Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)
1984-08-05 / 214. szám
tagazin #> Vasárnapi magazin # Vasárnapi magazin . <# üás (1.) >írzacskón m mondom el Athén történelmét, nem le a mai város sajátos alaprajzát, nem tezem a három híres teret, az Omo- a Szintagmát és a Kerameikoszt ösz- tő utak forgalmát, ezek megtalálha- i jobb útikönyvekben. Nem beszélek tesen az Akropoliszról és az Arche- □ i Múzeumról sem — ezek voltak első ií napunk látványosságai —, hatalmas lmuk van. Amikor az Omonia térről les Athinosz utca tengelyében, a pá- ■ggeli fényben fölbukkon az Akropo- Eláll az ember lélegzete. Nem lehet zokni a látványt. Aztán a hegy alá íródik az autóbusz, és' megkezdődik a c lépésről lépésre, szikláról sziklára birtokbavétele. Beulé-kapun megyünk be, elhaladunk ké-templom mellett, megcsodáljuk a tartó, fáradhatatlan ariatidáküt, meg. óljuk a Parthenon oszlopait, és mé- iljük az épület arányait, t kép vésődik az emlékezetembe, egyik egy laikus építészeti megfigye- \z oszlop: domború plasztikai forma, í, már a görögök értettek hozzá, hogy irú formávcl érjenek el domború ha- A Parthenon oszlopait az oszlopfőtőt azatig függőleges, homorú, esőleveze- atornák árkolják. Minden oszlop felü- örben-körben csupa barázda, homorú i, apró félkörives mélyedés. S a sok :da együtt mégis oszlopot, domború it ad ki. Talán ez a dialektika első elenése az építészetben: homorú for. I kelteni domború hatást. (Később a ici építészet is átveszi ezt a megoldást, szebári templomok karéjosan kitürem- falain is megfigyeltem ezt az építé- stíluseszközt. S majd a neoklasszicista szét is szívesen él vele ...) násik képet a szociográfus szeme őriz- eg. Amióta az Akropoliszt elhagyták i, eredeti használói, a fellegvár folyto- n kopik, romlik, pusztul. Elqször a tö- iralom ejtett rajta gyógyíthatatlan se- t, később a külföldi régészek mohósá- sletmentésbe, műemlékvédelembe cso- ilt szerzésvágya okozott hatalmas vészieket, újabban a turizmus, az idegen, ilom és a nagyvárosi élet, a füst, a íngőz koptatja-málasztja a köveket, en egy-egy földrengéssel a természet esegített”. Egyre többször hallani: Gö- szágot, mint egyetlen hatalmas műket nemzetközi összefogással védetté ne nyilvánítani. És ha az egész orszá- íem is, legalább az athéni Akropoliszt NSZ vagy az UNESCO védelme alá ne helyezni, s a világ minden országá- segítségével, anyagi áldozatával meg ne menteni. Ami itt elpusztul, az az ; emberiség vesztesége. :séretes terv, jószándékú javaslat, 'dúsításra váró álom. űt július 12-én, kedden délelőtt az poliszon láttam: a Parthenon külső faellett egy idős, napszítta, csontos férfi hosszú, fanyelű ásóval a földet kanttá, árkot ásott. Ha egy nagyobb kodba koccant a vas, lehajolt, és a kö- z árok partjára dobta. Néha a zsebé- rúlt, és egy tarkakockás kendővel meg- :e a homlokát. Ö volt ezen a napon gész Akropoliszon az egyetlen ember, 'alamiféle régészeti, műemléket védő, kot gondozó munkát végzett. Tüskés Tibor Játékok vízben, víz mellett Gyerekek TÖRŐ ISTVÁN Bohócok Hosszú talpú nagy cipő, Jancsi bohóc jöjj elő! mit csinál most Szamóca? lám a málnát bogyózza, csili-csálé nadrágját most húzzák le a libák, térdig érő bö orra a cipőjét porolja, de a haja égnek áll, amint Jancsi előáll, veszekednek jó nagyot, majd letépik a napot. BUDAHÁZI ISTVÁN NYÁR Rözse parázslik, meggyullad, lobog piros máglya, fölforrik a kerek tó kora délutánra. Békalencse vacsora fényfogyatkozásra — az est szürke hamuja borul rá a tájra. A nyári*szünet legkedvesebb élményei közé tartozik, ha az üdülés, a táborozás, a nyaralás során fürödhettek, úszhattok. Két dologra azonban figyeljetek oda: a víztől való idegenkedés és a túlzott vakmerőség egyaránt veszélyes lehet. Ezért ajánlják minden iskolás korú gyermeknek: tanulj meg úszni! Ez rátok is vonatkozik, az úszástudás biztonságot ad mindenkinek. De most beszéljünk arról, hogy a vízben, a víz mellett milyen játékokkal lehet kellemesen eltölteni a szabad időt. FŐ SZABÁLY AI: A vízi játékokat legfeljebb mellig érő vízben rendezzétek, ha jó az idő, és meleg a víz. A játékokat 10—12 gyermek jótszhatja egyszerre. Vízben durváskodni, va- gánykodni tilos! Felnőtt felügyelet legyen. Többféle játékot is ajánlok, tetszés szerint próbáljátok ki. Búváriskola Különböző tárgyakat szórjatok szét a vízben, olyat is, ami a felszínen marad, és olyat is, ami alámerül. Adott jelre induljanak a versenyzők s a tét: ki tud három perc alatt több tárgyat összegyűjteni. A felszínen maradók 1 pontot, az alámerült tárgyak 5 pontot érnek. Autógumi-rodeó Az autógumi belsőjét kell adott jelre felfújni, bedobni a vízbe, háttal ráülni, és hátra- felé a karotokkal evezni a célig. Utána váltás, és a társatok jön visszafelé. Ezt a versenyt úgy is meg lehet rendezni, hogy a gumira hasra feküdtök, és úgy eveztek a célig. Találd el — találj bele! Többféle célzó versenyt és játékot is rendezhettek: ha fantáziátokat is megmozgatjátok egy kicsit. Érdekes lehet egy magasabb pontról (1 méterről) beleugrani, belecsúszni a felfújt autógumibelsőbe. Az úszóövbe 4—5 méterről kell egy tenisz- vagy egy kisebb gumilabdát beledobni. A vízben álló lécre (botra) kell rádobni a gumiövet. De lehet azt is, hogy két gyerek a magasba tartja a gumikarikát, és két másik társának ezen keresztül kell a labdát egymáshoz átfejelni vagy dobni. Lovasloci A csapaton belül osszátok párokra a gyerekeket, a na- gyobb (erősebb) legyen a ló, a másik a lovasa. A kapu úszó autógumi legyen. A csapatnak a labdát adogatva (passzolgat- va) kell előre menni, és az ellenfél kopujába belehelyezni a labdát. Játszható úgy is — ha a gumiöv magasra függeszthető —, hogy „kosárra" kell dobni a labdát. Egy másik változata, a játékosok (lovasok) körbe állnak, és a középen álló lovas mellett adogatják a labdát. Ha valaki elvéti, helyet cserél a középen állóval. Ki a ruganyosabb? A víz széléről kell helyből, páros lábbal ugrani a vízbe. A győztes a legtávolabb ugró lesz. De ugyanezt lehet pór lépésről nekifutással is. Egészen izgalmas verseny a bokáig vagy térdig érő vízben — helyből magasugrás is. Itt a víz húzóerejét és a magasságot is le kell győzni. Horváth Mihály A nyúl, az elefánt és a tigris (Vietnami népmese) Egyszer a nyúl az erdőben séfálgatott, és hirtelen összetalálkozott egy hatalmas elefánttal. Az elefánt igencsak lógatta az ormányát. A nyúl meghökkent, odasietett az elefánthoz, és beszédbe elegye, dett vele, hogy megtudja, mi a baja. — Hé, elefánt apó — szólította meg a nyúl —, miért vagy ilyen bánatos? — Nagy ostobaságot csináltam — 'felelte az elefánt. — Vitába elegyedtem a tigrissel, fogadtunk, a fogadást elvesz, tettem, és ezért a tigris meg fog enni holnap engem. Hát gondolj csak bele, hogy is ne lennék szomorú? Elgondolkozott a nyúl, törte a fejét, végül azt mondta az elefántnak: — Sose búsulj, elefánt apó, kihúzlak én téged a csávából. Gyere ide holnap reggelre, ne félj, nem hagylak a bajban, és a tigris sem nevethet rajtad. Ezekkel a szavakkal a nyúl... elfutott. Hajnalban kimegy a megbeszélt helyre, *és látja ám, az