Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)

1984-08-13 / 222. szám

Ha drágább, miért olcsóbb ? Poroton falazóanyag Bátaszékről Tájba illő tetőcserepek Jogos reklamációk Törekvések a hibamentes technológiára A vázszerkezet, vázkerámio korszerű téglapiari termék. Fa­lazóanyag. Térfogata a hagyo­mányos téglának a többszörö­se, súlyra viszont jóval köny- nyebb. Belsejét vékony bordák törik át. (Vázszerkezet). Gyár­tási technológiáját 1973-ban vettük ót az olaszoktól, amikor a Bátaszéken fölépült cserép- és vázkerámia gyár termelni kezdett. A szemre is tekintélyes kiter­jedésű gyár az állomáson túl, a nagyközség szélén terül el. Itt találkoztam Kiss Róberttel, a Téglaipari Vállalat főmérnö­kével. A Bátqszéki Cserép- és Váz­kerámia Gyár az idei évben 90 millió egység darabot termel. Ennek mintegy 15—16 százalé­ka cserép, illetve födémbeté­tes test, a többi az ún. poro- ton-készítmény, egy svéd li- cenc alapján. (Porózus, könnyű falazóanyag, amely tizenegy­szer nagyobb a hagyományos téglánál.) Hasonló modern téglaipari gyárunk több is van, például Békéscsabán, Solymáron, Me­zőtúron, Sopronban. Legna­gyobb kapacitású azonban ma is a bátaszéki, amelyet újab­ban is többször korszerűsítettek. Tavaly szómítóqép-vezérlésű au­tomatikus kemencekocsi-rokó gépet és zsugorfóliás csoma- qolót állítottak a termelésbe, így a termékek emberi kéz érintése nélkül jutnak el a szál- lítóiárművekia. A tüzelőolajról aedig átálltak a gázenergiára. Ez a 100 milliós beruházás vár­hatóan 2—2,5 év alatt térül meg. A magánerős építkezések föl- qyorsulása miatt növelik terme­lésüket. A legnagyobb érdeklő­dés a poroton és színescseréo- készítmények iránt mutatkozik. Az előbbiből 5—6, utóbbiból 30 százalékkal gyártanak többet a tervezettnél. A megnövekedett igényeket jelzi az is, hoqy a tervezők sok helyen ma már ezekben a ter­mékekben gondolkoznak. Bizo­nyos tnieavséaeken pedia o ren­delkezések mea is szabják ezt. Például Göcsejben vagy Sop­ron vidékén az építési hatósáa elöiria, hogy tetőfedésre csak piros szinescserepet szabad fel­használni; pala vagy más tető- fedőanyaq alkalmazása tilos. E rendelkezések a tájvédelem, a táirendezés törekvéseit szolgál­ják. Színes cserepet egyébként a piros mellett sötétbarna és szalmasárqa, azaz „natúr" szí­neiben is előállítanak Bátaszé­ken. A vázszerkezetes falazóanya­gok, színescserepek kétségtele­nül drágábbak a hagyományos kistéglónál. Azonban fal-köb­méterben összevetve a poroton- falazat több szempontból is ol­csóbbnak tűnik. (Nagyobb tér­fogatú, gyorsabb a falazás; s a 30 cm-es falazat szabványos hőszigetelése 15—20 százalékos fűtőenergia megtakarítását te­szi lehetővé hosszú távon.) Májusban, Az év lakóházá­ról megjelent írásunkban a bó- lyi építtetőnek jó néhány kifo­gása akadt. Idézem: „A báta­széki poroton tégla nem volt derékszögbe vágva; a méret­beli eltérések miatt a falazás bizony nem ment úgy, mint a karikacsapás. A mázas cserép színében nem volt egyforma, s alakjában nem egyenes, hanem íves volt. Ami fölkerült a tető­re, úgy kellett összeválogatni, igaz, II. osztályúként kap­tuk . . .” önök hogyan látják ezt? — érdeklődtem: — Termékeinket mintegy 5— 6000 vevő használja fel. Cse­répanyagban 2, falazóanyag­ban 1,5 százalékuktól érkezik reklamáció. Ezeket a helyszí­nen azonnal rendezzük. A bó- lyi esetben az automatika hi­bájából a poroton vágása két­ségtelenül nem volt megfelelő. Azóta új automatát vásárol­tunk, ez már meqbizhatóan működik. A cserépnél új festé­si módszert dolgozunk ki. Ez­zel tovább szeretnénk javítani a színezés minőségét. Ha be­fejeződik, cserépelőállításunk vetekszik bármelyik nyugati gyár technológiájával — vála­szolta a főmérnök. Wallinger Endre Épp egy betegtől távozott, amikor rosszul lett. Beült a ko­csijába s mivel közel volt, a rendelőhöz hajtott. Másra nem Nagykövet a kórusban A pesti közönség nem tudta De mit szóltak hozzá Kanadában? Néhány hete szokatlan dol­got hallottam: a budapesti Hiltonban tartott kamaraope- ra-előadás egyik szereplője — Kanada magyarországi nagy­követe volt. Nem mindennapi dolog, hogy egy nagykövet nyilvános szereplésen föllép­jen, éppen ezért elhatároztuk, megpróbálunk beszélni vele, mi az ő véleménye erről. Theodore Arcand úr rendkí­vül készséges volt, s amikor fölvette a telefont, semmi pro­tokoll, semmi húzódozás, ne­vetve közölte: — Ó, persze, csak kérdez­zen, tényleg én voltam az. — Mi volt oz est műsora? — Egy kevéssé ismert kama- raoperát adtunk elő. szerzője Piccinni — nem elírás, nem Pucciniről van szó! —, címe: Az igazi örökös. — Hogyan került ön a kó­rusba? — Az előadás rendezője, Bosán Daisy volt olyan kedves és meghívott, ennek köszön­hetem a szereplést. Egyébként hivatalosan nem vagyok tagja semmilyen kórusnak. — Milyen nyelven énekel, tek? — Magyarul. — A kórusban énekelt, vagy talán egy főszerepet? — Egek. még csak az kel­lett volna; egyszerű kórustag voltam és mondhatom, cso­dálatos élvezet, nagyszerű szó­rakozás volt. — Tudta a közönség, hogy ön is a szereplők között van? — Nem, csak egy-két em­ber, — ön korábban a hazájá­ban zenét tanult? — Nem. nem, de az egye­temi kórusban énekeltem, s innen a kapcsolatom a zené­vel. Még az sem igaz, hogy ez nekem hobbim. Egyszerűen csak szeretek énekelni, de saj­nos mostanában nem gyakoro­lok. — Kanadában mit szólnak ahhoz, hogy ön mint nagykö­vet föllép egy kórusban? — Szerintem nagyon boldo­gok, ugyanis úgy látják, hogy ily módon még jobb kapcso­latokat lehet teremteni az or­szágok, az emberek között, s elsősorban a kulturális kap­csolatoknak kedvez az ilyesmi. Jobban megismerem a magyar zenei életet, a művészeket, szóval szerintem sok előnye van. nekem pedig örömet je­lentett. — Tud-e ön arról, hogy más diplomata is énekel kó­rusban? — Lehet, hogy előfordult már, de nem tudnék most egyetlen példát sem monda­ni, viszont szerintem kellene; igen sok embert ismerek a diplomáciai szolgálatban, akik remekül zongoráznak vagy más hangszeren játszanak, jól éne. kelnek, kár lenne, ha nem gyakorolnák. — Mikor lesz lehetőségünk önt viszontlátni egy előadá­son? — Sajnos, azt nem tudom, de nagyon remélem, hogy lesz még módom énekelni, olyany- nyira élveztem. Dücső Csilla Indul 1986-ban Két év múlva hangzik fel először az éterben: Rádió Sze­ged! — A Tisza partján, a Szegedi Nemzeti Színház kö­zelében már megkezdődött a munka: egy középületet na­gyon igényesen alakítanak át, korszerű technikával rendez­nek be. De pontosan mit jelent majd ez az adó? Pásztor László, a Magyar Rádió Kör­zeti és Nemzetiségi Adások Főszerkesztőségének vezetője elmondta: — Az eddigi három helyett néhány év múlva öt nagykör­zeti rádió műsorát foghatják a hallgatók. A pécsi, győri és miskolci mellett ugyani« meg­kezdi majd adását a szegedi és a debreceni is. Szegedről Bács-Kiskun, Csongrád, Békés és Szolnok megye területére sugározzák a műsort. Szolno­kon ugyanis a rádió megyei­városi adóvá alakul át. Hason­ló adó lesz a nyíregyházi is, Szabolcs megye és székhelye számára. A debreceni körzeti állomás 1987 után indul, a szegedi viszont már 1986 ele­jén, ha pedig valamilyen épí­tészeti-műszaki akadály közF bejön, akkor 1986 végén. így a hallgatók néhány év múlva az ország egész területén a három központi adás mellett a körzeti adást is foghatják. Sőt, bizonyos területeken két nagykörzeti adó is sugároz, például Baja és környékére a szegedi is, s a pécsi is. Szege­den pedig nemzetiségi adást is tervezünk, hiszen a Magyaror­szágon élő szlovák és román nemzetiség zöme e stúdió kör­zetében lakik. F. D. Javult az ivóvíz minősége Barcson, üzembe helyezték a nagyatádi víztornyot Nem szomjazik Somogy Jövőre Marcaliba is eljut a karsztvíz Új törpevízművek épülnek A kánikulai hullámok nem okoztak különösebb gondot, de azért Horváth Tivadar, a So­mogy megyei Vízmű Vállalat igazgatója mégis csak meg­könnyebbülten nyugtázza: mö­göttük van a csúcsfogyasztási időszak. És kedvező a nyár mér­lege is, már ami a vízfogyasz­tást illeti. Somogy az idei nyá­ron nem szomjazott, sehol nem kellett vízkorlátozást elrendelni, mindenki mindenütt hozzájut­hatott az igénye szerint a csa­pokból folyó ivóvízhez. Mindez persze a fogyasztó­nak talán fel sem tűnt, hiszen a víz értékét csak akkor méltá­nyolják, ha a csap hörgő han­got adva jelzi: nincs. Hogy ez nem következett be, amögött rengeteg munka húzódik meg — mondja Horváth Tivadar —, hiszen a működési területünkön (a balatoni üdülőövezetet ki­véve egész Somogy területén) mintegy 270 kutunk működik, kiszolgálva a városok és 84 köz­ségi törpevízmű fogyasztóit. A siker kulcsa a felkészülés. Kezdődött ez a kutak feljavítá­sával. A csökkenő hozamú ku­taknál már tavaly is alkalmaz­ták a vegyszeres tisztítást. Ugyanezt az idén megismétel­ték. Esetenként 60—70 száza­lékos hozamnövekedést is sike­rült a segítségével egy-egy kút- nál elérni. Jórészt ennek kö­szönhetően Kaposváron nem okozott fennakadást, hogy a fonyódi vízkivételi mű még nem juttatott a Balaton vizéből a városnak. A jó állapotba hozott kutak és a regionális rendszer napi 5000 köbméter vize fedez­te az igényeket. A zökkenőmen­tes ellátásához hozzájárult a jól szervezett készenléti ügyelet is, amely a csúcsidényben megerő­sített szolgálatot tartott és az adódó zavarokat (szivattyúhiba stb.) órákon belül el tudta há­rítani. A barcsiak és a nagyatádi­ak különösen elégedettek lehet­nek az idei nyárral. Hiszen Bar­cson elkészült a víztisztítómű, és most már nem a korábban megszokott vasas víz folyik a csapokból. Nagyatádon pedig a tanács és Vízmű Vállalat kö­zös erőfeszítésével elkészült az új 1500 köbméteres víztorony, ami a víznyomást teszi egyen­letesebbé, elsősorban a szapo­rodó többemeletes lakóházak­ban élők ellátását javítva. Az új városok vízellátása nem kevés gondot jelent, mivel a korábbi törpevízműves rendsze­reket kell városi színvonalra emelni. Marcali vízgondjait például . 1985-ben oldja majd Az idén üzembe helyezett nagyatádi 1500 köbméteres víztorony meg a regionális rendszer le­ágazása. Akkor majd ott is karsztvizet kapnak a fogyasztók o jelenlegi vasas víz helyett. Természetesen Kaposvár sem marad ki a fejlesztésből. Már az idén is 15 millió forintot köl­töttek a hálózat zónásítására, ami majd a nyomásviszonyokat javítja a megyeszékhelyen. A községekben pedig bővül a tör- pevízmű-ellátottság. Jelenleg Csököly és Jákó vízműve épül, még az idén megkezdik és jö­vőre befejezik a magyaratádi kisvízmű építését is. Somogyot tehát nem fenyegeti o szomja­zó s. Kurucz Pál Kitüntetési ünnepség helyett intenzív osztály flz orvos, a betegágyon is orvos emlékszik. Később mesélték el neki, hogy mentővel vitték át a kórházba, az intenzív osz­tályra. A diagnózis: szívkoszo- rú-érgörcs. * Dr. Legény/ Jenő 26 évvel ezelőtt kezdte az orvosi hiva­tást Mohácson. Fül-orr-gége és általános szakorvos. Körzeti or­vosként 1963 óta dolkozik a Duna menti városban. A kör­zetéhez több mint 3200 beteg tartozik. Többségben idős em­berek. Néhány év óta pedig egy fiatal tudományág, az oxy- ológia felé fordult az érdeklő­dése. — Édesapám deréktáji pa­naszokkal feküdt kórházban — emlékezik. — Délelőtt még egész jól volt, óm délután hir­telen rosszra fordult az állapo­ta. Ott voltam az ágya mellett, amikor beállt nála a klinikai halál. Szájból szájba lélegez­tetéssel, szívmasszázzsal újra­élesztettem. Másfél napot még élt... A véletlen úgy hozta, hogy környezetében többször talál­kozott a klinikai halállal, s ő épp ott volt, arra járt... Ilyenkor rövid az idő. Legfel­jebb 4—5 percnyi oxigénhiány az, amit az agy súlyosabb ká­rosodás nélkül el tud viselni. — Szombathelyen a társas táncversenyen rosszul lett eqy fiatal nő — meséli. — Kivitték, utána mentem. A ruhatári pult­ra fektették, a szíve már nem dobogott. Sikerült visszahoz­nom az életbe, s a mentők előbb a szombathelyi kórház­ba, majd Budapestre a szívse­bészeti klinikára vitték. Később Kudász professzor megírta, hogy a fiatal nő mellkasába nukleáris pacemakert ültettek, s azóta jól van. Tudomásom szerint ő volt az első, aki ilyen korszerű pacemakert kapott. Erre az esetre úgy emlékszem mint az első gyermekre, akit méq medikus koromban viágra segítettem. A neve: Fekete Jenő. Az emlékezetes eset óta sok minden történt. Tudományos munkák, újítások, közéleti fel­adatok s mindennapos gyó­gyító munkájának kilométer­kövei. s mellette az oxyológia. De álljon a legutolsó, a leg­frissebb eset. Most, amikor egy-két héttel ezelőtt a mohá­csi kórház intenzív osztályán feküdt, ágyszomszédja volt egy infarktuson átesett beteg. Dél­utánra járt az idő, beszélget­tek. Egyszer csak azt mondja a szomszédja, hogy „nagyon rosszul vagyok", s nem szólt többet. Felkelt, odalépett oz ágyához. Tág pupillák, nem volt pulzusa, nem hallott szív­hangot — klinikai halál. Ki sem ment a szobából, csak or­vosért kiáltott, s a nővérrel együtt nekiállt újraéleszteni. — Azóta jól van, többször meglátogattam. Több mint két hétig feküdt az intenzív osztályon. Azon a napon is, amikor a megyei Semmelweis ünhepségen kel­lett volna megjelennie. Épp ezért a napokban bensőséges ünnepséget rendeztek a mohá­csi kórházban. Dr. Legányi Jenő körzeti orvosnak az egész­ségügyi miniszter a Kiváló Munkáért kitüntetést adomá­nyozta, amelyet dr. Reményi Jenő megbízott megyei főor­vos nyújtott át. T. É. hétfői B Radio Szeged

Next

/
Thumbnails
Contents