Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)

1984-08-29 / 237. szám

1984. augusztus 29., szerda Dunántúlt napló 5 A pécsújhegyi műsor vidám közönsége a tavalyi bányásznapon Fotó: Proksza L. Pótvizsgák Pécs általános-, közép-, és szakközépiskoláiban e hét vé­géig folynak a pótvizsgák. Az elmúlt tanévben az általános iskolások közül 650 tanuló bu­kott meg- egy vagy több tan­tárgyból, közülük azonban csak 530 tehet javítóvizsgát, a többi osztályismétlő. A közép­iskolákban 417 diák jutott er­re a sorsra, közülük 63 fog osz­tályt ismételni. Az általános is­kolában a legnehezebb tan­tárgynak az orosz, a matema­tika és a magyar bizonyult. A középiskolákban is hasonlókép­pen alakult azzal a különb­séggel, hogy ugyanezen tantár­gyakhoz párosult a fizika, illet­ve a szakmai elmélet. Kulturális rendezvények, műsorok, utcabálok XXIII. biokémiai vándorgyűlés Sok érdeklődőt vonz a konferencia alkalmából rendezett kiállítás A sejtek energiatermelő ; képességének és a gyógyszer­kutatások legújabb eredményei A bányásznap a. szokásokhoz híven bő teret ad arra, hogy a nagy forgatag­ban legyen idő megpihenni és felüdülni a kü­lönféle kulturá­lis rendezvénye­ken. Mázaszászváron már pénte­ken lesz ilyen alkalom, ahol is a szovjet déli hadseregcsoport 100 tagú központi művészegyüt­tese ad műsort délután 6 órá­tól. A szovjet művészegyüttes másnap, szombaton a Pécsi Nemzeti Színházban lép szín­padra a 10 órakor kezdődő központi megyei ünnepség ke­retében. Ugyancsak szombaton a pé­csi Ho Si Minh-parkban, a PMSC-pályán női focimeccs kezdődik pontban 12 órakor: a Sopiana—Szekszárd csapatai játszanak. Ezt követően ejtőer­nyős bemutató lesz, majd a PMSC—Újpesti Dózsa NB. l-es mérkőzésre kerül sor. A szü­netben az Ércbányász Klub mo­dellezői szórakoztatják a közön­séget bemutatójukkal. A parkbéli színpadon szom­baton fél 3-tól a Hetvehelyi Nemzetiségi Együttes kezdi a bemutatók sorát, ezután fél 4- től az „Ezt fütyülte eqész Pest” című összeállításra kerül sor, neves művészek felléptével, majd 6 órakor lesz a bányász­napi tombola sorsolása. Pécsett vasárnap 9-kor a Széchenyi téren térzene kezdő­dik, majd néptáncgála követ­kezik: szerepelnek a MÉV és az MSZV koncert-fúvószeneka- rai, a vendég lengyel fúvósze­nekar, valamint a babarci, a vukovári, a dunaszekcsői, a sze- bényi együttesek és a Baranya és a KISZÖV Táncegyüttes. A Barbakánnál 10 órakor gyerekműsor kezdődik, Sólyom Kati és a Szélkiáltó Együttes közreműködésével, délután 2- től pedig a budapesti Radnóti Színpad gyerekelőadására ke­rül sor. Az alsó Sétatéren a Mecseki Kultúrpark bemutatója, játékai vonzzák majd a kicsi­ket. A Szabadtéri Táncszínen ■délután 3-kor kezdpdik a bá­nyásznapi gálaműsor, melynek műsorvezetője Tamási Eszter és Antal Imre lesz. A műsorban fellépnek Bessenyei Ferenc, Pitti Katalin, Leblanc Győző, Hacki Tamás, Sárosi Katalin, Zsoldos Imre, Jákó Vera, Maros Gábor, Schütz Ha, Galambos Erzsi, Váradi Hédi, Boncz Géza és Lehr Ferenc ... és még so­kan mások — zenészek, atlé­ták, énekesek, táncosok. Ugyan­csak a Táncszínen fél 6-tól a szovjet művészegyüttes lesz lát­ható. A Ho Si Minh-parkban dél­előtt 9-től külőnféíe játéklehe­tőségek, ügyességi és sportver­senyek lesznek, délután 3-tól pedig a Pécsi Nemzeti Szín­ház művészei mutatják be Ope­rett-Musical című műsorukat. Ott lesz Sólyom Kati, a Szélki­áltó Együttes és az Atlétatrió is. Az Apáczai Csere János Ne­velési Központ előtti téren 10 órától játszóház, vetélkedők, táncház lesz, 3-tól pedig a Ba­ranya Big Band szerepel, vala­mint a Nevelési Központ Donor Együttese. A pécsújhegyi stadionban hagyományosan műsorral kez­dődik a látnivalók sora: fél 5- től a Pécsi Nemzeti Színház művészei lépnek fel, örömüket lelhetik a nótakedvelők, s ott lesz az Atlétatrió is. Fél 8-tól a pécsi színészek és újságírók örökrangadójára kerül sor: a labdajáték a foci szabályai szerint történik majd (lehető­leg). Komlón csütörtökön a Május 1. Művelődési Házban 5 óra­kor nyílik meg Ruzicska György festőművész kiállítása. Szomba­ton 5 órától a Miechowicei és a Komlói Bányász Fúvószene­kar menet- és térzenéje lesz a Színház- és Hangversenyterem előtt, 7-től pedig a Lenin té­ren felállított szabadtéri szín­padra lépnek a szovjet művész- együttes tagjai. A fél 9-es tű­zijáték után ugyanott az „Ezt fütyülte egész Pest" című nosz­talgiaműsor lesz látható és hallható, majd utcabál lesz: a talpalávalót a Spirál együttes pengeti. A Mánfai Klubkönyv­tárban Vári Éva, Unger Pálma és N. Szabó Sándor szerepel. Vasárnap a komlóiakat ze­neszó ébreszti majd, hogy né­zelődhessenek, válogathassa­nak a piactéri népművészeti vásáron. Vásárlás közben fúvós­zenét hallgathatnak, a gyere­keknek pedig a Hóha-hó című műsor segít átvészelni a vásári forgatagot. 10 órakor a Petőfi téren a Komlói Fúvószenekar lép fel. Sikondán vosárnap fél 2-től a kemping melletti dombolda­lon repülő- és ejtőernyős be­mutató látható, a Tószínpadon pedig 3-tól népi együttesek szerepelnek. (Ha.rossz lenne az idő, akkor a műsor a kom­lói Színház- és Hangversenyte­remben lesz.) Vasárnap, szeptember 2-án a baranyai bányavállalatok dol­gozói és családtagjai belépő­díj nélkül mehetnek föl a Me­csek Tourist által üzemeltetett pécsi tv-toronyba. Közel négyszáz résztvevő hallgatja az e napokban Pé­csett zajló XXIII. biokémiai vándorgyűlést és a VII. fermen­tációs kollokvium előadásait, amelyek közül egy-egy téma különösen nagy vitát és érdek­lődést váltott ki. így például a sejtek energiatermelő tevékeny­ségének kutatásai is. A szűk értelemben vett szak­mai közönségnek szóló előadá­sokat nehéz közérthető nyelv­re lefordítani. Körülbelül a kö­vetkezőről van szó. Már a kö­zépiskolás fizikában tanultak alapján ki lehet számítani, hogy ha az ember például fel­megy egy hegyre, ez mekkora munkavégzést jelent. E mögött a fizikai munkavégzés mögött azonban az élő szervezetnek sajátosan különleges képessége áll, mégpedig, hogy a bevitt tápanyagokat vizes környezet­ben képes széndioxidra és víz­re elégetni, és ezzel energiát nyerni. Ez az égés a legalapve­tőbb életjelenség, tulajdonkép­pen ez biztosítja az élő szerve­zet létezését. Az emberi szerve-, zet sejtjei ennek a mechaniz­musnak a lebonyolítására az adott sejteken belül külön „műhellyel” rendelkeznek. Eb­ben a „műhelyben" enzimek van­nak jelen, amelyek szabályozzák az égetés mértékét. Ezt a tényt a kutatók már régóta ismerik. A legújabb kutatások azt céloz­zák, hogy miért így zajlik ez a folyamat? Miért képes a szerve­zet energiaigényéhez azonnal alkalmazkodni az égés nagysá­ga? Mi rejlik e sejten belüli műhelyek, vagyis a mitochond- riumok működése mögött? Az elhangzott előadások ezeket a kérdéseket fejtegették és a ku­tatások eddigi eredményeit is­mertették. A biokémiai vándorgyűlésen képviseltették magukat az or­szág gyógyszergyártó vállala­tai is. Mint ahogyan kérdé­sünkre dr. Alkonyi István, a POTE Biokémiai Intézetének vezetője, a vándorgyűlés házi­gazdája és elnöke mondotta, e rangos összejövetelnek többek között célja az is, hogy a bio­kémikusok és gyógyszerkutatók kölcsönösen kicserélik tapasz­talataikat, hiszen ma már egy­re nagyobb az igény a gyógy­szerek hatásmechanizmusának jobb megismerésére. Ebben pe­dig a biokémikusok segítenek. Dr. Kovács Gábor, a CHI- NOIN Gyár kémiai-gyógyszer­tani kutatások igazgatója a Dunántúli Napló számára adott tájékoztatójában elmondotta, régebben a gyógyszerkutatók módszere az volt, hogy nagy számú — sokszor ezer — ké­miai vegyületet állítottak elő, és ezeknek az élő szervezetre gyakorolt hatását egyenként vizsgálták. A jelenlegi gyógy­szerkutatás fő elve, hogy a sejtek működésében végbeme­nő molekuláris átalakulásokat kedvezően befolyásolják olyan vegyületekkel, amelyek kémiai szerkezete ismert. Ehhez szük­séges a biokémikusokkal való együttműködés. Dr. Bagdy Dániel professzor, a Gyógyszerkutató Intézet vér­alvadási laboratóriumának .ve­zetője elmondta, a világon mindenütt kutatások folynak, hogy javítsák a véralvadási za­varok gyógyszeres kezelését. Jelenleg ugyanis kevés hatá­sos gyógyszer áll rendelkezés­re a trombózisok kezelésére. A Gyógyszerkutató Intézetnek si­került olyan alapveqyületet elő­állítani, amiből a trombózis új ígéretes gyógyszere készülhet, és amely iránt már nagy nyu­gati qyógyszergyártó cégek ér­deklődnek és együttműködést ajánlottak fel. Sarok Zsuzsa Kislégi Nagy Dénes (1884-1984) Hétfőn este Pécsett elhunyt Kislégi Nagy Dénes, nyugalma­zott egyetemi tanár, a filozófiai tudományok doktora. Temetéséről később intézkednek. A lig több mint két hónap­pal élte túl 100. szüle­tésnapját, mely alka­lomból a Pécsi Janus Pannonius Tudományégyetemen ünnepi tudományos ülést tartottak tisz­teletére, méltatván, milyen rit­ka jelensége volt Kislégi Nagy Dénes a magyar tudományos életnek, milyen gazdag, több tudományra kiterjedő munkás­ságot mondhatott magáénak, milyen átfogó és nagyhatású volt emberöltőnyi pedagógiai tevékenysége. Mégis most, ha­lálával vált igazán világossá szerepe és jelentősége — ve­le eltávozott közülünk a ma­gyar történelem egy nagy kor­szakának élő tanúja, aktív résztvevője, egy szellemiség utolsó képviselője, egy — Ady, Babits, Bartók, Károlyi Mihály és mások nevével fémjelezhető — naqy nemzedék utolsó tag­ja. Akik ismerték őt, megis­merhették azt a nehezen még­fogalmazható varázst is, amely nemcsak matuzsálemi korából, lenyűgöző műveltsé­géből a másoknak csak köny­vekből tudott események, ösz- szefüqqések személyes tapasz­talásából fakadt, hanem a le­élt évek során mit sem fakuló érdeklődésből, nyitottságból, tudásszomiból, tanítói szenve­délyből, őszinte toleranciából és mély humanizmusból, ami Kislégi Nagy Dénes sajátja volt. Tanárként kezdte Gályáját, úgy is vonult nyugdíjba, ha a görög—latin szgkos gimnáziumi tanárból később a közgazda­ságtan professzora lett is. Fia­talon bölcsész doktorátust szerzett, aztán elpártolt a szo­ciológiai tudományokhoz, hogy aztán nyolcvan évesen a filo­zófiai tudományoknak szentel­jen egy — újabb doktori címet jelentő — dolgozatot. Hatal­mas életművét, változatos élet­pályáját vázolni is nehéz len­ne néhány sorban. Fiatalon élt Bécsben, Londonban, de főleg kedves Párizsában, azután Bu­dapest, Kolozsvár, végül Pécs váltak otthonává. Tudományos kutatómunkája és egyetemi ta­nári működése mellett foglal­kozott szépirodalommal, isme- retterjesztéssöl, tudományos szervező munkával, fordított Marxot, Engelset is, ifjúkorá­ban verseit a Nyugat közölte. Páratlanul sokoldalú elme volt, de érdeklődése mindig a tár­sadalom, azon belül is az em­ber körül mozgott, s a leg- elvontabb kérdésekhez is így közeledett, túlemélkedve a szaktudományos korlátokon, ki­terjesztve figyelmét az általa birtokolt többi társadalomtu­dományra is — univerzális be- fogadó-kutató-átadó személyi­ség volt. Amennyire körülményei, egy­re fáradtabb teste, romló egészsége engedték, élete utol­só pillanatáig töretlen szellemi életet élt — példát szolgáltat­va mindazoknak, akik ismerték. Megkérdeztük: Mi volt az augusztusi áramkimaradások oka? Az elmúlt hetekben több ol­vasónk érdeklődött szerkesztő­ségünkben, hogy mi lehetett az oka a baranyai áramkimara­dásoknak. Kérdésüket továbbí­tottuk Pallos Tibornak, a DÉDÁSZ pécsi üzemigazgató- sáq üzemirányító központ ve­zetőjének. — Az idei év nyara szá­munkra is sok munkát hozott. A tavalyi és a tavalyelőtti nyárhoz képest most, és az el­múlt hónapokban megnöveke­dett a villámcsapás okozta vezetékmeghibásodás. így au­gusztus 16-án több mint két órára Siklós és környéke ma­radt áram nélkül: meghibáso­dott a szigetelés. Előzőleg va­lószínű villám csapott bele, majd a repedésbe víz szivár­gott. Augusztus 17-én este há­romnegyed hatkor tízezer uránvárosi, magyarürögi, ko­vácstelepi és szigeti városré­szi fogyasztó várt az áramra háromnegyed' óra hosszat. En­nek az oka az volt, hogy egy- időben ment tönkre a központi ellátó transzformátor és egy 35 kilovoltos kábel. Az ügyeleti szolgálat 45 perc alatt a fo­gyasztókat átkapcsolta más támpontokra, -de a teljes hiba­javítás csak 20-án éjfélre feje­ződött be. Néhány nappal később, au­gusztus 26-áp a meszesi, gyár­városi és budai fogyasztókat ellátó tíz kilovoltos kábel rob­bant szét. Vele együtt a kap­csolóelem is tönkrement. A hétezer fogyasztó 1,5 óráig maradt áram nélkül. Szeren­csére kevesen észlelték ezt, mivel hajnali egy órakor tör­tént az áramkimaradás.­Ezenkívül volumenben kisebb áramkimaradások történtek megyeszerte. Igaz, időben to­vább tartott a javításuk. Ez arra vezethető vissza, hogy a vidéki meghibásodások pontos behatárolása időbe telik. Utá­na lehet csak mozgósítani az ügyeletes szerelőket. Ennek ellenére mi az országos átlag­nál 15 perccel előbb — 45 perc alatt — derítjük fel a kieső szakaszok helyét. Valószínűleg mindez nem vi­gasztaló azok számárai, akik­nek fontos szüksége lenne az áramra — pl- közintézmények, kórházak — de kárt okozhat­nak a magánszemélyek tulaj­donában is, mint amelyekre nem egy példa volt a közel­múltban. Ennek ellenére kérjük a lakossáq türelmét, mert a mi érdekünk is, hogy jól vé- aezzük el a feladatainkat. Hisz az könnyebbség, ha keve­sebb a javítanivaló. Ebben tökéletesen igaza van a DÉDÁFíT szerelőinek. Nekünk fogyasztóknak pedig annyit még számításba kell venni, hogy a Pécsett, és a megyét behálózó vezetékek több tíz ki­lométer hosszúak, ugyanakkor van olyan szakasz is, amelyik 1920 óta üzemel csere nél­kül ... A. E. Műszaki fejlesztési konferencia Győrött Műszaki fejlesztési konferen­cia kezdődött kedden Győrött mintegy 400 résztvevővel. A Szervezési és Vezetési Tudo­mányos Társaság ezúttal má­sodik alkalommal hívta össze a műszaki fejlesztés irányításá­ban és megvalósításában ér­dekelt szakembereket tapasz­talatcserére. A megnyitó plenáris ülésen Juhász Ádám ipari minisztériu­mi államtitkár tartott előadást a műszaki fejlesztés szerepéről az ipar versenyképességében. Hangsúlyozta, hogy a műszaki fejlesztés versenyképességünk javításának nélkülözhetetlen eszköze, s gazdaságunkban olyan feltételeket kell teremte­ni, hogy enélkül ne prosperál­hassanak a vállalatok. Nem­csak az exportáló, hanem a belföldre termelő üzemekben is olyan gazdasági kényszernek kell érvényesülnie, amely a műszaki fejlesztés felgyorsítá­sára ösztönöz. Bányásznap — 1984

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents