Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)

1984-08-31 / 239. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! napló XLI. évfolyam, 239. sióm . 1984. augusztus 31., péntek Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Mi lesz a lakóház- fenntartási programból? (5. oldal) Mecsek Kupa, bányásznap, forgalomelterelések {4. oldal) A tartalomból Kukoricatermelési bemu­tató volt Szentlőrincen. Az első félévi munkaügyi helyzet A vállalatok munkaerő-gaz. dálkodása ma már némileg át­gondoltabb, mint a korábbi •években, de továbbra is több új dolgozó felvételére számíta­nak, mint amennyire reális le­hetőségük van. Erre az évre a munkaerőforrást 20 ezerrel meghaladó létszámnövekedést terveztek — állapította meg az Állami Bér- és Munkaügyi Hi­vatal elnöke az ország első fél­évi munkaügyi helyzetéről szóló tájékoztatójában, amelyet csü­törtöki ülésén a Minisztertanács megtárgyalt. A termelésből hi­ányzó munkaerőt a vállalatok és a szövetkezetek csak elenyé­sző részben pótolták a meglévő tartalékok erőteljesebb mozgó­sításával, a veszteségidők to­vábbi csökkentésével, valamint új üzem- és munkaszervezési módszerek bevezetésével. Ugyanakkor a rendelkezésre ál­ló munkaerő eddiginél hatéko­nyabb foglalkoztatásában sem történt jelentős fejlődés. A korábbi évekhez képest az anyagi termelés ágazataiban megváltozott a munkaerő áram­lásának iránya és intenzitása. Az iparban és építőiparban az elmúlt évek jelentős mértékű elvándorlása után most némileg mérséklődött a létszám csökke­nése. A mezőgazdaság és a szolgáltató ágazatok — mint a közlekedés, a hírközlés és a ke­reskedelem — pedig veszítet­tek vonzerejükből. Az iparban és az építőiparban foglalkoz­tatottak megtartásához hozzá­járultak a sorra alakuló válla­lati gazdasági munkaközössé­gek, amelyek révén többletjöve­delemhez juthatnak a dolgozók. Ugyancsak az elvándorlást mér­sékelte a nehéz és mostoha körülmények között végzett munka eddiginél nagyobb anya­gi megbecsülése, a műszak- pótlék felemelésével és a me­legüzemi pótlék bevezetésével. Ennek köszönhető például, hogy mind kevesebben hagyják ott a kohászati üzemeket. A létszám stabilizálását segítette az is, hogy a korábbiaknál több vál­lalat vesz részt a kísérleti bér- gazdálkodásban, s ezeknél az átlagosnál jobbak a bérfejlesz­tési lehetőségek. A 40 órás munkahét bevezetése is marasz­talta az iparban és az építő­iparban foglalkoztatottakat. Az esztendő első felében a szocialista ipar termelési értéke négy százalékkal nőtt. Az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték 4,6 százalékkal, ezen be­lül pedig a fizikai dolgozóké 4.9 százalékkal emelkedett. Kedvezően alakult az egy órá­ra jutó termelési érték, ez 5,9 százalékkal lett magasabb. 1984. első felében az átlag­bér és az átlagkereset az anya­gi ágak egészében 6,4, illetve 6,3 százalékkal nőtt. Az átlagos­nál kisebb mértékben emelked­tek az átlagkeresetek a mező- és erdőgazdálkodásban, vala­mint a közlekedésben és a hír­közlésben, szemben az ipar­ral, a kereskedelemmel és a vízaazdálkodással, ahol a növe­kedés üteme meghaladta az át­lagot. Az idei béremeléseket a félév végéig a gazdálkodó egy­ségek többségénél végrehajtot­ták. Ennek során a vállalati dol­gozóknak mintegy 80—90 szá­zaléka részesült béremelésben. Vállalatonként a legkisebb és legnagyobb béremelések között 2—12-szeres különbségek vol­tak. Kitüntetések, hűségjutalmak Üzemi ünnepségek a bányáknál Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli; a Miniszter- tanács, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a KISZ KB Intézőbizottsága együttes határozatot hozott az MSZMP XIII. kongresszusá­nak és-a hazánk felszabqdu- lása 40. évfordulójának tisz­teletére indult munkaver­senyben kimagasló eredmé­nyeket elérő vállalatok, szö­vetkezetek és kollektívák ki­tüntetéséről. Az MSZMP Köz­ponti Bizottsága által alapí­tott 25 Kongresszusi Zászló, illetve 80 Kongresszusi Okle­vél kitüntetésben — a.z álla­mi kitüntetésekre vonatkozó szabályok alkalmazásával — azok a kollektívák részesül­hetnek, amelyek a munka­versenyben elért eredményeik alapján egyidejűleg magas állami kitüntetést is kiérde­melnek. A kitüntetések át­adására 1986. május 1. al­kalmából kerül sor. A kormány csütörtöki ülé­sén tudomásul vette az Álla­mi Bér- és Munkaügyi Hiva­tal elnökének tájékoztatóját a munkaügyi helyzet 1984. első félévi alakulásáról. Meg­állapította, hogy továbbra is teljes körű a foglalkoztatott­ság. A vállalatok többségé­nél a munka hatékonysága még nem javul a kívánt mér­tékben. A népgazdaság kü­lönböző területein a szüksé­ges munkaerő-átcsoportosi- tás az indokoltnál lassabban megy végbe. A keresetnöve­kedés — elsősorban az épí­tőiparban és az iparban — meghaladja a tervezettet, amit a termelés eddigi ala­kulása nem támaszt alá. Az év hátralevő részében erőfe­szítések szükségesek a telje­sítmények növelésére, a nép- gazdasági terv céljainak megvalósítására. üzemi ünnepségek kezdődtek csütörtökön a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalatnál, a Mecseki Szénbányáknál és a Bányászati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzeténél. Az üzemi bányász­napi megemlékezések három napon át tartanak, ezalatt az ércbánya 9, a szénbánya 17, az aknamélyítő vállalat 2 üze­mében, termelő helyén, illetve igazgatóságán köszöntik a dol­gozókat és sor kerül a kitünte­tések, a hűség- és más pénz­jutalmak átadására. A MÉV 111-as üzemében teg­nap jubileumi ünenpséget is tartottak, hisz épp negyedszá­zada, 1959 augusztusában kez­dődött meg itt a termelés, és ez alkalomra az alapítók közül 18 dolqozót hívtak meg. Ács Géza, Frits Jenő és Somoskői Ervin a Kiváló Munkáért mi­niszteri kitüntetést kapta meg. A munkások között csaknem 22 millió forint hűségjutalmat osz­tanak szét, az eqy személyre jutó átlag 17 200 forint, 400-zal több mint tavaly, ünnepeltek a MÉV közoontjának a dolgozói is, Kiváló Munkáért kitüntetés­ben részesült dr. Moizs Rezső­ié és Storcz László. Az Érc­dúsítóban a kiosztandó hűséq- iutalom összeqe mintegy 5 mil­lió forint. Ebben az üzemben Bönayik Péter és Szántó János szovjet miniszteri kitüntetést, a Bányászdicsőség Érdemérme* vette át. A kutató- és mélyfúró üzemben a hűségjutalom több két és fél milliónál, négy bri- qád a felszabadulási és a kongresszusi munkaversenyben elért eddiqi sikereiért 52 100 fo­rint jutalmat kapott. Dr. Kása László a Kiváló Munkáért ki­tüntetés birtokosa lett. A MÉV- nél ezekben a napokban 88 millió forint hűségjutalmat fi­zetnek ki, 13 százalékkal több ez a múlt évinél. A sorban egv lakatosvájár vezet, aki 58 340 forintot kap. A Mecseki Szénbányák 13 ezer fős kollektívája 159,5 mil­lió forint hűségjutalomban ré­szesül, ami 4,9 százalékkal ma­gasabb az 1983. évinél. Az egy munkásra jutó átlag 12 229 fo­rint, tavaly 11 663 forint volt. Többen vannak, akiknek a hű- séajutalma meghaladja a 40 ezer forintot. Tegnap Kossuth- bányán rendezték az első üze­mi ünneoséget, qho| 165 mun­kást a Bányász Szolgálati Ér­demérem különböző fokozatá­val tüntettek ki. A hűségjutalom összege majdnem 34 millió fo­rint." Csütörtökön a komlói szén- előkészítő üzem csaknem félez­res közösségének 2 millió 300 ezer forintos hűségjutalmat . utaltak ki. ünnepséget tartott a szénbányák mintegy ötszáz fős igazgatósági központja is teg­nap. A Bányász Szolgálati Ér­deméremmel 52 alkalmazott példamutató munkáját ismerték el. ✓ ünnepségre jöttek össze a Bányászati Aknamélyítő Válla­lat mecseki körzet pécsi és komlói üzemének a munkásai is. Az 1100 személyes kollek­tíva körében szétosztandó hű­ségjutalom összege csaknem 14 millió forint. A Bányász Szol­gálati Érdemérem ezüst- és bronz fokozatát 72 aknamélyí­tőnek nyújtották át. Augusztus 30-án rendezték meg az országos bányásznap^ ünnepséget Budapesten, ezen Kapolyi László ipari miniszter Gaisteiger Jánosnak, Htaszni Bálintnak a Kiváló Bányász, Müller Jánosnak a Bányász Szolgálati Érdemérem arany fokozata kitüntetést adta át. Mindketten a Mecseki Szén­bányák dolgozói. Miniszteri ki­tüntetésben részesült még Kiss Lajos és Kovács Imre, a MÉV munkása. Cs. J. Aczél György elvtársat a vállalat vezetői tájékoztatják munkájukról. Látogatás a húsüzemben, a tudományegyetem új kollégiumában és a jakabhegyi ásatásoknál Aczél György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, teg­nap elsőként a Baranya megyei Állatforgalmi és- Húsipari Vál­lalatot kereste fel. Etkísérték a vendéget a megye és Pécs vá­ros párt- és állami vezetői. A Politikai Bizottság tagját a vállalat udvarán Brun József igazgató, valamint a helyi párt- és mozgalmi szervek kép­viselői fogadták. Az igazgató, valamint Fehér Sándor igazga­tóhelyettes elsőként a gyártási folyamatok egy részét mutatták meg a vendégnek. Mindenek­előtt a korszerű húsfeldolgo­zást végző gépeiket, a töltelék­áru készítés folyamatát tekin­tették meg, majd a sertéshús csontozását és darabolását. Az üzemlátogatás végén a „No­vember 7.” csontozó kiváló szo­cialista brigád képviselői kö­A Mecseki Ércbányászati Vállalat központjának bányásznapi ünnepségén kitüntetéseket, jutal­makat adtak át. Fotó: Läufer L. szöntötték Aczél elvtársat és megkérték, hogy látogatása emlékét örökítse meg bejegy­zésével a brigád naplójában. Ezt követően a vállalat ta­nácstermében Brun József igaz­gató ismertette meg részlete­sebben Aczél György elvtórsat kollektívájuk munkájával. Utalt arra, hogy a népgazdasági kö­vetelményeknek megfelelően nagy felelősséggel és körülte­kintéssel szervezik évek óta ter­melő tevékenységüket. Ennek köszönhető, hogy ere elmúlt öt év alatt a termelés mennyisé­gét 30 százalékkal tudták nö­velni, jelentősen emelkedett a munka termelékenysége, jók a gazdasági mutatóik. Hangsú­lyozta, hogy ebben igen nagy szerepük van a vállalat szocia­lista brigádjainak, a dolgozók­nak, akik az elmúlt évben több munkát, sokszor különműszako- kat is vállaltak, hogy eleget te­gyenek az elvárásoknak. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az 1983-as évi munkájuk eredmé­nyeként elnyerték a „Kiváló Vállalat” címet. Aczél György elvtárs kérdéseire válaszolva részletesen kitért exporttevé­kenységük alakulására, a gyártmányfejlesztési törekvése­ikre. Beszámolt arról, hogy jó eredményeket értek el a Pan­nónia termékcsalád kialakításá­val, a diétás töltelékáruk gyár­tásával, a Bikali Állami Gaz­dasággal közösen készített fél­késztermékekkel. Szólt arról is, hogy eredményes kísérletek folynak a szárazáruk készítése terén is, a jövő évben szeretné­nek a hagyományos baranyai ízeknek megfelelő árukkal, na­gyobb mennyiséggel, megjelen­ni a piacokon. A jövő felada­tait illetően kiemelte, hogy mi­lyen nagy szükség van Pécsett a hús- és baromfiiparnak egy hűtőház megépítésére. Előké­születben van egy 500 vagonos megtervezése, melynek megépí­téséhez a két ágazat a megyé­ben jelentős saját fejlesztési forrással hozzájárulna. Ugyan­(Folytatás a 2. oldalon) Aczél György Pécsett

Next

/
Thumbnails
Contents