Dunántúli Napló, 1984. szeptember (41. évfolyam, 240-269. szám)

1984-09-17 / 256. szám

Szanaszét repültek a Skoda utasai Bravúros műtét után ismét él a kéz Megszólalt a riasztótelefon Már hajlik a kar, de az idegek regenerálódása hosszadalmas A tizennyolc éves Szakái Er­zsébet nem emlékezik, hogy is történt. A Skodát ő vezette, társait vitte Hidasról Kakasd- ra, hogy a vasárnapi focimecs- csen egy barátjuknak szurkol­janak. Csak azt tudja, egyszer­esek elvesztette az uralmát a kocsi felett. Az autó nagy se­bességgel sodródott át az út­test bal oldalára, majd ismét vissza a jobbszélre, nekicsa­pódott egy fának, utasai sza­naszét repültek. De Szakái Er­zsébet erre sem emlékezik, el­vesztette az eszméletét. Egyszer tért vissza a tudata, s akkor látta: hiányik a bal karja, ez­után ismét elájult. * A tragikus baleset mellett méais mekkora szerencséje volt Szakái Erzsébetnek, hogy a baleset itt történt Baranyá­ban! Amikor a mentősök elő­ször a ll-es sebészeti klinikára szállították, a felvételes orvos a kart azonnal hűtőbe tette. Innen átszállították a POTE traumatológiai osztályára. Az éppen szabadságon lévő dr. Nyárádi József adiunktus — aki két éve hajtott végre az országban elsőként sikeres végtag-visszaültető műtétet — csak véletlenül volt éppen ott­hon, amikor megszólalt a riasztótelefon. «V A mentőkocsiban még nincs lehetőség a leszakadt végta­gok hűtésére, egyet tehetnek csak, sterilen becsomagolni és a lehető leggyorsabban olyan helyre szállítani, ahol lehető­ség van azt az optimális 4 fokra lehűteni. Annál nagyobb az esély a sikerre, minél előbb kerül sor a műtétre. A baleset­től az operációig nem szabad hat óránál több időnek eltel­nie. Hat órán túl már megin­dul az élettelen testrészben a biológiai bomlás. * Dr. Nyárádi Józsefet nehéz szóra bírni. Szabadkozik, a múltkori műtét után annyit ír­tak róla, hogy már kényelmet­len, a mostani operációról is már mindent elmondott. Va­jon, hogy jut el egy orvos odáig, hogy egyszer csak azt halljuk róla, visszavarrja a le­szakadt karokat? — Az érsebészet felé vonzód­tam mindig — mondja, —itta traumatológiai osztályon pedig ez a terület adott erre lehető­séget. Érzelmi okok is közre­működtek. Volt egy-két olyan beteg, akit szörnyű volt látni — nincs karja! Különösen megrázó volt számomra egy 20 éves nő, akiről tudtam, otthon pici gyerek várja. Először csak a szakirodalmat volt lehetősé­gem tanulmányozni. A nagy fordulatot az hozta számomra, hogy részt vehettem egy müncheni mikrosebész csoport Budapesten tartott kurzusán. Az állatkísérleteket 1977-ben kezdtük és amikor már jól be­gyakoroltuk magunkat, akkor mertünk emberhez is hozzá­nyúlni. Először ujjat varrtam vissza 1979-ben. Azóta már sok sikeres ujjműtétet csináltunk itt a klinikán. — Szakái Erzsébet karja a könyök felett öt centivel tépő- dött le. Először a csontokat kell összeilleszteni, utána az ereket visszavarrni, majd az idegeket, végül kerül sor az izomra és a bőrszövetre. Most körülbelül öt héttel a baleset után a kar állapota jónak mondható. A vérkeringés jó, a pulzus tapintható, és a felkar ép izmainak segítségével haj­lítani, nyújtani tudja. Sajnos, hiába tudunk korszerű ideg­varrat technikát alkalmazni, az idegek regenerálódása hosz- szadalmas. Mindenképp tudni kell, ez a kar sohasem lesz tel­jes értékű. Szakái Erzsébet nem érez fájdalmat. Egyelőre ezzel a karjával semmit nem érez. Na­ponta - kétszer tornáztatják, hogy az izmok ne sorvadjanak. ÁBC-ben volt eladó, ezt a munkát ugyan többé nem csi­nálhatja — mégis —, ha nem is teljes értékű, de karja van. Sarok Zsuzsa Különvonat a BNV -re A MÁV, a