Dunántúli Napló, 1984. szeptember (41. évfolyam, 240-269. szám)

1984-09-21 / 260. szám

1984. szeptember 21., péntek Dunántúlt napló 3 Dz ember védelménél nem lehet szé alkudozásról A munkavédelmi felügyelet új hatásköre M int mór annak idején arról hírt adtunk, július 1-től állami irányitás alá került a munka- védelem. Az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség irányításával meqyei munkavédelmi felügyelőségek államigazgatási hatás körrel látják el a korábbi szakszervezeti felada­tot. A megyei munkavédelmi felügyelőségek hatásköre a fegyveres testületek és a bányatör­vény hatálya alá tartozó vállalatok kivételével kiterjed a népgazdaság egészére: az állami vál­lalatokra, intézményekre, ipari és mezőgazdasági szövetkezetekre, a magánkisiparra és ma­gánkiskereskedelemre, valamint a gazdasági munkaközösségekre is. Valamennyi megyei munka- védelmi felügyelőség a szak- szervezetek megyei tanácsai­nak korábbi munkavédelmi osztályaira épült, ezek appa­rátusa duzzadt fel némileg új szakemberekkel az eddiginél szélesebb körű feladatok ellá­tása érdekében. Baranyában az apparátus 14 főből, köztük 11 munkavédelmi felügyelőből áll. A szélesebb Hatáskör ér­zékeltetésére két adat: a ko­rábbi szakszervezeti munkavé­delmi osztály ellenőrzési terü­letéhez képest idetartozik már mintegy 100 szövetkezet és kö­zel 7000 magánkiskereskedő, magánkisiparos és gazdasági munkaközösség. A feladatok jellege alapve­tően nem változott: elsődleges cél továbbra is a munkahelyi balesetek megelőzése. Ennek érdekében rendszeresen ellen­őrzik a munkáltatók és a dol­gozók munkavédelmi felada­tainak teljesítését, az üzemi balesetek kivizsgálását, beje­lentését, nyilvántartását, a bal­eseteket kiváltó okok megszün­tetésére hozott intézkedések végrehajtását, a termelőeszkö­zök, berendezések munkavédel­mi szempontú minőségi tanú­sítását. A megelőzés érdeké­ben a létesítendő új munkahe­lyeknél már a tervezés stádiu­mában ellenőrzik a munkavé­delmi előírások betartását. A korábbihoz képest némi­leg bővültek a munkavédelem intézkedési jogosítványai: a megyei felügyeletnek és min­den egyes felügyelőnek hely­színi bírságolási joga is van, valamint az új szervezeti kere­tek között már nemcsak a me­gyei főfelügyelőnek, hanem valamennyi felügyelőnek joga van végrehajtási és bírságo­lási intézkedésre. Az új szervezeti forma élet­be lépése óta eltelt két és fél hónap tapasztalataiból nehéz és könnyelmű dolog volna messzemenő következtetéseket levonni. Annyi azonban máris bizonyos, hogy a szabályoknak, követelményeknek lehetősé­gek szerinti differenciált alkal­mazása mutatkozik célszerűnek a .különböző szintű gazdasági egységek között. A dolgozó ember védelménél nem lehet szó alkudozásról, ugyanakkor viszont — legalább egyelőre — azzal a ténnyel is számolni kell, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél és az egyszerűbb gazdálkodási egy­ségeknél a munkavédelem szervezettségi feltételei rosz- szabbak. mint az állami válla­latoknál. Ami az államigazgatási rend­szerben dolgozó Baranya me­qyei Munkavédelmi Felügyelő­ség „örökségét”, az elmúlt évi üzemi baleseti helyzetképet il­leti, abban kimutathatók a ko­rábbi évek kedvező tendenciái. Ha kismértékben is, de folya­matosan csökken az utóbbi három