Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)

1984-08-22 / 230. szám

1984. augusztus 22., szerda Dunántúlt ntrolo 5 Korszerű műhelyek - jobb munkakörülmények a Komiéi Városgazdálkodási Vállalatnál Öj telephely Mecsekjánosiban A Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájában az ország minden részéből összesereglett nyolcszáz szakembert, köztük az elnökségben helyet foglaló dr. Trethon Ferenc, a Szerve- miniszter-helyettest a házigaz­da város és megye nevében dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnök- helyettese köszöntötte, majd dr Trethon Ferenc, a Szerve­zési és Vezetési Tudományos Társaság elnöke tartott nyitó előadást. Általánosságban le­szögezte: — A növekedés és -i fejlő­dés kívánt mértékű, valamint az életszínvonal előirányzott ala­kulásának feltétele az rrszáq és a qazdálkodó egységek kül­ső környezetében végbemenő változásokra való reagálási készség és képesség javítása. E folyamat elmúlt évtizedekben szerzett tapasztalatai nem ked­vezőek. „Adaptációs straté­giánk” egy bizonyos „párnát” alakítottak ki, mely a külföldi hitelek felhasználásával kez­detben lehetővé tette a tőkés piacok kedvezőtlen alakulása hatásának elválasztását a gaz­daság belső helyzetéből :záry mazó Droblémáktól. Az intéz­kedések jelentős része védeke­ző jellegű volt, s a növekedés lelassulása következtében kor­látozta a gazdálkodó szerveze­tek aktív adaptációját. Meg kell jegyezni, hogy ez valószí­nűleg az egyetlen lehetséges stratégia volt, mivel az irányí­tási rendszer nem volt felké­szülve a világgazdasági hely­zet változására, a vállalatok pediq a kockázatok vállalásá­ra. Ma már nyilvánvaló, hogy a passzív adaptációs stratégia fenntartása hosszú távon nem lehetséges. A változásokkal mind gyakoriságukat, mind in­tenzitásukat illetően még in­kább, mint eddig, a jövőben is számolni kell, s ez azt is je­lenti, hogy a gyors alkalmazko­dás lehetőségét be kell iktat­ni a gazdaság életrendjébe. Dr. Trethon Ferencnek a vál­lalkozás mibenlétét sokolda­lúan kibontó előadását korre­ferátumok követték, melyeket a szekcióülések vezetői tartottak. Beck Tamás, a Magyar Keres­kedelmi Kamara elnöke korre­ferátumát — kínai utazása miatt, távol létében — Garai Vilmos, az MKK elnökségi tag­ja olvasta fel. Egy részlet Beck Tamás vitára serkentő megál­lapításaiból : Nem szükségszerű és nem magyarázható egyértel­műen a vállalkozási szellem hiánya a tulajdoni, szervezeti formával, mérettel. A valós anyagi, szellemi érdekeltség a jelenlegi gazdasági körülmé­nyek között is megteremthető, amennyiben a vezetők a veze­tői testületekkel munkamegosz­tásban, több erőt és figyelmet tudnak szentelni a szervezet belső tudati, szemléleti, műkö­désbeli fejlesztésére, az irányí­tás, a működés és az informá­ció szervezésére. A vállalkozá­si szellem elsősorban nem tő­keerő, hanem szellemi erő kér­dése, melyhez bőséges tarta­lékok állnak kihasználatlanul rendelkezésre, számos még nem vezető állású, tehát méa nem túlterhelt káder személyében. Demján Sándor, a Skóla- Coop vezérigazgatója korre­ferátumában többek között ne­hezményezte, ma Magyaror­szágon nem a vállalkozást ma­gát, hanem a vállalkozás for­máját preferálják, mindezt a közgazdasági szabályzók vál­tozásai fel kell hogy oldják. Az exportvállalkozásokról szólva Tímár Zoltán a Transelektro vezérigazgató-helyettese válla­latának a külkereskedelmi szer­vezet megújítására tett erőfe­szítéseiket ismertette, melyek kereskedőház létrehozásában öltenek majd testet. Végül Már­ton János, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója a vállalkozás néhány sajátossá­gáról szólt az élelmiszergaz­daságban. Szorgalmazta a si­keres vállalkozások nagyobb anyagi elismerését, s ezzel ösz- szefüqgésben megemlítette, a mezőgozdaság látványos fej­lődésének döntő tényezője /olt, hogy annak idején (és ma is; igencsak megbecsülte szakem­bereit és vezetőit, akiknek va­lóságos szenvedélyükké vált az újnak keresése.. A konferencia délután szek­ciókban folytatta munkáját. A szekcióülések mai folytatódnak, délután együttes ülésre kerül sor, amikor is összegzik a ta- pasztolatdkat, megfogalmaz­zák az ajánlásokat. Miklósvári Z. Hétfő óta tartózkodik Bara­nyában Lvov Területi Tanácsá­nak küldöttsége. A testvérme­gyei kapcsolatok keretében me­gyénkbe érkezett szovjet dele­gációt Mihail lljics Kirej, a Lvovi Területi Tahács elnöke vezeti, tagjai Viktorija Konsz- tantyinovna Guberenko, Lvov város Tanácsának elnökhelyet­tese és Rosztyiszlav Horitono- vics Danyiluk, Brod járás Ta­nácsának elnöke. A szovjet vendégeket teg­nap reggel Horváth Lajos, Ba­ranya megye Tanácsának elnö­ke fogadta, s tájékoztatta a megj/ei tanács székházában Baranya megye mútjáról, jele­néről, társadalmi, politikai és Különféle műhelyeket kiszol­gáló helyiségeket, szociális lé­tesítményeket alakítanak "ki a Komlói Városgazdálkodási Vál­lalat mecsekjánosi telepén. A munkálatok részletes terveit a Pollack Mihály Műszaki Főis­kola készíti, a kivitelezést pe­dig a Sásdi Építőipari Szövet­kezet vállalta. A saját erőt és a tartaléko­kat is mozgósító beruházáshoz az ÉVM az idén 4 millió, jövőre pedig 3,5 millió forintos támo­gatást nyújt. A mintegy 10 mil­liós költség további részét a vállalatnak kell biztosítania. Az elképzelések szerint október el­ső hetében kezdik az alapo­zást és egy év elteltével veszik birtokba az új épületeket. A mecsekjánosi telephely át­építése után megszűnik a je­gazdasági életéről. A küldött­ség ezt követően a pécsi Zsol- nay Porcelángyárba látogatott, ahol dr. Grosch Béla igazgató­helyettes és Gergely László alapszervi párttitkár mutatta be a nagyüzemet. Egyebek közt elhangzott, hogy az idén 106 éves. gyárban a felszabadulás óta több re­konstrukciót hajtottak végre, melynek eredményeként jelen­leg öt termékcsaládot állítanak elő, köztük olyanokat, mint pél­dául a nagyfeszültségű porce­lánszigetelőket, melyek csak itt készülnek hazánkban. A gyárlátoqatás során a vendé­gek megtekintették az edény­leniegi zsúfoltság a Kossuth La­jos utcai központban, lényege­sen könnyebbé válik a vállalat járműveinek működtetése, javí­tása. A fejlesztést követően Mecsekjánosiba kerül a tmk-, a szerelőműhely és a gépko­csimosó. Ugyanitt építik fel az új lakatos- és a kovácsműhelyt is, valamint a telep fűtését biztosító kazán+iázat. A beruházással eddigi mű­ködése során az egyik legje­lentősebb fejlesztést valósítja meg a komlói vállalat. A fel­épülő létesítmények segítségé­vel elsősorban a dolgozók munkafeltételei javulnak, de minder valószínűleg a szolgál­tatások terén is érezteti majd kedvező hatását. Ferenci D. és díszműtárgyak készítését és a porcelánfajansz festését. A porcelángyárral való is­merkedés után a megyei párt- bizottság székházában Lukács János, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságánaik első titkára fogadta a delegációt, majd a kora délutáni órákban o városi tanács épületében dr. Molnár Zoltán, Pécs város Tanácsának általános elnökhelyettese tar­tott tájékoztatót. A szovjet vendégek kísérőik társaságában ezután városné­zésen vettek részt: Pécs belvá­rosában sétáltak, megnézték Lvov-Kertváróst, az Apáczai Csere János Nevelési Közpon­tot, A POTE aulájában Megkezdődött az I. vállalkozási konferencia A gyors alkalmazkodás lehetőségét be kell iktatni a gazdaság életrendjébe A vállalkozási szellem elsősorban nem tőkeerő, hanem szellemi erő kérdése m m állalkozni! Vállalkozni! — visszhangozza nap mint nap az ország a megújulás igényétől fűtötten. Dehát — bármilyen hihetetlenül hangzik is — még egyértelmű fogalmi meghatározásra vár, mit is értsünk vállalkozás alatt a szocialista gazdaságban, felmérni érdemes, mi a helyzetük ma a vállalkozásoknak hazánkban és külföldön, még inkább hogyan segíthetnénk elő a vállalkozói szellem gerjesztését és kibontakoztatását? Ennek tisztázására kíván társadalmi fóru­mot teremteni az I. vállalkozási konferencia, mely tegnap kez­dődött Pécsett. A rendezők: a Szervezési és Vezetési Tudo­mányos Társaság, a Gépipari, az Agrártudományi és a Ké­mikusok Egyesülete, a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Magyar Közgazdasági Társaság. Lvovi tanácsi küldöttség látogatása Baranyában Tapasztalatcsere a megyei pártbizottságon Ismerkedés városunkkal Tisztavatási ünnepség Budapesten Az alkotmány ünnepén, hét­főn az Országház épülete előtt, több ezer érdeklődő je­lenlétében tartották meg a ha­gyományos tisztavató ünnepsé­get: a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán, a Zalka Máté Kato­nai Műszaki Főiskolán és a Ki­lián György Repülő Műszaki Főiskolán végzettek tettek tiszti fogadalmat, valamint a Kari­kás Frigyes Katonai Kollégium­hoz tartozó egyetemi és főisko­lai hallgatók, akik közül töb­ben a Szovjetunió és a Len­gyel Népköztársaság katonai tanintézeteiben sajátították el az ismereteket. Az Állami Zászló előtt dísz- őrség sorakozott fel. a térre bevonultak néphadseregünk új tisztjei, az emelvényen elfog­lalták helyüket az ünnepség meghívottjai: Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyette­se, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, továbbá politi­kai és társadalmi életünk más vezető személyiségei. Részt vett a tisztavató ünnep­ségen a néphadsereg és a társfegyveres testületek sok ve­zetője, a tábornoki kar számos tagja, ott voltak a katonai tan­intézetek parancsnokai, az ifjú tisztek hozzátartozói is. Jelen volt Nyikolaj Szilcsenko vezér- ezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyar- országi képviselője és Nyikolaj Sevkun altábornagy, az ideig­lenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport katonai tanácsának tagja. Pontosan tíz órakor kürtszó harsant: megérkezett Czinege Lajos hadseregtábornok, hon­védelmi miniszter, aki fogadta Kazai Barna vezérőrnagynak, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola parancsnokának jelentését, majd ellépett a felsorakozott díszzászlóalj előtt, köszöntötte az ifjú tiszteket. A Himnusz elhangzása után felolvasták a honvédelmi mi­niszternek a tisztavatás alkal­mából kiadott parancsát, amely egyebek között hangsúlyozza: — Hivatásos katonai szolgá­latuk első percétől annak tuda­tában éljenek és dolgozzanak, hogy a nép ügyének szolgála­ta, szocialista hazánk, társa­dalmi rendünk és a béke vé­delme egész életre szóló politi­kai elkötelezettséget, magas­fokú hivatástudatot, felkészült­séget és hozzáértést követel. A katonai közösségek, a katona­fiatalok hivatott vezetőiként, megértő és segítőkész nevelői­ként sokoldalúan és eredmé­nyesen készítsék fel a fiatalo­kat a szocialista haza védelmé­ből fakadó állampolgári köte­lezettségeik teljesítésére. Nevel­jék a fiatalokat a haza, a nép szeretetére, a testvéri népek és hadseregek tiszteletére, a tár­sadalmi haladásért küzdő erők megbecsülésére. A parancs ismertetését köve­tően az ifjú tisztek fogadalmat tettek nemes hivatásuk teljesí­tésére — nevükben Szabó And­rás főhadnagy mondta a1 tiszti fogadalom szövegét —, majd Czinege Lajos mondott beszé­det. Megkérdeztük Milyen volt az ünnepek alatt a tej- és kenyérellátás Pécsett és a megyében? A Baranya megyei Tejipari Vállalat kereskedelmi osztályán elmondták, hogy nem volt hiány tejtermékekből sem Pécsett, sem a megyében az ünnepek alatt. Sőt az üzletek inkább túlmére­tezték a rendeléseket. Tejből százhetvenezer litert, kakaóból tizenötezer litert, poharas ter­mékből negyvenötezer-nyolcszáz darabot, étkezési túróból há­romezer kilót gyártottak szom­baton. A soron kívüli igényeket is ki tudták elégíteni ezen ter­mékekből. A pécsi Sütőipari Vállalatnál szintén azt a tájé­koztatást kaptuk, hogy elegendő volt a kenyér és a péksütemény, s kenyérből szintén többet ren­deltek a boltok a reális igé­nyeknél. A vállalatnál 1297 má­zsa kenyeret sütöttek, száznegy. venhétezer darab zsemlyét, száz- huszonhatezer kiflit, húszezer nagykiflit, huszonhétezer darab zsemleveknit (szegedi vágott), nagy zsemléből hétezret. Fi­nom pékáruból harmincféle faj­tát készítettek, ezen belül pél­dául tizenhétezer kakaós csigát, ötezer lekváros táskát. A me­gyei Sütőipari Vállalat tizenkét üzemében összesen 200 tonna kenyeret és 500 000 darab pék­süteményt sütöttek, a rendelé­seknek mindenhol eleget tettek, összegezve: zavartalan volt az ellátás, inkább még maradt is eladatlan áru a boltokban, pél­dául a Konzum Áruházban ti­zenöt mázsa kenyér. De ettől eltekintve is, sokat ettünk ezek­ben a napokban. B. A. Az Országos Béketanács meghívására, Hasim Hosszan Akravi államminiszternek, az Iraki Béke és Szolidaritási Ta­nács elnöksége tagjának veze­tésével iraki békedelegáció ér­kezett Budapestre, A delegá­ciót a Ferihegyi repülőtéren Sebestyén Nándorné, az OBT elnöke fogadta. Jelen volt Na., bil al-Janabi, az iraki nagykö­vetség ügyvivője. * Negyvenen vesznek részt a pécsi népművelők továbbkép­zésén, amelyet augusztus 24 — 28-ig tartanak Balatonfenyve- sen, a pécsi II. kerületi úttörő­táborban. Az évenként meg­rendezendő továbbképzés cél­ja. hogy a közművelődés ak­tuális kérdéseit ismertesse a népművelőkkel, segítséget nyújtson a felmerülő feladatok megoldásához. A tanfolyam házigazdája a Pécs városi Ta­nács és a Do-Zso művelődési központ. Előadásokat, vitá­kat. kerekasztal-beszélgetése- ket rendeznek ezen idő alatt. Az előadásokat budapesti és pécsi szakemberek tartják. Foglalkoznak többek között ideológiai kérdésekkel, szo­ciológiái jellegű témákkal, konkrét problémákkal és meg­valósításuk mikéntjével. Zrínyi­emléknapok Szigetvárott Az idei Zrínyi-emléknapok programját fogadta el keddi ülésén a szigetvári tanács vég­rehajtó bizottsága. Zrínyi Mik­lós ifjú zászlótartójának, Jura- nics Lőrincnek egy kései le­származottja 1833-ban alapít­ványt tett Szigetvár védőinek emlékére. Azóta a hősök tisz­teletének szentelik szeptember 7. napját, akkor történt ugyan­is Zrínyinek és katonáinak ha­lált megvető kitörése a romba dőlt várból 1566-ban. Az emléknapok eseményso­rozatában jubileumot tart a várbaráti kör jubileuma. A Ha­zafias Népfront kezdeményezé­sére és támogatásával 1959- ben alakult meg a kör, amely a Szigetvárhoz és o Zrínyiekhez kapcsolódó hagyományok kuta­tását, ápolását tűzte ki célul. Az elmúlt negyedszázad alatt igen eredményesen működött, tagjainak száma, már megha­ladja a nyolcszázötvenet. Az évforduló előestéjén, szeptember 6-án emlékülést tart a várbaráti kör a Szulej- mán szultán dzsámiban, s meg­nyílik az egyesület huszonöt éves történetét bemutató kiál­lítás. Megkoszorúzzák a várvé­dők hősiességét szimbolizáló, híres oroszlán szobrot, valamint Horváth Márk várkapitány és Juranics Lőrinc zászlótartó szobrát. A következő napokban úttörő hadijátékot rendeznek a Zrínyi-várban és környékért. Az Oroszlán étterem történelmi vacsoraestjén a költő Zrínyi Miklós szakácskönyve alapján készült ételeket szolgálnak fel a vendégeknek. Az eseménysorozat szeptem­ber 9-én zárul, amikor katonai tiszteletadással emlékeznek a vórvédő Zrínyi Miklósra és vité­zeire az úgynevezett belső vár­ban. Ez volt a drámai esemény színhelye: innen indultak a'ki­törésre a várvédők a túlerőben levő törökök ellen. A vár sánc­árkában óránként mozsárágyú dörgése emlékeztet a vészter­hes ostromra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents