Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)

1984-08-31 / 239. szám

1984. augusztus 31., péntek Dunántúlt napló 3 Bazsarózsa a Pintér­kertből Szervezetlenség vagy alapanyaghiány? Diabetikus zsemle v/ A tettyei Pintér-kert bejára­tánál hazánk legszebb vadvi­rágának, a bánáti bazsarózsá­nak tövei kaphatók. Sokan meglepődhetnek er- re a hírre, hiszen köztudott, hogy a növény 1972 óta vé­dett, sőt az 1982-ben megje­lent természetvédelemről szóló törvényerejű rendeletben a fo­kozottan védett fajok között szerepel, 5000 forintos eszmei értékkel. A kiemelt figyelem érthető, ha meggondoljuk, hogy ha­zánkban egyetlen termőkörzete a Keleti-Mecsekben van. Leg­nagyobb területű előfordulási helye a Hosszúhetény ás Pécs- várad közötti Nagymező, ahol több hektáron tömegesen él, molyhos tölgyescsoportok kö­zött. Sohasem felejti el, aki egy­szer májusban látta a sötéWö- rös-rózsaszín virágokkal borí­tott bazsarózsamezőt a Zengő erdeinek kékeszöld hátterével. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal ter­mészetvédelmi őrszolgálatának tapasztalata szerint a dekora­tív védett virágok gyakran szenvednek károsítást, tövüket kiássák, virágaikat csokorba gyűjtik. A listavezető leánykö­körcsin, tavaszi hérics és az er­dei ciklámen mellett a bazsa­rózsa is a „kedvencek” közé tartozik, pedig ez a tevékeny­ség az új polgári Büntető Tör­vénykönyv alapján egy évig terjedő elzárással is büntethe­tő. A legutóbbi években sikerült a növény mesterséges szaporí­tása, közel kétszáz tő felneve­lése, már ezt az állományt sze­retnénk a nagyközönség*' ren­delkezésére bocsátani. Az eredeti termőhelyi körül­ményekhez hasonlót biztosítva remény van rá, hogy a növény kerti környezetben szépen fej­lődik. Közepesen jó vízelvezeté­sű, tápanyagokban gazdag ta­lajt kíván, félárnyékban tölgy, gyertyán, hársfa védelmében érzi jól magát, de a teljes megvilágítást is bírja. Legjob­ban gyepfelületben, önálló cso­portban mutat, elképzelhető sziklakertben vagv alacsonyabb évelők társaságában, A növé­nyek konténeresek, tehát bár­mikor ültethetők a tenyészidő- szakban. Virágaik szimplák, a közismert japán származású díszbazsarózsákénál kissé vilá­gosabb színűek, a növény idő­sebb korban 60—80 cm-re nő meg és esetleg gyökérsarjak- kal terjedhet. Az árusítással elsősorban a kertbarátok, gyűjtők igényeit szeretnénk kielégíteni és re­méljük, hogy ezzel is hozzájá­rulunk a termőhelyi „áskáló- dás" megszüntetéséhez. Futó Rita Időről időre felröppen a hír, hogy Baranyában nem kapható diabetikus zsemle és a cukor­betegek néha napokig hiába keresik ezt a számukra fontos készítményt. A kereskedelem ilyenkor a- sütőiparra hivatko­zik, hogy nem gyárt eleget, az viszont a nem megfelelő alap­anyag-ellátást adja magyará­zatként. A diabetikus pékáru, előállí­tásához búza- vagy más né­ven vitális glutint használnak. Mindezt nem árt jóelőre tisz­tázni, hiszen mint látni fogjuk, glutinügyben könnyen lehetnek „tévedések”. Pécsett az idén eddig két alkalommal fordult elő, hogy „hiányzott az alap­anyag” és a vásárlók hiába járták a boltokat. Az első eset május 25-én volt, akkor dr. Csaba Istvánná, a Baranya megyei Sütőipari Vállalat előadója a következő­ket mondta: „Holnap délután­tól kapható lesz az üzletek­ben a cukorbetegek és a dié­tázóknak egyaránt hasznos zsemle." Augusztus 1-én Prekesztics Antal személyesen járt a szer­kesztőségben. A pécsi Konzum Áruházban közölték vele: ne keresse, nem gyártanak, hiány­zik az alapanyag! Klotz István, az áruház ABC- részlegének vezetője megerősí­tette a tényeket. Kiderült, a termék előállítása alapanyag- hiány miatt időlegesen szüne­tel, ebben változás augusztus 12-e előtt nem is lesz. A Baranya megyei Sütőipa­ri Vállalat előadója az alap­anyag készítőiéként a Szesz­ipari Vállalat szabadeqyházi gyárát nevezte meg. Ott kö­zölték: nem állnak semmilyen üzleti kapcsolatban a bara­nyaiakkal. Termékük nem bú- zaglutin, hanem kukoricából készült gluten. A diabetikus készítményekhez szükséges alapanyagot a Budapesti Szeszipari Vállalat keményítő- gyára készíti. A félreértés tisztázása után Bischof Imre, a Baranya me­gyei Sütőipari Vállalat anyag­gazdálkodási csoportvezetője a következőket mondja: — A Szeszipari Szolgáltató Vállalattal állunk szerződéses viszonyban. Sajnos, az utolsó diszpozícióval jött a levél, kö­zölték, hogy nyári nagy kar­bantartás miatt július 16-tól nem termel a keményítőgyár, nincs kiszolgálás. Vitális glutin tehát csak augusztus 12-e után lesz. Igen ám, csakhogy a másik fél — a Budapesti Szeszipari Vállalat és a Szeszipari Szol­gáltató Közös Vállalat — vé­leménye eltérő. Szerintük sem­mi sem indokolja a hiányra hi­vatkozást. A leállás ideje alatt ugyanis a sütőipar sem a szál­lítót, sem a Szeszipari Szolgál­tató Vállalatot nem kereste meg gondjaival. A demecseri keményítőgyárból megkaphat­ta volna a szükséges mennyi­séget. Mi a véleménye minderről a Baranya megyei Sütőipari Vál­lalatnak? Válaszukat a követ­kezőképpen összegezhetjük: Az éves tervek alapján 5000 kilo­gramm vitális glutint rendeltek a Szeszipari Szolgáltató Vál­lalattól, kérve a mennyiség negyedévenkénti szállítását. A második negyedévre ütemezett 1250 kilogramm alapanyagot a szállító május 15-én adta fel vasúton. Ez 23-án érkezett meg a komlói üzemhez. A következő időszak kiutalását egy hónap­pal később, tehát június 15-én küldték meg, közölve a már ismert tényeket, hogy a gyár meghatározott időre le­áll. A Baranya megyei Sütőipari Vállalat üzemeiben május 31- én 2060 kilogramm glutint tar­tottak nyilván. Úgy gondolták, hogy ez napi 16 kilós átlag­felhasználást tekintve, mintegy 130 napra elgendő. A követ­kező hónap végén 1146 kilo­gramm volt a készlet, amit a komlói és a szigetvári üzem­ben tároltak. A továbbiakat érdemes a vállalat igazgatójának levelé­ből szó szerint idézni: „A kér­déses diabetikus zsemlét a sik­lósi üzemünk gyártja. Az egy­ségnél a glutinkészlet július 24- én elfogyott, azonban ezt a tényt az üzem a vállalat köz­pontja részére nem jelezte. A glutinhiányról csak közvetve — vásárlói panasz után értesül­tünk ... A hasonló panaszok elkerülése érdekében felszólí­tottuk az üzem vezetőjét a gondosabb munkavégzésre, és arra, hogy a jövőben a zavar­talan termeléshez a szükséges anyagokat időben rendelje meg. Egyben felhívtuk a vál­lalati központban dolgozó il­letékesek figyelmét is a körül­tekintőbb munkára, hogy az ilyen elkerülhető termelési-el­látási zavarok ne fordulhas­sanak elő.” A tények önmagukért beszél­nek, óm a történet végére kí­vánkozik egy észrevétel. Tény­leg mindig hiánycikk, amit ép­pen nem kapunk meg az üz­letben? Ferenci Demeter Diabetikus zsemle a pécsi Konzum Áruházban Új keresetszabályozás 1985-től (I.) Egy alapelv, három modell Annak idején a gazdaság­ban nagyon sokat vártak 1968- tól, a reformtól. A várakozás­hoz gyakran illúziók is tapad­tak. Most inkább a kishitűek vannak többségben. Kétségte­len, hogy az 1985. évi irányítá­si-szabályozási pályamódosítás csodákra sem képes, de azért nagy energiákat szabadíthat fel. Nehéz megmondani pél­dául, hogy a határozott és kö­vetkezetes anyagi ösztönzés ré­vén milyen mértékű tartalékok kerülnek felszínre. Mindeneset­re elhárulnak az útból , a kül­ső adminisztratív akadályok. A keresetszabályozásban — s feltehetőleg a költséggazdál­kodásban — nagyobbat lépünk előre, mint eddig bármikor. Meg kell fizetni a jobb munkát A széles körű keresetsza­bályozási kísérletek tapaszta­latait is hasznosítva 1985-től megszűnik a vállalati nyereség- és bérérdekeltség elkülönültsé­ge, kettőssége. Vagyis a kere­setnövekedést nem teszik kü­lön mutatószámtól függővé. A munkabér az anyag- és ener­giaköltségekhez, a felhasznált eszközállomány terheihez ha­sonlóan költségtényezővé válik. Ahogyan az anyag- és ener­giafelhasználás nincs közpon­tilag külön szabályozva, ugyanúgy ezentúl a bérfelhasz­nálásban is a gazdasági ész- szerűséq lesz a kizárólagos vezérlő erő. Meg lehet és meg kell fizetni a munkás, a mű­szaki teljesítményét, ha a mun­kájuk révén a bérköltségeknél (az adóterheket is beleértve) nagyobb új érték képződik. Az úi érték forrása persze nem feltétlenül több termék. A vállalati nyereséget lehet ener­gia- és anyagtakarékossággal, az eszközök jobb kihasználá­sával, értékesebb, jobb minő- séqű, korszerűbb termék elő­állításával is növelni. Vagyis remélhetőleq elhárulnak az in­tenzív gazdasági feilődés aka­dályai, azok mindenesetre, amelyek a szabályozásban rej­lenek. Hol, mi változik? Az új keresetszabályozási rendszer több részlete még tisztázásra szorul, főbb elvei azonban már kialakultak. Há­rom modell alkalmazására ke­rül sor 1985-től. Az alapmodell a keresetszint-szabályozás. Az ide kerülő vállalatok az egyé­ni kereseti szint — tehát nem a növekmény — után sávon­ként progresszív adót fizetnek. Adómentesség csak a minimá­lis bért (jelenleg havi 2000 fo­rintot) illeti meg, az előző évi szint (a bázis) tehát adóköte­les. Az adómérték 10—50 szá­zalékig terjed. Progresszív, de a legfelső sávban sem irreális. A keresetszint-szabályozás a legkötetlenebb, a legszaba­dabb modell, az intenzív ösz­tönzésre leginkább alkalmas. A másik új forma a kereset­növekmény-szabályozás. Alkal­mazhatósága szintén a szaba­don felhasználható nyereség alakulásától függ. A progresz- szív, ám mérsékelt adókulcsok mellett ez a modell is a jelen­leginél sokkal rugalmasabb bérgazdálkodást tesz lehetővé. Végül harmadik modell a köz­ponti keresetszabályozás. Eb­ben a formában, mint ismere­tes, a terveknek megfelelően meghatározott mértékű adó­mentes kereset növelésére van lehetőség. Az ezen felüli nö­vekedést progresszív adó ter­heli. Elosztás helyett ösztönzés A keresetszint-, illetve a ke­resetnövekmény-szabályozást az úgynevezett vegyes ágazatok­ban és valós nyereségi viszo­nyok között alkalmazzák. A többi területen, illetve az úgy­nevezett válságágazatokban marad a központi keresetsza­bályozás. Átmenetileg egy-egy évre a másik két formába so­rolt cégek is kérhetik a köz­ponti keresetszabályozás alkal­mazását, vállalva az általános­nál alacsonyabb adómentes keresetnövelési lehetőséget. A változások nem érintik az ed­dig is viszonylag rugalmas ke­resetszabályozási formákban dolgozó mezőgazdasági üze­meket, kisvállalatokat. A keresetszabályozás eddig elsősorban a jövedelemkiáram­lás kézbentartására irányult, s most az ösztönzési funkció ke­rül előtérbe. A váltás feltétele­zett előnyei mellett vitathatat­lan a gazdasáai, társadalmi kockázat. Minél rugalmasabb uqyanis a szabályozás, annál kevésbé képes önmagában aarantálni a teliesítménvhez igazodó keresetkiáramlást. Ezért megfelelő feltételrend­szer, szigorú követelményeket támasztó gazdasági környezel szükséges. Kovács József Következik: . II. Csakis a teljesítmény a fe­dezet Törmelékkupac Pécsett, a Bartók Béla utca sarkán Semmi nem indokolja Illegális „szemétbányák'’ Pécsett Környezetünk védelmének nagyon fontos része, hogy a háztartásokban és a magán- építkezéseknél keletkező hul­ladékot, törmeléket ne szórjuk szanaszét, ne nyissunk illegá­lis szemétlerakó helyeket. Ez­zel a Pécsett élők többsége tisztában is van, de mint a Pécsi Köztisztasági és Útkar­bantartó Vállalatnál elmond­ták, sajnos, a város különbö­ző részein — igy például Me­szesen, Mólom és a Bálicsi út környékén — jó néhány helyre hordják a szemetet. Pedig Pécsett semmi nem indokolja az illegális „sze­métbányák” kialakulását, hi­szen a szervezett szemétszál­lítás jól működik. A PKUV zárt és nyitott járművei a vá­rosban és a városkörnyéken minden háztartásból elviszik a keletkezett hulladékot, de az építkezőknek is a segítségük­re vannak: megrendelésre öt köbméteres konténereket visz­nek ki az építkezés színhe­lyére, aminek megtelte után a konténert elszállítják, a benne lévő törmeléket kiürí­tik, majd ha szükséges, visz- szaviszik. Az építkezőknek is előnyös ez a forma, mert a területét rendben tudja tar­tani, megkíméli magát a tör­melék ide-oda rakásától, la­pátolásától. S egy ilyen fuvar mindössze 500 forintba kerül. Naponta a városban 30— 34 szemétszállító autó üríti a különböző edényeket, ezek a kocsik napi átlagban 400 köbméter hulladékot gyűjte­nek össze. S hogy még az eddigieknél is zökkenőmen- tesebb legyen a háztartási hulladékok szállítása, a vál­lalat még az idén, a meglé­vők mellé újabb három szál­lítóeszközt állít munkába. Mint a PKUV vezetői hang­súlyozták, mindezek ellenére létrejönnek az illegális sze­métlerakó helyek, aminek leg­főbb oka, hogy például a törmeléket . magánfuvarozók­kal szállíttatják el az építke­zők, akik nem a központi, legális szemétbányába viszik, hanem „útközben” rakják le valahol, ezzel is megtakarítva kilométereket. Mit tehetnek ez ellen? Jobb híján tiltó táb­lákat tesznek ki az ilyen be­járatott területekre, s ha meg­látnak valakit, amint éppen lerakja a szemetet, akkor fel­jelentik. De mindenütt nem állhatnak ellenőrök sem, ezért a lakosság segítségét is ké­rik, jelezzék, ha ilyet tapasz­talnak. Egyébként amint tu­domást szereznek arról, hogy valahol nagyobb mennyiségű szemét gyűlt össze, nyom­ban elszállítják, tehát érde­mes is szólni, ha valakinek a szűkebb környezetében sze­métkupacok éktelenkednek . .. R. N. Cipőipari újítási börze Nagy érdeklődés kísérte az idei országos cipőipari újítási börzét, amely a napokban zaj­lott le a martfűi Tisza Cipőgyár­ban. A rendezvény most elké­szült összegzése szerint ötvenöt újítás cserélt gazdát, talált új hasznosítóra. A legtöbb szelle­mi munka, alkotó ötlet a haté­konyabb termelést, a jobb mi­nőséget, az anyag- és energia­takarékosságot szolgálja. Több közülük az egyes importanya­gok, ragasztók, vegyszerek ha­zai termékkel való helyettesí­tését oldja meg. A Tisza Cipő­gyár újításai közül például si­kert aratott az automata ring- lizőgép és az új típusú hidrau­likus szabászkés. Az ország leg­nagyobb cipőipari üzeme a testvérvállalatoktól tizenöt újí­tást vásárolt meg, ezek közül jelentős és a munkát teszi ter­melékenyebbé az éksarokvágó és a sarokmélyítő gép. A börze tanúsága szerint a módosított újítási jogszabály hatékonyan ösztönzi a dolgozó­kat, nagyobb teret ad a vál­lalati önállóságra, az alkotó­munka megbecsülésére.

Next

/
Thumbnails
Contents