évben az üzemi balese­tek, valamint a balesetek miatt kiesett táppénzes napok szá­ma. Ugyanakkor nem mutat­kozik javulás a halálos kime­netelű, a súlyos és a mara­dandó testi fogyatékossággal iáró balesetek alakulásában. Tavaly összesen 6363 üzemi baleset volt Baranyában. Eb­ből állami vállalatoknál, intéz­ményeknél 4968, mezőgazda- sági szövetkezeteknél 1070, ipari szövetkezeteknél 251, a kisiparban 68. Ágazatok sze­rinti megosztásban az ipar ve­zet 3854 balesettel, a második helyen a mezőgazdasáq áll 1326 balesettel. A balesetek helyszínét illetően a közleke­dés, anyagmozgatás és táro­lás vezet 1700 balesettel a bá­nyászat 1500 balesetét is felül­múlva. A tavalyi 23 halálos végű üzemi baleset közül 10 a bányászatban következett be, hat minősült közlekedési üze­mi balesetnek és hét tartozik az „egyéb" kategóriájába. Négy halálos baleset bekövet­kezésében az alkohol is döntő szerepet játszott! Az üzemi balesetek legjelen­tősebb hányada esésekből, bot­lásokból, tárgyak leeséséből, balesetszerű ütésekből szárma­zott. Ez arra figyelmeztet, hogy legfőképpen az anyagmozga­tásra és a munkavégzés hely­színének kialakításárai kell kü­lönös gondot fordítani a bal­esetek megelőzése érdekében. A munkavédelmi ellenőrzések­nek is ez most az egyik leg­fontosabb részterülete, témája. A szakszervezeti munkavé­delmi felügyelet tavaly minden eddiginél több és szigorúbb ellenőrzést tartott. Hétszáz esetben volt szükség intézke­désre, és 35 esetben kellett a munkavégzők épségére veszé­lyes gép, vagy berendezés használatát megtiltani. Az el­lenőrzések eredményeként 15 esetben szabálysértési, másik 15 esetben fegyelmi eljárásra került sor. Az idei év baleseti mérlegét természetesen nem lehet még megvonni. Az eddigi adatok azonban arra utalnak, hogy a baleseti helyzetkép egyetlen motívumában sem lesz lénye­ges változás a tavalyihoz ké­pest. Szeptember elejéig 17 halálos üzemi baleset követke­zett be Baranyában, A mun­kavédelmi felügyelet figyelmét a nyári hónapok halálos végű, illetve súlyos üzemi balesetei a mezőqazdasági szövetkeze­tekre és a gazdasági munka- közösségekre irányították. Va­lamennyi alábbiakban vázolt balesetre érvényes a megálla­pítás, hogv bekövetkezésük oka a szabálytalan munkavégzés, a munkahely helytelen kialakítá­sa, a technológiai előírások fi­aveimen kívür hagyása volt. Eqy termelőszövetkezetben ai terményszárító karbantartását véaző do'aozó zuhant le a ma- qasból és szenvedett súlyos sérülést. Egy tanácsi költség- vetési üzem munkása épület­tatarozás közben zuhant le a szabó ívta lan ül megépített áll­ványról. Eqv mezőgazdasági üzem dolgozóiát mozgó jár­műről leesve éri halálos bal­eset. Tsz-magtárban arra ille­téktelen személy traktort vezet­ve okoz súlyos balesetet. Egy másik termelőszövetkezet trak­torosa munka közben gépével villanytávvezetékbe bonyoló­dik és szabad kézzel próbálja a vezetékeket eltávolítani: ha­lálos áramütés éri. Ismét egy másik termelőszövetkezetben a fakitermelés munkavezetőjére rádől a' kivágott fa és agyon- súitia. A tanulság magától adódik: bármennyire is kedvezőtleneb­bek a munkavédelem szerve­zettségének feltételei a terme­lőszövetkezetekben és a gaz­dasági munkahelyeknél, a mun­kavédelmi szabályok rájuk, is vonatkoznak, a dolgozó ember életének, éaségének védelme náluk is minden mást megelő­ző érdek kell hogy legyen! D. I. A szabálytalan állványzat tipikus bajforrás. Ennek a háznak a tatarozásánál súlyos baleset következett be emiatt. Folyoiratszemle A lakossági ügyintézésről A PÁRTÉLET augusztus—szeptemberi összevont számában közli, annak a szer­kesztőségi kerekasztal-beszélgetésnek a tanulságait, mely a lakossági ügyintézés kérdéséivel foglalkozott. A beszélgetést Lakos Sándor, a folyóirat főszerkesztője vezette, s azon többek között részt vett Hazafi József, a Baranya megyei Tanács vb-titkára is. „ A vitában elhangzottak közreadása előtt többek között arra hívja fel az írás a figyelmet, hogy a lakosság a legköz­vetlenebbül és leggyakrabban ügyes-ba­jos dolgainak intézése során kerül kap­csolatba' dz állami szervekkel, s nem kis részben ennek alapján ítéli meg álla­munkat, rendszerünket. Ennek alapján von le következtetéseket a szocialista ál­lam működésének hatékonyságára,' saját jogainak gyakorlati érvényesülésére vo­natkozóan. Az igazgatási szervezet ered­ményes működése — állapítja meg a szerkesztőségi bevezető — ilyen értelem­ben fontos tényezője a politika iránti bizalomnak, a lakosság közérzetének. Ugyanakkor azt is figyelembe kell ven­ni, hogy a gyors és pontos ügyintézés az államDolgári magatartásra is vissza­hat. Az állampolgárok idejét rabló ügy­intézési lazaságok, bürokratikus huza­vonák nemcsak bosszúsáaot okoznak, de az üqyeiket intézni akarókat nem­ritkán elvoniák saját munkájuktól, olykor jelentős veszteségeket okozva a munka­idő-kihasználásban. Kétségtelen, hogy tapasztalható bizo­nyos elégedetlenség, helyenként és időnként kifejezett ingerültség az ügy­intézés miatt, melyet nemritkán minő­sítenek nehézkesnek, körülményesnek, bürokratikusnak. Vajon megalapozottak-é ezek a véle­mények, avagy a közvéleményben netán igazságtalanul elmarasztaló megítélés alakult ki az igazgatás munkájáról? Er-* re keresték a valós választ a kerekasz- tal-beszélgetés résztvevői. Igen sok, izgalmas kérdéssel kapcsolatban fejtet­ték ki őszintén, legtöbbször a helyes meqoldasokat is keresve. ' Csak néhányra szeretnénk most fel­hívni -a figyelmet. A beszélgetésen az is felvetődött, hogy olykor még egy egyszerű igazolás meg­szerzése is tetemes vesződséggel, fá.- radtsóggal jár, ilyenkor a véle járó gon­dok miatt méa a. kedvező döntés is bosszúságot vált ki. Hazafi József a bq- jranyai tapasztalatok alapján- hívta fel a figyelmet-arra, hogy a település nagy­sága is befolyásolja az ügyintézők és .ügyfelek viszonyát. A kisebb községek­ben a mindennapos személyes kapcso­lat, az ügyek könnyebb áttekinthetoséqe segíti a megalapozott és gyors döntés-’ hozatalt, amit jelez, hogy a közséai ta­nácsok döntéseinek az átlagosnál ki­sebb hányadát fellebbezik meq. A vá­rosokban sokszor az ügyek is bonyolul­tabbak, amellett a tanácsi tisztviselők és az ügyfelek ismeretlenként állnak egy­mással szemben, emiatt is több itt a gond, a probléma. Véleménye szerint az ügyintézés javításában a városi igazga­tási szervek munkája mégkülönböztetett figyelmet érdemel. A hivatali ügyintézést érő egyes bírót latok mögött ugyanakkor olyan, tényezők is állnak, amelyekért nem az igazgatási szervek érdemelnek elmarasztalást. Szóltak. ezzel kapcsolatban a jogtalan követelésekről, az államoolqári fegye­lem lazulásáról. Hazafi József -arra hív­ta fel a figyelmet, hogy az üqyek mint- eav ötödé olyan, hoqy azokban vala­milyen módon összeütköznek az érdekek, vagy kötelezni kell az érintetteket vala: mire, tehát nem lehet mindenki számá­ra előnyös döntést hozni. Sajnos ezt eqyesek nem hajlandók belátni, meg­érteni, tudomásul venni, hanem sérel­mesnek tartják. Arra a következtetésre jutottak többek között az eszmecsere résztvevői, hogy az állampolgárok elégedetlenséqe lénye­gében . megalapozott, a hivatali ügyin­tézést ért bírálatok jogosak, még ha »a tapasztalható gondok nem is vezethetők vissza minden esetbén maguknak az ügyintézőknek a tevékenységére. Folya­matos, de lényegbevágó változások szük­ségesek e munka gyakorlatában, de még inkább a szemléletben. M. E. A vásár egyik szenzációja a japán Toyota gyár standja Läufer László felvételei Személyautó­idjdonsdgok Idén kisebb területen állí­tottak ki járműveket, mint a tavalyi őszi nemzetközi vásá­ron, ennek ellenére úgy tűnt, a kínálat színesedett. Évekig gyakorlat volt, hogy olyan tí­pusokat is közszemlére tettek a gyártó országok külkereske­delmi cégei, melyekből már több ezer rója a hazai uta­kat, s tulajdonképpen az em­ber joggal kérdezhette, mi szükség van kiállításukra. Nos, ezúttal ilyen kritika nem érheti a vásárra eljött gyárakat, mert zömmel olyan kocsikat mutatnak be, melyek igazi új­donságnak számítanak Ma- gya rországon. Az imént azt írtam, színese­dett a kínálat. Köszönhető ez elsősorban a japán cégek­nek, amelyek igazán szépszá­mú négykerekűt hoztak el, mondhatni annyit, amennyit még soha. Ez természetesen óvatos jóslásokra is okot adott, azaz többen tudni vél­ték, ezek a praktikus japánok nem véletlenül állítottak ki ennyi kocsit... A japán autó­gyárak standja körül a vásár nyitvatartásának minden per­cében százak tolongtak, hogy szemügyre vegyék a gusztusos kis és nagy autókat. Az már előtte is közismert volt, hogy ezek a kis fogyasztású sze­mélygépkocsik, artii nem ép­pen utolsó szempont energia­válságos időnkben, ennek el­lenére a Daihatsu Cuore négyliteres fogyasztásának ol­vasván többen csettintettek a nyelvükkel. A Daihatsuk, Toyo­ták, Mazdák mellett sokan fel­keresték a Ford és az Opel Művek kiállítási területét, ez utóbbinál a kis, háromajtós, 1,2 literes Corsának volt talán a legtöbb csodálója. A szocialista autógyárak kö­zül a Zastava cég 1100-as GT modellje mellett elhozta ennek a kocsinak a teherszál­lító változatát, s a hazánkban is már nagyon várt Yugo 45 típusát. Erre a 903 cm3-es, 33 kW teljesítményű, ötszemélyes kisautóra szép karrier vár Ma­gyarországon. A szovjet Autó­export külkereskedelmi egye­sülés Budapesten először mu­tatja be a legújabb Volgát, melynek első irányjelző lám­paburája kísértetiesen emlé­keztet a Skodáéra és a VÁZ 2121 Niva autót, amelyet a nyugati országokban és a ten­gerentúlon is szívesen vásá­rolják. A csehszlovák MOTO- KOV cég a a motorkerékpá­rok és mopedek mellett kiál­lította az ötsebességes Skoda 130 Rapid gépkocsit, melyből a csehszlovák pavilon igazga­tója szerint már az idén szál­lítanak hazánkba. Roszpfim Nándor Az új karosszériába öltöztetett Volga

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents