Dunántúli Napló, 1984. szeptember (41. évfolyam, 240-269. szám)
1984-09-13 / 252. szám
Világ proletárja!, egyesüljetek! Dunántúli napi > XLi. évfolyam, 252. szám 1984. szeptember 13., csütörtök Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Kiosztották a BNV díjait (5.' oldal) Országos árkonferencia Pécsett (6. oldal) A Munka és Művelődés első elődöntője (5. oldal) További telkek családi és sorházaknak Kádár János A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának ülése Három év afaff 72 új ház Vajszlón Három év alatt 72 új ház épült Vajszlón. Többségben családi házak. Nagyrészük a település keleti részén a Jókai Mór, a Móricz Zsigmond, a Dráva és az Ormánság utcában. A három-négy, illetve ötszobás lakások alapterülete eléri, illetve meghaladja a 100 négyzetmétert. Fiatal, nagyrészt gyermekes családok otthonai, akik részben a vajszlói szülői házból, részben a társközségekből költöztek ide. Az 1981-ben fellendült építkezés folytatódik. Egyrészt még itt, a keleti részen levő lakótelepen, másrészt a foghíjtelkek beépítésével, illetve már kijelölték a másik lakótelep helyét a nagyközség nyugati részén. A már nagyrészt kialakult képet mutató keleti lakótelepen a további közművesítés jelent feladatot. A villanyhálózat mind a négy említett utcában megvan. Az Ormánság utca kivételével — ahol jelenleg a kő-alap kész és e hónapban megkapja a fedőréteget — megépültek az utak is. Járda egyelőre csak a Jókai utcában illetve a Dráva utca egyik oldalán van. Megérkeztek a nagyközségi ivóvízhálózat bővítésére vonatkozó tervek, ami azt jelenti, hogy hamarosan megkezdődik a munka és így az Ormánság utcában is vezetékes ivóvíz lesz. Mivel az építkezési kedv nem csökkent, a helyi tanács ez év tavaszán újabb telkeket alakított ki a nagyközség nyugati részén, a Zrínyi-tömb folytatásaként. Az ötven telek nagy része már vevőre talált, sőt többen elkezdték az építkezést is. Itt nemcsak családi házakat, hanem kétszintes sorházakat is építhetnek azok, akiknek ehhez van kedvük. Az ősszel megépül az elektromos hálózat, jövőre pedig utat kap ez a terület. Az út annál is inkább fontos, mert ez kapcsolja majd be a most épülő iskolát a nagyközség úthálózatába. A következő lépés a vízvezeték kiépítése lesz, de erre majd a VII. ötéves tervidőszakban kerül sor. Akkor is csak azután, amikor befejeződik a nagyközség törpe vízműjének bővítése. Ezzel egyidőben a víz minőségét is javítják egy vas- talanító berendezéssel. Mindezt a tervidőszak első évében, 1986-ban akarják megvalósítani. T. É. Gáspár Sándor fogadta Hans Lorenzet Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, a Szakszervezeti Világ- szövetség elnöke szerdán a SZOT székházában fogadta Hans Lorenzet, a Közalkalmazottak és Rokonszakmabeli Dolgozók Szakszervezetei Nemzetközi Szövetsége főtitkárát, aki a közalkalmazottak nemzetközi munkaértekezletére érkezett hazánkba. A megbeszélésen a főtitkár tájékoztatást adott a közalkalmazotti ágazatban világszerte végbemenő technikai, technológiai változásoknak, racionalizálásoknak a dolgozókra gyakorolt hatásáról, politikai vonatkozásairól és a szakszervezeteknek e folyamatokkal kapcsoló tos^fela data Írói. jugoszláv újságírót fogadott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán fogadta Momcsilo Sztefanovics jugoszláv újságírót, aki könyvet állít össze vezető politikusoknak, ismert személyiségeknek Joszip Broz Tito elnökkel kapcsolatos visszaemlékezéseiből. A találkozón jelen volt Barabás János, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese is. Konferencia a magyar-szovjet műszaki-tudományos együttműködésről Magyar és szovjet tudományos intézmények rendezésében a két ország műszaki-tudományos együttműködésének — az első magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködési egyezmény aláírásának és a kétoldalú együttműködési bizottság megalakulásának — 35. évfordulója alkalmából konferenciát tartottak szerdán a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A tudományos ülésen a három és fél évtizedes együttműködés legfontosabb eredményeit, és a továbblépés lehetséges irányait tekintették át. Megnyitó beszédében Láng István, az Akadémia megbízott főtitkára méltatta a mindkét ország számára jelentős eredményeket hozó együttműködést. Rámutatott, hogy a jövőben különösen a KGST felsőszintű gazdasági értekezletének nyilatkozatában kiemelt területeken — az elektronizálásban, a komplex automatizálásban, az atomenergetikában, az új anyagok technológiájának kidolgozásában és a biotechnológiában — hasznosítják az együttműködésben rejlő lehetőségeket országaink tudósai, szakemberei. A konferencián a magyar és a szovjet tudósok elsősorban az atomenergetikai és fizikai kutatások eredményeiről, az új anyagok előállításának és megmunkálásának technológiájáról, a robottechnika, a számítás- technika és az informatika fejlődéséről, valamint az In- terkozmosz programról hallgattak meg előadásokat. Varga András, a KFKI osztályvezetője az