Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)

1984-08-10 / 219. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLI. évfolyam, 219. szám 1984. augusztus 10., péntek Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Közös frontban (3. oldal) ítélet a pusztavacsi rendzavarok ügyében (4. oldal) A régi Pannónia 1987 végén nyílik meg (Tudósítás az 5. oldalon) A meghatározó: a nagyvállalat A KSZE kukorica-gyomirtás! bemutatója A bemutató résztvevői a kukoricaföldön Fotó: Läufer L. Termelők és gyártók a Pécsi Állami Gazdaságban Hetvenhat szer vizsgázott Félezren tekintették meg Számítógéppel - olcsóbban M ekkora az optimális vál­lalati méret? Jó-e, ha a vállalatok minden ki­egészítő tevékenységet maguk végeznek el, s így gigantikus méretűvé válnak? Veszélyezte- lik-e a kisvállalatok a nagyipar munkaerő-ellátottságát? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel szinte naponta találja szembe magát az újságot olvasó, tele­víziót néző, rádiót hallgató állampolgár. Kezdetben a szaksajtóban folyt erről a párbeszéd, azután kiterebélyesedett, s a vita ma már országos méretű. Ebben olykor szélsőséges nézetek is elhangzottak. Voltak, akik mai gazdasági problémáink gyöke­reit is az ipari nagyvállalatok monopolhelyzetében vélték megtalálni, mondván: e válla­latok képesek saját érdekeik­nek megfelelőn befolyásolni a gazdasági irányítást és sza­bályozást, hát'érbe tudják szo­rítani nemcsak a kisebb gaz­dálkodó 'egységek érdekeit, de néha az egész népgazdaságét is. Mások szerint pedig éppen az erőforrások koncentrálásá­val lábalhatnánk ki a nehéz­ségekből. Vannak bizonyos iparágak, amelyek ahhoz, hogy verseny- képesek tudjanak maradni, már eleve nem működhetnek kisvállalati keretek között. Ilyen többek között a bányászat, a kohászat, az energiataterme- lés, a járműgyártás, vagy a petrolkémia. Az ezekben az iparágakban lekötött eszközök nagy értéke már önmagában feltételezi a nagy méreteket. Ma már szakkönyvek tucat­jaiban olvasható, hogy éven­te hány autóbuszt és személy- gépkocsit, televíziót és hűtő- szekrényt, szerszámgépet, tele­fonközpontot, számítógépet, rádiót, magnetofont és hosz- szan sorolhatnánk még, mi mindent kell ahhoz előállítani, hogy rentábilis legyen a ter­melés. És ez csak az egyik ol­dal, hiszen a megfelelő meny- nyiséget élenjáró technológiá­val, jól szervezett munkával, kiváló anyagból, s magas munkakultúrával rendelkező, fegyelmezett dolgozókkal kell előállítani. E feltételek pedig — általában — a nagyválla­lati keretek között könnyebben megteremthetők. Mindemellett a nagy piaco­kon fontos, hogy egy-egy ter­melő ország a kínált árucikk alkatrészellátásáról, és szervi­zeléséről is gondoskodjék, s itt a nagyvállalatoké az elsőbb­ség. Mondhatja persze bárki, hoay nekünk nem q nagymé­retű piacok meghódítása az elsődleges célunk. Igaz. Sőt nekünk, amellett, hogy árufor­A Biztonsági Tanács össze­hívását kérte szerdán az afrikai országok ENSZ-beli csoportja a dél-qfrikai rezsim úgyneve­zett alkotmálymódositó reform­jai miatt. Az apartheid rezsim által ta­valy szeptemberben elfogadott alkotmánymódosítás szerint a parlamentnek három háza lesz: az egyikben a fehér kisebbség, o másodikban az ázsiai (zöm­mel indiai) bevándorlók, míg galmunkban természetszerűleg törekszünk az aktívum növelé­sére, pillanatnyilag fontosabb feladatunk, hogy a belső ellá­tásban végre versenyhelyzet, kínálati piac alakuljon ki. S ebben — a hazai piacon — valóban a kisebb, rugalma­sabb és egymással a vevőért versenyben álló vállalatoké a fő szerep. Ám