Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)
1984-08-27 / 235. szám
Megújuló színházépületeink A Pécsi Nemzeti Színház tetején készül az új bádogboritás Olvasótábor cigánygyerekeknek A fonyódligeti úttörőtábor utolsó nyári turnusának 1000 lakójából kilencvenen különösen szomorú tekintettel intettek búcsút a tóparti faházaknak, sátraknak, sportpályáknak. Űk a kaposvári Zója-otthonban és a má- gocsi Gyermekotthonban, a szentjakabi városrészben lakó, az iharosberényi, a ri- nyabesenyői és a kadarkúti cigánycsaládokhoz utaztak vissza. Tíz napig tartott az olvasótábornak nevezett együttlét, amelyet — a KISZ és a Népfront bizottságok támogatásával — a Somogy megyei Művelődési Központ szervezett részükre. Bár a könyv, az olvasás megked- veltetése állt az igen gondosan összeállított program középpontjában, azért bőven jutott idő a közös játékra, sportfoglalkozásokra és természetesen a fürdésre is. „Erckakasok” a belvárosi iskolán Thália templomai - új és kopott ruhában akkorákat a« majd, mint «*«9««» Kvarcvezérlésű éra a Városházán Már dolgozik a toronyórák doktora Pécs, Kaposvár és Szeged támogatásra szorul Az évodnyitó társulati ülések idejét élik színházaink, közeleg az új évad, ugyanakkor pedig szinte nincs olyan színházi centrum az országban, ahol ne dolgoznának az építők. Ráfér Thália templomaira a tatarozás, hiszen mint a kulturális tárca 1978-ban készített felmérése megállapította, vidéki színházépületeink állaga, műszaki berendezése igen le- romlott, elavult. Az akkori 38 épületből tizenhatot utoljára 1940 előtt, négyet 1960 előtt újítottal« fel, nyolcat pedig ki tudja mikor, talán soha. Legfőképpen ott jártak sikerrel a helyi erőfeszítések, ahol — mint Zalaegerszegen is — az átépített új színházhoz új társulat is szerveződött. 1978-ban, új színházuk átadásakor minden bizonnyal a győriek is úgy gondolták, hogy hosszabb ideig nem lesz nagyobb gondjuk az épülettel. Ezzel szemben már erre az ötéves tervre vagy 9 millió forint kellett volna felújításra!, s végül jutott 4 millió. Mindenekelőtt a tetőszigetelés rendbehozására és a szőnyegpadló cseréjére... A következő tervidőszakra több mint tízmillió kellene, építészeti — homlokzat-, tető-, burkolatjavítási — munkákra, színpadtechnikai berendezések javítására és másra. szék a Dimitrov Művelődési Központban játszanak, bízva abban, hogy a jövő év végére hazaköltözhetnek. S a felújított színházhoz új, 35 lakásos színészház is járul, benne 100 személyes stúdiószínpaddal. Pécsett a belváros átfogó rekonstrukciójához igazodva elsőként a kamaraszínházat újítják meg, teljes födémcserével, új tetőszerkezettel. A hetedik ötéves terv időszakára marad a Nemzeti Színház főépületének megfiatalítása. Szegeden már 1978-bcrn elkezdődött a csaknem százéves műemlék- épületben — mint közben kiderült — az alapokat is érintő gigászi munka, s több .határidő-módosítás után most azt tervezik, hogy a centenáriumra, 1986 őszére gördül fel a függöny. A Kaposvári Csiky Gergely Színház épülete a századelőn nyári játékok céljaira készült. Az eddigi kisebb munkák is milliókba kerültek, s az épülethez érdemben még nem nyúltak. A minisztériumnak korábban volt módja arra, hogy anyagilag is segítsen a megyei, városi tanácsok színházgondjain, a jelenlegi tervidőszak azonban ai „szűkös esztendők” ideje. Szeged, Kaposvár, Pécs azonban mindenképpen támogatásra szorulna. Deregán Gábor Majd a tüdőnket köpjük ki, mire felérünk. Az utolsó fordulónál a térdünk is megroggyan. Tiszteletet érdemel a hajdani toronyőr, aki naponta mászta meg a 135 lépcsőfokot és 200 tekeréssel felhúzta a pécsi városháza óráját. Több mint egy évtizede húzódik a 30 éves szerkezet felújítása. A Széchenyi-téren áthaladók le is szoktak róla, hogy egy- egy bómész pillantást vessenek a magasba, a mozdulatlanul álló mutatókra. Ezért talán azt sem vették észre, hogy a felállványozott torony órája körül a napokban mozgolódás kezdődött. A Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület kezdeményezésére most megjavítják a toronyórát. Gulácsi János elektronikai kisiparos régóta várta a napot, hogy deszkapallókra állva hozzáférhessen — kívülről is — a számlalapokhoz. Már az elmúlt szerdán ki lettek emelve a helyükről, csütörtökön reggel 8 órakor pedig, az épületen dolgozó lengyel munkások segítségével olyan óvatosan kezdték leereszteni őket, mintha a kötél végén hímes tojások lógnának. Az eredeti számlapok és mutatók felújítva kerülnek majd a helyükre. A repedt, homályos üvegek, (amelyek belülről lesznek egyenletesen, árnyékmentesen megvilágítva) cserére szorulnak. A ruhásszekrény nagyságú, 5—6 mázsás óramű már a kisiparos