Interkoz- mosz program kutatásainak magyarországi eredményeit ismertette. Részletesen szólt Farkas Bertalan űrrepülésének tudományos eredményeiről, valamint a Vega- program előkészületeiről. A Vega űrszondát a Vénusz, majd — 1986-ban — a Halley-üstökös megfigyelése céljából ez év decemberében indítják útjára és a szondán több magyar műszert is elhelyeznek. A munkaerőgazdálkodás megyei tapasztalatai Új titkár és elnökségi tagok az SZMT-ben A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa tegnap délelőtti ülésén Szokofa Ferenc elnökletével a munkaerő-gazdálkodás megyei tapasztalatait, a munkások szakmai képzésének, átképzésének, továbbképzésének helyzetét tekintette ét. Az ülésen részt vett Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára és Sólyom Ferenc, a SZOT titkára is. A munkaerő-gazdálkodásról és a munkásképzésről szóló jelentést Simon József, az SZMT titkára és dr. Kamarás Károly, a Baranya megyei Tanács munkaügyi osztályának vezetője terjesztette a testület elé. A jelentés megállapítja, hogy megyénkben a foglalkoztatási egyensúly nem javult az elvárható mértékben, továbbra is fennmaradt a gazdasági szempontból indokolatlan mértékű túlkereslet a munkaerő iránt. A vállalatok létszámtervüket munkacsúcsokra méretezik és termeléscsökkenés esetén is megtartják dolgozóikat. Nem alkalmaznak mindenütt megfelelő teljesítménykövetelményeket. A szervezettség szintje alacsony, a gazdasági szabályozó- rendszer összességében nem késztet kellően racionális vállalati munkaerő-gazdálkodásra. A bér a vállalati költséggazdálkodásban kevéssé költségérzékeny, így a létszám a termelési tevékenységtől elkülöníthető, a felhasznált élőmunka, az általa létrehozott termelési érték és a képződő nyereség között nincs közvetlen kapcsolat. Emiatt gazdaságunkban a munkaerőhiány mellett egyidejűleg jelen van a munkaerőfelesleg is. A szakmunkaerő- szükségletek kielégítésében egy nagyobb szerepet játszik a már foglalkoztatott dolgozók át-, illetve továbbképzése. A vállalatok zöme azonban még nem ismerte fel a képzés, átA Garancia Szállító és Szolgáltató Szövetkezet Megyeri úti bontótelepén valamennyi járműfajtát befogadnak és a használható alkatrészeket értékesítik. A legkelendőbbek a Wartburg-elemek, első-hátsó hidak, a ZIL tehergépkocsik ma már nehezen beszerezhető alkatrészei. A telep ezenkívül bontás nélküli gépkocsik viszonteladásával is foglalkozik. Képünk az alkatrészraktárban készült. Erb János felvétele képzés igazi gazdasági és társadalmi jelentőségét. Az előterjesztés vitájában felszólalt Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára is. Elöljáróban leszögezte, hogy a munkaerő-gazdálkodás hatékonyságának kérdése rendkívül fontos téma, s még ebben az évben a megyei pártbizottság végrehajtó bizottsága is foglalkozni fog vele. Ugyanakkor hangsúlyozta, komplexen és konkréten, kritikusan és önkritikusan kell vizsgálni, hogy a munkaerő-gazdálkodás terén miért maradtunk el az elérni kívánt céltól. Eredményként könyvelhetjük el, hogy ma azonos termelési értéket kevesebb élőmunkával állítunk elő, mint korábban, de azt is be kell vallanunk, hogy ennek a folyamatnak Llyenkénti alakulása inkább nevezhető spontánnak, mint tudatosnak. Gyakori, hogy a munkaerőhiánnyal küszködő vállalatok helyzetüket objektív okokból, illetve a gazdasági szabályozórendszer fogyatékosságaiból próbálják eredeztetni. Ugyanakkor megfeledkeznek arról, hogy ennek a helyzetnek a kialakulásában lénye- qes szerepet játszott a műszaki fejlesztés késése, és az a békés belenyugvás, ahogy a munkafegyelem lazaságát, a munkaintenzitás - és hatékonyság algcsony fokát kezelik. Teijes foglalkoztatottság van Magyarországon, s ennek meg is kell maradnia. Természetes, hogy ezért a célért 'kell harcolnia a szakszervezeti mozgalomnak. A teljes foglalkoztatásnak azonban hatékony fog- lalkoztqtásnak is kell lenni. Ez a szakszervezet, s ez a dolgozók érdeke is. A vállalatok nem várhatják munkaerőgondjaik megoldását kizárólagosan a szabályozóktól, ösztönzőktől. A munkaerő-gazdálkodás egyre inkább vállalati kategóriává válik — mondotta Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára. A munkaerő-gazdálkodás vállalati kategóriává válását, illetve az ebből következő szakszervezeti érdekeket és feladatokat fogalmazta meg állásfoglalásában a Szakszervezetek Baranya meqyei Tanácsa is. Az állásfoglalás aláhúzza, hoqy a szakszervezeti szerveknek cselekvőén támogatniuk kell a hatékony létszámgazdái-' kodás megvalósítását, a felszabaduló 'munkaerő átcsoportosítását, az aktív, ösztönző bérpolitikát, szorgalmazniuk a műszaki-technikai színvonal növelését, a szakmai képzést és továbbképzést. A testület ezután elfogadta Neubauer József vezető titkár által előterjesztett javaslatot az SZMT aDoarátusának 1985. január 1-től történő átszervezéséről, amelynek lényege, hogy megszűnnek az osztályok, a munkatársak közvetlenül az egyes szaktitkárok irányítása alá tartoznak maid. A lövő év- (Folytatás a 2. oldalon)