ha a valóban, de nem kizárólagos cél mel­lett nem feledkezhetünk meg a távolabbi célról. Mert nem az o fő kérdés, hogy hány kis-, közepes és nagyvállalat működik hazánk­ban, hanem az, hogy ezek hogyan működnek, mennyire hatékonyan dolgoznak. Eddig a kevésbé hatékonyak, sőt veszteségesek az állami tá­mogatás jóvoltából — és a jobban dolgozók rovására — képesek voltak fennmaradni, sőt veszteséges tevékenységü­ket még bővíteni is tudták, A gazdasági szabályozórendszer továbbfejlesztése során éppen erre a. területre — a haté­konyságra, a nemzetközi mér­cével mérve is kielégítő tevé- kenyséare — került a fő hang­súly, És ez teszi lehetővé a differenciáltabb fejlődést. Füg­getlenül a vállalat méretétől. Az MSZMP Központi Bizott­ságának 1983 júliusi határo­zata így fogalmazott: „A nagyvállalatok szerepe a jövő­ben is meghatározó marad a termelésben, az exportban és a műszaki fejlődésben. Belső szervezeti és ösztönzési rend­szerünk fejlesztésével a jelen­leginél nagyobb mértékben kell kiaknázni a koncentráció­ban rejlő hatékonysági tarta­lékokat. Folyamatos munkával elő kell segíteni, hogy a piaci hatásokhoz rugalmasan alkal­mazkodó olyan közép- és kis­vállalatok jöjjenek létre, ame­lyek — az ipari szövetkezetek­kel és a magánkisiparral együtt — jó termelési hétteret nyújtanak a nagyiparnak, részt vesznek a lakosság jobb ellá­tásában, s képesek gazdasá­gosan előállítható termékek exportjára is", A nagyipar és az ipari nagyvállalat tehát to­vábbra is meghatá­rozó kell hogy maradjon. Ezt indokolják a józan gazdasági megfontolások, a világméretű fejlődés tapasztalatainak elemzése és az ezekből adódó következtetések. Nem a vitá­ban elhangzó érvek súlya és a vitatkozók pozíciója dönti el ezt a kérdést hanem az a qazdasági környezet, amely­ben mindenkinek szembe kell néznie a hazai és a1 világpiac értékítéletével. a harmadikban az úgynevezett kevert származásúak képviselői kapnak helyet. A 25 milliós fe­ketebőrű többség továbbra sem jutna semmilyen parlamenti képviselethez. Az uralkodó fe­hér kisebbség abszolút több­séggel rendelkezik majd a par­lamentben. így biztosított, hogy c jövőben is csak olyan tör­vényt fogadjanak el, amely a fehéreknek megfelel. ■Srít-kínai tárgyalások Befejeződött csütörtökön Pe- kingben a Hongkonggal kap­csolatos br.it—kínai tárgyalá­sok 20. fordulója. A felek meg­állapodtak, hogy a következő tárgyalási fordulót augusztus 21-én és 22-én tartják, ugyan­csak Pekingben. A kínai külügyminisztérium szóvivője hasznosnak és építő jellegűnek nevezte az augusz­tus 8-ón és 9-én megtartott megbeszélést. Mint mind a két fél megerő­sítette, a brit és a kínai tár­gyalófél szeptemberben közös nyilatkozatban rögzíti, milyen módon kerül vissza Hongkong kínai fennhatóság alá. A meg­állapodást azért nem nevezik szerződésnek, mert a kínai fél ily módon is hangsúlyozni kí­vánja, hogy önállóan dönt o terület jövőjéről. Egy kínai külügyminisztérium! közlés megerősítette továbbá, hogy II. Erzsébet angol király­nőt pekingi látogatásra hívják meg. Ennek időpontját még nem rögzítették. Megadták magukat az iráni gépeltérítők Szerdán este a római Ciam- pino repülőtéren megadta ma­gát az a két iráni fiatalember, akik kedden eltérítették az irá­ni légitársaság Teherán és Si- ráz között közlekedő járatának egyik gépét. Az eredeti, 18 géprablóról szóló jelentésekkel ellentétben csak ketten voltak, az egyik 17, a másik pedig 18 éves. A géprablók a pilótákat arra kényszerítették, hogy a repülő­géppel — amelynek fedélzetén 303 utas és 11 tagú személyzet tartózkodott — először Bah- reinbe, majd Kairóba, végül pedig Rómába menjenek. Az olasz fővárosból Párizsba akar­tak repülni, hogy ott politikai menedéket kérjenek, de végül kimerültségük miatt megadták magukat az olasz hatóságok­nak. Előzőleg kisebb csoportok­ban szabadon engedték tú­szaikat. Az állítólagos robbanó­szerkezet, amellyel a személy­zetet és az utasokat megfélem­lítették, veszélytelen doboz volt. üszögpusztán, a Pécsi Álla­mi Gazdaság lovaspályáján,1 tegnap délelőtt 10 órakor Cser László, a gazdaság igazgatója nyitotta meg azt a nagyszabá­sú kukorica-gyomirtási és tech­nológiai fejlesztési bemutatót, amelyre több. mint 500 szak­ember érkezett a Dunántúlról és néhány alföldi megyéből. A gazdasáq egy 200 hektáros tábláján a KSZE növényter­melési rendszer ez év tava­szán 76 kukorica-gyomirtó szert állított kísérletbe. E kísérletek eredményeit értékelték tegnap, amelyre eljöttek a hazai és külföldi gyártók — q Buda­pesti Vegyiművek, az Észak­magyarországi Vegyiművek, a Nitrokémiai Ipartelepek, a Chemie Linz cég képviselői is, hogy a termelők igényeinek megfelelően fejleszthessék to­vább készítményeiket. A gyártókkal szembeni igényt a tegnapi bemutatón Lakatos Csaba, a KSZE igaz­gatója fogalmazta meg, ami­kor rámutatott: a termelők a nagyhatású és olcsó szereket részesítik előnyben, olya,n nö­vényvédő szereket, melyek gyorsan lebomlanak és ily mó­don a monokultúra helyett le­hetővé teszik a vetésváltásos gazdálkodást. A KSZE minden évben más tájegységen pró­bálja ki a legújabb kukorica­gyomirtó szereket és szerkom­binációkat, hogy a legjobb technológiát javasolhassa partnereinek. Ennek eredmé­nyeként az elmúlt nyolc évben a KSZE 180 000 hektárra kiter­jedő kukoricaterületén isike­rült a káros triazinszer-marad- ványokat a talajban visszaszo­rítani. A korszerűbb szerhasz­nálattal, a vegyszerező gépek munkájának javításával és a vetésváltásra történő áttérés­sel érték el 1982-ben rendszer- átlagban q 8 tonnás kukorica- termést partnereiknél. A hazai vegyipar, mint azt a tegnapi bemutató is érzékel­tette, mindinkább alkalmazko­dik a mezőgazdaság igényei­hez, a vetés előtt, kelés előtt és kelés után alkalmazható gyomirtó szerek széles skálá­ját kínálja a termelőknek az egy- és kétszikű gyomok elleni védelemhez. Az új szerek ára azonban évről évre drágább. A vegyszeres gyomirtás költ­ségráfordítását csak növeli, hogy a termelők igyekeznek túlbiztosítani a védelmet, s ezért gyakran a legmagasabb dózisokat használják fel. Ez pazarláshoz, és feleslegesen kidobott százezrekhez, milliók­hoz vezet. Lehet olcsóbban is. Ebben segít a számítógépes gyomfel­vételezés és az ez alapján ki­dolgozott technológia, amely optimalizálja a szerdózisokat. A tegnapi bemutatón a Bara­nya megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás számító- gépes nagyüzemi parcelláján mérhették le a módszer ered­ményét a résztvevők. Dr. Rei- singer Péter, az állomás fő­mérnöke az egyelőre csak Ba­ranyában alkalmazott, számí­tógépes módszer előnyeit is­mertette. Magyarországon ma egy hektár kukoricát 1800 fo­rintos költséggel védenek meg a gyomok ellen. A számítógé­pes programmal ez 1400 fo­rinttal elérhető, tehát a vegy­szerköltségnek csaknem egy­negyedét takaríthatják meg a gazdaságok. Baranyában már 50 000 hektár kukoricán alkal­mazzák a számítógépes mód­szert, s a megtakarítás évi 20 millió forint. — Rné — Árvay Tivadar il jöuö Heten összeül a Biztonsági Tanács A madarak magyar nevét gyakorolják a finn vendégek. (Riport az 5. oldalon).

Next

/
Thumbnails
Contents