Dunántúli Napló, 1984. szeptember (41. évfolyam, 240-269. szám)

1984-09-02 / 241. szám

1984. szeptember 2., vasárnap Dunántúli napló 3 Nehéz helyzetben, de bízva a kibontakozásban Mérei Emil, a Mecseki Szénbányák vezérigazgatója ünnepi beszédét tartja Fotó: Läufer L. A 34. bányásznap alkalmából központi ünnepséget rendeztek tegnap délelőtt 10 órakor a Pécsi Nemzeti Színházban a megye bányavállalatai, a Me­Bányavállalataink megyei ünnepsége a Pécsi Nemzeti Színházban cseki Szénbányák, a Mecseki Ércbányászati Vállalat és a Bányászati Aknamélyítő Válla­lat mecseki körzetvezetősége. Az ünnepségen megjelent dr. Juhász Ádám, ipari minisztériu­mi államtitkár, Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának első titkára, Hor­váth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke, a megye, Pécs és Komló város párt-, tanácsi és társadalmi szervezeteinek vezetői, a külföldi bányászdele­gációk. Az ünnepség nyitányaként a Mecseki Szénbányák Kodály Zoltán központi férfikórusa el­énekelte a Bányász-himnuszt, majd Bánfly György színművész mondott verset. Ezt követően Mérei Emil országgyűlési képvi­selő, a Mecseki Szénbányák vezérigazgatója mondott ünne­pi beszédet. Mindenekelőtt ke­gyelettel megemlékezett a bá­nyamunka hőseiről és a mun­kásmozgalom bányászmártírjai­ról, majd a bányászat jelené­ről és jövőjéről szólva idézte azt a kormányzati állásfogla­lást, melyet az idei országos bányásznapi ünnepségen dr. Kapolyi László ipari miniszter így összegzett: Társadalmi-gazdasági fejlő­désünknek meghatározó eleme marad a bányászat. Ágazatkö­zi jelentősége tételesen kita­pintható, termékei jelen vannak minden iparágban, az elektro­nikában, a mezőgazdaságban. A bányászatnak részt kell vál­lalnia az egész ipart ért kihívás megválaszolásában. Növelni kell eszközhatékonyságát, csökkenteni az élőmunkafel­használás arányát. Átfogó tech­nológiai és technikai fejlesztés­sel el kell érni, hogy a világ­piaci árak alatt termeljen és versenyképes maradjon az ex­porttal. Mindezzel kapcsolatban Mé­rei Emil örömmel szólt a közel­múltban hozott minisztertaná­csi döntésről, mely központi se­gítséget irányzott elő a nehéz helyzetben levő iparágnak. A költségvetési juttatásból soron- kívüli gépbeszerzésre nyílik mód, a teljesítmény növelést ösztönző bérpreferencia fel- használása pedig mérsékelheti a létszámcsökkenést. A vezérigazgató kitért válla­lata ez évben előállt nehéz helyzetére, melyből új irányok­ban keresik a kivezető utat. Miután a zavartalan és ered­ményes működés, a célul tűzött fejlődés legszükségesebb külső feltételei kormányzati segítség­gel továbbra is biztosítottak, semmi ok a pánikra, alaptalan a némely jelekben mutatkozó világvége hangulat, a reményt és perspektívát vesztett bénult­ság. A fokozottan jelentkező, egymást kölcsönösen erősítő termelési és gazdálkodási ne­Dr. Juhász Adóm ipari minisz­tériumi államtitkár kitüntetést ad át hézségek a vállalat egészét megrázzák, kibontakozás azon­ban csak úgy lesz, ha egyúttal a vezetés egészét felrázzák és a kollektívát cselekvésre moz­gósítják. Vannak már ígéretes kezdeményezések, követendő jó példák, melyek alapot adhat­nak a cselekvő optimizmushoz. A feladatoknál maradva: a fejlődés elsődleges feltétele a