói ünnepi műszak 134,9%-os, va­lamint a pécsbányatelepiek 103%-os teljesítménye kíván­kozik az élre. 1953-ban a pé­csi Szénbánya Vállalat 7954 tonna szenet adott terven fö­lül, míg 1954-ben a tervét 104%-ra teljesítette. 1955-ben a frontbrigádok páros verse­nyének eredménye augusztus­ban 9959 csille lett, a pécsi bányászok 104,4%-ra, a kom­lóiak 101,1%-ra teljesítették tervüket. így erre az évre Komló termelése hatszorosan, a pécsi medencéjé majdnem kétszeresen haladta meg a há­ború előtti évekéit. 1956-ban a kormány a II. ötéves tervben a 'feketeszénbányászat 33%-os növekedését határozta el, a baranyaiak a tervezett 25 000 tonnából 8252 termelését vé­gezték el a terv első évében. Ezekben az években sok brigád kapott magas kitün­tetést: 1952-ben 283 kormány­kitüntetést, 1956-ban 2405 el­ismerést kaptak a mieink. 1954-ben a pécsi, 1955-ben a komlói tröszt nyerte el a Munka Vörös Zászló Érdem­rendet, illetve a Miniszter­tanács és a SZOT vörös ván­dorzászlaját. 1952-ben a moszkvai rádió ünnepi mű­sorban emlékezett meg rólunk. A szociális és egészségügyi eredmények sokaságából ki­emelkedik a sikondai éjsza­kai szanatórium megnyitása, 1953^-ban, 1955-ben Komlón 2500 új -fakást adtak át, Pé­csett 800 lakásos új városrész épült, 1956-ban 2000 bányász üdült. Ekkor vezették be a 10%-os liászpótlékot is. Az ellenforradalom nagy károkat okozott Baranyában is. A termeléskiesés 36 millió ton­na értékű szénmennyiségnek felelt meg, és 600 000 Ft értékű anyagot hurcoltak el, rongál­tak meg. 1957-től rövid idő alatt talpraállt a mecseki szénmedence: ebben az év­ben a pécsiek havi átlaga 101,1%, a komlóiaké 104,2% volt. Ekkor csatlakoztak az uránbányászok is az ünneplés­ben szénbányász társaikhoz. A termelés fölfutását mutatta, hogy a hároméves terv elő­irányzata 220 000 tonna szén kitermelése lett, 1958-ban a trösztök közti versenyt Pécs nyerte, s ezt megismételték 1960-ban is. Ez utóbbival a Bányásznapi Vándorserleg el­nyerése járt. Emellett mind a pécsi, mind a komlói bányá­szok számtalanszor elnyerték a SZOT vándorzászlaját és más magas kitüntetéseket. Megin­dult a nagyarányú gépesítés is. 1962-ben kezdődött meg a bányák újabb rekonstrukciója, ennek keretében a Zobák-akna építése, a szénmosó, az Ist- ván-akna korszerűsítése, a szili­kózis elleni kutatások új len­dületet vettek. 1963-ra adták át a bélatelepi üdülőt, az új legényszóllót, 1965-ben lakás­építésre 600 millió Ft-ot irányoztak elő. Megépült az Uránvárosnak ismert városrész. 1968-ban ülték a vasasi Petőfi, akna működésének 100. évfor­dulóját, ekkor avatták a bá­nyászotthon udvarán a hősi emlékművet. A petőci óriás­akna is ekkor készült, el. 1969- ben a moszkvai rádió ünnepi műsora következett, ekkor tar­tották a tudomány legújabb eredményeit ismertető tanács­kozást is. A Zobák-akna épí­tése befejeződött. 1971-ben adták át Komlón a Csille Áruházat, ebben az évben ünnepelték a város 20 éves évfordulóját. Az újabb idők ünnepségei bensőséges hangulatban zajlottak le. Az előző nap este mindig fák­lyás fölvonulás, koszorúzás ve­zeti be az ünnepséget, mely­nek keretében megkoszorúzzák az 1964-ben felállított csertetői Bányász Emlékművet. A bá­nyásznapot kora reggel zenés ébresztő köszönti, majd Pécsett és Komlón nagynvűlés emeli az ünnepélyességet, kitüntetések átadásával. Délután kulturális és sportrendezvények szolgál­ják ’a bányászok és család­tagjaik kikapcsolódását. 1969- ben Strauss-est, szabadtéri játékok sz^jepeltek a műsoron, élőképek mutatták be a múl­tat, a jelent. Színre került Őrsi Ferenc: A tűzre épített város legendája c. színműve, mely Varga János írása alapján ké­szült. Az előadást Sik Ferenc rendezte. Számos más esemény zajlott le. A bányásznap jelentősége az elmúlt időszak racionalizá­lási, visszafejlesztési kísérletei után ismét a régi helyére ke­rült, mivel az országnak a li­ászprogram keretében egyre több jó minőségű szén kell. A szén- és az uránbányászok eredményei minden évben rá­juk irányítja a figyelmet, és ez az ünnepség is bizonyítja azt a megbecsülést, amelyben a föld alatti munkát végzők áldozatosságát részesíti az or­szág. a megye lakossága. El­jött az idő, hogy ez az élet- és munkakörülményekben is tükröződik. Vargha Dezső levéltáros Keresztrejtvény Bányászünnep Vízsz'ntes: 1. A köszöntő el­ső sora (zárt betűk: S, T, T, Z, J, K, Y). 13. Nagyobb jó- száa. 14. Meghatározott irány. 15. Medréből kiáradó. 16. Ne­ves svéd koreográfus (Mats). 17. Egyenletes pergő hangot ad. 20. Nagy testű tengéri hal. 21. Vékony műanyag lemez. 22. Országos Tanács. 24. Kissé elhajlott. 25. Gyógyászati alapanyag. 27. Őslakos idegen szóval. 28. LaDÓtál. 30. Angol olaj. 31. Távközlési létesít­mény. 32. Pincsi kutya. 33. A valóságot tükrözi. 34. Mércére tesz. 36. Rend ellen uszító. 39. Mindenre kiterjed. 41. Fő- váro- a Balkánon. 43. Verset megkomponál. 46. Medence és folvó Belső-Ázs'ábon. 47. Zrínvi Ilona. 48. Iskolai bün­tetés. 49. Zene istene az egyip­tomi mitológiában. 51. Angol egves. 52. Részben magyar származású, albán trónkövete­lő. 53. Ázsiai széles selyem öv. 54. Dunakeszi része. 55. Honvéd alezredes, Bem szárny- segédje volt. 57. Mitológiai ki­rálylány. 59. Történelmi neve­zetességű község. 61. Régi vár- meo»e. 63. La .. .-Yradier dala. 65. Folyékony oldat. 66. Angol fizikus és matematikus, integ­rált tételt neveztek el róla. 69. Korral járó rövidítés. 70. Jó­zsef Attila egyik verse. 72. El­fogadható magyarázat. Függőleges: 2. Világjáró ze­neművész. 3. Erbium vegyjele. 4. Sebességgel száguld, 5. Ma­gasra tart. 6. Erőszakkal meg­szerez. 7. A tea idegen neve. 8. Ek! 9. Az ENSZ első főtitká­ra volt. 10. Munkácsy-díjas szobrász (Pál). 11. Pótolja az esőt. 12. Rövidített pályán le- és felszállásra alkalmas repü­lőgép. 13. A vízszintes 1. foly­tatása. (Zárt betűk: N, O, O, Z, Á, Á). 18. Hirtelen felocsú­dik. 19. Japán szellemi játék. 21. Ruhát javítgat. 23. Dugig megtölt. 24. Héber eredetű női név. 26. Közel-Keleti pénzegy- séa. 29. Lepergeti a filmet. 31. Ókori lovas nép. 32. Erdeink gyakori vadja. * 35. Keringő­szerű lengyel tánc. 37. Női be- cézés. 38. Névnapja november 4-én van. 40. A munkásmozga- lom mártírja a Tanácsköztár- saisáa idején (Oszkár). 42. Ko- lombusz egyik kisebb hajója. 44. ízesítő. 45. Énekes színésznő (Mária). 50. Vágásra szánt sertés. 52. Vegyi anyaggal tisz­tít. 54. Néhány újjnyi hosszú­ság. 56. Templomforma az óko­ri görögöknél. 58. Zenemű rö­vidített jelzése. 60. Jugoszláv üdülőhely Split közelében. 62. Kockáztat. 64. Francia megye. 65. Jégkrém-márka. 67, Kicsi­nyítőképző. 68. A fénysűrűség egységének rövidítése. 71. Párt! Bogyó Imre Beküldendő: a vízszintes 1. és a függőleges 13-as sorok megfejtése legkésőbb augusz­tus 10-én (hétfő) déli 12 óráig oeérkezőleg, LEVELEZŐLAPON, 7601 Pf.: 134, Dunántúli Nap­ló szerkesztősége, Pécs, Hu­nyadi út 11. címre. Az augusztus 19-i lapban közölt rejtvény megfejtése: Barna a héja, s úgy fogom marokra mint megszorítok egy parasztkezet. Könyvjutalmat nyertek: Gele- ta Ferencné, Balatonmária, Tölgyfa u. 4., Lázár Józsefné, Pécs, Ifjúság út 3/b., Óbert Józsefné Beremend, Sopronyi Gézáné, Pécs, Hajnóczy u. 29/b., Suti Mihályné, Komló, Dózsa u. 3. A könyveket postán küldjük el. Rádió metlett. Bánya Kéremszépen, tessék csak megkérdezni tőlem, melyik a legkedvencebb műsorom, ezt felelem rá: a falurádió. Azért, mert érdekes, szép, és figyel met felkeltő riportok révén szerzek tudomást a magyar mezőgazdaság mindennapjai­ról, termelési gondokról és nagyszerű teljesítményekről, a termelés és tudomány kézzel' fogható eredményeiről, másfe­lől pedig bepillanthatok a me zőgazdaság sokszázezernyi dől gozójának életébe, amikor a mikrofon előtt vallanak sorsuk­ról, örömeikről, reményeikről! Átlaghallgatója vagyok a fa luródiónak, amelynek munka társai — igazán megérdemel ten — Rózsa Ferenc-díjas új- sáqírók. Jó szívvel gondolok rájuk. Miért ez a kis bevezető? Azért, mert elakadtam. Hogy* világosabb legyen: a „Rádió mellett” című rovatban — amé lyet most már néhány éve „el követek” lapunkban — nen műsorkritikát írok, hanerr\ egyes műsorok kapcsán am éppen eszembejut, lehetőleg a közélet tükrében. Nos, báJ nyásznap lévén (amikor e so­rokat írom, még közeledvén) azon tűnődtem, hallottam-e valamit a rádióban bányászok­kal, bányamunkával kapcsola­tosa Kiderült: nem sokat. Ta Ián semmit, leszámítva néhány sainálatos balesetről, amelyek előfordultak hazai bányáink eqyikében-másikában. De ta ■Ián mégis ... hátha ... valami riportot... valahol... egy bá­nyatelepen . . mondjuk bá­nyászcsaládok sorsát — életét illetően... Mi zajlik a hajda­nán híres bányászvárosok ban . .. Megtalálták e helyüket a hajdan toborzott bányászfia­talok...? Hogyan teremtettek otthont maguknak az új lakó­telepeken ...? Családot alapí­tottak ... gyerekeket nemzet­tek .. . gyermekeik felnőttek... és követik e apjuk hivatását... vagy más pályára lépnek, mert... Hogy miért okoz gon­dot ma is a munkaerő után­pótlás....? Másfelől: milyen gazdasági és műszaki gondok okoznak fejfájást a bányák ve­zetőinek ...? Hogy milyen vál­tozást (és mennyi csalódást!) idézett elő a hatvanas évek döntése, miszerint be kell zár­ni néhány bányaüzemet, a bá­nyászokat áttelepíteni az orszáq másik felébe... mert az óla; előtérbe lépett, mint korsze­rűbb energiahordozó . .. Aztán beismerni, hoqy elhamarko­dott lépés volt, mert a szén azért még mindig . . . Túlságosan elkalandoztam most, és szét is húztam a té­mát. És igazságtalan vagyok Mert e fenti problémákat azért a rádió riporterei hogy úgy mondjam, alkalmasint „végig zonqorázták” mindig a maga idejében, kellő arányokat meqtartva. Bár ez utóbbiban nem va­gyok biztos. Sőt, azt hiszem, ezt hiányolom. Az arányokat. Tu dom, hogy a bányásznapot megelőzően, vagy talán éppen csak a napján, elhangzik né­hány, vagy jó néhány riport a bányák világából ... és utána hosszú ideig semmi, vége a kampánynak, fátyolt rá. bányákról majd hírt adnak a vidéki rádiók (efelöl nincs is kétségünk, nem is volt) de fé lő, hogy a „nagy rádió" ke vésbé figyel az iparágra. Ahogy közeledünk az iskola­év kezdetéhez egyre több mű­sor foglalkozik az oktatásügy­gyei, s ez érthető is (külön ben is tisztelem-becsülöm ( pedagógusok népes társasá­gát) elvégre a kisdiáktól kezd­ve az egyetemi tanárig több százezres tömeg érdekelt az üavben. Bónyásztársadalmunk viszont mindössze 80—90 ezer lélekkel számol. De azért ami a bánya jelentőségét illeti, népgazdasá­gi szinten, — ahogy mondani szokás — „az se semmi .. Következésképpen: több fi­gyelmet érdeméi. És nem kam­pányszerűen ... Rab Ferenc utazás

Next

/
Thumbnails
Contents