Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)

1984-08-05 / 214. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanio XLI. évfolyam, 214. szám 1984. augusztus 5., vasárnap Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Ornitológiái tábor (3. oldal) • Garami csapatát mindenki dicséri (8. oldal) Ahol szombaton és vasárnap is dolgoznak (3. oldal) r Építeni, megőrizni, gondozni A történet akár mai mesé­nek is beillene. Volt egyszer egy kisváros, benne egy park. Nem tartozott az ország védett kertjei közé, fái zöldjét, hűsét azonban igen szerették a la­kók. Történt, hogy a város pénzhez jutott, abból pedig szolgáltató házat kívánt épít­tetni. Helyét a parkban jelöl­ték ki, mondván, hogy annak csupán kis sarkát foglalja majd el. Noha az új létesítmény alapterülete ezt nem indokol­ta, a gondatlan építők feltúr­ták az egész zöldterületet. Mi­kor átadták a szolgáltató há­zat. a lakosság öröme nem volt teljes, mert mellette és kö­rülötte ott maradt a csatatér és a szeméttelep olyan sajá­tos keveréke, amilyent sajnos gyakran produkálnak a város- fejlesztés szervezetlenségei.' Egy ismerős tanácselnök kér­dezte a minap inkább csak önmagától: milliárdokat köl­tünk városaink fejlesztésére, a modernizálásra, miért nem tud­juk ennek arányában örömmel eltölteni az embereket, kicsi­karni a teljesebb elismerésü­ket? Miért fordul elő mégis gyak­ran, hogy építkezéseinkkel túl sok kényelmetlenséget is okoz­nak a lakosságnak. Vannak, akik ennek okát az ismert tör­ténelmi összefüggésekkel ma­gyarázzák, jelesül: a technikai, az építőipari kultúrának nálunk nincs olyan múltja, hogy ezek a jelenségek elő se fordulhat­nának, Példának hozzák fel azokat a más országokat — vagy ezen országok nálunk építő cégeit —, ahol tenyérnyi helyen is elférnek az építők, gondosan megkímélik az épí­tési terület közvetlen környékét olyannyira, hogy a forgalom elterelése is feleslegessé válik. A munkálatok befejeztével pe­dig megteremtik az új létesít­ményhez illő környezetet Tapasztalataim szerint azon­ban van, ahol így dolgoznak, a hibák tehát nem magyaráz­hatnak valamiféle átokkal. Ta­lán sokkal inkább azzal, hogy néhol a tanács nem tervezte­ti meg komplex módon a fej­lesztéseket. Az egyetemek épí­tőmérnöki karain tanitják en­nek a körültekintő építési mód­nak az abc-jét. Közismertek nemcsak a környezeti kultúra elfogadott normái, de például a létesítménnyel együttjáró zaj- és levegőtisztasági ártalmak leküzdésének módszerei is. Az a tanács fejleszt okosan, ame­lyik e követelményeket is fi­gyelembe veszi a tervezéskor, s csak akkor engedi ki a bull­dózereket a terepre, amikor minden feltétel adott a környe­zetkímélő, sőt környezetfejlesz­tő beruházáshoz. Mert a másik öreg hiba, ami ilyenkor előfordul, hogy lefa­ragják az utómunkálatokra ter­vezett összegeket. Épiteni. megőrizni, gondozni. Ez a hármas jelszó fejezi ki leginkább, mit várnak el az emberek a települések gazdái­tól, a városok, falvak életének irányítóitól. Az épités sehol se járjon pusztítással. Komornik Ferenc Pécsett, a Dömörkapunál, az Ingatlankezelő Vállalat Petőfi Sándor szocialista brigádja társadalmi munkában helyrehozta a város egyik legkedvesebb helyét, a Flóra-pihenőt, és megtisztitotta a környéket a törmelékektől Erb János felvétele Fel kell gyorsítani a tudományos vívmányok elsajátítását! Nyikolaj Talizin cikke az Izvesztyijában Tizenhárom hónappal hamarabb készül el A szocialista országok gaz­dasági közössége számára a műszaki-tudományos vívmányok elsajátításának felgyorsítása kulcskérdés a legfontosabb gazdasági feladatok megoldá­sában. A KGST. tagországai­nak Moszkvában megtartott fel. ső szintű gazdasági értekezle­tének jelentőségéről, s 'néhány, a tagországok előtt álló fon­tos feladatról írt cikket az Iz­vesztyijában Nyikolaj Talizin szovjet miniszterelnök-helyettes, a Szovjetunió állandó KGST- képviselője. A tagországok vezetőinek moszkvai tanácskozása új sza­kaszt nyitott meg a testvéri pár­tok és államok egységének és összeforrottságának további megszilárdításában, a szocia­lista gazdasági integráció el­mélyítésében és a szocializ­musnak a nemzetközi életben elfoglalt pozíciói megszilárdí­tásában — állapítja meg Ta­lizin. Megteremtődtek az ala­pok ahhoz, hogy felgyorsuljon a népgazdaságoknak az inten­zív fejlesztési módszerekre va­ló áttérése, a termelés műsza­ki bázisának a tudományos­műszaki forradalom vívmányai­ra épülő gyökeres megújítása. A közös munkát a további­akban erősíteni kell. Közös ala­pokon kell kidolgozni, a tag­országok gazdaságpolitikájá­nak egyeztetése keretében, a fontos gazdasági kérdések megoldásának módozatait, fej­leszteni kell a közvetlen kap­csolatokat a termelő üzemek, tudományos intézetek között. Az értekezlet célszerűnek mi­nősítette a tagországok gazda­ságpolitikájának egyeztetéséta köícsönös eqyüttműködéssel összefügqő területeken — az ebben érdekelt országokkal pe­dig egyéb területeken is — rendszeresen, minden szinten. A testvéri országok ma ké­pesek a legbonyolultabb tudo­mányos-műszaki problémák megoldására is, ami azért is rendkívül fontos, mivel az Egyesült Államok és néhány NATO-beli szövetségese a nem. zetközi műszaki-tudományos együttműködést a politikai nyo­más eszközévé igyekszik változ­tatni. A moszkvai tanácskozáson hozott határozatok megvalósí­tásában különösen fontos sze­rep jut a gépipari együttmű­ködés fejlesztésének — mutat rá a továbbiakban Talizin. Bi­zonyítható, hogy a KGST-tag- országokban meglevő műszaki és gyártó potenciál lehetővé teszi, hogy ezek az országok megszervezzék a számukra nél­külözhetetlen gépek és beren­dezések minden fajtájának gyártását, s világszínvonalú mi­nőségben lássák el belőlük a termelés kulcsfontosságú ága­zatait. A feladat megvalósítá­sában jelentős szerep juthatna egy a gépgyártás kérdéseivel foglalkozó miniszterelnök-he­lyettesi szintű KGST-bizottság- nak. Talizin kitér az energiahor­dozók kérdésére, amelynek a moszkvai tanácskozás ugyan­csak nagy figyelmet szentelt. Továbbra is rendkívül nagy fel­adat hárul a Szovjetunióra: a tanácskozáson ismét megerősí­tést nyert, hogy a Szovjetunió továbbra is jelentős mértékben hozzájárul a közösség tagor­szágai tüzelőanyag- és ener­giaproblémáinak megoldásá­hoz, folytatja a kőolaj és kő- olaj-alaoú termékek exoortját a KGST-tagországokba és nö­veli földgáz- és villamosener­gia szállításait. Nagy, közös építkezési vál­lalkozás lesz egy új. Nyugat- Szibériából a KGST-tagorszá­gokba vezető gázvezeték lét­rehozása. A legközelebbi idő­ben sor kerül az építés felté­teleinek egyeztetésére és a munka megkezdésére. Befejezés előtt áll a bólyi általános iskola bővítése Húsz tanterem épül Bolyban Nyolc férfi cipeli fel a má­sodik szintre a soron követke­ző lépcsőfok súlyos darabját. Vigyázniuk kell minden moz­dulatra, nem veszélytelen ez a munka. Ottjártunkkor helyezték el a lépcsőfokok nagy részét. — Ma éjszaka biztos nem kell ringatni őket — mondja Cser- ni Mátyás, a brigádvezetőjük. Jó ütemben halad a húsztan­termes bólyi iskolabővítés a helyi költségvetési üzem kivi­telezésében. Egy 15 fős brigád dolgozik az épületen, amely a tetőtérrel együtt három szintet foglal magába. Most illesztik helyükre az ajtókat a második szinten, rakják le a műanyag- padlót a tantermekben. A földszinti zsibongóba siklósi műmárvány kerül. Minden tan­teremben szekrénysor lesz, és minden tantermet a kabinet­rendszer követelményeinek megfelelően szerelnek fel. — A jövő héten rakjuk fel a lépcsőházi korlátokat a bizton­sági üvegekkel, • rögzítjük a lépcsőfokokat, és ekkor kezdi a kombinát villanyszerelő gmk-ja a világítás szerelését. Tanévkezdésre át tudjuk adni a földszintet és a többi rész­ben pedig végezni tudunk a határidőre — állítja Cserni Mátyás brigádvezető. — Tavaly kezdődött ez az iskolabővítés, és első határ­ideje 1985. december 31. volt — tudjuk meg dr. Hargitai Zsuzsa vb-titkártól, aki múlt szeptember óta dolgozik a nagyközségben. — Időközben a költségvetési üzem vállalta, hogy egy teljes évvel előbb fejezi be az építkezést. Aztán egy újabb szerződésben lefek­tették, hogy Boly felszabadu­lásának 40. évfordulójára, az­az 1984. november 26-ra ad­ják át a teljes bővítményt. Az új iskolaszárny a meg­lévő épületekhez csatlakozik Boly főutcáján, összesen öt helyen tanítottak eddig a bólyi pedagógusok, és csak így tud­ták elkerülni a kétműszakos oktatást. Az iskolabővítés min­denképp időszerű volt, és meg is kezdődött tavaly, két kisajá­tított lakóház területén. Wer­ner József, a kombinát terve­zője jól illeszti az új szárnyat a meglévő bólyi környezetbe. Nyeregtetős, hódfarkú cserép­pel fedett, az utca vonalába simuló épületet látunk kívülről — és nagy ablakokkal megvi­lágított, szép osztálytermeket az épület belsejében. — A 14,5 millió forintos me­gyei támogatással indultunk el — mondja dr. Hargitai Zsuzsa — ehhez járult a mi fejlesztési alapunkból 2,5 millió. Ä többi a helyi üzemektől származik, amelyek most is példás össze­fogásról tettek tanúbizonysá­got: a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát 2,5 és a tsz 1,5 mil­lió forinttal járult az építkezés­hez, a helyi áfész pedig 600 ezer forintot ód még az isko­lához. Idén februárban is módosí­tottak szerződést, de ez alka­lommal nem határidő képezte a módosítás tárgyát. Eredeti­leg 13 tantermesre és kétszin­tesre készült volna az épít­mény, hat tanteremmel az első, héttel a második szinten. Ám ekkor terv készült a tetőtér be­építésére is — ezzel hét tan­termet nyernek a bólyiak és így egészül ki összesen húszra az új tantermek száma. Felszerelésüket már rég megkezdték. Az iskola, kihasz­nálva a korábbi árleszállításo­kat, megvásárolta a kabinetek­be szükséges magnókat, le­mezjátszókat, dia- és írásvetí­tőket. Számítanak azonban más segítségre is a berende­zések megvásárlásához. Éspe­dig a lakosság segítségére, hiszen a bólyiak eddig is min­dig tanújelét adták áldozat- készségüknek. Mint ahogy ko­rábban a lakosság segítsége is közrejátszott az öregek nap­közijének megszületésében, úgy bizonyosan most is tesznek azért, hogy gyermekeik jobb körülmények között tanulhas­sanak. Mert bizonyos, hogy ennek a húsz tanteremnek a megszületésével Boly nagy­község hosszú időre megsza­badul az iskolai zsúfoltság, a tanteremhiány nyomasztó gondjaitól. Gállos Orsolya

Next

/
Thumbnails
Contents