vásárlátogatók utazásának megkönnyítésére a BNV ideje alatt különvonato- kat indít a Keleti pályaudvar­ról. A Kőbánya-felsőig közlekedő szerelvény naponta 9.00 és 14.45 óra, valamint 17.45 és 19.10 óra között félórás idő­közönként szállítja az utaso­kat a két pályaudvar között. A különvonaton kétforintos me­netdíjért egyszerre mintegy hatszázan utazhatnak kényel­mesen, éspedig igen gyorsan, mivel az utazás hét percet vesz igénybe, s onnan csak további négy perc gyalogút szükséges ahhoz, hogy a láto­gatók a vásár területére érje­nek. A vidékről érkezett utasok — vasúti jegyük felmutatásá­val — a különvonatot díjmen­tesen vehetik igénybe. Az őszi vásár és környéke közlekedési gondjainak eny­hítését célozza az is, hogy a máskor áthaladó expressz-vo- natok a BNV ideje alatt meg­állnak Kőbánya-felsőn, s ezzel naponta további 13 vonat nyújt lehetőséget az őszi vásár kényelmes megközelítésére. Casanovától a komputer­szobaasszonyig Szüretelőpohár eozinból Elektromos pelenkaőr A vásár néhány kuriózuma: a Pannonvin Vállalat díszdoboza, a szegedi szalámigyár újdonságai, a szegedi Konzervgyár dobo­zos üdítőital családja, méregdrága elefántcsont díszítésű tele­fon, a Pevdi Vállalat praktikus iskolatáskái, és a kolumbiai pavi­lon feketekávé-kóstolója. Fotók: Läufer László Közel kétezer kiállító hozta el termékeit az őszi BNV-re, a fogyasztási javak seregszemléjé­re, Thaiföldtől Kolumbiáig, Ja­pántól Zimbabwéig, — a ma­gyarokon kívül. Most az érde­kességek között szeretnénk sze­mezgetni. Előzetesen csak any- nyit: a MÁV 50 százalékos ked­vezményt ad az útra, de ne fe­Jovore bányanyitás a Mecsekben? Baranyában nem felej­tették el, hogy a 20-as években egy világhírű francia építész a gyűdi bányából rendelt díszítő­követ. Azt tartják, Le Cor­busier tudta, mit ér a ma­gyar földből bányászott anyag és nem véletlenül használta éppen ezt a moszkvai Centroszojuz épí­téséhez. A Magyar Állami Föld­tani Hivatal az elmúlt évek során alapos vizsgá­latokat folytatott Dél-Du- nántúlon. így akadtak rá a hosszúhetényi fonolitra. Ez a csodálatosan szép anyag nem más, mint évmilliók­kal ezelőtt megszilárdult láva. A hatalmas kőtöm­bökből lemetszett lapok a kísérletek szerint igen ked­vező tulajdonságúak, kivá­lóan alkalmasak épületek külső és belső burkolásá­ra. Mintegy 100—150 km-es körzetben sehol sem talál­ható ehhez hasonló fino­man szemcsézett anyag, amelyből ilyen díszes felü­letű épületburkolás készít­hető. A hosszúhetényi fo- nolit éppen ezért nem csu­pán helyettesíti az eddig importból beszerzett díszí­tőköveket, de velük szem­ben is állja a versenyt. Az elegáns szürke kő hasonlít a gránithoz, jól bírja az időjárás megpró­báltatásait, fagy- és sav­álló. Emellett van egy má­sik nagy előnye is, szinte korlátlan mennyiségben rendelkezésre áll. Ha a közelmúltban próbavágós- ra küldött kőtömbök szét- darabolása igazolja az ed­digi eredményeket, való­színűleg semmi akadálya sem lesz annak, hogy a komlói Délkő Vállalat jö­vőre új bányát nyisson a Mecsekben. Ferenci D. Hallgatnak a hívó szóra Szelíd „vadak" A lakók most már nem tar­tanak a vaddisznóktól Baja- Dunafürdőn, a Potykadűlő-béli hétvégi teleksoron. A hetvenes évek végén még nehezen szok­ták meg, hogy a vadak fényes nappal beosonnak a Kelemen­portára, ahol eledelhez jutnak, megpihenhetnek. Nevet is kap­tak! Berci, Buckó, Cuckó és Luckó hallgat is a hívó szóra, amennyiben a „gazdái”, Ke­lemen Sándor és felesége, va­lamint az unoka, Dallos Attila mondja ki a nevüket. Idege­nektől tartanak. — Csak mi lakunk itt télen — meséli Kelemen Sándor —, kerítésünk nincs, hát beme­részkednek a vadak a