elefánt már régóta ott ácsorog, és várja őt. A nyúl akkor azt mondta az elefántnak, hogy térdeljen le, és várjon, amíg nem jön a tigris. Alighogy a fák közt föltűnt a tigris árnyéka, a nyúl egy lendülettel fölpattant az elefánt hátára, valamit nagy morogva rágni kezdett és telekiabálta az egész erdőt: — Hej-hó! Annyi elefónthúst et‘em, hogy már ráuntam, és . most tigrishúsra fáj a fogam. Hol lehet találni egyet? Alighogy a tigris meghallotta a nyúl félelmetes kiabálását, megrémült, és sietve eltűnt az erdőben. Az elefánthús eszébe se jutott többet. Így húzta ki a nyúl az elefántot a csávából. Migray Ernőd iorditása Keresztrejtvény ¥ Áriáról áriára VÍZSZINTES: 1. Ária a Tannhäuser című operában. 14. Befogni. 15. Görög betű. 16. Nőalak Dickens: Copperfield Dávid című regényében. 17. A hangképzésnél fontos szerepe van. 18. Munka kezdete és vége! 19. Don Jósé énekli ezt az áriát a .,Carmen’’ cimű opera II. felvonásában. 20. Retten. 21. Az egyik, Arne partján fekvő, svájci városból való. 23. Mutató szó. 24. Hegy Celldömölknél. 25. Ismételten mond valamit. 27. Te mea ő. 28. Zugó egynemű betűi. 29. Pörsenés. 30. Régi orosz súlymérték. 31. . . . es Salaam. 32. Űrmérték rövidítése. 33. Érdekes eset. 35. Földművelő eszköz. 39. Levél végén alkalmazott rövidítés. 40. Kutrica. 41. Hosszú ideje. "42. Község Heves megyében. 44. A rubidium vegyjele. 46. Újság (ford.). 47. A Duna mellékvize Romániában. 49. Női név. 52. Nyakvédő. 54. Illat. 55. . . . mode. 56. Sújt. 58. Kambodzsai aprópénz. 60. A fővárosban télen korcsolyáznak rajta. 61. Kristályos kovakő. 63. . . . Kút, thaiföldi sziqet, a Sziámi-öbölben. 65. Karlovy .. ., üdülőhely Csehszlovákiában. 66. Növény sariadása. 67. A szeretetteljes üdvözlés megnyilvánulása. 69. Keserűség. 71. Ebben azonos a kóló a pólóval. 72. Ez az ária Rossini: A sevillai borbély című operájában hangzik el. 73. Ária a Tannhäuser című Wagner-operában. (II. felvonás). FÜGGŐLEGES: 1. Ária a Don Giovanni cimű opera első felvonásában. 2. A béke, vagy a dicsőség jelképe. 3. Ez az ária a Gioconda cimű operában hangzik el. 4. A vértanúk városa. 5. Figyelmeztet. 6. Tojás, németül. 7. A Simone Boc- canegra cimű opera egyik áriája. 8, Szabványminta. 9. Súlyarány rövidítése. 10. Hozzáér. 11. Papagájnév. 12. Ézsiás páratlan betűi. 13. Andalúziái tánc a Carmen című operában. 18 ..........pásztortűz é g őszi éjszakákon . . ." (Arany: Toldi). 21. öreg ember támasza. 22. Vontató (állat). 25. Corday Sarolta tőre oltotta ki életét. 26. Nemes bor. 27. Tejtermék. 29. Gyógycsomagolás. 30. Olasz folyó. 31. Világhírű francia festő, az impresszionizmus egyik vezéralakja (Edgar, 1834—1919). 34. Kamionok jelzése. 36. Ária a Tosco című opera első felvonásában. 37. Táncleités (francia eredetű szó). 38 Mindenható uralkodó a réqi Egyiptomban. 42. Verdi: Riaoletto cimű ooeráiának első felvonásában hallható ária. 43. A felsőfok képzője. 45. Közép- Európa legnagyobb tava. 48. Kettős betű. 50. Háztartási gép. 51. Ez az ária Massenet: Thais című operájában hangzik el. 53. A leghíresebb operaáriák egyike, a Tosco utolsó felvonásában hallható, 55. Kevert vaj! 57. Taszító. 59. Ovidius . . ., neves római író volt. 61. A Volga legnagyobb mellékvize. 62. A Sámson és Delila című opera hires áriája 64. Sebhely. 66. Babérkoszorú övezi homlokát. 68. Szolmizációs hang. 70. Kínai gépkocsik jelzése. E. B. Beküldendő a 12 operaária neve, legkésőbb augusztus 13án (hétfőn) déli 12 óráig beér- kezőleg. LEVELEZŐLAPON, 7601. Pf.: 134. Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Hunyadi út 11. címre. A július 22-i lapban közölt rejtvény megfejtése: Hogy bölcsen gondolkodik. De esztelenül cselekszik. Könyvjutalmat nyertek: Kovács Zoltán, Sásd, Adv u. 10., Tavi József, Villány, Tolbuhin u, 147.. Kovács Levente, Pécs, Alpári Gy. u. 16., Halmai János, Komló. Alkotmány u. 57., Sebők Lászlóné, Pécs Fazekas M. u. 16. A könyveket postán küldjük el. Rádió mellett... Érthetetlen Manapság a rádió, tévé és a sájtó gyakran felidézi a háborús történelem egy-egy szakaszát. Szóba került Dolfuss osztrák kancellár is, akit 1934. július 25-én az osztrák nemzeti szocialisták sikertelen puccskísérletük során meggyilkoltak. Gondolom, a mai fiatalok nem most az évforduló alkalmából hallottak először a kancellárról. A napokban egy történelmi műsor során a riporter szúrópróbaképpen — hangjuk után ítélve — tizennyolc, húsz év körüli fiatalembereknek és lányoknak tette fel a kérdést: ki volt Dolfuss? Kisebb csokor a válaszokból: „Zenész — Olasz kancellár — Görög klasszikusféle .. . — Tudós — író —Valamilyen együttes vezetője — Sportoló — Feltaláló . .." és így tovább még különböző „szakmával” ruházták fel a kancellárt, kivétel nélkül valamennyien tévesen. Nem tudom, a riportban szereplő fiatalok történelmi ismereteiknek ki kel- lene-e terjedniük Dolfussra, de ha már egyszer megkérdezték őket, akkor a következmény eléggé elszomorító. Még bírósági riporter koromban egy tárgyaláson a bíró megkérdezte a már többszörösen büntetett vádlottat: „Mi van ma Magyarországon?" „Királyság" — hangzott a válasz, „Nos hát akkor ki a király?" — „Losonczi!” Ez a harmincéves vádlott teljesen írástudatlan volt. A riporter be- szélge'őpartnerei viszont valamennyién érettségizettek. Valahol Felsőgöd környékén a kertek végében hirtelen tönkrementek a gyümölcsfák, a megsárgult Levelek összepöndörödtek, a közeli kukorica el- satnyult, elvékonyodott, a zöldségféle is kókadtan terült el a talajon. A vízhiány okozta a növények haláltusáját? „Június 28-ón este következett be a robbanás! — mondja egy férfi, valamelyik kert tulajdonosa.— De a gáz már korábban megtette a magáét. .. Attól sárgul és szárad el minden . . ." A rádió riportere is megpörkölődött, amikor öngyújtóval fellobban- totta a szeméthegyet. Mert erről van szó: valamelyik nagyüzemi gazdaságból módszeresen oda- hordták a szemetet, hulladékot, amely az idő folyamán gázt termelt és berobbant. Az iszonyatos bűz, amely átjárja a környéket, már-nrrár elviselhetetlen. A lakók persze már jóval korábban panaszt tettek illetékes helyeken, de legföljebb ígéretet kaptak intézkedésre. És nem történt semmi. Hova forduljanak? Nyilván a rádióhoz, sajtóhoz, televízióhoz. Aligha múlfk el nap, hogyne találkoznánk a környezetvédelem fogalmával. Hallunk a nyugat-európai „zöldek" mozgalmáról, értesülünk nemzetközi környezetvédelmi konferenciákról, hallunk hazai intelmekről, és intézkedésekről, tájvédelmi tervekről, a lapok hírt adnak a környezetet szennyező gyárak felelősséqrevonásáról, falragaszokat olvashatunk: „Óvjuk vizeinket, erdeinket, otthonunkat!" — felkiáltással. S mégis. . . minden igyekezet hiábavalónak tűnik. Felfoohatatlan, hogy egy gazdasáa. vagv gyár huladéka, amely mérqező, vaqy méraező lesz. hogyan kerül át mások területére, lakótelep szomszédságába. egyáltalán: kultúrterü- letre?! Ki ad rá parancsot, vaay enqedélyt? Ki az. aki nem vesz tudomást a körnveze'védelmi szinorú rendelkezésekről? Érthetetlen. Rab Ferenc Rejtvényünk tizenkét operaária népszerű nevét tartalmazza