Dunántúli Napló, 1984. szeptember (41. évfolyam, 240-269. szám)
1984-09-17 / 256. szám
A balett-táncos filmszínész Az egész országban vetítik Elek Judit filmjét, a Mária- nap-ot. Egyik főszerepét, a magyar történelem ismert, sokértelmű alakját, Szend- rey Júliát Handel Edit jótsz- sza. Vagyis egy balett-táncos és balettpedagógus, a Pécsi Balett egykori csúcsidőszakának primabalerinája, aki már az Állami Balettintézet tanára — filmszínész is lett. A vitatott, de mindenképpen egyéni hangú, szép film kapcsán beszélgettünk Handel Edittel: — Balett-táncos, mint filmszínész! Mit jelentett a tánc helyett a kamera közvetítette színészi játék? — A Pécsi Nemzeti Színház balettegyüttesében töltött évek nemcsak táncot, hanem színészi munkát is igényeltek. Nemcsak a testünket, hanem az arcunkat is segítségül hívtuk a kifejezéshez. Sokan mondták is A beszéd jelentette az egyik legnagyobb gondot Handel Edit filmsikere Pécsett, hogy színészek is vagyunk. így ezek az évek kifejlesztették bennem a színészet iránti vágyat, s nagyon örültem az Elek Judit rendezte film egyik főszerepének. — De a balett-táncos nem beszéli? — Igen, a beszéd jelentette az egyik legnagyobb gondot. Különösen azért, mert egyenesben vették fel. De úgy érzem, szépen sikerült. A másik: nagyon kellett vigyáznom arra, hogy a tánckifejezést ne hozzam be a filmbe, például ne úgy öleljek át valakit, vagy ne úgy érintsek 'meg egy hátat, mint ahogy a balett-táncosnő tenné. Vagyis a mozdulataim a színészetet feddjék, s ne a táncos bújjék ki belőlem. — Az utóbbi évtizedekben sokféle és nem mindig tiszta stílusokkal jelentkezett az úgynevezett modern balett, mellette azonban örök érték maradt a klasszikus baletttánc. Mi a véleménye: mi jellemzi a balettművészetet ma? — Úgy érzem, mintha megállapodott volna a sokféle izgatott kísérletezés, amely néha a klasszikus balett megtagadásával járt együtt. Sőt, nemcsak megnyugodott kicsit, hanem újra fel is fedezzük a klasszikát. *-■ -'S--------S zendrey Júlia tragédiáját magas színvonalú színészi játékkal érzékeltette Handel Edit. (Képünkön Kovács Lajossal, Elek Judit» Mária-nap cimű filmalkotásának egyik jelenetében). Bár néha ötvözik a modern kísérletek eredményeivel, de a klasszika újraölelése me- gintcsak eliesmerés: a klaszszikus balett ebben a művészetben mindennek az alapja. F. D. Próbák a családi házban Gyakorol a szentlőrinci gyermek-citerazenekar Gyermek-citerazenekar Szentlőrincen Hallás után tanulnak játszani Már nem tudott dacolni az idővel Csak formájában lesz eredeti a Kóczián ház Műkereskedés és pohár azó létesül az újjáépítés után Aranyérmet kapott Lipcsében Beszédhiba- javító készülék A BEAG elektroakusztikai gyárat 1949-ben alapították. Elsősorban híradástechnikai berendezések, élektroakusztikai felszerelések gyártásával foglalkoznak. Legfiatalabb ágazatuk az oktatástechnika. Ezen belül komplett nyelvlaborokat, kollektív tantermi oktatórendszereket, szinkronizátort gyártanak. Fontos találmányuk a nagyothallók részére készített okta tóberendezés. Mindezekből kiindulva NDK- beli vevőpartnerük felvetette, hogy kellene készíteni egy olyan gépet, mellyel a beszédhibás gyerekek kiejtését javítani lehetne. Nyugaton használnak már ilyen gépeket, de szocialista országokban még nem készítettek hasonlót. Pedig a mai rohanó élet, a stresszhatások következtében egyre több a dadogós, hadarás és egyéb beszédhibás kisgyerek. A javaslattól a megvalósulásig másfél év telt el. Ennyi idő alatt a BEAG oktatástechnikai fejlesztési osztályának mérnökei és technikusai olyan korszerű dadogásjavító készüléket állítottak össze, mely a maga nemében egyedülálló technikai megoldással készült. Ezzel mutatkoztak be az őszi Lipcsei Vásáron is, mely rögtön meghozta a sikert számukra: aranyéremmel jutalmazták a BEAG gépét. — Mit is tud ez a készülék, és hogyan használható? — érdeklődtünk Kemenes János fejlesztő mérnöktől. — Ez a készülék merőben más, mint a korábban ismert típusok. Áll egy alapkészülékből — mely bőrönd nagyságú, vagyis hordozható — és programozó egység csatlakoztatható hozzá. Ez azt jelenti, hogy az alapkészülékkel egy, a programozó egységgel pedig legalább tizennégy gyermek dolgozhat a logopédus irányításával. A működése egyszerű: a készülékhez fülhallgatókat csatlakoztattunk. így a beszédhibás gyermek a mikrofonba mondott szavait a fülhallgatón át — visszhangszerűen — késleltetve hallja vissza. így a saját hangját hallgatva, a logopédus irányításával már megkísérelheti a kiejtésének korrigálását. Csoportos foglalkozásnál úgy lehet beállítani a gépet, hogy minden gyerek egymás után sorba, vagyis késleltetve hallja vissza a saját beszédjét. — Mikortól kerül belkereske- delm) forgalomba ez a gyógypedagógiai- eszköz? — kérdeztük Balogh Józsefet, a BEAG igazgatóját. — Először az ötletet adó NDK-beli partnerünknek kezdjük ez évben a beszédjavító készülék gyártását és szállítását. Aztán jövő év elejétől a hazai piac következik. Viszonylagos szolid óra miatt intézSzigetváron, az öreg várak — ifjú városok találkozója megnyitóján, vastapssal köszönték meg a műsorukat. Akkor még ott voltak a kislányok is, akik együtt énekeltek a fiúkkal. Most csak a fiúk gyakorolnak, itt a családi ház udvarán, a diófa alatt. Ök a szentlőrinci gyermek-citerazenekar tagjai Mindannyian hatodik osztályosok, az 1. és a 3-as számú általános iskola tanulói. Vezetőjük az Alföldről származó 65 éves Takács Józsefné, aki akkora, mint a zenekar legalacsonyabb tagja. A hat elemit végzett nyugdíjas néni, aki 1108 népdalt, műdalt ismer, — közülük 650—700 népdalt — a dallam és a szöveg eléneklé- sével, hallás után tanítja őket citerázni. Megáll a kerékpáros is, aki épp erre jár. Minden zenekari tagnak saját citerája van. A szüleik vették nekik. De most a próbán Takács néni hangszerein játszanak. Neki öt citerája van. Még a férje készítette őket. — A gyerekek hangszereit a mi patronálónk, Barna István pécsi mester készítette, aki a fellépéseinkre külön is ad ci- terákat, tokokkal együtt. Az ő kislánya szintén tagja az együttesnek — mondja Takács néni. Közben megérkezik az egyik énekes kislány, Hirth Edit. Tóth Brigitta és Szentes Anett nem tudott jönni. Zeneiskolások lettek, több az elfoglaltságuk, újból össze kell hangolni a próbaidőt, hogy mindannyian el tudjanak járni Takács néni házába. Most a minőségi versenyekre készülnek. — Nagyon jó lenne bekerülni az országos minősítőre — sóhajtja Takács Józsefné —, de ha ez sikerülne is, ott már nagyon sok jó együttes lesz, nem hiszem, hogy a legjobbak közé sorolnának bennünket. De ugye — kérdezi kacsintva — nem is ez a legfontosabb? T. É. Jogos méltatlankodással -azt mondanánk: így nem lenne szabad a műemlékekkel bánni. Mert az, hogy a SaIlai utca 24. —■ a Kóczián ház — ma úgy néz ki, ahogy az részben annak a következménye, hogy évejk óta üresen, gondozó kéz felügyelete nélkül áll. A használatlanság pedig — amint ezt oly sokszor elmondják — tragikus hatással lehet egy épületre. 1984. szeptemberében ugyanis az van, hogy a XVIII. szd.- eleji házból a homlokzati főfalon, s mögötte a földszint egy szobányi mélységű részén kívül semmi sincs meg. Néhány hete ugyanis összeomlott a többi. Nem is véletlenül! A Kóczián ház is évtizedes téma Pécsett, felújításra és többféle célra szánták, ám egy sem sikerült. Legutóbb a Hunor Kesztyűgyár lépett visz- sza: fölöttébb sokba — kb. 9 millióba került volna a kesztyűmúzeummá alakítás, amire nem vállalkozhatott. S közben a kortársaihoz hasonlóan sárból, törmelékből — szinte szemétből! — épült ház nem tudott dacolni az idővel . . . Tavaly áprilisban az akkori látvány alapján írtuk meg a gondolatot: ,,Nem lenne-e egyszerűbb és olcsóbb földig bontani, maití eredeti formájában korszerű anyagokból felépíteni?" Az ötlet nem aratott osztatlan sikert. A helytörténész véleménye sem! ,,Nem az épületet alkotó rossz anyagot akarjuk az utókorra örökíteni, hanem az épület formáját” — írta a Dunántúli Naplóban Bezerédy Győző, a Janus Pannonius Múzeum osztályvezetője, mert szerinte: „ha meg akarunk valamit látni a XVIII. *!századi Pécsből, s érezni a város régi hangulatából, akkor ennek az épületnek állnia kell!” Ugyanis az az alapelv, hogy a forma és az anyag együttesen alkotja a műemléket. Itt azonban már nem! A műemlékjelleget közlő tábla ugyanis lekerült a Kóczián házról az idei tavaszon, aztán a házat elárverezték, s most, amikor elkezdték a munkát, összeomlott. Eddig tartott a ház erejéből . . . Falus Károly építési vállalkozó, a kéttagú épületegyüttes emeletes felének az új tulajdonosa kb. 3 millió forintért építi újjá a házat, melynek a földszintjén műkereskedés, az emeletén pedig két lakás lesz. Formájában pe- diq egy az egyben az eredeti, XVIII. századi ház lesz úgy, ahogy Kistelegdy István újratervezte, s ahogy az idézetek is mondták: korszerű anyagból. Azaz: ami megmaradt, az marad eredetiben, a többi meg vadonatúj lesz a régi formában — időtállóan. S ha elkészül, a kis márványtábla is visszakerül. És a kis ház? (ha még emlékszik arra az olvasó ...) Annak az új tulaidonosai akkor fognak az építéshez, ha a másik házzal olyan szakaszba jutnak, hoqy a telekrész szabaddá válik. Ott a leendő pincében poharazó, a földszinten falatozó lesz. Ezt az épületet Levárdy Henriette terve szerint építik fel ugyancsak eredeti formában. H. I. ményeknek, rendelőintézeteknek ajánljuk majd fel megvásárlásra. Másrészt felmérjük a külföldi érdeklődéseket is. Az új beszédjavító készülék, a BBO—21-es és 22-es - melynek'„szülőatyja” Béky Endre, a konstrukciós főosztály vezetője és az oktatás-technikai osztály két fejlesztő mérnöke Budahegyi Ferenc és Kemenes János volt — jövő évtől tehát tanítani fogja a beszédhibás gyerekeket a helyes kiejtésre. Ezzel is segítenek nekik, hogy a szorongásukat leküzdjék és teljes értékű emberek legyenek. Ádám Erika ED hétfői Hirtelen nem is tudja összeszámolni, hogy hányadik együttes a mostani. Régóta tanítja e régi húros hangszer bűvölé- sére a szentlőrinci gyerekeket. Mindig újakat. Akik a középiskolát kezdve elkerülnek Szent- lőrincről, szétszóródnak. De jönnek helyettük a többiek. Mint ez a mostani kis társaság, akik ősztől játszanak együtt: Ravadics Péter, Zentai Zsolt, Helmann Tibor, Németh Ferenc, Lukács László. — Nagyon tehetségesek, — bizonygatja Takács néni. — A kapkodáson is kitűnően játszanak. Pedig az jóval nehezebb, de sokkal szebben ki lehet hozni rajta a dallamot. No, mutassuk csak gyerekek, mit tudunk! — mondja a fiúknak — és ő is beáll közéjük. Felröppen a citerák hangja és az úttest másik oldalán lévő családi ház udvaráról a kerítéshez jön két kisgyerek. Művészeti világhíradó NDK-kincsek Ausztriában. Drezda, Potsdam, Wörlitz és Weimar múzeumainak képanyagából állítottak össze egy rendkívüli sikerű tárlatot Ausztriában. A melki Schallaburg kastélyában A barokk és a klasszika címmel megnyílt kiállítás október 14-ig látható. Fut az idő. Elia Kazan, az isztambuli származású világhírű amerikai színpadi és filmrendező, aki 1948-ban megalapította a New-York-i Művész Stúdiót, szeptember 7-én töltötte be 75. életévét. Magyarországon „A vágy villamosa” filmváltozatának rendezőjeként ismerik. Másik világsztár: Marcello Mastrianni szeptember 28-án lesz hatvanéves. Kirobbanó siker A próbával. Fodor Antal—Presser Gábor: A próba című rockbalettjét meghívták a Bre- genzi ünnepi Játékokra, a Magyar Állami Operaház vendégjátékaként. A nyáron Pécsett, is rendkívül sikert aratott mű, Bach: János passió-jának és h-moll miséjének felhasználásával született. Most Bregenzben az év legnagyobb sikerének nevezte Hartmut Regitz az előadás kritikájában. Ez • a rockbalett a tánc dicsősége! — írta egyebek között, különösen kiemelve Dózsa Imre, Szőnyi Nóra és Keveházi Gábor táncteljesítményét, de legfőképpen a koreográfiát és a zenei ötvözetet. Filmszerepet nem vállal. Andrea Jonasson, a milánói Piccolo Teatro tagja, jelenleg Európa legsikeresebb színpadi színésze. Ezekben a hetekben három nagy szerepet játszik három nagyvárosban: Bécsben Stuart, Máriát, Münchenben Honegger: Szent Johannájának címszerepét, Milanóban pedig barnhelmi Minnát. Két éve Magyarországon mutatkozott be színházával, s az érzékletes rendezésű „Szecsuáni jólélek” címszerepével a talán eddigi legnagyobb Brecht-szerep-alakítást nyújtotta Budapesten. Filmszerepet nem vállal. (Képünkön mint Stuart Mária, Bécsben). F. D.
