Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)
1984-08-04 / 213. szám
1984. augusztus 4., szombat Dunántúlt napló 13 Az öngyógyítás a vízben Is ártalmas Kis folyókon kis erőművek Strandolás higitott gyógyvízben A gyógyfürdők használatáról Panaszok a magánkúra után Az érdekeltek kérjék az orvos véleményét Látszólag minden nagyon egyszerűnek tűnhet: ha valáki a gyógyvizet kívánja, vagy ilyen helyre egy kúrára beutal, ták, szépen beleül a melegvizes medencébe, s „hagyja, hogy gyógyuljon". Mondom, csak látszólag, mert a dolog két oldalról is tarkítható: részint a gyógyfürdők állapotával, az itt tapasztalható körül, ményekkel — nem egyszer ezeknek a körülményeknek a következményeivel — más oldalról viszont azokkal a szabályokkal, amelyek a gyógyvizek használatával foglalkoznak. Maradjunk ez utóbbiaknál! Nagy az idegenforgalom, sokan utaznak, eltöltendő szabadságukat, vagy annak egy részét valamelyik gyógyfürdőnkben. Mondjunk is mindjárt egy példát: a reumás megbetegedéseket. Kétségtelen ugyanis, hogy a reumás betegek panaszai megszüntetésé- nek-csökkentésének egyik jelentős eszköze a gyógyfürdő. Ám ez nem azonos azzal: minél tovább ül valaki a vízben, annál biztosabb a gyógyulása. Minden fürdő más, nem minden — a hétköznap által annak nevezett — betegség reuma, az ilyenféle kezelés is pontosan úgy adagolandó, minta gyógyszer, nem mindegy, hogy kódban fürdünk, vagy medencében, de például az sem: van-e gyulladt fogunk. Az említett, a gyógyfürdők használatára vonatkozó szabályok ugyanis egészségügyi előírások. Vagyis az, aki azon a véleményen van, hogy a nap 24 órájából 24 órát a vízben kel| tölteni, maga ellen vét, mert például egy kúrában általában 14—20 fürdőt vehet a beteg, s ezek időtartama kezdetben 15—20 perc, ami csak fokozatosan emelhető, akkor is csak 40 percig. Érdekes módon sokan panaszkodnak egy-egy kiadós gyógyfürdői „magánkúra" után: kimerültnek érzik magukat, mintha bizony népi is olyan helyen lettek volna, ahol gyógyulni lehet. Bizonyosak lehetünk benne: akik így keseregnek, nem voltak orvosnál, mielőtt felkeresték valamelyik fürdőnket. Azt ugyanis, hogy nin- csen-e valakinek olyan betegsége, amely miatt nem szabad gyógyfürdőbe menni, csak orvos döntheti el. Ajánljuk hát Hajdúszoboszló, Harkány, Balf, Zalakaros és a többi jeles hely kedvelőinek — nehogy visszafele süljön el a puska: keressenek fel orvost, kérjék ki a véleményét, nem árt-e az egészségüknek a tájékozatlanság alapján gyógykúrának vélt fürdőzés. Érdekes felmérést végeztek a Kisalföld és Észak-Dunántúl kisebb folyóin, patakjain, vízfolyásain az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei: azt kutatták, hogy hol és miként lehetne villamos energia hasznosítására felhasznáf- ni ezeket a vizeket. A Mosoni- Dunán, a Rábán, a Lajtán, a Répcén, a Kardos éren, ezenkívül számos patakon — ezek elsősorban Komárom megyében vannak — huszonhat helyet tartanak alkalmasnak a vízi energia ily módon való hasznosítására. E helyek legtöbbjén már ősidők óta malmok hajtására, s a 30-as, 40-es években villamos áram nyerésére is felhasználták a folyók energiáját. A felmérés megállapítása: a huszonhat hely közül mindössze két helyen nyernek ma ezeken a vizeken villamos energiát: Kapuvárnál, a Kis-Rábán és Hegyeshalom határában, a Lajtán. A kisgyermekek és a várandós nők ingyen kapják Üzempróba a budafai víztartósítóban Pénteken műszaki átadással megkezdődött a budafai víztartósító üzem gépeinek kipróbálása. Az egy hónapig tartó üzempróba alatt azt a két csomagológépet vizsgáztatják, amelyeket a szécsényi Rákóczi Termelőszövetkezettől vásárolt a Baranya megyei Vízmű. A víztartósító üzemre nagy szükség van. Baranyában 110 olyan település van, amelyek ásott kútjai nitrátos vizet adnak. A nitrátos víz a csecsemők, kisgyermekek és a várandós édesanyák egészségére jelent veszélyt. Emiatt, amíg végleges megoldásként minden településnek lesz egészséges ivóvize, a Baranya megyei Tanács és a megyei vízmű a víztartósító és -csomagoló üzem léterhozásában látta az átmeneti megoldást. A budafai 100 méter mély kút vizét találták a hosszabb időn át való tárolásra alkalmasnak. Itt létesítették a víz- tartósító-csomagoló üzemet, ami több mint 10 millió forintba került. A jövő hónap elején megkezdődik a próbaüzem és a Baranya megyei KÖJÁL is megkezdi a víz eltarthatóságával kapcsolatos ellenőrzéseit Ezek a vizsgálatok legkevesebb egy, maximum három hónapig tartanak. A szükséges kémiai és bakteriológiai vizsgálatok adnak majd választ arra a kérdésre, hogy a cscládok mennyi ideig tárolhatják otthon a zacskós vizet. A szakemberek előzetesen legalább kéthetes eltarthatóságra számítanak. A vizsgálatok végén, még ebben az évben megkezdik a tasakos víz szállítását, amit a csecsemők, a várandós édesanyák, illetve a három éven aluli kisgyermekek ingyen kapnak. T. É. Major Kamill kiállítása a Pécsi Galériában „Hát megjöttél, Kamill?", kérdezte Swierkiewicz Róbert grafikusművész úgy is, mint a kiállítás megnyitója. „Meg", mondta Major Kamill, akinek műveit bemutatja a Pécsi Galéria. „Akkor most átadok neked egy kis ajándékot, a közönséget pedig arra kérem, hallgassunk meg egy szansz- krit mesét, amelyet jellemzőnek tartok Major Kamill művészetére.” Bekapcsolták a magnetofont. és meghallgattuk a szanszkrit mesét, Ezzel a kiállítást megnyitottnak nyilvánították. Major Kamill nem annyira megjött, mint inkább hazalátogatott. 1948-ban született, a Pécsi Művészeti Gimnáziumiján érettségizett, művészi munkáját a Lantos Ferenc vezette körben kezdte, első kiállítása is Pécsett volt. 1972 óta Párizsban él, számos francia városban és európai galériában állított ki. 1983-ban meghívták Budapestre, a Tisztelet a szülőföldnek címmel másodszor megrendezett kiállításra, tavaly szerepelt a Pécsi Galéria A táj című tárlatán is. Mostani pécsi kiállításán nagy méretű grafikákat, könyvillusztrációit, szitanyomatait mutatja be. G. T. Tájékoztató a mehelhulläsok megelőzéséről A méhekre veszélyes — növényvédőszerrel okozott — elhullások megelőzésére a MÉM két illetékes főosztálya tájékoztatót adott ki. Abból indultak ki, hogy a vegyi eredetű fertőzéseket az esetek döntő többségében az érvényben levő rendelkezések sorozatos megszegése idézi elő. Gyakran maguk a méhészek felelősek a pusztulásért, mivel nem tartják be egyebek között a méhek telepítésére vonatkozó korlátozásokat, s nem szerzik be a telepítéshez a nagyüzemek hozzájárulását. Az is megesik, hogy figyelmen kívül hagyják a nagyüzemek előzetes tájékoztatását és nem helyezik méheiket biztonságba. Ugyanakkor a nagyüzemeknél is esetenként tapasztalható, hogy nem járnak el kellő körültekintéssel, a permetezéseket nem mindig az előírt szeFILMJEGYZET „Négyszáz csapás", „451° Fahrenheit", „Kifulladásig", „Amerikai éjszaka", „Zsebpénz", „Felső tízezer" — eny- nyi cím emlékeztetésül bőven elég ahhoz, hogy magától értetődőnek tűnjön: rendkívül örültem, hogy végre, sok borzalmasan rossz film után, annak ellenére, hogy nyár van, láthatunk egy jót is, mégpedig Francois Truffaut egyik újabb alkotását. Az új Truffaut-film, amit csütörtökön mutattak be Pécsett, minden várakozást meghazud- tolóan csalódásnak bizonyult: a várva-várt alkotás helyett maximum azt mondhatjuk, profimunka, jó mestermunka, szériafilm, ami sajnos, csak egy- egy ritka pillanatban villantotKét kápolnavirág ta föl azt, amit már rendszeresen megszoktunk a nagy francia rendezőtől. Pedig, nagy meleg ide, vagy oda, többen jöttek el a moziba, mint amit ezen a nyáron megszoktunk az új filmek bemutatásakor. A közönség jó részét biztosan Truffaut neve vonzotta — igencsak érthető módon —, más részét pedig a sokat sejtető cím: a „Szomszéd szeretők" — ez is érthető módon. Nos, bármelyik dolog vonzott is bárkit mindkét tábornak csalódnia kellett, hiszen nemcsak a rendező nem nyújtotta a tőle megszokott magas színvonalat, hanem az ígéretes cím is csupán unalmas, vontatott, lapos történetet, ál-tragédiát takart, Hogy miért jutott eszembe a két kápolnavirág? Korántsem azért, mert valamiféle szép, tragikus, a népballadákat vagy egyáltalán a balladákat idéző szerelmi történetet volt szerencsém megtekinteni; de azt el kell ismernem, hogy a film sztorijának a vége, a kettős, óm ez esetben indokolatlan halál juttatta eszembe Kádár Kata balladáját, de. mint ahogy a népköltészetre ez általában jellemző, ott indokolt minden, s ráadásul tömör is. Ám mi történt itt? Egy Grenoble környékén levő házban lakik eav felhőtlenül boldog családi életet élő fiatal házaspár, egy gyerekkel. Az évek óta üresen álló szomszéd épületbe beköltözik egy házaspár, s mit tesz a sors. a feleség az előbb említett házaspár boldog életét szétdúlja: ugyanis ő a férj régi nagy szerelme. Épp csak meglátják egymást, máris kezdődik — minden fokozat nélkül — az idegrángás, a felfokozott szenvedélyek, de még inkább a szenvelgések ideje. Csak egy példa — ami nem lett volna rossz, ha paródiára vették volna a dolgot, de hát nem ez történt —: hosszú évek után az azóta boldog férj megcsókolja volt szerelmét, s mi történik? A nő az örömtől elájul. Szó, mi szó: a hatás célt tévesztett; meghatódottság helye^ mindenkin erőt vett — hogy finom leqyek — a nevetés. Pedia nyilván nem ez volt a cél, hiszen nem a szentimentális filmek paródiájáról volt S végül néhány vontatott bonyodalom után — az örökké szenvelgő hölgy depressziós lesz, kórházba kerül, de már előtte sem lehet látni egyetlen mosolyát, csak mindig mint a végzet asszonya, tragikusan megjelenik a színen, s közhelyekkel teli mondatokat ejt az ő nagy fájdalmáról — megtörténik az utolsó találkozás, oviikor is egy nagy szerelmi jelenet közben a két kápolnavirág hölgytagja főbelövi szerelmesét, majd önnönmagát. Nos, a dráma kész, csak éppen nincs, aki meghatódjon rajta — mert motiválatlan, indokolatlan és nevetséges az egész. És még azt mondják a rádióban, hogy végre egy szép szerelmi történet, erőszak nélkül, amitől már elszoktunk . . . Hát ez a szép brutális befejezés szinte tényleg erőszak nélküli . . , Dücsö Csilla rekkel, és virágzás idején is végzik. A tájékoztató ismételten felhívja a figyelmet az érvényben levő miniszteri rendeletre, amely részletesen meghatározza a méhészek, illetve a nagyüzemek szakmai teendőit. Az MTI munkatársának ezzel kapcsolatban elmondották: a rendeletek lehetővé teszik az értékes méhállomány megvédését, ám csak akkor, ha az előírások a gyakorlatban megvalósulnak. Hazánkban a gyümölcsfákat, az erdei és díszfákat, a bokrokat, valamint — a burgonya kivételével — a kertgazdasági és szántóföldi növényeket a virágzás ideje alatt tilos — bizonyos kivételektől eltekintve — méhekre veszélyes növényvédőszerrel kezelni. Méhekre veszélyes vegyszerrel, nem virágzó gazdasági növényeket is csak akkor szgbad kezelni, ha a táblán tömegesen virágzó gyom, vagy a tábla körül virágzó gyomszeg.ély nincsen. (Ugyanis a gyomok szintén odacsalják a méheket.) A rendelkezések kivételeket is tesznek; oéldául ha nagy tömegben lépnek fel károsítok, s kiirtásuk azonnali, radikális beavatkozást igényel. Ilyennek tekinthető például a jelenlegi időjárás is. A védekezés ilyenkor méhekre veszélyes vegyszerrel is végrehajtható, óm er- rői a méhészeket a szokásos módon tájékoztatni kell. Ezt követően a méhész köteles gondoskodni méheinek biztonságba helyezéséről. Ennek elmulasztása esetén kárigényét nem érvényesítheti. Az üzemeket terhelő bejelentési kötelezettségen túl, a méhelhullások meqelőzésére célszerű, ha a méhészek öt kilométeres körzeten belül folyamatosan tartják a kapcsolatot a mezőgazdasági nagyüzemekkel, így jó- előre tájékoztatást szerezhetnek a növényvédelmi munkákról.
