Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)

1984-08-31 / 239. szám

IO Dunántúli naplö 1984. augusztus 31., péntek Műszaki-bizományi részleget nyitott augusztus elején a pécsi Konzum Aruház. 1 millió 700 ezer fo­rintnyi árukészletükből főként nyugati híradástechnikai cikkeket (rádiók, televíziók, képmagnók) és személyi számítógépeket kínálnak. Proksza László felvétele Bővítik a szolgáltatásokat és az áruválasztékot Lakossági kötvényeket bocsát ki a Konsum Megkezdődött a műszaki cikkek bizományi értékesítése ,^’’-modell bolt a Rákóczi úton? Vásárlók könyve, de minek!? Gyakorlati jog-e a panaszjog? Viták cseréről, javításról ü lakosság kérdez, azFMT válaszol K. M. komlói lakos 3800 Ft-ért vásárolt rádiója a jótállási időn belül elromlott. A kijelölt javító- részleghez vitte. Közölték vele, hogy a készüléket valaki már javította, ezért ők csak akkor javítják ki, ha azt K. M. kifizeti. A rádiót érté­kesítő üzlet vezetője kijelentette, hogy a készülékhez ők nem nyúltak és arról sincs tudomásuk, hogy azt gyárilag javították volna. A vevő igazságtalannak tartja, hogy a kül­sőleg sértetlennek látszó rádió ja­vításáért több száz forintot fizessen, holott ő nem követett el szabály­talanságot, a készüléket nem nyi­totta ki, senki nem barkácsolt raj­ta. Kérdezi, kihez fordulhat a szá­mára megnyugtató elintézés érde­kében? A 4/1978. (III. 1.) Bk. M. sz. rendelet értelmében, ha a hiba jellegével vagy a javítás mód­jával kapcsolatban vita merül fel, a vállalat köteles a Keres­kedelmi 'Minőségellenőrző Inté­zet vagy más minőségvizsgáló szerv szakvéleményét kikérni. •Ha a szerviz ezen kötelezettsé­gének nem tesz eleget, a vá­sárló kérésére az az üzlet, amelynél a készüléket vásárol­ta, köteles intézkedni. Az üzletnek és a szerviznek ezt a kötelezettségét a jótállási jegy vagy jegyzetfüzet mindig tartalmazza. De jótállási időn belül csak a kijelölt szerviz nyúlhat a készülékhez. Erősza­kos külső behatás, szakszerűtlen kezelés vagy beavatkozás ese­tén a vásárló elveszíti az in­gyenes javításra vonatkozó jo­gosultságát. H. é. pécsi lakos szekrénysort vásárolt a gyártó cég üzletében az ott látott mintadarab alapján. Szál­lítás után döbbenten látta, hogy a bútor hibás, a szekrényben olyan tárgyakat talált, amelyekről arra lehetett következtetni, hogy egy­szer már visszaszállított árut ko­pott. Panaszos reklamációjával a jótállási jegyen szereplő javító rész­leghez fordult, amely megállapítot­ta, hogy a bútor javíthatatlan. He­lyes volt-e a panaszos eljárása? Minthogy ebben az esetben az eladó és a vevő közötti szerződés hibás teljesítéséről van szó, a panaszos közvetlenül az értékesítő mintabolthoz for­dulhatott volna. Az eladó ugyanis a bemutatott mintá­nak megfelelő, azzal azonos minőségű és színű bútort kö­teles szállítani, a vásárló csak kifogástalan árut köteles át­venni. A házhoz szállított áru minőségéért mjndig az eladó felelős, akár már a raktárban, akár szállítás közben sérült az meg. Helyesen akkor jár el a vevő, ha a hibás bútor átvéte­lét megtagadja. Amennyiben a szállítók az áru visszaszállítá­sát megtagadják, igényét nyom­ban, de legkésőbb 3 napon belül be kell jelenteni abban az üzletben, ahol a terméket vásárolta. Három napon belül ugyanis a kereskedelem a jót­állási kötelezettségekkel érté­kesített hibás terméket köteles a vásárló kívánságára kicserél­ni. Amiatt azonban, hogy H. É. nem ezt a megoldást vá­lasztotta, nem kerülhet hátrá­nyos helyzetbe, mindenképpen joga van a kifogástalan ter­mékre, illetve a vételár visz- szatérítésére. Az eladó cég részéről elkö­vetett másik súlyos hiba, hogy a javító vállalat értékesítésé­nek kézhezvétele óta több mint 60 nap telt el anélkül,. hogy a szekrénysort kicserélte volna, holott ezt azonnal meg kellett volna tennie. J. Z. A megye legnagyobb üzleté­ben — a KONZUM-ban — na­ponta több tízezren járnak. Mit tesz az áruház vezetősége, hogy Pécs és környékének la­kói mindig teli pultokat és pol­cokat találjanak? Bővítik a vá­lasztékot, egyre korszerűbb ke­reskedelmi technológiákat ve­zetnek be, kisebb butikokat nyitnak és rendhagyó szolgál­tatásokat nyújtanak. Az emberek szívesen vásárol­nak az áruház ABC részében. Itt naponta csaknem 20 000 ember veszi meg reggelijét, ebédjét, vacsoráját. Az árufo­gadás gyorsítására új rámpát építettek és zsiliprendszert ala­kítottak ki, ami az éjszakai szállítást segíti. A friss péksü­temény, kenyér, tejtermék és más élelmiszer közlekedő fo­lyosókon kerül az eladótérbe, ezzel meggyorsul az áruátvétel is. A vevőkért nemcsak az átvé­tel-szállítás korszerűsítésével, hanem új üzletek megnyitásá­val és különböző szolgáltatá­sok bevezetésével is versenyez­nek. Az áruház második eme­letén már augusztusban meg­kezdődött a bizományi értéke­sítés. Számítás- és híradástech­nikai berendezések mellett hangszereket és erősítőket is vesznek-eladnak. Nemcsak hét­főtől péntekig vásárolják fel a műszaki cikkeket, hanem szom­baton is. Sokan vannak, akik használaton kívüli hangszerei­ket, lemezjátszójukat, órájukat értékesítenék, de eddig nem tudták eladni, mert hétközben nem jöhettek el a munkahe­lyeikről evégett. A teli polcok azt bizonyítják, hogy sikeres ez a vállalkozás. Az áruház veze­tőinek a fiatal, most alakuló zenekarok is eszükbe jutottak. A hangszerek bizományi eladá­sával a most alakuló együtte­seket szeretnék segíteni, hogv a kispénzű zenészek is viszonylag jó minőségű gitárokon, orgoná­kon, dobokon játszhassanak. Tervezik még, hogy a Rákóczi úton egy „S” modell boltot, a Bem utcában pedig a „Plusz egy szezon” különleges cikkeket árusító üzletet nyitnak. Mindezek megvalósításához és a választék szélesítéséhez segítségül hívják a Pécsett és a megyében élő embereket is. Harmincmillió forint értékben lakossági kötvényeket bocsáta­nak ki szeptember végétől. Tíz­ezer forintos címletekben áru­sítják, hétéves lejárattal és ti­zenegy százalékos kamattal. A negyedik évben kezdődik meg a befektetett összegek vissza­fizetése. A kötvények bármikor eladhatók lesznek. Minderre azért volt szükség, hogy a KONZUM kis- és nagykereske­delmi részlege a jelenlegi 20 millió forint helyett többel gaz­dálkodhasson. A kötvényekből befolyt pénzt az áruválaszték Csúcsforgalom a pécsi fő­postán. Idős férfi tétovázik a telefonfülke előtt pénzérmékkel és kis darab papírral. A kék­ruhás hölgy — nyakában lán­con függ a szemüveg — oda­lép hozzá, s udvariasan: — Segíthetek? A bácsika megkönnyebbülve mondja el, hogy Szabadkára telefonálna feleségének, de nem ismeri a tárcsázás műve­leti sorrendjét..., szóval az algoritmust. A hölgy bent te­rem a fülkében és_pillanat múlva már csak az idős úr pá­rás tekintete látszik. Jobbjá.ban az emberi életeket, sorsokat összekötő kagylóval. Megmen- tője pedig visszaül a bejárat melletti asztalhoz. Előtte kis táblán ez áll: információ, fel­világosítás. Polgár Jenőné az 1. számú posta Ili"nénije. Már 3 éve nyugdíjas, ám előtte 1963-tól egyfolytában itt dol­gozott a pécsi hivatalban. Nyá­ron, a turizmus csúcsidején na­ponta nyolctól fél ötig most is itt tevékenykedik, s egyetlen feladata: az ügyfeleket eliga­zítani, felvilágosítani. — Kik az udvariasabbak: a külföldiek vagy a magyarok? — Nem lehet különbséget bővítésére használják fel. A közeljövőben kisebb tételekben vásárolnak ruházati, műszaki cikkeket, sportfelszereléseket, de szélesebb színskálában, ki­vitelben. Vagyis: kevesebbet valamivel, de sokkal több félét Mindez nemcsak a pécsieknek és az idelátogatóknak lesz jó, hanem a kistelepülések lakói­nak is. Az áruház ugyanis Ba­ranya megye tizenhat fogyasz­tási szövetkezetével áll üzleti kapcsolatban, egy-egy helyi ÁFÉSZ-hez pedig tizenöt-húsz falu tartozik. tenni, legföljebb az ügyeik kö­zött. A magyarok általában a TV, a rádió és újságbefizetés helye után tudakozódnak. A külföldieket pediq meglepi, hogy az egyik világnyelven szólítják meg őket, s ráadásul még konkrét segítséget is kapnak a postai kérdésekben. Elmondták, hogy ezt a szolgál­tatást az országban máshol nem tapasztalták, ezért lepte meq őket a felvilágosító szán­dék. Angol és NSZK-beli visz­Beteljesült a rádiókabaré két évtizedes tréfája: — Tessék már becsomagolni a húst! — Sajnos nem kapunk pa­pírt! Nincs! — Nincs? És panaszkönyv az van? — Van kérném, de ugye, mi nem tehetünk a papír hiányá­ról és ha be tetszik írni, ugye az nekünk... — Nem érdekel! Tessék ide­adni a panaszkönyvet! — Persze, hogy adjuk, ha ké­rik, akkor ugye... De mi nem tehetünk róla, a vállalatvezetés azt mondta . . . Jaj, ne tessék kitépni a lapjait, ez nem sza­bályos . .. — Nem érdekel! Kitépem és beleteszem a húst. Pukkadjon meg a vállalatvezetés! Hát az idő a kabarétréfát igazolta: kit érdekel ma már a panaszkönyv?! Siklóson az ófésznek vagy nyolcvan üzlete van a körzetben, de idén még tízszer sem írtak be a 80 üzlet 80 panaszkönyvébe. Az Üjpetrei Áfésznél talán hárman, de va­lamennyi környező faluban ösz- szesen. A kabarétréfa igazsága változatlan, csak a panaszkönyv neve változott: Vásárlók köny­vének híviák. Falun különben — kit érdekel?! Lássuk csak! Először is: a vá­sárlók könyvétől méq nem lett áru. A hiánycikk nem termett a falusi polcokon akkor, ha írás­ban panaszolták: nincs és kel­lene! Illetékes helyeken mégis biztatnak: „Tessék csak hasz­A BNV idején: szünet a használtautó-piacon A Fővárosi Tanács Csarnok- és Piacigazgatósága közli, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásár idején — szeptember 14—23. között — nem üzemelteti a X. kerületi Dobi István úti hasz­náltautó-piacot. szatérő vendégek már ismerős­ként üdvözölnek és udvariasan megköszönik a munkám. Há­rom éve csinálom ezt június— július—augusztus hónapok­ban, mint nyugdíjas. A szabály értelmében azt a pénzt kapom meg, amennyivel nyugdíjba mentem és mivel van nyelv­vizsgám is, kapok pótlékot. Szeretek az emberekkel foglal­kozni, segítségükre lenni és... jövőre is újra itt leszek ... Kovács Zoltán nálni a Vásárlók könyvét! Bát­ran beírni, hogy mi nincs, mi a baj, mi meghallgatjuk a ve­vők panaszát!” Hát meghallgat­ják, az lehet, de a meghallga­tástól eddig még nem sok hi­ánycikk szűnt meg hiánycikk lenni. Aztán a vevő beírhatná a boltos hibáját is, a súlycsonki- tást, durva hangot, a pult alá dugott ritkább árut. De próbál­ná csak meg az ilyen „egy fa­lu — egy áfész-bolt” vidéken! Úgy kiutálná a boltos az üz­letből, hogy ha jó szót akar, talpalhatna naponta a szom­széd faluig. Mondják, ez a né­hány bejegyzés is — ami még megesett —, a göngyöleghiány miatt került a Vásárlók könyvé­be. Vagyis npm a helyi boltos ellen íródott. Lám, a józan né­pi értelem tudja, hogy meddig terjednek a panaszjog reális határai. Szóval van Vásárlók könyve, és városban nincs kockázat, a boltosharaq elöl ót lehet lépni a szomszéd utca üzletébe. De falun minek? F. D. Abszolút igényes fogyasztó — Csak vanília van! Kaján Tibor rajza Fekete krónika Drága kürtőskalács. A pécsi Grill-büfében enge­dély nélkül készítettek ételt, például kürtőskalácsot, ezért pénzbírságot szabtak ki a vezetőre. Piszkos büfé. A Lánc ut­cai rendelőintézet büféjé­ben Pécsett a Közegészség és Járványügyi Szolgálat el­lenőrei hiányos .tisztaság miatt, és mert engedély nélkül készítettek tojásos szendvicseket, amihez a to­jásmosás feltételei hiányoz­tak, pénzbírságot szabtak ki. Közép-Daindolban. A kö- zép-daindoli élelmiszerbolt­ban az ellenőrök nem tar­tották megfelelőnek a tisz­taságot, ezért pénzbírságot róttak ki. Rovatszerkesztő: FOLDESSY DÉNES Szalai Kornélia Információ a postán Egy hölgy láncos szemüveggel

Next

/
Thumbnails
Contents