Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)

1984-08-17 / 226. szám

Dunántúli napló 1984. augusztus 17., péntek a Barangolások Romániában (3.) Víz, víz és egy óriás Xonstanca látképe A Duna-delta sajátos termé­szeti képződmény, csodálatos — (helyenként meseszerű — ví- ziviJág. Európa legnagyobb fo- ilyójo óriási területen bomlik ezernyi apró ággá, alkot ha­talmas, tiszta vizű tavakat. A Duna Tulcea környékén szakad három fő ágra. A for­galmas kikötővárosig feljön­nek még a hatalmas tenger­járó hajók is, amelyek mellett elhaladva úgy érzi az ember, mintha a kis turistahajóknak nem is maradna helyük a vizen. A román turisztikai vállalat, az OJT kényelmesen berendezett, gyorsmozgású hajókat indít a delta bejárására. Ilyen hajón — osztrák, német, angol és svéd turisták társaságában — indultunk útnak mi is. Amíg a nagy hajókkal is jár­ható főágon, a mintegy 70 ki­lométer hosszú Sulinón csorog­tunk a tenger felé, kísérőim a deltáról meséltek. Azt mondták, sokat jártak erre, mivel mind a hárman szenvedélyes halászok. A iDuna-delta pedig valóságos halparadicsom. — Erre az egyetlen út a víz. Ezernyi sziget bújik meg a ná­dasban, s ezek közül néhány lakott. Volt időszak, amikor ki akarták innen telepíteni az embereket, de ők nem mentek. Itt vannak otthon. S valóban, a szigeten apró házikók és mindenütt a jelleg­zetes, felfelé kunkorodó orrú csónakok, száradó halászhálók. Egy kis ágon csónakkal in­dultunk halászni. Barátaim fel­ajánlották, hogy evezzek, bizo­nyára próbáltam már otthon a (Balatonon is. Hát, őszintén megvallva, egy kicsit felsültem az evezős tudományommal! Apró szigetek mellett halad­tunk, s meglepett, hogy mind­egyiken akadt valamilyen há­ziállat. Jobbára sertés, a na- gyobbakon tehenek, birkák, kecskék. — Hogyan kerültek ide^ — Úgy, ahogy mi: csónakon. A vízi emberek tavasszal kivi­szik az állatokat egy-egy szi­getre és ősszel jönnek értük. Vagy akkor, ha éppen szükség van rájuk. A szabadban nőnek az állatok, a víz vigyáz rájuk. * Konstanca: történelmi kikö­tőváros a Fekete-tenger part­ján. A végtelen víz kékje leír­hatatlan látvány, a város kiépí­tett kő- és betonpartját szaka­datlanul, harsogva támadják a hófehér tarajú hullámok. A tenger mélyen alatta van a parti sétánynak, mégis — kísé­rőim szerint — ha úgy isten­igazából kitör a vihar, a hul­lámok elborítják a sétányt is. Számomra azonban nem elsősorban a kétségtelenül szép város és a tenger jelen­tette a fő látványosságot, sok­kal inkább a Kon stancától nem messze tengerbe torkolló Ten- jger—Duna csatorna. Valósá­gos óriás. Pár héttel korábban adták át a forgalomnak. Ez a világ harmadik leghosszabb 'hajózható csatornája. A 64,2 kilométer .hosszú csatorna 400 kilométerrel rövidíti meg a ha- jóutat a tengertől Magyaror­szág, Ausztria, Csehszlovákia és az NSZK felé. A csatorna tengerparti zsi­lipjeit jól látni a mellette át­ívelő hídról. Hatalmas hajókat engedtek le a tengerre és emeltek fel, hogy a kanális vi­zén haladjanak tovább. A zsi­lipek félelmetes méretűek. (Hosszúságuk 310 méter, szé­lességük 25 méter. Olyan szi­vattyúk dolgoztak itt, amelyek egyetlen másodperc alatt 250 köbméter vizet képesek bepum­pálni a zsilipmedencébe. Láttuk, amint éppen egy tengerről felemelt hajó elin­dult felfelé a . csatornán. Csa­tornán? Inkább tekintélyes szé­lességű mesterséges folyón. A csatorna átlagos mélysége 7,5 méter. Uszályok is közlekedhet­nek itt, mégpedig hat olyan uszály köthető össze, amelyek fedélzetén egyenként 3 ezer tonna (300 vagon!) árut lehet szállítani. A tengerjáró hajók­ból az ötezer tonnát vagy ennél kevesebbet vivők rövidíthetik meg útjukat. Győrffy István Újpetre és Vidéke Áfész pályázatot hirdet szerződéses üzemeltetésre 3 ÉV IDŐTARTAMRA 1984. október 1-től 1987. szeptember 30-ig VI. sz. Presszós Italbolt, III. o., Vokány X. sz. Büfé, IV. o., Újpetre IV. sz. Italbolt, IV. o., Peterd Vili. sz. Italbolt, IV. o., Kistótfalu A pályázatok beküldésének határideje 1984. szeptember 15-, Újpetre és Vidéke Áfész, Újpetre, Kossuth L. út 16, A versenytárgyalás ideje: 1984. szeptember 20-án, csütörtökön 9 órakor az áfész központi irodahelyiségében. Érdeklődni lehet ugyanott az áfész főkönyvelőjénél személyesen, vagy telefonon. Telefonszám: 19. NAGYVILÁGBAN A Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek közös gyakorlata A Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén szeptem­ber elején a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek kijelölt csapatai Pajzs- 84 elnevezéssel gyakorlatot haj­tanak végre. A közös hadgya­korlatot a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság nemzetvédel­mi minisztere vezeti. A gyakorlat célja a szövetsé­ges hadseregek törzseinek és csapatainak együttműködésé­vel kapcsolatos feladatok gya­korlása közös harctevékenysé­gek során. A gyakorlaton részt vevő csa­patok létszáma mintegy 60 ezer fő. • ♦ ÚJ-DELHI: Legalább ki­lencven halálos áldozata van egy közép-indiai vonatszeren­csétlenségnek. A vonat kisiklott és nétgy szerelvénye bezuhant egy megáradt csatornába. Az áldozatok többsége belefulladt a vízbe. Amerikai gazdaság Az Egyesült Államok lakos­ságának életszínvonala átlago­san 4 százalékkal emelkedett a legutóbbi négy év folyamán, de meglehetősen egyenetlenül, mivel a tehetősebb rétegek részben a szegényebb sorban élők rovására növelték gaz­dagságukat — állapítja meg a washingtoni Urban Institute pártokon kívüli tudóscsoportjá­nak jelentése. Az elkerülhetetlen kiadások után fennmaradó átlagos jöve­delem az amerikaiak legtehe­tősebb, felső ötödénél 8,7 szá­zalékkal emelkedett, míg a leg­alacsonyabb jövedelemmel rendelkező 20 százalék eseté­ben 7,6 százalékkal csökkent 1980—84 folyamán. A jövede­lem átrendeződés 25 milliárd dollárral növelte a „felső egy­ötöd” bevételeit az alacso­nyabb jövedelmű rétegek rová­sára. Az elemzés megállapítja, hogy az egyenlőtlenség növe­kedésének részben a Reagan elnök által bevezetett adó- csökkentések és az állam szo­ciális kiadásainak lefaragása az oka. ♦ WASHINGTON: Sátorvá­rost emeltek szerdán délután Washingtonban, a Fehér Ház előtt. A Lafayette téren tünte­tők csoportja azért vert sátra­kat, hogy felhívja a figyelmet a megoldatlan lakásproblé­mákra, arra, hogy az Egyesült Államokban sokan hajléktala­nok. Hasonló megmozdulásra már korábban is volt példa. + WIESBADEN: Ismeretlen tettesek szerdán megrongálták az NSZK-beli Wiesbadenban levő amerikai katonai repülő­tér kifutópályájának jelzőbe­rendezéseit. A merénylők el­vágták az elektromos vezetéke­ket, és több jelzőlámpát ösz- szetörtek. A kárt mintegy 30 000 nyugatnémet márkára becsülik. A helyi lapoknak eljuttatott le­velükben az önmagukat anar­chistának nevező tettesek kö­zölték: azért hajtották végre akciójukat, hogy ily módon til­takozzanak a NATO ősszel tar­tandó hadgyakorlatai ellen. Sztrájkba lépett a Pan Ameri­can amerikai légitársaság New York-i központi légipályaudva­rán a földi személyzet. A mun­kabeszüntetés következtében a társasáq törölni kényszerült több járatát. + PEKING: India és Kina Pekingben kereskedelmi meg­állapodást írt alá a két ország közötti áruforgalom jelentős fejlesztéséről és a legnagyobb kedvezmény elvének egymás­sal szembeni alkalmazásáról — jelentette az Új Kina hír- ügynökség. A világ két legné­pesebb országának kétoldalú kereskedelmi forgalma a meg­állapodás eredményeképpen öt éven belül elérheti az évi 1 milliárd dollárt. + BELGRAD: Szerdán este elutazott Belgrádból William Hayden ausztráliai külügymi­niszter, aki több napos hivata­los látogatása folyamán jugo­szláv partnerével, Raif Dizda- reviccsel a kétoldalú kapcsola­tokról, mindenekelőtt a gazda­sági együttműködés fejlesztésé­nek lehetőségeiről és nemzet­közi kérdésekről tárgyalt. Hay- dent fogadta Veszelin Gyura- novics, a jugoszláv államelnök­ség elnöke is. + BRASILIA: ötnapos hiva­talos. brazíliai látogatásának végén Vu Hszüe-csien kínai külügyminiszter és vendéglátó­ja, Ramiro Sáráivá Gierreiro külügyminiszter szerdán aláírta azt a két megállapodást, amely egyfelől a nukleáris energia technológiai cseréjét és békés célú felhasználását, másfelől új konzulátusok megnyitását irányozza elő. At okmányok aláírására a kínai—brazil dip­lomáciai kapcsolatok létrejöt­tének 10. évfordulóján került sor. Jugoszláv árak A jugoszláv Szövetségi Ár­ügyi Közösség Tanácsának Belgrádban tartott ülésén be­jelentették, hogy szeptember elsejétől változtatások lépnek életbe az árak képzésében. Eszerint az árak mintegy 55 százaléka szabadon, a piaci feltételek szerint alakul, s az áremeléssel nem harminc, ha­nem csak nyolc napot kell vár­ni az illetékes árhivatalnál tett bejelentés után. Az árügyi kö­zösségeknek azonban továbbra is jogukban áll, hogy közbe­lépjenek, ha a drágulástól szá­mított egy hónapon belül bár­mely termék esetében úgy íté­lik meg, hogy az új ár túllépte a meqállaDÍto't keretet. Az árak fennmaradó 45 százaléká­nak egy részét ezentúl is a szö­vetségi kormány állapítja meg, illetve a termelők és a fogyasz­tók közötti úgynevezett önigaz­gatási megállapodás alapján alakítják ki. A változtatásokkal a Nemzet­közi ValutaalapDal kötött meg­állapodásnak tesznek eleqet, a kérdésben a végső döntést Dedig a szövetségi kormány hozza majd meg. Az ülésen az árak idei ala­kulásával foglalkozva első íz­ben szögezték le. hogy az inf­lációt nem sikerül a tervezett keretek között tartani, s mér­téke meg fogja haladni a ta­valyi 58 5 százalékot az eddigi negatív jugoszláv rekordot. Szovjet külkereskedelem Az év első felében 1983. azonos időszakához képest 7,1 százalékkal nőtt a Szovjetunió külkereskedelmi forgalma, s elérte a 69,1 milliárd rubelt. Ebből az export értéke 35,9 milliárd, az importé pedig 33,2 milliárd rubel volt. A Szovjetunió jelenleg a vi­lág 144 országával tart fenn külkereskedelmi kapcsolatokat. Kereskedelmi forgalmának 58,9 százaléka a szocialista, 28,9 százaléka a fejlett tőkés, 12,2 százaléka pedig a fejlődő or­szágokra jut. A legjelentősebb külkereske­delmi partnerek a KGST tag­országai. A velük folytatott árucsereforgalom értéke 1984. első félévében 11,9 százalék­kal volt nagyobb, mint a múlt év azonos időszakában. Ma­gyarország jelenleg az NDK, Csehszlovákia. Bulgária, Len- gyelorszáq és !Kuba után a ha­todik helyet foqlalja el 4 308,1 millió rubeles összértékkel a KGST kereskedelmi partnerek sorában. A nem KGST-tag szo­cialista országok közül a Szov­jetunió a legnagyobb kereske­delmi forgalmat. 2 655 millió rubel összértékben Jugoszláviá­val folytatta. Tovább növeke­dett, s 394 millió rubeles érté­ket ért el a Kínai Népköztár­sasággal fenntartott kereske­delem. + SIMSBURY (Egyesült Álla­mok): Három ember mégha ft szerdán az egyesült államok­beli Connecticut Simsbury vá­rosában levő robbanószergyár­ban. Az üzemben robbanás tör­tént, majd tűz ütött ki. A pusz­tító tűzvész nyomán valóságos méregfelhő ült a kisváros fölé, s a hatóságoknak ki kellett költöztetni az ott lakó, mintegy 20 000 embert. Egyelőre nem tudni, hogy mi okozta a rob­banást. + VARSÓ: Háromévi szünet után ismét megrendezik a ten­gerparti üdülőhelyen, Sopot- ban a táncdalénekesek és együttesek nemzetközi feszti­válját. A csütörtökön kezdődő sopoti fesztiválon két díjat ad­nak majd át: az egyiket a nemzetközi versenyen induló 28 résztvevő közül a legjobb­nak, a másik díjat pedig len­gyel énekesnek vagy zenekar­nak. Díszvendégként fellép Charles Aznavour is. Támogatás a szénbányászat műszaki-gazdasági fejlődéséhez A szénbányászat munkájáról és gondjairól, a műszaki-gaz­dasági fejlesztésére tett erőfe­szítésekről, valamint az előre­lépés további tennivalóit meg­jelölő határozatairól tájékoz­tatta az Állami Tervbizottság a kormányt, amely ezeket az in­tézkedéseket jóváhagyólag tu­domásul vette. A tájékoztatóból kitűnt, hogy az utóbbi években oz ország szénigényeit lényegében meny- nyiségben és minőségben is maradéktalanul kielégítették a bányászok, ám fokozódó ne­hézségekkel kellett megküzde­niük. A feltárt új munkahe­lyekkel — amelyek a kimerü- lőket hivatottak pótolni — növekedtek a földalatti szállí­tási távolságok, hosszabbodtak a szellőző vágatok, több a kar­bantartási munka, de a ját­szó m csökkent. Ezért meglevő gépeiket és a munkaerőt a korábbi 82 helyett 66 nagyobb frontfejtésén koncentrálták, tizeken a munkahelyeiken a műszakonkénti széntermelést az átlagos 6,723-ról 8,298 ton­nára növelték, s hasonló arány­ban émelték a gépesített szén. elővájások teljesítményét is. Ugyanakkor az ország szénigé­nyei szükségessé tették, hogy a bányászok sokszor munkaszü­neti napon is dolgozzanak: az utóbbi két esztendőben évente több mint egymillió tonna sze­net a szabadnapjukon végzett munkával küldtek a felszínre. Korábban már történtek átfogó intézkedések a munkaerőhely­zet stabilizálására, de ezek csupán mérsékelték a létszám csökkenésének ütemét, a gon­dokat nem szüntették meg. A munkaerő összetétele is kedve­zőtlenül alakult, csökkent a föld alatti munkahelyeken dol­gozók aránya, a vájárok átla­gos életkora pedig növekedett. A munkaerőhiány a vágathaj­tási, bányafenntartási munká­kat is akadályozza. Ezért to­vábbi intézkedések váltak szük­ségessé a munkaerőhelyzet és ezzel összefüggésben a kere­seti lehetőséaök javítására, a szénbányászat műszaki-gazda­sági fejlődésének jobb meg­alapozására, A szénbányászat terve az idén és a jövő évben is a ta­valyinál majdnem háromszáz­ezer tonnával* több, összesen 25,5 millió tonna szén, s ugyancsak a korábbinál na­gyobb mennyiségű brikett — 1,55. illetve 1,74 millió topna — termelését írja elő. Ám az ehhez szükséges beruházási, gépbeszerzési és más fejlesz­tési költségeket a vállalatok erőforrásaikból már nem tud- já'k fedezni. Ezért anyagi esz­közeik kiegészítésére központi támogatást és bérpreferenciát is kaotak, hogy maradéktala­nul kihasználhassák a szén- és brikett-termelés növelésének le­hetőségeit. A szénbányászat — és ezzel együtt a feltárásokat véqző Bányászati Aknamélyítő Vállalat is — az idén 350 mil­lió forint értékű költségvetési jottatásban részesül, jövőre to­vábbi 250 millió forint össze­gig terjedő géprendelés fel­adására kap fedezetet. A Mány I. Bányaüzem épí­tőinek lehetővé tették, hogy az év második felében is nagy erőkkel folytathassák a mun­kát. így az előirányzott 740 he­lyett 970 millió forint értékű fejlesztést végezhessenek el, amely a jövő évre 172 ezer tonna szén kitermelését ala­pozza meg, Az idei és a jövő évi ter­melési célok elérését és a bá­nyák munkaerő-megtartási gondjainak enyhítését segítve az Állami Tervbizottság hozzá­járult ahhoz, hogy a szénbá­nya vállalatok — teljesítmé­nyükkel arányosan — akárcsak tavaly, az idén is 49,2 millió forint összegű bérpreferenciá­ban részesüljenek. Ezen kívül a múlt évinél nagyobb brikett­termelésért a növekedés után tonnánként 120, a tavalyiét több vágathajtásért pedig mé­terenként 3200 forint bérpre­ferenciát számolhatnak el. A bányászlakásépítési akció elő­mozdítására az Állami Tervbi­zottság lehetővé tette, hogy a jövő évben százezer forint ér­tékű állami támogatást kapja­nak azok a bányászcsaládok is, amelyek az akció célcsopor­tos tanácsi bérlakásai helyett saját erőből építenek otthont, családi házat. Fontosnak tart­ja a Tervbizottság, hogy a bá­nyavállalatok a jövőben bér- fejlesztési tevékenységükben naayobb gondot fordítsanak a föld alatti, dolgozók — különö­sen a váiárok és a közvetlen termelésirányítók — átlagosnál lényegesen jobb kereseti lehe­tőségeinek megteremtésére, s ehhez kéri a szakszervezeti tes­tületek támogatását 's.

Next

/
Thumbnails
Contents