Dunántúli Napló, 1984. szeptember (41. évfolyam, 240-269. szám)
1984-09-02 / 241. szám
Köpeczi Béla művelődési miniszter beszéde Köpeczi Béla tanévnyitó beszédét tartja Pécsett, az Apáczai Csere János Nevelési Központ előtti tér volt a színhelye tegnap délután a televízió által is közvetített országos tanévnyitó ünnepségnek, amelyen megjelent Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára, Horváth Lajos, Baranya megye Tanácsának elnöke, Baranya megye és Pécs város párt- és állami vezetői, a megye és a megyeszékhely, valamint az ünnepségnek helye1 adó iskola tanárai és diákjai. Kedves gyermekdallal kezdődött az ünnepség, ezt énekelve vezették be a térre a nagyobb diákok a most iskolába lépő elsősöket. Sok száz színes léqqömb szállt fel a' magasba, majd a Himnusz hangjaira felvonták az iskola zászlaját. Piti Zoltán, Pécs város Tanácsának elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd felkérte Köpeczi Béla művelődési minisztert tanévnyitó beszédének megtartására, valamint arra, hoay egyúttal avassa fel a kertvárosi Nevelési Központot Apáczai Csere János nevét vi- se'ő intézménnyé. Elöljáróban a miniszter azt a kísérletet méltatta, amelyet a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem folytat a tanárképzés új formáinak kialakításáért. — Az iskola arculatát a pedagógus határozza meg — folytatta ezután Köpeczi Béla •—. ezért rendkívül fontos munkáidnak segítése, a képzés, valamint a továbbképzés rendszere. n pedagógusok élet- és munkakörülményeinek jobbítása. Ezt tartotta szem előtt kormányzatunk, amikor határozatot hozott a közoktatásban dolgozó pedagógusok bérének fel. emeléséről. A továbbiakban napirenden kell tartani a felső- oktatásban és a többi oktatási területen dolgozók helyzetének javítását is. A miniszter ezután az oktatási rendszerünkben zajló folyamatos korszerűsítésről beszélt: ebben az esztendőben vezetik be a közismereti tanterveket és tankönyveket, megkezdődik a már kipróbált dokumentumok korrekciója, és egyidejűleg csökkentik az ötnapos munkahét okozta többletterheket. Megvizsgálják az idegen nyelvek oktatásának helyzetét — fiataljaink nyelvtudását illetően ugyanis igen nagyok a hiányosságok. — A felsőoktatásban az a célunk — mondotta a továbbiakban Köpeczi Béla —, hogy magasabb szintre emeljük az általános képzést, a szaktudományokban az alapozást, lehetővé tegyük a specializációt, és ígv a felsőfokú intézmények az értelmiségi pályákra valóban alkalmas, korszerűen felkészített diplomásokat bocsássanak ki. Hogy az oktatási intézmények belső élete' demokratiku- sabbá váljék, a jövő évben csökkentik a felesleges adminisztrációt, és szélesítik az iskolák jogkörét a tananyag, a módszerek megválasztásában, az igazgatók megbízatásában. A felszabadulás közelgő negyvenedik évfordulója kap csán arról a fontos szerepről is szólt a miniszter, amit az iskola játszik abban, hogy fiataljaink ne csak a mát ismerjék, hanem múltunkat is. Ily módon érthetik csak meg jelenünk gondjait, ellentmondásait és tudják értékelni az elért eredményeket. — Azt kell szuggerálnia az iskolának és az iskola egész környezetének — mondotta befejezésül Köpeczi Béla —, hoav érdemes és szükséges tanulni, hogy az erkölcsi értékeket becsülni kell és az értelmes munkának, életnek tere és lehetősége van hazánkban. Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget, majd a gyerekek virágokat helyeztek el Apáczai Csere János emléktáblájánál. Ezután Köpeczi Bé'a, a megye és a város vezetőinek kíséretében megtekintette az intézményt. Gállos Orsolya Győzelemmel kezdett a PMSC Megvalósítani a meghirdetett célkitűzéseket* Befejeződött a népművelők vándorgyűlése Létezik a népművelői hivatástudat Véget ért a Magyar Népművelők Egyesülete kétnapos IV. vándorgyűlése, melyet Pécsett az Apáczai Csere János Nevelési Központban tartottak. Az elnökségben helyet foglalt Rajnai József, a Baranya megyei Pártbizottság titkára is. A második nap plenáris ülését is dr. Gyarmati Károly, az egyesület elnöke nyitotta meg, majd az öt szekció vezetői számoltak be röviden az elvégzett munkáról, a megbeszélések tartalmáról. Megvitatták a művelődési intézmények társadalmi kapcsolatainak kérdését, * a közművelődésben is oly fontos tudományos megalapozottsáq és továbbképzés jelentőségét, meglevő gondjait, a közművelődési dolgozók élet- és munkakörülményeit, a mindennapi kultúra összetett fogalmát, a tömegkommunikáció és az egyre jobban teret kapó videoberende- zések kapcsolatát, az ezzel összefüggő feladatokat. Köpeczi Béla művelődési miniszter is részt vett a vándor- gyűlés második napi ülésén és felszólalásában elmondta, az oktatás és a közművelődés ösz- szefonódásának szimbóluma is egyben, hogy ezúttal egyazon intézményben rendezték meg az ünnepélyes tanévnyitót és a népművelők vándorgyűlését. Méltatta a Magyar Népművelők Egyesületének tevékenységét, amellyel eddig is segítséget nyújtottak a művelődéspolitikának és szakmai, társadalmi bázist teremtettek a népművelőknek. Szólt a közelgő országos közművelődési tanácskozásról, amelyen, mint hangsúlyozta, nem új irányelveket kívánnak kidolgozni, hanem a meghirdetett célkitűzések, feladatok további megvalósításáról tárgyalnak majd. A népművelők személyét illetően kiemelte, legyen a népművelő animátor a kultúraközvetítés folyamatában. A vándorgyűlés szervezése, előkészítése érdekében végzett kiemelkedő munkájuk elismeréséül négyen kaptak könyvjutalmat: Brandstötter György, a Baranya megyei Tanács művelődési osztályának helyettes vezetője, Bokor Béla, a Megyei Művelődési Központ igazgatója, Varga Ágota, a Művelődési Központ és Alvári Károly, a Nevelési Központ munkatársa. A vándorgyűlés befejezése után arra kértük Győri Imrét, az MSZMP KB tagját, az Országos Közművelődési Tanács elnökét, mondja el véleményét a kétnapos tanácskozásról: — A mostani vándorgyűlés azért tölt el örömmel, mert bizonyítja, hogy az egyesület, a népművelők aktivista gárdája nagy felelősséggel viseltetik az országot foglalkoztató gondok, feladatok iránt. Biztató, hogy az időnkénti zökkenők ellenére is létezik egy egészséges népművelői hivatástudat. Az idő-, sebbek nagy élettapasztalata és a fiatalok lelkesedése úgy ötvöződik egyre inkább, hogy tudatosul, alkalmazkodni kell a rohanó idők diktálta változásokhoz, el kell hagyni az idejétmúlt népművelési formákat és otthonossá tenni az életképes újakat. Jól kell élni a tömegkommunikációs eszközök adta lehetőségekkel, s azokat a társadalmi igényeknek megfelelő tartalommal megtölteni. Megemlékezés a csertetői emlékműnél Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkára: Megalapozott a bányászat jövője Az 1937-es vasasi sztrájkra és áldozataira emlékeznek minden évben bányásznapkor a csertetői mártír emlékműnél. Az idei megemlékezésre tegnap este került sor. A Mecseki Szénbányák dolgozói dampionos menetben vonultak fel az emlékműhöz. A bányászhimnusz elhangzása, Bánffy György színművész szavalata után dr. Gábor János, a Mecseki Szénbányák pártbizottságának első titkára mondott megnyitót, vállalata, továbbá a Mecseki Ércbányászati Vállalat és a Bányászati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzetvezetősége nevében köszöntve a megjelenteket, közöttük Lukács Jánost, az MSZMP Baranya meqyei Bizottsága első titkárát, Horváth Lajost, a Baranya megyei Tanács elnökét, a megye, Pécs és Komló vezetőit, a magyar és a szovjet fegyveres testületek képviselőit, a lengyel és a csehszlovák bányászdeleqáció- kat, a mártírok hozzátartozóit. Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet, emlékezve a csertetői véres eseményekre. A tisztelgés után a mára, a iövőre térve egyebek mellett leszögezte: A Mecsek környéke orszáqos méretekben is jelentős ásványi nyersanyagokkal rendelkezik, s az elemzések egyértelműen azt mutatják, hazánkban a különböző energiahordozókon belül elsősorban <3 szénalap- és az atomenergia válik meghatározóvá. Ez és a már megindult beruházások adják a bizonyosságot, hogy a bányászság több évtizedig megtalálja biztos és megbecsült munkáját e térségben. A szénbányászat, az uránbányászat beruházásai bizonyítják, hogy kibontakozóban van a bányászat újrafejlődése, ha mindezekhez — a mai fejlesztésekhez — hozzászámítjuk a jövő lehetőségét, a szénkutatás biztató és az érckutatás megbízható eredményeit, akkor bizton mondhatjuk, Baranyában megalapozott a bányászat jövője. A liászprogram teljesítése nemcsak a Mecseki Szénbányák, hanem az egész megye nagy próbatétele. A bányászat talpra állt, reménye mindannyiunk szívós küzdelmét követeli. A beruházás hatással lesz a lakásépítésre, az életkörülményekre, a környezetvédelmi és kulturális tevékenységre egyaránt. Az ünnepi beszéd után koszorúzásra került sor, a megyei vezetés képviseletében Lukács János és Horváth Lajos helyezte el a koszorút. Az Interna- cionálé hangjai, a! munkásőrök díszsortüze után tűzijáték zárta a csertetői megemlékezést. A labdarúgó NB I. mérkőzései megkezdődtek, a PMSC rajtja jól sikerült. A Honvéd a várakozásnak megfelelően mind a két pontot megszerezte az MTK VM-től, a Csepel a Békéscsabánál bizonyult jobbnak. Biztosan győzött a Ferencváros a Szeged, a Videoton a Vasas ellen. Az újoncok közül a Debrecen a hazai pályán verte a ZTE-t, és Eger is győzelemmel » mutatkozott be. A Mecsek Kupa nemzetközi országúti kerékpáros verseny befejezéshez közeledik, a szombaton délelőtt és délután megrendezett futamokban a szovjet versenyzők kitűnően szerepeltek és az élre törtek. Dohány hármas védőőrizetben. Mögötte Lőrincz kíséri figyelemmel a történteket t/ilég proletárja!, egyesüljetek! Dunántúli napló XLI. évfolyam, 241. szám 1984. szeptember 2., vasárnap > Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Országos tanévnyitó ünnepély Pécsett