Jakabhegyi úti villamosműhelyében vár az átalakításra. — Az új szerkezet alaposan „összemegy", kisebb lesz mint egy hokedli. A négy számlapot egyetlen mechanika fogja hajtani. A fogaskerekek nagy részére nem lesz többé szükség, a Városházán hamarosan kvarcvezérlésű óra méri majd az idő múlását. Áramkimaradás esetén a tartalék áramforrás két napig tudja biztosítani a működéséhez szükséges energiát. A negyedeket és az egészeket ugyanúgy üti majd a szerkezet, mint a régi szép időkben. Meglátja, olyan pontos lesz ez az óra, hogy akár menetrendet lehet majd igazítani hozzá I — tájékoztat a toronyórák doktora. Nem véletlenül ragadt rá a megtisztelő cím: először (hét éve) a tihanyi, majd a dunaújvárosi, egri, siklósi, legutóbb pedig a veszprémi torony órájának mutatói, fogaskerekei keltek keze nyomán új életre. Gulácsi János nem tősgyökeres pécsi, hiszen Szegeden született. Mégis annyira megszere- te Pécset, hogy 50 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlott fel az óraszerkezet felújítására. — Lehet, hogy a csuklójukon kvarcórával rohangáló járókelők meg vannak toronyóra nélkül is, de a régi pécsieknek talán sikerül örömet szereznem. Stausz Csaba Kecskeméten ezekben az években több mint 40 millió forintot fordítanak nézőtéri- és külső felújításra, és a tervek szerint 1985—88. között is folytatódnak a munkálatok. Rendbe kell hozni a tetőt, a villamoshálózatot, a vízcsatorna- és hőellátási rendszert, mestereket vár a színpad, és kellene egy üzemház is. Szolnokon a Szigligeti Színház ugyancsak jelentős anyagi ráfordítások révén fiatalodik. Az utóbbi néhány évben a célnak megfelelő bútorraktárt alakított ki, és részben korszerűsítették a színpad-, illetve az elektromos berendezést. Az idén és jövőre a tetőszerkezetet kell felújítani. Javában folyik a rekonstrukció Veszprémben is, a műemlékjellegérépü- let átalakítása évek óta tervszerűen halad. Ameddig a színpad az építőké, 0 színéw Uj szennyvíztisztítók Bővítik a szennyvíztisztítótelepeket Somogy megye több városában. Kaposváron a régi telepen a képünkön látható iszap rothasztó berendezést helyezték üzembe, de épül már ai dombóvári út mentén az új szennyvíztelep is, amely 1987-ben napi 20 000 köbméter szennyvizet dolgoz majd fel. Barcson most folyik az új telep beüzemelése, amely a régi telep napi 1200 köbméteres kapacitását duplázta meg. A fejlesztés soron következő állomása Marcoli, ahol szintén a régi telep kapacitását bővítik a megnövekedett igényeknek megfelelően. Sűrű setét az éj, Dühöng a déli szél, ló Budavár magas Tornyán az érckakas Csikorog élesen — írjo Arany János az V. László c. balladájában. Nem csikorog viszont — legalábbis vado- natújdonsága miatt egyelőre még nem —aza két „érckakos” omi a pécsi belvárosi iskola Kulich Gyula utcai műemlék- épületének a kéményeit díszíti. Nem tudom, az arra járó pécsiek közül hányán vették mo- guknak a fáradságot, hogy felpillantsanak oda, de aki megtette, annak megérte. Rég elfeledett dolgot hozott vissza a múltból az iskola tervezője, Seyfried Hedvig, a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet építésze. Hogyan s miért? — A fedélszék felújítása során a régi kéményeket is visz- sza kellett bontani; az új fűtő- berendezéshez magasabb kémények kellettek, amiknek úgy, ahogy kinéztek, senki sem örült volna. A környezet archi- tektur^'^hoz iqazítandó az arányok felvázolása után kitűni: valamivel fel kell ezt az arány- talansáqot oldani. Korompoi Katalinnal, a VÁTI építészével gondolkodtunk a megoldáson. A kéményekre előírás szerint ún. áramlós-terelőlapot kell szerelni, ez önmagában sután nézett volna ki. Ezután jött az ötlet, hogy a lapot elfogadhatóvá lehet tenni, ha nyolcszögű enyhe gúlává formáljuk. Innen egy lépés volt az út a szélkakashoz. A mintát egy régi könyvből szedtük ki; valamikor sorozatban gyártották az „érckakasokat", most viszont még a kettőnek q gyártását is nehéz volt megszervezni. Nagyon sok utánjárással Seregi György kc- vácsiparművész személyében — ő készíti egyébként Chz Országház míves lakatosmunkáit — megtaláltuk azt az embert, aki vállalkozott erre. A legtöbb gondot az jelentette, hogyan helyezzük el úgy, hogy forogjanak is a kakasok. A hajdani mestereknek ez egyszerű volt a nagy gyakorlat révén: a tar- tórudat annyira „kidekázottan” helyezték serétágyba, hogy a legkisebb fuvallat is megmozdította az „érckakast". Mi modern csapágyba helyeztük, forognak is, de nem úgy, hiint kellene. Majd a másodiknál jobban sikerül . . . — És lesz második? — Igen, egy székesfehérvári iskolához terveztem most szélkakast, s remélem, sikerülni fog a „kidekázása". Hársfai István hétfői El
