Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)

1984-08-07 / 216. szám

1984. augusztus 7., kedd Dunantmt napló 3 lülechlabor pécsi gyára Verseny­futásban, többet vállalva Új, ígéretes gyártmányok Növelni kívánjuk a tőkéspiaci értékesítést Nincs megállós: évente 7—8 százalékkal növeli árbevételét a Mechanikai Laboratórium pécsi híradástechnikai gyára, miközben egyre nagyobb részt vállal a budapesti anyaválla­lat tőkés exportjából. Az ered­ményeket fémjelzi a tavalyi gazdálkodás után elnyert Ki­váló Vállalat kitüntető cím is. A pécsi gyárban az idén még magasabbra tették a mércét, s a jelek szerint jó úton vonnak, hogy feszített terveiket még túl is teljesítsék. Mindebben a szo­cialista munkaversenynek kitün­tető szerepet szántak. A termelés növelése önma­gában nem kis erőpróba elé állítja a zömében fiatalokból álló kollektívát, hát még ha jobban mögéje nézünk a fel­adatoknak. Úgy kell előremen­niük, hogy közben új gyártmá­nyok is kerülnek a szerelőasz­talokra, amire fel kell készülni, bele kell tanulni. Egy másik buktató a külföldről behozott alkatrészek elégtelensége, az anyagellátás gondjai, ami szin­tén fékje a termelésnek. Ilyen körülmények közepette nagy jelentőségű volt a kollektíva egységes hozzáállása, amikor is az év eleji munkásgyűlésen vállalást tettek, hazánk leisza­badulásának 40. évlordulója tiszteletére versenyre kelnek, s még túl is teljesítik az eredeti előirányzatokat. Mit vállaltak? Mindenekelőtt előrehozták az év végét, ki­mondva: december 23-áig az utolsó exportszállítmánynak is el kell hagynia a gyárat. Te­gyük hozzá ehhez, a pécsiek termelésük 97 százolékát a kül­piacokon értékesítik. Vállalták továbbá, hogy ütemesen, tehát kapkodás és hajrák nélkül ter­melnek, a kapacitásokat egyen­letesen használják ki. ami egy­úttal kedvező hatással van a Mechlabor pénzügyi egyensú­lyára is. Vállalásaik igen lényeges pontja, hogy miután számotte­vő létszámnövekedésre nem számíthatnak, a termelési több­leteket 80 százalékban a ter­melékenység fokozásával érik el. Azaz tovább javitják a mun­ka- és technológiai legyeimet, Nagy teljesítményű stúdiómagnók a bemérőrészlegben Fotó: Proksza László még inkább feltárják a belső tartalékokat. Ez volt az év eleji elhatározás, időközben azonban a szocialista munkaverseny- mozgalom messzebbre vett irányt, a jövő évben esedékes pártkongresszus tiszteletére or­szágszerte újabb felajánlások születtek és születnek nap­jainkban. A felhívás a Mech­labor szocialista brigádjainál iái visszhangra talált, vállalásaikat megtoldták: a termelési többle­teket nem 80, de 90 százalék­ban a termelékenység növelé­sével biztosítják. Ugyanakkor a költségek lefaragását is^ célul tűzték ki, vállalva a selejt 10 százalékos csökkentését, az energiafelhasználásban a ter­vezetten túlmenően további 5 százalékos megtakarítást. íme, a Mechlabor gazdálko­dásának idei hangsúlyai a munkaverseny-vállalások tükré­ben. Közülük kétségkívül a leg­izgalmasabb kérdés az új ter­mékek gyártásba vétele, az erre való felkészülés. Az egyik új­donság az anyavállalat által kifejesztett elektronikus ultra­rövidhullámú vevő, mely világ- színvonalú, a tőkés piacokon is eladható készülék. A másik az STM 700-as jelű, sok csatornás stúdiómagnetofon, melyből a jövő év első felében 10 készü­lék gyártását irányozták elő. A korszerű hangstúdiókban nél­külözhetetlen, sok csatornás stúdiómagnetofon iránt nagy az érdeklődés külföldön. Minde­nekelőtt kiállították Moszkvá­ban — a legnagyobb piacuk a Szovjetunió —, ahol rögvest 30 készülék vásárlására jelentették be igényüket. A stúdiómagne­tofont bemutatták Párizsban is, hasonlóan ott is felkeltette a vevők érdeklődését, remény van o tőkés piaci értékesítésére. Ugyanakkor keresettek oz ez idő szerint gyártott stúdiómag­netofonok is, olyannyira, hogy az igényeket ki sem tudják elé­gíteni. A gazdálkodás másik fontos hangsúlya a tőkés export nö­velése, ami alapvető érdek úgy is, hogy ennek fejében észre­vehetően vastagodik a dolgo­zók fizetési borítékja. Ennek — egyáltalán a termelésnek és az exportnak — feltételeit viszont roppant nehéz biztosítani, mint említettük, kísértenek oz anyag- és alkatrészellátási gon­dok. Nem könnyű beszerezni a szükséges alkatrészeket sem a tőkés, sem pedig a szocialista országokból. Tőkés beszerzés­nél sok kézen megy át az en­gedélyezés, hosszú idő eltelik, míg egyáltalán föladhatják a rendelést. Újabban pedig, bár­mennyire is hihetetlenül hang­zik, előfordul, a tőkés gyártó szokatlanul hosszú szállítási határidőt vállal, sőt nem telje­sít az ígért határidőre. Ilyen kö­rülmények közepette nagy sze­repe van az importkiváltásnak, aminek az útjára már jó né­hány éve ráléptek, a gyárban külön munkacsoport alakult, mely szüntelenül keresi a lehe­tőségét, milyen, tőkés import­ból származó alkatrészt lehet­ne hazai gyártású vagy a szo­cialista országokból is besze­rezhető alkatrésszel helyettesí­teni. Az igyekezet már jó né­hány esetben vezetett ered­ményre. Mindezek után összegezhet­jük azon véleményünket, a Mechlabor pécsi gyárában ko­moly tényezője a gazdálkodás­nak a szocialista munkaver- seny-mozgalom, értelmük van o vállalásoknak, hiszen van fel adat, nagyon is komoly felada­tok, van piac. Mindezzel páro­sul az ösztönző rendszer is, me­lyet — miután ebben a válla­latok szabadabb kezet kaptak — maguk alakítanak, messze­menően figyelembe véve a he­lyi adottságokat. Arról van szó, hogy nem várnak az éves kiér­tékelésre, újabban prémiumfel­adatokat tűznek ki szocialista brigádoknak, sőt egyéneknek is, s menet közben, a feladatok teljesítése után ózonnal fizet­nek. A többlet-erőfeszítéseket tehát anyagilag is elismerik. Mindezeken felül a szocialista brigádok önzetlenségüket is kifejezésre juttatják, amikor is az idei évre két kommunista szombat teljesítését vállalták. A befolyó bért a dolgozók lakás- építkezésének támogatására ajánlották fel. Miklósvári Zoltán Őszi mezőgazdasági gépellátás Kiegyensúlyozott, zavartalan gépellátásra számíthatnak a mezőgazdasági nagyüzemek az őszi szezonban. Az Agroker vál­lalatok telepein, raktáraiban, valamint a gyári tárolókban hozzávetőleg 3 milliárd forint értékű gép és felszerelés vár eladásra. A készlet nagyobb, mint az elmúlt év hasonló idő­szakában. ez azonban csak részben magyarázható azzal, hogy javultak a gépbeszerzés feltételei: a termelők egyelőre tartózkodóbbak a vásárlásoknál — anyagi lehetőségeik szűkö­sebbek —, s ez is hozzájárul ahhoz, hogy nagyobbak a ke­reskedelem készletei. A forga­lom egyelőre csak lassan élén­kül, a kereskedelem szakembe­rei arra számítanak, hogy az aratás után növekszik meg az érdeklődés. Nehéz napok a Pécsi Cipőipari Szövetkezetben Már 1979 óta hol kisebb, hol nagyobb hullámvölgyben a csaknem 400 fős Pécsi Cipő­ipari Szövetkezet. A tavalyi 105 milliós termelési értékből mind­össze 9 millió forint volt a nye­reség, a tőkés piacokra alig 12 millió forint értékben szállítot­tak csak cipőket. A szovjet megrendelő, mely a legna­gyobb vásárlójuknak számít, két éve nem rendel a szövet­kezettől, minőségi kifogásra hi­vatkozva. Az NSZK-ban nem a minőség, hanem a magas árak miatt mondtak le megrendelé­seket. Nem arról van szó, hogy a szövetkezet teljesen kiszorult a külföldi piacokról, exportra is termelnek, de korántsem akkora haszonnal, mint korábban. Egy­kor, csaknem egy évtizeden át a gyártott lábbelik 40 százalé­ka belföldön, 30 százaléka Nyu- gat-Európában, újabb 30 szá­zaléka pedig a szocialista or­szágokban, elsősorban a Szov­jetunióban talált gazdára. Ha ismét megvalósulna ez az arány, nagyon elégedett lenne a kollektíva. Sajnos, az elmúlt egy-két évben történt kiesése­ket nem sikerült belga, dán, osztrák, bolqár, csehszlovák, lengyel, NDK-beli és román megrendelésekkel pótolni, hogy csak a legfontosabb piacokat említsük, amerre tapogatóztak. A szövetkezetben keresik a kiutat, s elsősorban a két leg­tekintélyesebb partner, az NSZK és a Szovjetunió keres­kedelmi cégei bizalmát (és megrendeléseit) szeretnék visz- szaszerezni. Mindennek vannak már bíztató jelei, így például a szovjet fél 1985-re ismét ren­delt 75 ezer pár női cipőt, ugyanannyit, mint két évvel ez­előtt. Az NSZK-beli cégekkel termelési együttműködés van kibontakozóban, de segít a Pé­csi Bőrgyár is, mellyel gazda­sági társaságot hozott létre a szövetkezet, ennek révén az A szövetkezet női cipőt gyártó gépsora egyik NSZK-beli partnerük biz­tos vásárló lett. — Az idén 20 millió forint­nak megfelelő valutabevételt terveztünk, és úgy számoljuk, két év múlva az 1981. évi el­adási arányok visszaállhatnak. Ezt követően 1986-ban 14—16 millió forintos nyereséget sze­retnénk elkönyvelni — mondta Acél József, a szövetkezet elnö­ke. Derűlátásának nyomatékot adnak a tervezett fejlesztések. Arról van szó, hoqv oályázqtot nyújtottak be a KISZDV-höz, az idén alakult Ipari Szövetkezetek Fejlesztési Társulásához és a Magyar Nemzeti Bankhoz, hogy előteremtsék — természetesen a saját tőke letevésével is — a qépi beruházáshoz szükséges 20 millió forintot. Nyugatnémet, olasz és osztrák qépeket ren­deltek, ezek beállításával már az idén biztonságosabb lesz a termelés. Néhány hete megér­kezett az osztrák gyártmányú elő- és belsősarkaló berende­zés, ezzel kezdetét vette az el­avult géppark cseréje. Ettől vár­ják a termelés szintentartását, az aljaüzemben a könnyen ki­lépő szakemberek megtartását, s természetesen a minőség ja­vulását. Ha megújul a gépál­lomány, akkor az egyre szigo­rúbb tőkés iqényeket is köny- nyebben kielégíthetik. Ez utób­bira óriási figyelmet fordítanak, hisz tavaly óta három NSZK- beli cipőgyártó magáncégqel bérmunka-jellegű termelési együttműködésre törekszik a szövetkezet. A megszokott sa- látnnvanos lábheli-előállítós helyett most ez tűnik kifizető­dőnek. Az exportnövelés lehetőségét teremti meg az a tény is, hogy az Országos Anyag- és Arhi- vatalhoz beadott pályázat el­fogadása után a korábbinál sokkal szabadabban alakíthat­ja termelési és piaci árait a közösség. Ennek eredménye­ként saját kifejlesztésű termé­kekkel jelentkezhetnek nyugat­német vevőknél, méqpedig ol­csó áron — a jövedelmezőség alsó határán —, és kis tételek­kel. A termelési együttműködést a külföldi cégekkel még most tanulják a pécsiek, komoly koc­kázatok mellett, néha kudarc árán. Előfordul, hogy a külföl­di partner nem szállítja időben az alapanyagot, emiatt gyako­ri a termelési zavar, a kiesés. Az egyik cég nemrég jelentett be csődöt. Anyaghiány miatt nem mindig tudnak eleget ten­ni a belföldi megrendeléseknek sem, árujuk késik, sőt kevesebb is készül. A gyártást naponta programozzák át, amit még a legrégibb és legjobb szakmun­kások is csak nehezen viselnek el, szaporodnak a kilépések. Mégis, a nehézségekkel a szö­vetkezet meg kíván birkózni, hi­szen csak erőfeszítések árán ké­pesek régi piaci pozícióikat visszaszerezni. Csuti J. Exportra csomagoljak a frissen vágott csirkéket Irolesxiiés a Jobb vnlnoségerl Több áru a tőkés exportra Szűnőben a csirkeértékesítési gond A Pécsi Baromfifeldolgozó és Forgalmazó Közös Vállalat mintegy 23 ezer tonna csir­két. tyúkot, pecsenye- és Mullard kacsát, pulykát, li­bát, illetve nyulat dolgoz fel évenként. Ennek csaknem 70 százalékát a tőkés export te­szi ki. — A hazai értékesítés a múlt év folyamán 8 százalék­kal nőtt, és várhatóan idén is hasonló mennyiségben nö­vekszik a belföldi, pontosab­ban a baranyai fogyasztók baromfiellátása —, tájékoz­tatott Kincses Tibor, o válla­lat igazgatója. Jelentős erő­feszítést igényelt az évenkén­ti 14—15 ezer csirke értékesí­tése az elmúlt két évben. A tavalyi novemberi hónapban kialakult broilercsirke értéke­sítési gondjaink ez év január­jától feloldódtak, s úgy tűnik, hogy jelenleg kapacitásunkat meghaladó mennyiséget is képesek lennénk értékesíteni. A nyári szabadságolások ellenére a napi öt—hat vq- gonnyi késztermék szállítását biztosítani tudják. Hetente három alkalommal vágnak közel 2500 kacsát és hasonló mértékben májlibát. Szintén három nap alatt. Évente a broilercsirke feldolgozásá­nak mennyisége napi 58—60 ezer darabot jelent, melyet két műszakban dolgoznak fel, a harmadikban pedig a kar­bantartást látják el. A meglévő és új piacok megtartása, illetve megszer­zése érdekében a vállalat előrelépést kíván tenni. Első­sorban a csomagolás és a minőség javítása terén. Még ebben az évben új osztályozó gépet vásárolnak, melynek az 1985-ös év elején történő munkába állítása nagymér­tékben segíti majd a vállalat vezetése által kitűzött törek­vések megvalósítását. A hazai piacellátást ugyan­akkor a választék bővítésével szándékozzák javítani. Ennek érdekében a darabolt termé­kek választékát szélesítik. Právicz L.

Next

/
Thumbnails
Contents