Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)

1984-08-04 / 213. szám

Otthnm pc l/nKnx/pl/p wUtl IvJI IUI 1IV WO lx KmJ 1 1 ly C7IVC7 A nyárra A japán „kétdimenziós ru­hák" egyszerűsége érvényesül ezen a nyáriruha-modellen. Ér­dekessége az ujjmegoldás és az aszimmetrikusan elhelyezett bordűrös nyomott minta. (Ter­vező: Balogh Rozi.) Könnyű pamutszövetből ké­szült a szélesített vállú, kétso­ros spencer, mely a fiatalok nyári zakóját hivatott helyette­síteni. A béleletlen felsőrész mosható. Színösszeállítása: a szürke sötét árnyalatai és a padlizsánbordó. (Tervező: Mé­száros Éva.) A Magyar Divat Intézet 1985. tavaszi-nyári TREND kol­lekciójából. Virágos ételek Ma újra divatba jött a sza- kácskodás — így talán egyesek megpróbálják az alábbi érde­kes, különleges ételeket saját kezűleg is elkészíteni. A leszedett rózsa sziromleve­leit összegyűjtjük és még fris­sen apróra vágjuk, majd ugyan­annyi porcukrot teszünk bele, mint amennyi a vagdalék súlya volt. Felforralás után besűrítjük és kihűlve üvegekbe tesszük, majd langyos sütőben tartjuk 2—3 órát. A rózsalekvárt lezárt üvegekben, hűvös helyen tart­juk. Amikor másféle dzsemet készítünk, abba teszünk egy- egy kiskanálnyit: az egész dzsem különlegesen finom ízű­vé és illatossá válik. A rózsakenyérhez 7 db tojás- fehérjét habosra kikeverünk, majd 45 dkg liszttel, 42 dkg hámozott, vágott mandulával, 2—3 csepp rózsaolajjal és 60 dkg cukorral összegyúrjuk, és kevés cukorral meghintett desz­kán kolbászformájúra gyúrjuk. Sütőlemezen két órát pihentet­jük, majd kisütjük. A francia pörkölt ibolyát még századunk elején is készí­tették éttermek konyháin és cukrászatokbain. 10 dkg cukrot kevés vízben fel kell olvasztani, és ebbe 6—8 dkg friss ibolyát kell tenni. Jól felforraljuk a ke­veréket, de óvatosan és lassan kevergetjük, hogy a virágok épen maradjanak. Ha a cukros lé már besűrűsödött, levesszük a tűzről és a benne levő virá­gokat óvatosan átforgatjuk, szi­tára helyezzük és vaníliás cu­korral finoman behintjük. A jázminfagylaltot így kell készíteni: egy fél marék jáz­minszirmot fél liter forró tej­színnel leforrázunk. Kihűlés után kendőn átszűrjük, majd 4 tojást és cukrot teszünk bele, megkeverjük és felfőzzük. Át­szúrás után fagyasztjuk, ha ki­hűlt. A szegfűfagylalt így készül: 4 darab tojást jól kikeverünk, belekavarunk fél liter tejszínt, 25 dkg cukrot ás egy csepp szegfűolajat. Kendőn a keveré­ket átszűrjük és kifagyasztjuk. A rózsaszörp készítése is egy­szerű: fél kg cukrot másfél dl vízzel felforralunk és 15 dkg rózsalevelet adunk hozzá. Cse­répfazékban egy napon át hű­vös helyen tartjuk a keveréket, majd szitán átszűrjük és üveg­ben jól lezárjuk. Turmix-italok, ételek, sütemények illatosításá- ra egyaránt alkalmas. A dulcsásza nevű édes ké­szítmény Keleten közkedvelt édesség. Cukrozott, vegyes gyü­mölcsöt egyforma nagyságú darabokra vágnak, egy tálban mézzel keverik el, de adnak hozzá lehúzott héjú, vágott mandulát vagy diót és mazso­lát, darabos mogyorót. Ezután 1—2 csepp rózsaolajat kever­nek bele, majd tányérra kiada­golják vagy celofánnal bélelt dobozba töltik. Igen finom, erő­sen illatos édesség. Egészen egyszerű kánikularuha A nyári kánikulában egy kel­lemes pamut alapanyagú köny- nyű, és mégis divatos ruha hű­sítő hatású lehet minden 13— 80 közötti nő számára. Hozzávalók: 80 cm széles pamutvászon alapanyagból 2,20 m, 7 db gomb. A modell 90—94 cm méretről készült. Munkamenet: A szabásmin­tát 10x10 cm méretű kockás papírra átrajzoljuk, felnagyít­juk. Az oldalszélek ráhagyása 2 cm. Az eleje-háta bal oldal­szélét a találkozáson összevarr­juk. A jobb oldalszélen 4,5 cm széles, teljes oldalhosszúságú alátéttel béleljük a gombolás­pántot. A vállpántokat 5 cm széles, ferdén szabott guriga­zsinórból a szükségnek megfe­lelő hosszúságúra készítjük. Vé­gül az ábra szerint az eleje középrészre és a jobboldal nyi­tott szélsarkaira az ábra felna­gyításával (egy kocka = 3 cm) riseliöcsipkét készítünk. A mun­kaigényes riseliöminta helyett készíthetünk régi csipkefüg­gönyből kivágott motívumapli- kációt is, vagy vékony pamut­fonalból betétet horgolunk, s ezt varrjuk a kánikularuhára. Fortélyok háziasszonyoknak A megsült tortát köny- nyen kivehetjük a formá­ból, ha a' formát hideg vi­zes ruhára tesszük. Tortából úgy vághatunk szép szeleteket, ha a kést előzőleg forró vízbe márt­juk. Újdonságok Kamilla habfürdő. Érzé­keny bőrűeknek ajánlja legújabb termékét a HER­BARIA. A kamilla kivonatot tartalmazó flakonos hab­fürdőt lanolin származékkal dúsították, így nemcsak bőrnyugtató, de bőrtápláló hatású is. Kádba és tus­fürdőként is egyaránt al­kalmas. Az újdonság a pé­csi gyógynövény szaküzlet­ben kapható. Menyasszonyok csíkos­ban. A Jelmezkészítő és Kölcsönző Vállalat pécsi szalonjában csíkos tüllből készült „Sláger" modellek kölcsönzését kezdték meg. Ugyancsak újdonság a csíkos és hímzett tüll variá­ciós öltözék. Nyári étkezési veszélyek A tapasztalatok szerint a nyári idényben megnő az éte­lekkel kapcsolatos fertőzések száma. A leggyakoribb tüne­tek: rövidebb-hosszabb lap­pangási idő elteltével, a fertő­zött (romlott) étel elfogyasztá­sa után néha csak fél vagy egy, de néha 10—12 órával később fejfájás, hányinger, há­nyás kezdődik, majd a beteg többnyire belázasodik. hasme­nés gyötri. A különböző okok és kórokozók következtében nemcsak a tünetek lehetnek változatosak, de a gyógyulási készség is: a gennykeltő sztafi- lokokkuszok következtében a beteg ugyan nagyon elesettnek látszik, de maga a betegség nem szokott halálos lenni, a szalmonellák okozta fertőzések­nek viszont körülbelül egy szá­zalékának ilyen szomorú vége van. Mit kell tennünk a megelő­zés érdekében? A hűtés nem pusztítja el a kórokozókat! A háziasszonyok természete­sen a romlékony élelmiszerek tárolására használnak hűtő- szekrényt, Azok a baktériumok azonban, amelyek a hűtőszek­rény alacsony hőmérsékletén nem tudnak szaporodni, nem pusztulnak el, csak felfüggesz­tik életműködésüket: amikor újra a számukra kedvező hő­mérsékletre kerülnek, szaporo­dásuk gyorsan megindul. Egyes élelmiszerek (levesek, tojásos és tejes ételek, hideg- konyhai készítmények, halak, belsőségek, nyers darált hús) maximálisan 24 óráig tarthatók a szokásos, 5 °C körüli hűtő­szekrény-hőmérsékleten. Ennél tovább, 2 napig tárolható a felvágott, a nyers hús, az elké­szített szárnyas, a főtt és sült hal, a kényesebb gyümölcs (eper, málna), a salátaféleség, a tej, a bontott vaj. a tejszín. Három napig is eltarthatok a sült húsok, sült baromfiak, más — kevésbé kényes —gyü­mölcsök, a paradicsom, a pap­rika. Ennél hosszabb ideig csak azok az élelmiszerek tárolha­tók a hűtőszekrényben bizton­ságosan, amelyek hűtőszekrény hiányában is kibírnak néhány napi tárolást. Különösen veszélyes a nyáron oly kedvelt fcfgylalt fogyasztása akkor, ha az első lehűtést kö­vetően a massza felengedett és azt — lelkiismeretlenül — újra lefagyasztották. Az ilyen fagy­laltban ugyanis — különösen akkor, ha tej, tojás is van ben­Szinte minden háztartásban jó néhány igen hatásos „koz­metikum” található a hűtő- szekrényben, a kamrapolcon. A spenótpakolástól üde és sima lesz a bőr. Fél kilo­gramm spenótot (szükség ese­tén mirelittel is helyettesíthe­tő) összevágunk, és egy liter forró tejjel leöntjük. Kicsit áll­ni hagyjuk. Leszűrjük, majd a megpuhult spenótleveleket kinyomjuk, gézen vagy vé­kony textílián szétterítjük, s óvatosan arcunkra, nyakunk­ra1 helyezzük. Fél óra után a gézt eltávolítjuk, arcunkat megmossuk. Kiváló bőrtápláló a tojás­pakolás. Egy tojás sárgáját pár csepp olajjal és citrom­mal elkeverünk, s vastag ecsettel arcunkra, nyakunkra kenjük. Feltétlenül várjuk meg, amíg a pakolás meg­szárad, utána bő langyos víz­zel mossuk le. Kozmetika az éléskamrából A nyers burgonya eltünteti a szem alatti „táskákat” uborkás, paradicsomos, gyümölcsöspakolások Esti programok előtt élesz­tőpakolást javasolunk. Há­rom dekagramm élesztőt mor­zsoljunk szét, és keverjünk össze egy tojás sárgájával, s ha még darabos marad, né­hány csepp tejjel. A masszát ecsettel vagy az ujjunkkal kenjük arcunkra, nyakunkra, dekoltázsunkra. Várjuk meg, míq megszárad, s langyos, bő vízzel mossuk le. Ha arcbő­rünk fáradt, szürkés, célszerű alkalmazni az „élesztőradírt’'. A szétmorzsolt élesztőt ez­úttal joghurttal keverjük ösz- sze, és vigyük fel arcunkra. A száradás után lemosás he­lyett, tiszta gézzel vagy szi­vaccsal dörzsöljük le arcunk­ról. Bőrünk friss, fiatal lesz. Sokan panaszkodnak, hogy fáradtság, vagy rossz alvás után szemük alatt „táskák” képződnek. Eltüntethetők, ha szemünk alá nyers burgonya­szeleteket helyezünk, és egy negyedórát csukott szemmel pihenünk. Kiváló frissítő hatású, ha nyers uborka- vagy paradi­csomszeleteket helyezünk bő­rünkre, és fekve pihenünk tíz­húsz percet. Gyors pakolás készíthető őszibarackból is. A gyümölcsöt meghámozzuk, ki­magozzuk, húsát átpasszíroz- zuk, összekeverjük és húsz perc után lemossuk. Húsok mellé ízletes köret a tojásos burgonyapüré. A bur­gonyát meghámozzuk, meg­főzzük, összetörjük, és elke­verjük zsírral, tojás sárgájá­val, esetleq egy kis tejföllel. Még mielőtt megsóznánk, „lopjunk" el belőle egy té- gelynyi adagot. Arcra kenve, félórás pihenés után frissítő, üdírá hatású. Előnye: télen- nyáron alkalmazható. ne — gyorsan elszaporodnak a kórokozók. Mindez értelem­szerűen más élelmiszerre is vo­natkozik, de egyeseknél (pél­dául leveseknél) felforralással védekezhetünk a kórokozók el­szaporodása ellen. A hűtőszekrény másik ve­szélyforrása az, ha nem vá­lasztjuk határozottan külön azokat az élelmiszereket, ame­lyek természetes állapotukban is fertőzések forrásai. A tojás héjai például rendszerint tartal­maz mikroorganizmusokat (a kacsatojósok jelentős százalé­ka pedig szalmonellával fertő­zöttek). A zöldségek trágyázott földből származnak, a gyökér­félék között is kevés c» mosott, nagy részük földes. A gyümöl­csökön permetlé lehet. Úgy he­lyezzük el őket, hogy még a hűtőszekrény polcával, fiókjá­val, vagy falával se érintkezze­nek; erre egy külön dobozt al­kalmazzunk. Ételmérgezések Legveszélyesebb a botul iz­mus, és bár a megbetegedet- tebbje, 30—50 százaléka meg­hal, szerencsére hazánkban rit­kán (és akkor is inkább télen) fordul elő. Nem maga a kór­okozó, hanem mérgező anyag- csereterméke (toxinja) öl. Disz­nósajttal, más féltartós termé­kekkel, felpüffedt konzervekkel juthat az emberbe. Az ételek elkészítésével fog­lalkozók kezén, orrán, vagy más bőrfelületén levő gennyes pattanás, torokváladék könnyen okozhat sztafilokokkusz fertő­zést; ez gyorsan kifejlődik, de hamar is gyógyul. A közétkez­tetésben. élelmiszeriparban és -kereskedelemben dolgozókat ebből a szempontból is rend­szeresen ellenőrzik; de a házi­asszonyt nem. Az összes „étel- mérgezés”-nek mintegy fele így keletkezik. Közéi sem ilyen gyakori a szalmonella-fertőzés. Ez ellen azért könnyebb védekezni, mert a kórokozók már 60 °C-on, toxinjaik pedig 100 °C-on el­pusztíthatok. A fertőzést víz, le­gyek, rágcsálók is közvetítik; ezt jó tudni a megelőzéshez. Ha már megtörtént a baj... Az ételmérgezésben szenve­dő beteghez sürgősen orvost kell hívni. Megérkezésig a be­teget fektessük, és ha hányás, hasmenés miatt nagy a folya­dékvesztesége, itassunk vele (kortyonként) hideg teát, A fo­lyadékveszte ség következté­ben előálló kiszáradás különö­sen gyermekeknél növeli a koc­kázatot. Ne feledkezzünk meg arról, hogy például a szalmo­nella-fertőzött személy maga is további fertőzés forrása, te­hát el kell különíteni; széklete, hányadéka, környezetének szennyezett tárgyai fertőtlení­tésre szorulnak. Ilyenkor a be­teg hozzátartozóit akkor is meg­figyelés alá helyezik, ha nem érzik magukat betegnek. Mérgezést persze nemcsak az ételek, hanem más is okoz­hat: vegyi anyagok, növényvé­dő szerek, gombák, stb. Nyá­ron ezek a veszélyek is foko- zottabbak. Az óvórendszabá­lyok betartásával azonban nem szükségszerű, hogy számuk nö­vekedjék. Kempler Kurt HÉTVÉGE 11

Next

/
Thumbnails
Contents