Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)
1984-08-14 / 223. szám
1984. augusztus 14., kedd Dunántúlt napló 3 Mii terveztünk? Mi valósul meg Meliorációt - nagyobb hatékonysággal! Előtérbe került a térségI ehr Takarékosságot, jobb minőséget! Vízelvezetés és visszapótlás együttI Mikroszámítógép önerőből Halász Péter egy saját fejlesztésű és gyártású számitágéppel Számítógépes gmk T ermékkifejlesztést is vállal az Unidat A köztudatban úgy él, hogy hazánk földjei kitűnőek. Sokakat ezért talán meglep, hogy a 8,6 millió hektár mezőgazdasági területből 4,7 millió hektáron valamilyen káros talajtulajdonság szab gátat a magasabb hozamoknak. A Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felmérése szerint a kedvezőtlen termőhelyi adottságok megszüntetésére — 1982. évi árakon számolva — 92,4 milliárd forint értékű társulati és üzemi meliorációt kellene végrehajtani. Ebből a VI. ötéves tervben 10—11 milliárd forint értékű beruházás indokolt. 1. Az előző ötéves terv ideje alatt is sokat költöttünk a talajokat rendbe hozó vízrendezésre, kémiai talajjavításra,, azonban nem igazán hatékonyan. A beruházások elaprózotton, sok helyen folytak a komplexitás igénye nélkül. A területi széttagoltság miatt szinte lehetetlen volt a különböző szintű vízelvezető művek fejlesztésének összehangolása. A VI. ötéves terv már azon a hosszú távú koncepción alapult. amelyet a MÉM dolgozói készítettek. Ennek megfelelően: a meliorációs feladatok döntően a térségi melioráció kereteiben valósulnak meg. A 12 megyét érintő 16 térségben 501 000 hektár, térségen kívül pedig 230 000 hektár termelési biztonságának megteremtését tűzte ki célul a mezőgazdasági tárca. A terv megvalósításai érdekében számos intézkedés született. Kötelezővé tették a térségi tanulmányterveket — ezzel biztosítva a megyei és térségi programok összhangját. A tervezést, lebonyolítást és kivitelezést fővállalkozói rendszerben jelölték meg. Olyan nagy vállalatok kaptak fővállalkozói megbízást, amelyek képesek összefogni egy-egy térséa tervezési, kivitelezési munkáit. Jelentősen fejlődtek a kivitelezés technikai feltételei. A nagy teljesítményű talajcsőfektető gépek száma két év alatt megduplázódott. Két modern csőgyártó gépet importáltunk — megteremtve ezzel a hazai csőgyártás feltételeit. Nagy lépéseket tettünk a műtárgyak tipizálására, így olcsóbb előállítására. 2. A VI. ötéves terv idejére tervezett intézkedések mégsem hozták meg a várt eredményt. Az ország közismerten nehéz gazdasági helyzete miatt ugyanis nem sikerült tartani a> tervindításkor érvényes támogatási rendszert: tíz százalékkal csökkenteni kellett a pénzügyi keretet. Ennek tudható be, hogy a tervciklus végén (tehát a jövő év végén is) 10—15 százalékos lemaradással kell számolnunk. A múlt év végéig a térségekben 181 000 hektár talaját hozták rendbe, s ez 20—25 százalékkal kevesebb a tervezettnél. A térségen kívüli melioráció 151 000 hektáros nagysága viszont túlteljesítést mutat. Mi okozta a tervtől való eltérést? Egyik oka a már említett kisebb pénzügyi keret. Másik jelentős tényező a földmunkáknál és a bérezésnél bekövetkezett 28—32 százalékos áremelkedés. A térségen kívüli területek nagyobb ütemű rendbehozása csak a térségi rovására történhetett, így sok helyen törést szenvedett a komplexitás elve. Az okok közé sorolható egy kevésbé káros tény: sokan inkább kisebb területet, de korszerűbb technikai megoldással rendeztek be. Ha nem is mennyiségileg, de legalább a minőséget, a korszerűséget tekintve tettünk nagy lépéseket a meliorációban. Az elmúlt három évben így is 15 év lemaradását hoztuk be, felzárkóztunk a fejlett nyugati országok szintjéhez. Summázva: 1983 végéig mintegy 330 000 hektár meliorációval rendbehozott, immár biztonságosan termő talajjal gazdagodtunk. A szakemberek többsége szerint a közeli és távolabbi jövő feladatainak meghatározásakor elég a MÉM által készített „hosszú távú meliorációs koncepciódra támaszkodni, amely eddig helyesnejr bizonyult. Vagyis: tovább kell erősíteni a térségi komplex melioráció elvét és gyakorlatát. Részaránya — a teljes meliorációs programon belül — 87—90 százalékban tűnik célszerűnek. Ezt szolgálja közvetve, hogy a térségen kívüli munkák esetében is elsősorban azoknak az üzemeknek javasolnak állami támogatást, ahol vállalják, hogy a komplexitáshoz szükséges, de anyagilag nem támogatott munkákat 's el- végzik saját erőből. Keresni kell a meliorációban is az anyag- és energiatakarékos megoldásokat! Ilyen a túlzott mértékű tereprendezések visszaszorítása, a tipizált, ám sok anyagot tartalmazó műtárgyak ésszerűbb megtervezése, a talajcsövek éppen szükséges szóróanyaggal való felszerelése. Az említett áremelkedések miatt csökkentek a tervezői, kivitelezői megrendelések, túlkínálat jelentkezett a vállalatok között. Ez hozzájárul a beruházóért való versengéshez, a versenytárgyalások mind tartalmasabbá válásához, közvetve a minőség javulásához. Újdonság, hogy a MÉM az öntözést a komplex melioráció részeként kezeli. Ezért támogatja olyan talajcsőhálózatok kialakítását, amelyek a káros vizek elvezetése mellett azt is lehetővé teszik, hogy rajtuk keresztül visszapótolják a találókból hiányzó vizet. (Természetesen ott, ahol a talajminőség és a víz sótartalma miatt nem kell káros következményekkel számolni.) A megyei irányító szervek feladata, hogy kísérjék figyelemmel a meliorációs létesítmények karbantartását, szintjének megőrzését. A kötelező meliorációs fenntartási alap megszüntetésével nőtt az üzemek önállósága, de annak a veszélye is, hogy a fenntartáshoz szükséges pénzt máshol használják fel. A VII. ötéves tervi programot már készítik az illetékesek: a mezőgazdasági tárca a VI. ötéves tervinél is nagyobb összegeket kíván komplex meliorációra fordítani. M. Szabó Zsuzsa Fehér holló ez ebben a profilban, de az Unidat önálló számítógéptechnikai gazdasági munkaközösség terméket, illetve részegységet is állít elő. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola villamosmérnökei mikroprocesszoros berendezéseket terveznek, azok prototípusait készítik el és „mellékesben” alkalmazói programokat szerkesztenek.- A termékgyártáshoz a megrendelő teremti elő az alapanyagokat, az alkatrészeket, mi erre egyedül képtelenek lennénk. Fő profilunk a tervezés — mondja Halász Péter. — Személyenként legalább egy évtizedet töltöttünk a számítógépes szakmában. Dolgoztunk a Videoton Fejlesztési Intézetben, a Műszeripari Kutató Intézetben, valamint az Országos Számítógéptechnikai Vállalatnál. Pár ezer forinttal társultunk, de nem ez volt a legfontosabb. A szellemi tőke mindennél többet számít. A Barcsi Unitech Ipari Szövetkezettel és a Personal Gazdasági Társulással számítógép- gyártásban tartós kapcsolat alakult ki. A fenti cégek megrendelésére az Aircomp számítógép részegységeit kitűnő minőségben produkálja a pécsi Unidat. A termékkifejlesztésben továbbléphetnek, amennyiben a Baranya megyei Villgép Ipari Szövetkezettel és az ahhoz társult önálló Univill gazdasági munkaközösséggel szövetkezve sikeresen legyártják a mikroprocesszoros felvonóvezérlő első 50 darabját. A szövetkezet és a Pécsi Műszaki Főiskola újdonságától nagyon sokat várnak. A tét nagy és vele együtt az árbevétel sem lebecsülendő. Zákány László szerint sokat számított az is, hogy alkalmi, gyors munkákat is vállalnak, így például a MÉV-nek mag- netofonos adatrögzítő berendezést szállítottak. A Baranyo megyei Vízmű Vállalat felkérésére sikeresen kapcsolták össze a kútadat-rögzítőt egy számítógéppel. Vagy a Pécsi Vízműnél a csatornák szintezését könnyítő eszközt zavartalanul illesztették össze egy kompjuterrel. Ezenkívül a Pécsi Épfu üzemanyagkút-adatrögzi- tőjét, ami ugyancsak önerős műszaki újdonság, Barcson beállították és bemérték. A legnagyobb jártasságra épp az összekapcsolásokban tettek szert. Mindez lehetőséget kínált az önerős termékelöállításhoz. Komplett mikroszámítógépet hoztak létre, amelynek a kereskedelmi irányára várhatóan 100—200 000 forint. Ebből üzleti siker akkor születhet, ha sorozatgyártóra találnak. A gmk- ból már hárman dolgoznak ezzel a géppel. A kis közösség tagjai munkaidejükön túl naponta 4-5 órát dolgoznak. Csuti János---------------------------------------------A mohácsi Vízgazdálkodási Társulás szakemberei a fekedi völgyben végeznek meliorációs munkálatokat. A Szigetvári Cipőgyár tűzödéjében A Szigetvári Cipőgyár bedolgozói Együttműködés somogyi és baranyai tsz-ekkel Felsőrészek a rosenheimi Gabor cipőgyárnak Az 1300 fős Szigetvári Cipőgyár főként a tüződei munka maradéktalan teljesítése végett mind jobban támaszkodik a bedolgozókra. Szigetváron (valamint a szentlőrinci és a nemrég létesült barcsi gyáregységben csaknem négyszázan) vannak a tüződések, de nem győzik a feladatok ellátását. A piac egyre erőteljesebben az igényesebb, a sok kézi munkával készült portékákat igényli. A felsőrészkészítés növekvő arányt jelent a gyár termelésében. — Sose volt ennyi tsz-es melléküzemággal kapcsolatunk, mint az elmúlt 2-3 évben- mondja Kovács István főmérnök, igazgatóhelyettes. - Elsőként a somogyi gazdaságok, így Görgeteg, Lakácsa és Nágocs reagáltak, most már a baranyaiak, például Somberek, Szentlászló követik a példájukat. Válogathatunk, miközben friss és biztos munkaerőhöz juthatunk, amire nincs lehetőség Szigetváron és közvetlen szomszédságában. Nyártól már kapcsolatban vagyunk a mer- nyei tsz-szel, év végén pedig belép Szentlászló, legalább 110—120 dolgozóval. Ezzel elegendő lesz a bedolgozói létszám és a több mint 300 fős bedolgozó munkásállomány évente csaknem 300 000 pái felsőrészt állít elő, felsőrészgyártásunk egyötödét. Az önállósulás előtt csak egy bakonyi tsz-szel kooperált a gyár. A nagy távolság hátrányosnak bizonyult. így távoli -helyekkel már nem kezdeményez együttműködést és következetesebben számonkéri, ellenőrzi partnerei teljesítését. Amennyiben a kisüzem nem kap elég megrendelést Szigetvárról, a szerződés lehetőséget ad arra, hogy más cégnek dolgozhasson. Érthető a többfelé történő munkavégzés, hisz a felsőrész hazai viszonylatban tartós hiánycikk. Maga a gyár is gondolt erre, amikor nemcsak saját felhasználásra állíttat elő felsőrészeket. Evégett az NSZK-beli rosenheimi központú Gabor cipőgyárnak már termelnek is. Persze, ennek igen fontos feltétele, hogy a tsz-es kisüzemek kiváló minőséget produkáljanak. A bedolgozók felsőrészei növekvő arányban megfelelnek az exportpiacon is. A felsőrész-előállítás nagy arányú vidékre telepítése után még korántsem elégedett a szigetvári gyárvezetés. A februártól két műszakban termelő barcsi új gyáregységben további, csaknem 25 milliós beruházás vette kezdetét. A mostani kétmillióért kialakított telephelyen, a volt Tüzép-raktárban 60-an állítanak elő cipő-felsőrészt. Jövő nyártól csaknem százra nő a létszám és a létesítmény területe 1200 négyzet- méter lesz. Most 200 négyzet- méter. A barcsi új gyáregység a felsőrészgyártás egyik tekintélyes bázisa lesz. Csuti J.
