Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)
1984-08-07 / 216. szám
1984. augusztus 7., kedd Dunantmt napló 3 lülechlabor pécsi gyára Versenyfutásban, többet vállalva Új, ígéretes gyártmányok Növelni kívánjuk a tőkéspiaci értékesítést Nincs megállós: évente 7—8 százalékkal növeli árbevételét a Mechanikai Laboratórium pécsi híradástechnikai gyára, miközben egyre nagyobb részt vállal a budapesti anyavállalat tőkés exportjából. Az eredményeket fémjelzi a tavalyi gazdálkodás után elnyert Kiváló Vállalat kitüntető cím is. A pécsi gyárban az idén még magasabbra tették a mércét, s a jelek szerint jó úton vonnak, hogy feszített terveiket még túl is teljesítsék. Mindebben a szocialista munkaversenynek kitüntető szerepet szántak. A termelés növelése önmagában nem kis erőpróba elé állítja a zömében fiatalokból álló kollektívát, hát még ha jobban mögéje nézünk a feladatoknak. Úgy kell előremenniük, hogy közben új gyártmányok is kerülnek a szerelőasztalokra, amire fel kell készülni, bele kell tanulni. Egy másik buktató a külföldről behozott alkatrészek elégtelensége, az anyagellátás gondjai, ami szintén fékje a termelésnek. Ilyen körülmények közepette nagy jelentőségű volt a kollektíva egységes hozzáállása, amikor is az év eleji munkásgyűlésen vállalást tettek, hazánk leiszabadulásának 40. évlordulója tiszteletére versenyre kelnek, s még túl is teljesítik az eredeti előirányzatokat. Mit vállaltak? Mindenekelőtt előrehozták az év végét, kimondva: december 23-áig az utolsó exportszállítmánynak is el kell hagynia a gyárat. Tegyük hozzá ehhez, a pécsiek termelésük 97 százolékát a külpiacokon értékesítik. Vállalták továbbá, hogy ütemesen, tehát kapkodás és hajrák nélkül termelnek, a kapacitásokat egyenletesen használják ki. ami egyúttal kedvező hatással van a Mechlabor pénzügyi egyensúlyára is. Vállalásaik igen lényeges pontja, hogy miután számottevő létszámnövekedésre nem számíthatnak, a termelési többleteket 80 százalékban a termelékenység fokozásával érik el. Azaz tovább javitják a munka- és technológiai legyeimet, Nagy teljesítményű stúdiómagnók a bemérőrészlegben Fotó: Proksza László még inkább feltárják a belső tartalékokat. Ez volt az év eleji elhatározás, időközben azonban a szocialista munkaverseny- mozgalom messzebbre vett irányt, a jövő évben esedékes pártkongresszus tiszteletére országszerte újabb felajánlások születtek és születnek napjainkban. A felhívás a Mechlabor szocialista brigádjainál iái visszhangra talált, vállalásaikat megtoldták: a termelési többleteket nem 80, de 90 százalékban a termelékenység növelésével biztosítják. Ugyanakkor a költségek lefaragását is^ célul tűzték ki, vállalva a selejt 10 százalékos csökkentését, az energiafelhasználásban a tervezetten túlmenően további 5 százalékos megtakarítást. íme, a Mechlabor gazdálkodásának idei hangsúlyai a munkaverseny-vállalások tükrében. Közülük kétségkívül a legizgalmasabb kérdés az új termékek gyártásba vétele, az erre való felkészülés. Az egyik újdonság az anyavállalat által kifejesztett elektronikus ultrarövidhullámú vevő, mely világ- színvonalú, a tőkés piacokon is eladható készülék. A másik az STM 700-as jelű, sok csatornás stúdiómagnetofon, melyből a jövő év első felében 10 készülék gyártását irányozták elő. A korszerű hangstúdiókban nélkülözhetetlen, sok csatornás stúdiómagnetofon iránt nagy az érdeklődés külföldön. Mindenekelőtt kiállították Moszkvában — a legnagyobb piacuk a Szovjetunió —, ahol rögvest 30 készülék vásárlására jelentették be igényüket. A stúdiómagnetofont bemutatták Párizsban is, hasonlóan ott is felkeltette a vevők érdeklődését, remény van o tőkés piaci értékesítésére. Ugyanakkor keresettek oz ez idő szerint gyártott stúdiómagnetofonok is, olyannyira, hogy az igényeket ki sem tudják elégíteni. A gazdálkodás másik fontos hangsúlya a tőkés export növelése, ami alapvető érdek úgy is, hogy ennek fejében észrevehetően vastagodik a dolgozók fizetési borítékja. Ennek — egyáltalán a termelésnek és az exportnak — feltételeit viszont roppant nehéz biztosítani, mint említettük, kísértenek oz anyag- és alkatrészellátási gondok. Nem könnyű beszerezni a szükséges alkatrészeket sem a tőkés, sem pedig a szocialista országokból. Tőkés beszerzésnél sok kézen megy át az engedélyezés, hosszú idő eltelik, míg egyáltalán föladhatják a rendelést. Újabban pedig, bármennyire is hihetetlenül hangzik, előfordul, a tőkés gyártó szokatlanul hosszú szállítási határidőt vállal, sőt nem teljesít az ígért határidőre. Ilyen körülmények közepette nagy szerepe van az importkiváltásnak, aminek az útjára már jó néhány éve ráléptek, a gyárban külön munkacsoport alakult, mely szüntelenül keresi a lehetőségét, milyen, tőkés importból származó alkatrészt lehetne hazai gyártású vagy a szocialista országokból is beszerezhető alkatrésszel helyettesíteni. Az igyekezet már jó néhány esetben vezetett eredményre. Mindezek után összegezhetjük azon véleményünket, a Mechlabor pécsi gyárában komoly tényezője a gazdálkodásnak a szocialista munkaver- seny-mozgalom, értelmük van o vállalásoknak, hiszen van fel adat, nagyon is komoly feladatok, van piac. Mindezzel párosul az ösztönző rendszer is, melyet — miután ebben a vállalatok szabadabb kezet kaptak — maguk alakítanak, messzemenően figyelembe véve a helyi adottságokat. Arról van szó, hogy nem várnak az éves kiértékelésre, újabban prémiumfeladatokat tűznek ki szocialista brigádoknak, sőt egyéneknek is, s menet közben, a feladatok teljesítése után ózonnal fizetnek. A többlet-erőfeszítéseket tehát anyagilag is elismerik. Mindezeken felül a szocialista brigádok önzetlenségüket is kifejezésre juttatják, amikor is az idei évre két kommunista szombat teljesítését vállalták. A befolyó bért a dolgozók lakás- építkezésének támogatására ajánlották fel. Miklósvári Zoltán Őszi mezőgazdasági gépellátás Kiegyensúlyozott, zavartalan gépellátásra számíthatnak a mezőgazdasági nagyüzemek az őszi szezonban. Az Agroker vállalatok telepein, raktáraiban, valamint a gyári tárolókban hozzávetőleg 3 milliárd forint értékű gép és felszerelés vár eladásra. A készlet nagyobb, mint az elmúlt év hasonló időszakában. ez azonban csak részben magyarázható azzal, hogy javultak a gépbeszerzés feltételei: a termelők egyelőre tartózkodóbbak a vásárlásoknál — anyagi lehetőségeik szűkösebbek —, s ez is hozzájárul ahhoz, hogy nagyobbak a kereskedelem készletei. A forgalom egyelőre csak lassan élénkül, a kereskedelem szakemberei arra számítanak, hogy az aratás után növekszik meg az érdeklődés. Nehéz napok a Pécsi Cipőipari Szövetkezetben Már 1979 óta hol kisebb, hol nagyobb hullámvölgyben a csaknem 400 fős Pécsi Cipőipari Szövetkezet. A tavalyi 105 milliós termelési értékből mindössze 9 millió forint volt a nyereség, a tőkés piacokra alig 12 millió forint értékben szállítottak csak cipőket. A szovjet megrendelő, mely a legnagyobb vásárlójuknak számít, két éve nem rendel a szövetkezettől, minőségi kifogásra hivatkozva. Az NSZK-ban nem a minőség, hanem a magas árak miatt mondtak le megrendeléseket. Nem arról van szó, hogy a szövetkezet teljesen kiszorult a külföldi piacokról, exportra is termelnek, de korántsem akkora haszonnal, mint korábban. Egykor, csaknem egy évtizeden át a gyártott lábbelik 40 százaléka belföldön, 30 százaléka Nyu- gat-Európában, újabb 30 százaléka pedig a szocialista országokban, elsősorban a Szovjetunióban talált gazdára. Ha ismét megvalósulna ez az arány, nagyon elégedett lenne a kollektíva. Sajnos, az elmúlt egy-két évben történt kieséseket nem sikerült belga, dán, osztrák, bolqár, csehszlovák, lengyel, NDK-beli és román megrendelésekkel pótolni, hogy csak a legfontosabb piacokat említsük, amerre tapogatóztak. A szövetkezetben keresik a kiutat, s elsősorban a két legtekintélyesebb partner, az NSZK és a Szovjetunió kereskedelmi cégei bizalmát (és megrendeléseit) szeretnék visz- szaszerezni. Mindennek vannak már bíztató jelei, így például a szovjet fél 1985-re ismét rendelt 75 ezer pár női cipőt, ugyanannyit, mint két évvel ezelőtt. Az NSZK-beli cégekkel termelési együttműködés van kibontakozóban, de segít a Pécsi Bőrgyár is, mellyel gazdasági társaságot hozott létre a szövetkezet, ennek révén az A szövetkezet női cipőt gyártó gépsora egyik NSZK-beli partnerük biztos vásárló lett. — Az idén 20 millió forintnak megfelelő valutabevételt terveztünk, és úgy számoljuk, két év múlva az 1981. évi eladási arányok visszaállhatnak. Ezt követően 1986-ban 14—16 millió forintos nyereséget szeretnénk elkönyvelni — mondta Acél József, a szövetkezet elnöke. Derűlátásának nyomatékot adnak a tervezett fejlesztések. Arról van szó, hoqv oályázqtot nyújtottak be a KISZDV-höz, az idén alakult Ipari Szövetkezetek Fejlesztési Társulásához és a Magyar Nemzeti Bankhoz, hogy előteremtsék — természetesen a saját tőke letevésével is — a qépi beruházáshoz szükséges 20 millió forintot. Nyugatnémet, olasz és osztrák qépeket rendeltek, ezek beállításával már az idén biztonságosabb lesz a termelés. Néhány hete megérkezett az osztrák gyártmányú elő- és belsősarkaló berendezés, ezzel kezdetét vette az elavult géppark cseréje. Ettől várják a termelés szintentartását, az aljaüzemben a könnyen kilépő szakemberek megtartását, s természetesen a minőség javulását. Ha megújul a gépállomány, akkor az egyre szigorúbb tőkés iqényeket is köny- nyebben kielégíthetik. Ez utóbbira óriási figyelmet fordítanak, hisz tavaly óta három NSZK- beli cipőgyártó magáncégqel bérmunka-jellegű termelési együttműködésre törekszik a szövetkezet. A megszokott sa- látnnvanos lábheli-előállítós helyett most ez tűnik kifizetődőnek. Az exportnövelés lehetőségét teremti meg az a tény is, hogy az Országos Anyag- és Arhi- vatalhoz beadott pályázat elfogadása után a korábbinál sokkal szabadabban alakíthatja termelési és piaci árait a közösség. Ennek eredményeként saját kifejlesztésű termékekkel jelentkezhetnek nyugatnémet vevőknél, méqpedig olcsó áron — a jövedelmezőség alsó határán —, és kis tételekkel. A termelési együttműködést a külföldi cégekkel még most tanulják a pécsiek, komoly kockázatok mellett, néha kudarc árán. Előfordul, hogy a külföldi partner nem szállítja időben az alapanyagot, emiatt gyakori a termelési zavar, a kiesés. Az egyik cég nemrég jelentett be csődöt. Anyaghiány miatt nem mindig tudnak eleget tenni a belföldi megrendeléseknek sem, árujuk késik, sőt kevesebb is készül. A gyártást naponta programozzák át, amit még a legrégibb és legjobb szakmunkások is csak nehezen viselnek el, szaporodnak a kilépések. Mégis, a nehézségekkel a szövetkezet meg kíván birkózni, hiszen csak erőfeszítések árán képesek régi piaci pozícióikat visszaszerezni. Csuti J. Exportra csomagoljak a frissen vágott csirkéket Irolesxiiés a Jobb vnlnoségerl Több áru a tőkés exportra Szűnőben a csirkeértékesítési gond A Pécsi Baromfifeldolgozó és Forgalmazó Közös Vállalat mintegy 23 ezer tonna csirkét. tyúkot, pecsenye- és Mullard kacsát, pulykát, libát, illetve nyulat dolgoz fel évenként. Ennek csaknem 70 százalékát a tőkés export teszi ki. — A hazai értékesítés a múlt év folyamán 8 százalékkal nőtt, és várhatóan idén is hasonló mennyiségben növekszik a belföldi, pontosabban a baranyai fogyasztók baromfiellátása —, tájékoztatott Kincses Tibor, o vállalat igazgatója. Jelentős erőfeszítést igényelt az évenkénti 14—15 ezer csirke értékesítése az elmúlt két évben. A tavalyi novemberi hónapban kialakult broilercsirke értékesítési gondjaink ez év januárjától feloldódtak, s úgy tűnik, hogy jelenleg kapacitásunkat meghaladó mennyiséget is képesek lennénk értékesíteni. A nyári szabadságolások ellenére a napi öt—hat vq- gonnyi késztermék szállítását biztosítani tudják. Hetente három alkalommal vágnak közel 2500 kacsát és hasonló mértékben májlibát. Szintén három nap alatt. Évente a broilercsirke feldolgozásának mennyisége napi 58—60 ezer darabot jelent, melyet két műszakban dolgoznak fel, a harmadikban pedig a karbantartást látják el. A meglévő és új piacok megtartása, illetve megszerzése érdekében a vállalat előrelépést kíván tenni. Elsősorban a csomagolás és a minőség javítása terén. Még ebben az évben új osztályozó gépet vásárolnak, melynek az 1985-ös év elején történő munkába állítása nagymértékben segíti majd a vállalat vezetése által kitűzött törekvések megvalósítását. A hazai piacellátást ugyanakkor a választék bővítésével szándékozzák javítani. Ennek érdekében a darabolt termékek választékát szélesítik. Právicz L.