kidobott ételmaradékra. Először szürkü­letkor, később nappal is fel­tűntek. így kezdődött a barát­ságunk. Szólongattam őket, majd kézből adtam az eledelt. Most is kell vigyázni, mert ha­rapnak. A legkezesebbnek az első év után, 1979-ben Berci bizonyult, meg merem simo­gatni, vakargatni, de a többit nem. Vele néha nem bírnak, ami­kor egész nap az udvaron csa­tangol és a lakásba is bekí­váncsiskodna. Ilyenkor előkerül a seprű, megkergetik. Tűri, leg­feljebb mérgesen mordul. A hí­vatlan vendégek éjszakára el­pihenni erdőbe vonulnak visz- §za. Berciről mondják azt, hogy hosszú szünet után meg­jelent kicsinyeivel, de a párja nem tartott vele, mert félt. Egyszer a közelben álló bajai hídnál, amikor hosszú sor vesztegelt a sorompó előtt, nagy riadalmat okozott meg­jelenésével. A zajra odasietett Sándor bácsi, aki néhányszor nevén szólította a kíváncsi ál­latot. Végül is az megnyugo­dott és „gazdáját” követve el- ódalgott. Az erdei lakók mostanában más telekre is belátogatnak. Nincs riadalom, a kiskerti ter­ményt nem éri kár, mert az ágyások között, néhol az ajtó­küszöbnél is nagy tálak sora­koznak ételmaradékkal meg­rakva. A Pécsett lakó Attila jelenleg szarvast szelídít, amely már három-négy méter­re magához engedi a fiút. Csuti J. B ankembereink, akik — „munkaeszközük” elemi értékmérő jellegénél fogva — tán még a többi gazdasági szakembernél is jobban tudják, mit kell tenni a vállalkozó szellem megélén­küléséért, már évek óta mon­dogatják, hogy mobilizálni kell az elfekvő tőkét. Akár ezt „hal­lották meg” a pécsi Konzum Áruházban, akár más vezette őket, kitűnő volt az ötlet: köt­vényakciót hirdettek, a lakos­ság, a magánemberek „szabad pénzeszközeinek mobilizálásá­ra”. Azaz az Állami Fejlesztési Banktól kapható Konzum-kötvé- nyek ellenében azokat az ezre­seket, tízezreseket várták, amit az emberek nem visznek az OTP-be, hanem — minden rá­beszélés ellenére, — talán még mindig a párna alá te­szik ... Gyorsan elkeltek a Konzum-kötvények Egy nap alatt - 30 millió Cél: a választékbővítés, új kezdeményezések finanszírozása Tervük életrevalóságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az elmúlt hétfőn az ÁFB pesti székházában -— és a pécsiek is — a tízezer forin­tos címletű kötvényeket órák alatt elkapkodták. Miért? Röviden szólva azért, mert az üzlet nagyon előnyös, nemcsak az áruháznak, hanem a kötvénytulajdonosnak is. Egy tízezer forintos kötvény hét évre szól. Birtokosa a befizetés után egy évvel megkapja az összeg 11 százalékos kamatát, újabb egy év múlva a követke­zőt, majd a harmadikat; a ne­gyedik évtől a hetedikig pedig magát a kölcsön-összeget is, négy részletben, s hozzá még — a mostmár csökkenő — ka­matot. Az ügylet csak magán- személyek lehetősége; a köt­vény bemutatóra szól, a befize­tő nevét, senki nem kérdezi — legfeljebb akkor, ha az ügyfél — és erre is van példa — a bankra bízza a kötvény és a kamatok őrzését is. Miért előnyös ez az áruház­nak? Mert olyan tőkéhez jut, amit másképp — fejlesztési alapból — nehezen vagy egyáltalán nem tudna ilyen gyorsan előteremteni, hiszen az első kamatok csak egy év múlva lesznek esedékesek. Az áruház természetesen nem az egyetlen cég, amely az utóbbi időben élt a tőketerem­tésnek ezzel az ésszerű, hasz­nos formájával. Ám vállalkozá­suk — egyelőre — példa nél­kül áll azért, mert eredményé­ből a lakosság közvetlenül is profitál. Az összegyűlt 30 mil­lió forintból az áruház egyrészt jelentősen bővíti áruvásárlási forgóalapját, másrészt új ak­cióba, vállalkozásokba fog: a közeljövőben megnyitja pécsi S-modell boltját, megkezdi a pécsi vásártéren egy diszkont- áruház