szénbányáknál — de ugyanúgy az ércbányáknál, az aknamélyí­tőknél — a bányászlétszám sta­bilizálása, szakképzett fiatalok­kal való feltöltése. Ez a feltétel csak a jelenleginél magasabb bányászjövedelemmel teremthe­tő meg és tartható fenn. A föld alatti produktív állomány bérszínvonalát már a közeljövő­ben jelentősen növelni kell a rendelkezésre álló vállalati és a várható központi források ed­diginél nagyobb arányú igény- bevételével. A kedvezményes lakásjuttatás gyakorlatában is új formákat kell keresni, s a bányák közelében, telepszerű elrendezésben összkomfortos, kertes családi házakat, sorháza­kat célszerű elsősorban építe­ni. Mérei Emil végezetül rámu­tatott: a mecseki szénbányá­szat megújulása hosszabb, ne­hezebb feladat lesz, mint arra a kedvezőbb külső feltételek­ben bízva számítottak. A fejlő­dés vártnál nagyobb akadályai) tapasztalva csak akkor van perspektíva, ha az erőfeszítése­ket megsokszorozzák, az em­beri alkotóképesség energiáit feltárják és hasznosítják. Az ünnepi beszédet követően kitüntetések átadására kerüli sor. Dr. Juhász Ádám államtit­kár a Bányász Szolgálati Ér­demérem arany fokozata kitün­tetést adta át a Mecseki Szén­bányák dolgozói közül Balogh Ambrusnak, Balogh Kálmánnak, Barta Andrásnak, Cseh József­nek, Derdák Györgynek, Endrei Józsefnek, Feik Henriknek, Fin- nai Józsefnek, Horváth Gábor- nénak, Jégl Istvánnak, Kalapis Ferencnek, Kalmár Istvánnak, Komáromi Péternek, Krahling Jánosnak, Nagy Józsefnek, Páj Mihálynak, Sáfár Sándornak, Telegdi Zoltánnak, Till István­nak, Zsirmon Valérnek. A Me­cseki Ércbányászati Vállalat dolgozói közül kitüntetést ka­pott: Csoknya József, Csöndör János, Földesi István, Harmath István, Jelenik László, Judt La­jos, Kovács Lajos, Mikolai Ist­ván, Szluka Mátyás; az akna­mélyítőktől: Bors Károlyné, Far­kas Pál Zoltán, Hutai József, Imre András, Kliber István, Schifler János, Tekker Ferenc. Eredményes munkásságuk el­ismeréséül Kiváló Bányász ki­tüntetésben részesült szénbá­nyászok: Balogh Gergely, Imre Árpád, Kovacsik József, Molnár Ferenc, Németh István, Posta Béla, Tóth József, Walke Mik­lós; ércbányászok: Dravecz Ká­roly, Farkas László, Gál György, Horváth József, János József, Raffai Mihály. Az ünnepséget követően a Szovjet Déli Hadseregcsoport 100 tagú Központi Művész- együttese nagy sikerű gálamű­sort adott. Az együttes művé­szeti vezetője Szergej Nazarko. A délelőtti események króni­kájához tartozik még, hogy megkoszorúzták dr. Vadász Elemér emléktábláját a pécsi Rákóczi úton. Koszorúzás, műsor, utcabál Komlón Komlón az ünnepi program tegnap délután a helyi és a lengyel Miechowicei Bányász Fúvószenekar műsorával kezdő­dött, majd 18.30-kor koszorú­zásra került sor a bányász em­lékműnél. Elsőként Gallusz Jó­zsef, az MSZMP Komló városi Bizottságának első titkára és Somssich Lászlóné, a pártbi­zottság titkára helyezte el a ko­szorút. A városi tanács képvise­letében Morber János tanácsel­nök és dr. Somogyi Károly vb- titkár koszorúzott. Ezt követően a Mecseki Szénbányák, a KISZ Komló városi Bizottsága, a Ha­zafias Népfront helyi bizottsá­-------------------------- ★ g a, a BAV komlói körzete, va­lamint a szakmaközi bizottság helyezte el koszorúit. Este a Le­nin téri szabadtéri színpadon a Szovjet Déli Hadseregcsoport művészegyüttese mutatta be műsorát, majd a hagyományos tűzijáték következett. A szín­pompás csillagparádé után bu­dapesti művészek vették birto­kukba a színpadot. Az „Ezt'fü- tyülte egész Pest” című nosztal­giaműsorban fellépett többek között Bessenyei Ferenc, Sáro- si Katalin, Zsoldos Imre, Jákó Vera és Hacki Tamás. Este 10 órától vidám utcabálon szóra­kozhattak a komlóiak. Vidám forgatag a Ho Si Minh parkban A Mecseki Ércbányavállalat dolgozói, no meg sok érdeklő­dő kereste fel tegnap a Ho Si Minh parkot, ahová a vállalat Ságvári Endre Művelődési Köz­pontjának munkatársai szervez­tek színes forgatagot. A gyere­keket a szülők alig tudták ki­csalogatni a tankokból, páncé­lozott járművekből, a Honvéd­ség és az MHSZ közös bemu­tatójának eszközeiből; sikeres volt a céllövészet — hiszen szeptember 1. idén nemcsak a bányászoké, hanem a békéé is. Volt sokféle vetélkedő, sport- esemény: a legrangosabbról sportoldalunkon számolunk be, de a PMSC—Újpesti Dózsa mérkőzés előtt volt a pályán női foci is: a Sopiana lányai, asz- szonyai 4-0-ra verték a szek­szárdiakat — Ritter Józsefné kettő és Csik Györgyi, valamint Petrik Ágnes egy-egy góljával. A nagy meccs szünetében az MHSZ ejtőernyősei nyújtottak remek élményt. Délutánra mind többen men­tek el a parkba, s bizony, ha már az időjárás elmulasztotta, egy-két locsolóautó feláztathat­ta volna a vörös salak terüle­teket, mert mire mindent kör­bejárt a sok-sok ember, elko­szolódtak a cipők, ruhák. Mert látnivaló volt sok. Szerencsére nemcsak a giccsárusok vonultak fel, hanem a könyvárusok is, s nemcsak sört lehetett kapni, hanem dinnyét is. Fél háromkor a rögtönzött szabadtéri színpadon a Hetve- helyi Nemzetiségi Fúvószenekar műsorát élvezhették a résztve­vők, majd nagy taps köszöntöt­te a Radnóti Színpad társula­tát. A művészek az Ezt fütyülte egész Pest című műsorukat hoz­ták el a bányásznapi találko­zóra. Bessenyei Ferenc, Pitti Ka­talin, Leblanc Győző, Hacki Ta­más, Sárosi Katalin, Zsoldos Im­re, Kovács Erzsi, Jákó Vera és Maros Gábor énekelte a régi slágereket — fiatalnak és idős­nek. A műsort Juszt László ve­zette, közreműködött Bíró Atti­la és zenekara. Késő délután tombolahúzás­sal ért véget a „hivatalos ré­sze” a parki karneválnak. A bányásznapi eseményekről tudósítottak: Miklósvári Zoltán, Marton Gyöngyi, Bodó László Támad a Sopiana csapata a PMSC stadionban rendezett női fo cimérkőzésen, ahol az ellenfél a Szekszárd csapata volt Hazánkba érkezett a csehszlovák külügyminiszter Szombaton Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására — háromnapos baráti látogatásra hazánkba érkezett Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság külügymi­nisztere. Várkonyi Péter Győ­rött találkozott csehszlovák kol­légájával. A vendégeket a megyei pártbizottság székházá­ban Háry Béla, a megyei párt- bizottság első titkára és Lom­bos Ferenc, a megyei tanqcs elnöke fogadta és tájékoztatta a megye politikai, gazdasági, kulturális életéről, valamint a tanácsok tevékenységéről, A külügyminiszterek ezt kö­vetően megkezdték tárgyalá­saikat: a magyar—csehszlovák kapcsolatok jelenlegi helyzeté­ről és fejlesztésének további lehetőségeiről. hitei Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára két­napos látogatást tett Borsod- Abaúj-Zemplén megyében. Pénteken Miskolcon, a me­gyei pártbizottság székházában Grócz Károly, a megyei pártbi­zottság első titkára és Ladányi József, ü megyei tanács elnöke fogadta a Központi Bizottság titkárát és tájékoztatta a me­gyében folyó politikai, gazda­sági munkáról, a dolgozók éle­téről, helyzetéről. Szűrös Má­tyás ezután a megye vezetői­vel Kazincbarcikára látogatott. Szombaton délelőtt Szűrös Mátyás Miskolc nevezetességei­vel ismerkedett, majd a nehéz­ipari műszaki egyetemre láto­gatott, ahol részt vett a tanév­nyitó ünnepségen. Czibere Ti­bor rektor megnyitó szavai után a Központ; Bizottság tit­kára beszédet mondott. Beszé­dében többek között hangsú­lyozta : A műszaki értelmiségnek a társadalomban betöltött szere­pét pártunk ismeri, elismeri, s épít is rá az országépítő ter­vek megvalósításában. Ugyan­akkor tisztában van azokkal a gondokkal is,amelyek a műsza­ki értelmiségiek nem mindig kielégítő társadalmi és anyagi megbecsülésével függnek ösz- sze. A kialakult problémáknak egyaránt vannak objektív és szubjektív okai, amelyek nem szüntethetők meg egy csapás­ra. Megoldásuk összetett, nem egyszer hosszabb távra érvé­nyes intézkedéssorozatot igé­nyel; megköveteli a szemlélet- változtatást mind a műszaki értelmiség, mind a társadalom más rétegei részéről. Szükség van a műszaki értelmiség anyagi megbecsülésének szá­mottevő javítására, de hiba lenne azt hinni, hogy a feszült­ségek a fizetések rendezésével egyszer s mindenkorra felol­dódnak. A tartós megoldás irányába akkor haladhatunk, ha sikerül a magyar gazdaság, a magyar ipar szerkezetét kor­szerűbbé tenni, a műszaki szín­vonalat folyamatosan az élen­járókhoz közelíteni, mert ez nemcsak a nagyobb megbecsü­léshez szükséges anyagi ala­pok megteremtéséhez, hanem a műszaki értelmiség alkotó erejének kibontakoztatásához is elengedhetetlen. Pártunk Központi Bizottsága ez év áp­rilisi ülésén a aazdaságirányí- tási rendszer korszerűsítésének olyan irányát erősítette meg, amelyben a közgazdasági fel­tételrendszer szinte kikényszerí­ti a gazdálkodó egységekből a ■megújulást és nagyobb anya­gi megbecsülést biztosít a ha­tékonyabb, magasabban kva­lifikáltabb munkának. Gyorsmérleg az idei építőtáborokról A nyári szünidőben több mint negyvenezer középiskolás és mintegy háromezer egyetemis­ta, főiskolás dolgozott a KISZ építőtáboraiban. A népgazda­ság különböző területén szerve­zett táborok csaknem 12 ezer külföldi diákot is fogadtak, míg a magyar fiatalok közül több mint kétezren töltötték a vaká­ció egy részét külföldi építőtá­borokban. A legtöbb építőtáborozót fog­lalkoztató ágazat idén is a me­zőgazdaság volt: mintegy 30 ez­ren végeztek idénymunkát a föl­deken. összesen 13 táborhelyen 800 diák munkálkodott a kör­nyezet szebbé tételéért. Az épí- tőtáborozók jóvoltából jól ha­lad az Úttörőstadion újjáépíté­se, a szombathelyi KlSZ-laká- sok építése, a szanazugi úttörő­tábor kialakítása, Szentendre városszépítése. Az építőtáborozó diákok csaknem félmilliárd forint ter­melési értéket állítottak elő, az egy fiatalra jutó napi bruttó át­lagkereset 113 forint volt, míg tavalyelőtt 81, tavaly pedig 107 forintot értek el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents