Dunántúli Napló, 1984. szeptember (41. évfolyam, 240-269. szám)

1984-09-02 / 241. szám

Köpeczi Béla művelődési miniszter beszéde Köpeczi Béla tanévnyitó beszédét tartja Pécsett, az Apáczai Csere János Nevelési Központ előtti tér volt a színhelye tegnap délután a televízió által is közvetített országos tanévnyitó ünnepségnek, amelyen megje­lent Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára, Horváth Lajos, Baranya megye Tanácsának el­nöke, Baranya megye és Pécs város párt- és állami vezetői, a megye és a megyeszékhely, valamint az ünnepségnek he­lye1 adó iskola tanárai és diákjai. Kedves gyermekdallal kezdő­dött az ünnepség, ezt énekel­ve vezették be a térre a na­gyobb diákok a most iskolába lépő elsősöket. Sok száz színes léqqömb szállt fel a' magasba, majd a Himnusz hangjaira felvonták az iskola zászlaját. Piti Zoltán, Pécs város Taná­csának elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd felkérte Köpeczi Béla művelődési mi­nisztert tanévnyitó beszédének megtartására, valamint arra, hoay egyúttal avassa fel a kertvárosi Nevelési Központot Apáczai Csere János nevét vi- se'ő intézménnyé. Elöljáróban a miniszter azt a kísérletet méltatta, amelyet a pécsi Janus Pannonius Tudo­mányegyetem folytat a tanár­képzés új formáinak kialakítá­sáért. — Az iskola arculatát a pe­dagógus határozza meg — folytatta ezután Köpeczi Béla •—. ezért rendkívül fontos mun­káidnak segítése, a képzés, va­lamint a továbbképzés rend­szere. n pedagógusok élet- és munkakörülményeinek jobbítá­sa. Ezt tartotta szem előtt kor­mányzatunk, amikor határoza­tot hozott a közoktatásban dol­gozó pedagógusok bérének fel. emeléséről. A továbbiakban napirenden kell tartani a felső- oktatásban és a többi oktatási területen dolgozók helyzetének javítását is. A miniszter ezután az okta­tási rendszerünkben zajló fo­lyamatos korszerűsítésről be­szélt: ebben az esztendőben vezetik be a közismereti tanter­veket és tankönyveket, megkez­dődik a már kipróbált doku­mentumok korrekciója, és egy­idejűleg csökkentik az ötnapos munkahét okozta többletterhe­ket. Megvizsgálják az idegen nyelvek oktatásának helyzetét — fiataljaink nyelvtudását il­letően ugyanis igen nagyok a hiányosságok. — A felsőoktatásban az a célunk — mondotta a továb­biakban Köpeczi Béla —, hogy magasabb szintre emeljük az általános képzést, a szaktudo­mányokban az alapozást, lehe­tővé tegyük a specializációt, és ígv a felsőfokú intézmények az értelmiségi pályákra valóban alkalmas, korszerűen felkészí­tett diplomásokat bocsássanak ki. Hogy az oktatási intézmé­nyek belső élete' demokratiku- sabbá váljék, a jövő évben csökkentik a felesleges admi­nisztrációt, és szélesítik az is­kolák jogkörét a tananyag, a módszerek megválasztásában, az igazgatók megbízatásában. A felszabadulás közelgő negyvenedik évfordulója kap csán arról a fontos szerepről is szólt a miniszter, amit az is­kola játszik abban, hogy fia­taljaink ne csak a mát ismer­jék, hanem múltunkat is. Ily módon érthetik csak meg je­lenünk gondjait, ellentmondá­sait és tudják értékelni az el­ért eredményeket. — Azt kell szuggerálnia az iskolának és az iskola egész környezetének — mondotta be­fejezésül Köpeczi Béla —, hoav érdemes és szükséges tanulni, hogy az erkölcsi érté­keket becsülni kell és az értel­mes munkának, életnek tere és lehetősége van hazánkban. Az ünnepség a Szózat hang­jaival ért véget, majd a gyere­kek virágokat helyeztek el Apáczai Csere János emlék­táblájánál. Ezután Köpeczi Bé'a, a megye és a város ve­zetőinek kíséretében megte­kintette az intézményt. Gállos Orsolya Győzelemmel kezdett a PMSC Megvalósítani a meghirdetett célkitűzéseket* Befejeződött a népművelők vándorgyűlése Létezik a népművelői hivatástudat Véget ért a Magyar Népmű­velők Egyesülete kétnapos IV. vándorgyűlése, melyet Pécsett az Apáczai Csere János Neve­lési Központban tartottak. Az elnökségben helyet foglalt Raj­nai József, a Baranya megyei Pártbizottság titkára is. A má­sodik nap plenáris ülését is dr. Gyarmati Károly, az egyesület elnöke nyitotta meg, majd az öt szekció vezetői számoltak be röviden az elvégzett munkáról, a megbeszélések tartalmáról. Megvitatták a művelődési in­tézmények társadalmi kapcso­latainak kérdését, * a közműve­lődésben is oly fontos tudomá­nyos megalapozottsáq és to­vábbképzés jelentőségét, meg­levő gondjait, a közművelődési dolgozók élet- és munkakörül­ményeit, a mindennapi kultúra összetett fogalmát, a tömeg­kommunikáció és az egyre job­ban teret kapó videoberende- zések kapcsolatát, az ezzel összefüggő feladatokat. Köpeczi Béla művelődési mi­niszter is részt vett a vándor- gyűlés második napi ülésén és felszólalásában elmondta, az oktatás és a közművelődés ösz- szefonódásának szimbóluma is egyben, hogy ezúttal egyazon intézményben rendezték meg az ünnepélyes tanévnyitót és a népművelők vándorgyűlését. Méltatta a Magyar Népművelők Egyesületének tevékenységét, amellyel eddig is segítséget nyújtottak a művelődéspolitiká­nak és szakmai, társadalmi bá­zist teremtettek a népművelők­nek. Szólt a közelgő országos közművelődési tanácskozásról, amelyen, mint hangsúlyozta, nem új irányelveket kívánnak ki­dolgozni, hanem a meghirde­tett célkitűzések, feladatok to­vábbi megvalósításáról tárgyal­nak majd. A népművelők sze­mélyét illetően kiemelte, legyen a népművelő animátor a kultú­raközvetítés folyamatában. A vándorgyűlés szervezése, előkészítése érdekében végzett kiemelkedő munkájuk elismeré­séül négyen kaptak könyvjutal­mat: Brandstötter György, a Baranya megyei Tanács műve­lődési osztályának helyettes ve­zetője, Bokor Béla, a Megyei Művelődési Központ igazgató­ja, Varga Ágota, a Művelődé­si Központ és Alvári Károly, a Nevelési Központ munkatársa. A vándorgyűlés befejezése után arra kértük Győri Imrét, az MSZMP KB tagját, az Or­szágos Közművelődési Tanács elnökét, mondja el véleményét a kétnapos tanácskozásról: — A mostani vándorgyűlés azért tölt el örömmel, mert bi­zonyítja, hogy az egyesület, a népművelők aktivista gárdája nagy felelősséggel viseltetik az országot foglalkoztató gondok, feladatok iránt. Biztató, hogy az időnkénti zökkenők ellenére is létezik egy egészséges nép­művelői hivatástudat. Az idő-, sebbek nagy élettapasztalata és a fiatalok lelkesedése úgy öt­vöződik egyre inkább, hogy tu­datosul, alkalmazkodni kell a rohanó idők diktálta változá­sokhoz, el kell hagyni az ide­jétmúlt népművelési formákat és otthonossá tenni az életké­pes újakat. Jól kell élni a tö­megkommunikációs eszközök adta lehetőségekkel, s azokat a társadalmi igényeknek megfele­lő tartalommal megtölteni. Megemlékezés a csertetői emlékműnél Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkára: Megalapozott a bányászat jövője Az 1937-es vasasi sztrájkra és áldozataira emlékeznek min­den évben bányásznapkor a csertetői mártír emlékműnél. Az idei megemlékezésre tegnap este került sor. A Mecseki Szénbányák dolgozói dampionos menetben vonultak fel az em­lékműhöz. A bányászhimnusz elhangzása, Bánffy György színművész szavalata után dr. Gábor János, a Mecseki Szén­bányák pártbizottságának első titkára mondott megnyitót, vál­lalata, továbbá a Mecseki Ércbányászati Vállalat és a Bá­nyászati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzetvezetősége nevé­ben köszöntve a megjelenteket, közöttük Lukács Jánost, az MSZMP Baranya meqyei Bizott­sága első titkárát, Horváth La­jost, a Baranya megyei Tanács elnökét, a megye, Pécs és Komló vezetőit, a magyar és a szovjet fegyveres testületek képviselőit, a lengyel és a csehszlovák bányászdeleqáció- kat, a mártírok hozzátartozóit. Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságá­nak első titkára mondott ünne­pi beszédet, emlékezve a cser­tetői véres eseményekre. A tisz­telgés után a mára, a iövőre térve egyebek mellett leszögez­te: A Mecsek környéke orszáqos méretekben is jelentős ásványi nyersanyagokkal rendelkezik, s az elemzések egyértelműen azt mutatják, hazánkban a külön­böző energiahordozókon belül elsősorban <3 szénalap- és az atomenergia válik meghatáro­zóvá. Ez és a már megindult beruházások adják a bizonyos­ságot, hogy a bányászság több évtizedig megtalálja biztos és megbecsült munkáját e térség­ben. A szénbányászat, az uránbá­nyászat beruházásai bizonyít­ják, hogy kibontakozóban van a bányászat újrafejlődése, ha mindezekhez — a mai fejlesz­tésekhez — hozzászámítjuk a jövő lehetőségét, a szénkuta­tás biztató és az érckutatás megbízható eredményeit, ak­kor bizton mondhatjuk, Bara­nyában megalapozott a bá­nyászat jövője. A liászprogram teljesítése nemcsak a Mecseki Szénbányák, hanem az egész megye nagy próbatétele. A bá­nyászat talpra állt, reménye mindannyiunk szívós küzdel­mét követeli. A beruházás ha­tással lesz a lakásépítésre, az életkörülményekre, a környe­zetvédelmi és kulturális tevé­kenységre egyaránt. Az ünnepi beszéd után ko­szorúzásra került sor, a megyei vezetés képviseletében Lukács János és Horváth Lajos helyez­te el a koszorút. Az Interna- cionálé hangjai, a! munkásőrök díszsortüze után tűzijáték zár­ta a csertetői megemlékezést. A labdarúgó NB I. mérkőzései megkezdődtek, a PMSC rajtja jól sikerült. A Honvéd a vára­kozásnak megfelelően mind a két pontot megszerezte az MTK VM-től, a Csepel a Békéscsa­bánál bizonyult jobbnak. Bizto­san győzött a Ferencváros a Szeged, a Videoton a Vasas el­len. Az újoncok közül a Debre­cen a hazai pályán verte a ZTE-t, és Eger is győzelemmel » mutatkozott be. A Mecsek Kupa nemzetközi országúti kerékpáros verseny befejezéshez közeledik, a szom­baton délelőtt és délután meg­rendezett futamokban a szovjet versenyzők kitűnően szerepeltek és az élre törtek. Dohány hármas védőőrizetben. Mögötte Lőrincz kíséri figyelemmel a történteket t/ilég proletárja!, egyesüljetek! Dunántúli napló XLI. évfolyam, 241. szám 1984. szeptember 2., vasárnap > Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Országos tanévnyitó ünnepély Pécsett

Next

/
Thumbnails
Contents