felépítését (félig „rak­tár”, félig áruház lesz ez; ki­csiben és nagyban árusít pél­dául autósoknak), új raktár­bázist alakít ki és így tovább. Figyelemre méltó az isj hogy az árualap-bővüléssel nemcsak a városi vásárlóközönség jár jól, hanem a kisebb települések lakossága is: mindazok az áfészek, illetve boltjaik, ame­lyek a közös vállalatnak tagjai. Varga J. lejtse el senki, a visszautazás előtt jegyét c» főkapunál vagy a IV-es kapu melletti MÁV-pavi- lonban lebélyegeztetni, mert kü­lönben hazafelé csalódás érheti. Sok látnivaló akad a kiállítási területen, de mindenképpen előtűnik az A pavilon melletti „Fürj-city", ahol a vitalitást fenntartó fürjtojás-készítmények láthatók és vásárolhatók. Meg­annyi kozmetikum mellett 186 forintos áron a férfiak „fickósí- tására” ajánlott Casanova likőr. Kikapcsolódásra is jó a „K”-pa- vilon Divatszigete, ahol a Ma­gyar Divat Intézet manökenjei minden órában bemutatót tarta­nak a konfekcióból, szabadidő­ruházatból, cipőből, bőrdíszmű­ből, egyébből. További látnivaló a Magyar Média hőlégballon standja — főleg szélcsendes időben. Baranyai kuriózum a Pannon­vin Borgazdasági Kombinát „Baranyai díszdoboza”, melynek első példánya az élelmiszeripar termékei között bújik meg. Szép szőtlesét a Népművészeti Szö­vetkezet, eozin szüretelő poharát a Zsolnay Gyár, Pannónia Rosé pezsgőjét a pezsgőgyár, Caber­net franc-ját pedig a villányi borvidék termelte. Sólyom György vezérigazgató-helyettes szerint rövidesen megjelenik a boltokban is, úgy 1000 forint körüli áron. Ugyanitt látható az első kőbányai dobozos sör, a Szegedi Konzervgyár do­bozos üdítőital családja, a Hatvani Cukorgyár „sü- vegcukor”-szériája — rövide­sen ez is kapható lesz —, va­lamint a csabai rumos és bo­ros szalámi. S hogy az italnál maradjunk: jó ötlet a galga­menti ÁFÉSZ mozgó-szeszfőzdé­je. Kamionba építették be a 135 literes üstöt, a lepárlót, s helybe mennek a hullott gyü­mölcshöz . .. A Keraprogress szentendrei szövetkezet mozgatható elektro­mos cserépkályhája — akkora mini egy kisebb bőrönd, s a fogyasztása mint egy villanyva­salóé — főleg a hétvégi házak- ba-nyaralókba ajánlott. Hely­ben is vesznek fel rá rendelést, meg a 387-508-as telefonszá­mon is. Egri szövetkezet hozta „pelenkaőrét''. Működése: apró fémlapocskát kell betenni a gu­mibugyiba, s ez vezetékkel egy jelzőkészülékhez csatlakozik. Ha átnedvesedik a pelenka, búg- villoq a jelző, megkezdődhet a tisztítóakció. A Lignifer szövet­kezet sokat citált szájzuhanyja rövidesen kimeay a Skála-háló­zatba, 52 forintos áron! Az Evi- top mosegeftó nylon-zacskós vál­tozata azért született, hogy ne kelljen a flakont a vásárlóval megfizettetni állandóan; a zacskóból a flakon utántölthető. A külföldiek is megannyi lát­vánnyal spékeltek: itt az új Sko­da, öt sebességgel. A brazilok fekvő műanyag tigrist is hoztok; az ülőkéje éjjeliedény. Ettől lesz bátor a gyerek. A Szíriái pavilon csodálatos kelmékkel, elefántcsontbetétes-intarziás dobozokkal, dohányzóasztalkák­kal tele, akad elefántcsont te­lefonkészülék, akad igaz­gyöngyökkel kirakott, aranyo­zott kard is — ötvösművésze­tük remeke. A távoli Kolumbia először jött a Dobi István út­ra a BNV-k történetében, s többek között olyan ingyen kávét főznek a be-betérő lá­togatónak, amit ritkán kóstol­hat az ember. Isteni az aro­mája. És még sorolhatnám — akad komputer-szobaasszony, aki nyilván „fejben tartja” a dolgokat, akad japán video- csoda-masina, tücsök-ciripeket mondó telefonközpont és zim­babwei dohány. Tallózzanak önök is a standok között.. . Kozma Ferenc Barátságban az emberek és az eredei vadak

Next

/
Thumbnails
Contents