Dunántúli Napló, 1984. szeptember (41. évfolyam, 240-269. szám)
1984-09-18 / 257. szám
6 Dunántúlt napló 7984. szeptember 18„ kedd Ml# mond a Jogszabály ? Fizetővendéglátás örömünkre szolgál, hogy az utóbbi időben Pécs város idegenforgalma fejlődött és ennek feltételei is javultak. Kedvező változást, a lehetőségek javítását elősegítették a központi szervek különböző intézkedései is. A fizetővendéglátás az idegenforgalomnak fontos része és feltétele, amelyet a jogszabályi lehetőségek alapján segíteni és fejleszteni célszerű. A magyar idegenforgalom belföldi és nemzetközi lebonyolításához szükséges szálláskapacitást a kereskedelmi szálláshelyek — szálloda, turistaszállás, kemping, fizetővendéglátás — hivatottak biztosítani. A magyar idegenforgalom statisztikai adataiból megállapítható, hogy a fizetővendéglátó-szolgálat adja a kereskedelmi szálláshelyek szobáinak és férőhelyeinek kb. 50%-át. Pécsett is egyre több ember él a fizetővendéglátó szolgáltatás lehetőségeivel. 1984. január 1-én életbe lépett minisztertanácsi rendelet alapján a fizetővendéglátás rendszere új alapokra helyeződött,^ melynek célja, hogy a szállásadók részére kifizetőbbé váljon törvényes keretek között kiadni szálláshelyeiket. Az új jogszabályból különösen figyelmet érdemelnek azok a részek, amelyek az alapvető léhetősé- geket és a követelményeket szabályozzák. A fizetővendéglátás a lakások és üdülők, illetve azok egy részének, valamint a hozzátartozó helyiségeknek és területeknek meghatározott időre, szálláshely céljára történő használatba adása, bel- és külföldi vendégek részére. Lakásnak vagy üdülőnek nem minősülő helyiségek és területek használatba adása tehát nem fizetővendéglátás. Fizetővendéglátó engedély ezért nem adható pl. sátorhely, lakókocsi hasznosítására. Fizetővendéglátás közvetítésére, szervezésére az utazási irodák és az idegenforgalmi hivatalok vagy magánszemélyek is jogosultak. Az új jogszabály alapján talán legfontosabb, hogy megváltozott a fizetővendéglátás fogalmának meghatározása, mivel most már azok is ebbe a kategóriába tartoznak, akik szobájukat, lakásukat, üdülőjüket közvetlenül adják ki a vendégnek. tehát nem az utazási irodákon illetve idegen- forgalmi hivatalokon keresztül. A továbbiakban ezek a szállások is kereskedelmi szálláshelynek minősülnek. 1984. január 1-től fizetővendéglátó tevékenységet az a szállásadó folytathat, aki fizetővendéglátó engedéllyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy szervezett módon (utazási irodán keresztül) vaav közvetlenül értékesíti a szálláshelyet. A fizetővendéglátó engedélyt a szálláshely szerint illetékes tanács kereskedemi feladatot ellátó szakigazgatási szerve adja ki adatlap kitöltése és városban 100 Ft-os, egyéb településen 50 Ft-os illetékbélyeg ellenében. Az engedély kiadása során a feltételek meglétét a szállásadó által kitöltött adatlop alapján kell elbírálni. Ha a szállásadó valótlan adatokkal megtéveszti a hatóságot, úgy az engedély visszavonására, illetve a szállásadó felelősségre vonására kerül sor. A fizetővendéglátásról szóló új rendelkezés értelmében nem kaphat engedélyt az, akit a fizetővendéglátás gyakorlásával összefüggő szándékos bűncselekmény miatt legalább 1 év végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek és még nem mentesült a büntető ítélet hátrányos következményei alól. A fizetővendéglátás céljára a szállásadó lakást, üdülőt, lakrészt, üdülőrészt vagy legfeljebb 6 szobát adhat használatba. A fizetővendéglátás keretében csak annyi szobát adhat ki, amennyi az engedélyben is szerepel. Amennyiben több szobát kíván kiadni, mint ameny- nyit korábban az adatlap kitöltése során jelzett, úgy az engedély módosítására van szükség. Ilyen esetben ismételten új adatlapot kell kitölteni és az illetékes tanácsi szervhez kell benyújtani. Kevesebb szoba kiadása esetén az adatlap kitöltése nem szükséges. Az osztályba sorolással kapcsolatosan az új szabályozás előírja, hogy a közvetítők által kiadott szobákra továbbra is be kell tartani az l„ II. és III. osztályú besorolást. Erre azért van szükség, mert ezeket a szálláshelyeket külföldre is ajánlják és jelentős férőhelyszámot képviselnek az ország fogadó kapacitásában. A közvetlenül értékesített szállásadó szobájának legalább III. osztályú szintnek kell megfelelnie. A fizetővendéglátással foglalkozóknak minden általuk fogadott vendéget — akár fizet, akár nem — vendégkönyvben kell nyilvántartaniuk. A vendégkönyvet a fizetővendéglátóengedéllyel együtt a szálláshelyen kell tartani és ellenőrzéskor be kell mutatni az adó befizetését igazoló csekkszelvénnyel együtt. Ha a szállásadó adóját az idegenforgalmi szerv fizeti be, úgy az erről szóló igazolást is tartalmaznia kell a vendégkönyvnek. A fizetővendéglátás .adózásával kapcsolatosan 1984. január 1-től kezdve hónapra és lakó- helyiségre (szobára) meghatározott állandó tételű adót kell fizetnie annak, aki fizetőven- déglótó-engedély birtokában az adott hónapban szálláshelyet adott ki. Természetesen arra a hónapra nem köteles fizetni, amikor szállásértékesítés nem történt. Ha a szállásadó étkezést is biztosít, abban az esetben havi adója 100 Ft-tál növekszik. A havi adót legkésőbb azon a napon kell befizetni, amikor a szobát kiadták, vagyis a vendégfogadás első napján. A fizetővendég-szálláshelyek árai a szabad árformába tartoznak. A vendég által jól látható helyen fel kell tüntetni az alkalmazott árakat a szálláshelyen. Abban az esetben, ha a szobá^ közvetlenül értékesítik, a vendeg kérésére a szállásadó köteles számlát adni a fizetett díjról. Idegenforgalmi szerv által történő szálláshasznosítás esetén a számlát az idegenforgalmi szerv adja. A kiadott szobákkal kapcsolatos követelmények között talán legfontosabb, hogy a fizetővendéglátás keretében csak külön bejáratú szobák hasznosíthatók. Emellett a szobáknak- fűtési idényben fűthetőknek kell lenniük és víz-, illetve W. C- használatot kell biztosítani. A szoba területének ágyanként 6 m3-t, pótágyanként a 3 m3-t el kell érni. Megváltozott a külföldiek bejelentési kötelezettsége is. A szállásadó kötelessége a vendég megérkezésétől számított 48 órán belül a külföldi állampolgárt az illetékes rendőrkapitánysághoz bejelenteni. Nagyon fontos, hogy a fizetővendéglátó-engedéllyel rendelkező szállásadó fizetővendéglátó tevékenységét az előírásnak megfelelően gyakorolja, mivel a hatóság jogosult az engedély visszavonására, ha a fizetővendéglátás gyakorlásával összefüggő szabályok megszegése miatt 2 éven belül 3 alkalommal szabálysértésért megbüntették. Most, amikor a fizetővendéglátásról viszonylag hosszabb idő tapasztalatai állnak rendelkezésre,, az állampolgárok és a közvetítő szervek is jobban meghatározhatják saját tennivalóikat.’ A fizetővendéglátással kapcsolatos ezen új rendelkezések egyértelműen kívánják szabályozni és egyben megfelelően elismerni ezt az idegen- forgalmi szempontból jelentős tevékenységet. Nagy Józsefné előadó, Pécs m. város Tanácsa V. B. Hivatal igazgatási osztály így közlekedünk mi Á magánfuvarozók járművei A zt nem lehet éppen mondani, hogy a közúti és saját célú árufuvarozók járművei remek állapotban vannak. Természetesen akadnak kivételek, de zömüknél súlyos műszaki gondok tapasztalhatók. Adódik ez abból, hogy ezek a teherautók többnyire „uraságtól levetett holmik”, azaz mielőtt a magánfuvarozó megvette volna, valamelyik állami vagy szövetkezeti cégnél már lefutotta a magáét. Persze felvetődhet a kérdés: akkor hogyan mehetnek át ezek a kocsik a műszaki vizsgán? Mint a szakemberek elmondták, úgy, hogy a vizsgára kölcsönkért alkatrészekkel, felszerelésekkel mennek, s miután megvan a pecsét... Ezt igazolják közlekedési őrjáratunk tapasztalatai, melynek során e járműveket tettük nagyító alá. A hétéves ZUK-nál alapve- tőek a problémák, a jobb első gumi bordázatának mélysége nem éri el a kívánt mértéket, a bal hátsó irányjelző-lámpa nem működik. A közlekedési rendőr lassulásmérő műszert tesz az autó szélvédőjére, majd arra kéri a vezetőt, hogy a mozgásban lévő kocsit kézifékkel állítsa meg. A műszer mutatója két kísérlet után is „néma” marad, ami azt jelenti, hogy a kézifék egyáltalán nem működik. A jármű így nem vehet részt a forgalomban, a rendszám lekerül.-----------------------------------------------------------------------------. * A Baranya megyei közutakon ez é» első hat hónapjában 343 izemély- sérüléses közlekedési baleset történt. A balesetek száma az elmúlt három év azonos időszakát tekintve hullámzóan alakult, összességében valamelyest csökkent. Ezen belül a balesetet követő 30 napon belül halálos kimenetelűek és a súlyos sérülések száma jelentősen csökkent, 1.984 első félévében 15, illetve 113 ilyen eset volt. Ugyanezen időszakban 215 könnyű sérüléses baleset fordult elő, számuk az utóbbi két évben növekvő. (KSH Baranya megyei Igazgatósága.)------------------------- * -----------------------------------------------------------------------------S TOP Kódszámos kézifék. Az autók kopása ellen egy nagyon praktikus magyar találmány született: a kézifékre szerelhető kódszámos berendezést a Spirál Autójavító Vállalat gyártja, havonta 7—10 000 darabot. Reméljük, a kódszámos kézifék Baranyában is minél előbb kapható lesz. * XV. Pécs—Eszék autósvetélkedő. Pécsről és Eszékről is 25—25 autó indul szeptember 22-én a hagyományos autósvetélkedőn, melyen a résztvevők Pécsett és Eszéken is vezetési jártasságukat és KRESZ-tudásukat bizonyíthatják. A vetélkedő ünnepélyes díjkiosztójára a harkányi Dráva szállóban kerül sor. * Tizenhét baleset. Az elmúlt héten 17 személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt a megyében, kaptuk a tájékoztatást a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság közbiztonsági és közlekedési osztályától. Kettő halálos, négy súlyos, tizenegy pedig könnyű kimenetelű volt. A szemre kimondottan jó állapotban lévő IFÁ-nál apróbb szabálytalanságok bújnak meg. A fényszóró szabálytalanul van beállítva, „kérem, ez egy majdnem új autó, nem voltam vele még fényszóró-ellenőrzésen”, a féklámpában nem a megfelelő erősségű izzó pislákol, az egészségügyi csomag hiányos, „higgye el, eddig mindig csak másnak vettem ki belőle”.* A figyelmeztetés és a pénzbírság nem marad el. A Barkas vezetője, lévén, hogy közúti árufuvarozó, köteles lenne menetlevelet vezetni, de nincs nálo ilyen tömb. „Mit csináljak, nem lehet kapni, éppen a héten megyek érte Budapestre”. Ez a magyarázat nem elfogadható, a menetlevelet szabályosan kell vezetni. Egyébként ilyen szabálytalanság több járműnél előfordult, de azt jó tudni, hogy ennek hiánya — mármint, hogy nem lehet kapni — nem érv. E kétórás ellenőrzésünk is bizonyította, hogy a magánkézben lévő teherautókra a hatóságoknak nagy figyelmet kell fordítaniuk a közúti közlekedés biztonsága érdekében. R. N. Indul bizony — és egyre gyakrabban. Rossz idők járnak hát a tilosba hajtők számára. Meggondolatlanságukat filmkockák rögzítik és a kirótt bírság összege elérheti az ötezer forintot. Aligha fizetődik ki tehát a sietség. De nemcsak a büntetés miatt, hiszen nyilvánvaló, hoqy a tilos jelzésen való áthajtás fölöttébb veszélyes. Ennek ellenére, eléggé el nem ítélhető módon, országszerre elharapódzó gyakorlattá vált az utóbbi időben. A közérdek kívánja tehát, hogy a rendőrség szakemberei a technika. adta lehetőségek fölhasználásával is igeykezzenek kiszűrni a közlekedés biztonságát veszélyezetetőket. Ezzel kapcsolatban azonban tudnj kell: a hatóság nem öncélúan, a puszta megtorlás érdekében rója ki a bírságokat. Ennek célia ugyanis a megelőzés. a közlekedési fegyelemre való nevelés. . Be kell végre látni: az autó, a motor birtoklása, használata nemcsak kényelmet, előnyt jelent, hanem Felvétel fokozott felelősséget is. Érdemes megjegyezni azt is, hogy a balesethez vezető út apróbb, jelentéktelennek ítélt szabálytalankodásokkal indul az esetleg tragikus végkifejlet felé ... A félreértések elkerülése érdekében szólni kell még a határesetekről is. Azaz az olyan tilosba hajtásról, ahol a járművezető — az adott útvonalon engedélyezett sebességet nem túllépve! — a sárga jelzés fölvillanásával egyidejűleg ér a kereszteződés közvetlen közelébe. Pontosabban: azt már ony- nyira megközelítette, hogy megállni nem tud. Ilyen esetben előfordulhat, hogy a pirosra váltással egyszerre induló fél- vételsor első kockája „befogja” a kocsit, amint az épp eléri a tilos jelzés határvonalát. Ezt a vezető nem érzékelheti, minthogy a lámpa már kikerült a látóteréből. A renindul... dőrség ezeket a felvételeket kiemeli, a vezető ellen eljárást nem indít. Semmi ok sincs tehát a szorongásra vagy az ebből fakadó pánikfékezésre, ami esetleg baleset forrása lehet a jármű kifarólása vagy a mögöttes forgalomban közlekedő kocsik összecsúszósa miatt. Attól eltekintve, hogy ez is igazolja a helyes követési távolság betartásának a fontosságát, a tilosba „csúszás" kockázata is kivédhető. Figyelni kell a gyalogosoknak szóló jelzés tilosra váltását, amely a legtöbb heyen megelőzi néhány másodperccel az út forgalmát szabályozó lámpa sárga jelzésének a bekapcsolását. Minthogy a sárga jelzés időtartama általában 3 másodperc, elegendő idő marad arra, hogy a tilos jelzés előtt vészfékezés nélkül megállhassunk. Búsbarna László A színek szerepe a közlekedésben Az egyes színek rendkívül fontos információkat továbbítanak a járművezetőkhöz. Nemcsak a vörös, a zöld vagy a sárga színekre gondolhatunk, hanem például a kék ellenőrző jelzésekre a kocsin belül, vagy éppen a színes jelzőtáblákra odakinn az úton. Mint ismeretes, a: színtévesztés egyes fajtái — bizonyos mértékben — nem jelentenek ma már kizáró okot a forgalomban való részvételnél. De akik megfelelnek az alkalmassági vizsgákon, azok sem egyformán érzékenyek valamennyi színre. A nemzetközi statisztikát szerint ai járművezetőknek mintegy 4—5 százaléka nem tudja azonnal és hibátlanul megkülönböztetni a színeket, különösen, amikor a környezeti háttér is gyengíti azok hatását. (Érdekes, hogy ez a; jelenség a férfiaknál sokkal gyakoribb, mint a nőknél.) Ha az ember tudatoson figyel rá, hamar észreveszi, hogy mikor milyen színekkel kapcsolatban, s milyen körülmények között okoz neki nehézséget a színek gyors megkülönböztetése. A színek megkülönböztetésének képessége egyébként öröklött tényezőkön is múlilk, de közrejátszhat az egyéni állapot, a betegség, vagy például az alkohol vagy gyógyszerek fogyasztása is. Nyugatnémet kutatók kimutatták, hogy egy autó karosszériájának a színe korántsem csupán ízlés vagy divat kérdése, hanem nagy szerepe van a közlekedés biztonságában is. A vizsgálathoz ikét azonos típusú, de különböző színű kocsit választottak. Az egyik kékesszürke, a másik élénk narancsszínű volt. Mindkét kocsiba beépítettek két-két szinkronban működő filmkamerát, közülük az egyik a műszerfalat és a külört e célra: felszerelt nogy számlapú órát fényképezte, a másik pedig a kocsi előtt haladó forgalmat. Kiderült, hogy a narancs- színű autó előtt haladó járművek sokkol gyorsabban reagáltak, ha észrevették, hogy a mögöttük haladó autó meg akarja előzni őket. Mintegy 200 előzés során megfigyelték, hogy a narancsszínű kocsi kb. 30—50 százalékkal kevesebb idő olatt tudott utat törni magának, mint a kékesszürke. Az élénk és világos szín tehát könnyebben észrevehető. Érvényes ez a felismerés a szembejövő forgalomra, és az esős-borús időjárásra, illetve a szürkületre is. A szakemberek ojánlják oz illetékeseknek az útburkolat jelzéseinek a színezését. A kellő színezésű útburkolatra a gép- kocsivezető'k öntudatlanul is helyesen reagálnak, tehát ott egy- egy pillanatnyi figyelemkiesés nem jelent mindjárt veszélyt. Az elsőbbséget biztosító főútvonalakat zöldre, a stop-útvonalakat pirosra kellene festeni — vélik. Egy jelzés akkor igazán figyelemfelhívó, ha a felhasznált színek is fokozzák a hatást. Nem mindegy tehát, -hogy milyen egv jelzőtábla alapszíne, és a rajta levő ábrák, betűk színe. Ha a színösszeállítás jól sikerül, a jelzőtábla hatása megsokszorozódik, s így a jelzés megbízhatóbbá válik. A szakemberek szerint a legjobb a sötét alapszín — legalkalmasabb a zöld —, s az a legmegfelelőbb, ha erre viágos színű — lehetőleg sárga — betűk, ábrák kerülnek. A gépjárművek hátsó fényei köztudomásúan igen fontosak a közlekedés biztonsága szempontjából. A kísérletek tanúsága szerint a követő jármű vezetőjének akkor legkisebb az átlagos reakcióideje, ha az előtte haladó gépkocsi hátulján kékeszöld fénnyel világít a helyzetjelző lámpa, emellett sárga' az index fénye, és vörös fényű a stoplámpa. Rovatszerkesztő: ROSZPRIM NÁNDOR
