Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)

1984-08-12 / 221. szám

Vasárnapi magazin

Rádió

Beszélgetés eg/ „gyalogkakukkal”

Görögországi utazás 2.

Csillagszórók Szunionban

(Fotó: Ponyik István)

1982-ben volt a magyar hangosfilm 50 éves. Ebből az alkalomból összeállítást készí- s tét; Simon Márta, amelyben I sok filmzenét hallhatnak, és I természetesen érdekes riportokat, például a; kaposvári mozimúzeumból, beszélgetéseket filmszínészekkel és filmkritikusokkal. Ez; az 55 perces műsort ma reggel megismétlik.

A Hangadó szerkesztője, Belénessy Csaba a következőket mondta a hétfői ifjúsági magazinjáról: Bemutatjuk a ti- nisztár-ve élkedő pécsi reménységét, megismerkedhetnek a hallgatók egy „gyalogkakukk". leányzóval, és bemutatjuk a Safari együttest, mely a közeljövőben Pécsett turnézik magyar és svéd zenészekkel, A riportok között pedig a legfrissebb lemezek slágerei forognak.

Pénteken Nógrádi Erzsébe' gondoskodik arról, hogy a hallgatók tudomást szerezzenek a legfrissebb eseményekről, valamint a programjavaslatokból összeállíthassák, illetve kiválaszthassák azokat, amelyeken részt szeretnének venni.

Szombat reggel szokás szerint — 8 órakor köszönti hallgatóit a kétórás műsor szerkesztője, Kovács Imre, Hírekkel, tudósításokkal, időiárás- és útjélentéssel szolgálja a hétvégi eligazodást az utakon. És két téma a sok közül. Folytatódik a régi pécsi labdarúgók portrésorozata. A vendég ezúttal dr. Györkő Antal, aki emlékeiről és mai életéről be16- án, csütörtökön 11.30-kor 3. műsorban sztereó felvételt hallhatunk a Pécsi Nemzetközi Kamarakórus Fesztivál idei koncertjeiről.

17- én, pénteken 10.40-kor a Kossuth rádióban a Pécsi Nevelők Háza kamarakórusa énekel, vezényel Tillai Aurél.

„Varázsló ez az elnök", mondják a nagykónyi tsz-ben Molnár Jánosra, aki szigorú, olykor nyers, de az emberek szeretik, mert megtalálták számításukat a szövetkezetben, s azért találták meg, mett az elnök ismeri a földet, az állatokat és a pénzügyi törvényeket, s mert bánni tud az emberekkel. Róla szól az a portréműsor, amely augusztus 14-én, kedden 17.45-kor kezdődik a televízió első programjában. Szerkesztőriporter: Pánics György, rendező: Bükkösdi László.

Szerdán a második műsorban a Kubai Televízió estjét közvetítik 19.05-ös kezdettel: a nemzeti estek jól bevált szerkezete szerint ízelítőt kapunk Kuba gazdasági életéről, művészetéről, hétköznapjaiból — mégpedig dokumentum- és rövidfilmek közvetítésével. Az első programban az önök kérték . . , műsorát láthatjuk 20.30-as kezdettel.

A Hatvanhat, a népszerű szavazatgépes játék (játék? na- gyonis komoly dolgokról esik itt szó) jövő heti vendége dr. Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi

szél. A kilenc órás hírek után a szerkesztő közzéteszi harmadik nyári mellékletét: készült IWágner József nyugalmazott operaénekes, a 25 éve alapított pécsi operatagozat magánénekesének Pécs-környéki „birtokán". A sok énekszám közepette szó esik a gazdag pályáról, aztán a kertről, szőlőről, virágokról, gyümölcsről, a tízéves kertművelő munka eredményeiről.

A szerb-horvát nyelvű műsor ma esti magazinjában hangzik el Krickovic Antal riportösszeállítása: És hogy

éreztétek magatokat az Adrián?.., címmel. — Héfőn bácsalmási beszélgetések, melyet Filakovic Branko készített. — Jogok és kötelességek Kla- jic Milica sorozata az MDDSZ országos választmánya tagjaival kedden hallható. Szerdán Fia'alok félórája, csütörtökön Panoráma, kulturális magazin, mélyben Miki Jevremovic-csal találkozhatnak a hallgatók, — Pénteken dr. Harasztia Zoltán főorvos a heveny gyomorrontásról tart előadást.

A német nyelvű szerkesztőség heti ajánlata: Új arcok a hazai német irodalomban. Ma este beszélget Ritzel Lászlóval Fata Márta. — A hétfői magazinban szó lesz a bólyi társadalmi összefogásról — erről Graf Vilmos tudósit, valamint c pályakezdésről beszélget Lerch József. — Kézművesek, népművészek. A lengyeltóti Klein József fafaragót mutatja be Kerner Lőrinc. Ezt az adást kedden hallhatják.

18-án, szombaton 20.20-kora 3. műsorban Hogyan szépítsünk —mit védjünk? címmel Tillai Ernővel, a pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület vezetőjével beszélget Somogyvári Valéria.

államtitkár lesz: vásárlók és termelők „összecsapására" számíthatunk csütörtök 21.35-ös kezdéssel. 22.25-kor A nevem: Székely Zsigmond címmel a neves erdélyi származású népművészről készült portréfilmet láthatjuk. Pénteken 18.30-kor a Reflektor Magazin beszámol a Balaton környékén végzett kereskedelmi ellenőrzésekről, a gazdasági rendészet első ügyéről és más közérdekű kereskedelmi ügyekről,

Pénteken 18.30-kor Szilvásváradról ad közvetítést a televízió a négyeslogat-hajtó világbajnokságról: a sport iránt érdeklődők figyelmét felhívjuk arra, hogy a Sportmúzeum szerdai adása (18.50 tv 1.) A fogathajtás történetével foglalkozik.

Az Auditorium maximum sorozatban (szombat 18.20, tv 2.) Bókay Antal, a JPTE tanára tart előadást Sors és mű címmel József Attiláról. Vasárnap véget ér a Marco Polo. Utána (22.05) Varga Imre szobrászművész műtermébe látogat a kamera — a művészt és szobrait a pécsiek is jól ismerik.

G. T.

Nem mondom el az Archeológiái Múzeum ötvenhat termének látnivalóit, hihetetlen gazdagságát. Vázák és szobrok, agyagtáblák és síremlékek, a hétköznapi élet tárgyai és a mitológia alakjai.., itt van az egész mükénéi anyag, itt látható az egyik férfisirból származó aranymaszk, az úgynevezett Aga- memnon-maszk... A turisták tömege rohan az agyonreklámozott látványosságok, a fő attrakciók után, azt keresi, amiről már sokszor hallott, senki sem akarja elmulasztani az alkalmat, hogy otthon elmondhassa majd: eredetiben láttam Agamemnon király halotti maszkját...

Hagyom mellettem elmenni az emberek áradatát, és közvetlenül a bejárat mellett egy kis teremben horgonyzok le. Aliq néhány látogató lézeng az üvegvitrinek előtt. Az első pillanatban engem is taszít a kiállított anyag zsúfoltsága, aztán kiválasztok egyetlen üvegszekrényt, egyetlen polcot, és az ott elhelyezett tárgyakat kezdem szemlélni. Sírokból előkerült arasznyi kerémia- szobrok. A bronzkori kerámia- művesség csodálatos darabjai. Megállók az egyik ősi kisplasztika előtt. Kézzel mintázott, lapos emberforma. Olyan, mintha egy mai gyerek készítette volna gyurmából. Persze mégis más. Ha szemben nézem: egy kisebb kör alkotja a fejet, egy nagyobb kör a testet, és egy ívesen behajló forma a lábakat. A szobor felületét mérta- nias ecsetvonások, hullámos, festett vonalak díszítik. A mell táján két kidudorodó, borsó- szemnyi pont jelzi a figura nemét. Gaia istennő, a földanya szobra. Ha oldalt nézem, az egész szobor egyetlen karcsú vonás. A szobornak nincs „mélysége”, térbeli kiterjedése. Más szobrokon a fej, a lapított kör merőlegesen áll a testre, és a harmadik dimenzió is megjelenik. Különösen szépek az áttört agyagszobrok. A mintázó kéz itt is lapos emberformát hozott létre, de a szoboralak föltartja két kezét, mintha ujjait a fején összekulcsolná, s a behajlított karok és a fej között hiányzik az agyag, a szobor tömbszerű teste fölbomlott, megszületett az áttört szoborforma. Ezek a sírból előkerült, föltartott karú, fejükön ujjaikat összekulcsoló ősi szobrok olyanok, mintha az örök gyász jelképei volnának. (Néhány nap múlva majd meglep: amikor az epi- dauroszi színházban az Aias-t nézem, mintha Szophöklész drámájának a hősei ugyanazzal a mozdulattal emelnék ég felé karjaikat, mint az athéni régészeti múzeum arasznyi szobrai.)

Délután egyórás autóbuszút Afh0nföl délre, Cél: a dél-attikai Szunion-hegyfok. Az autóút végiq a tengerparton kanyarog. Három óra tájban érkezünk meg Szunionba. A múlt században a különc angol köl- ványdomborművet, megállna a

Aki Baselban vagy annak közelében tartózkodik, ne mulasszon el egy kitérőt Riehen- be Basel közelébe: itt „fogad- ja’1 őfelsége a Macska bel- és külföldi vendéqeit Európa első macskamúzeumában. A XVIII. századi kastélvszerű épületben Rosemarie Müller svájci asz- szony mintegy 10 000 kiállított tárggyal emelt emlékművet a macskának. Eddig 50 000 láto- qató találta meg az utat Rie- henbe.

A ..Macskaoalota” tetőin, erkélvein. a; kertben és a szalonokban nyüzsöqnek a porcelán-. fa- é- más anvagból készült állatok valamint az őket ábrázo'ó kőnyomatok és akva- rellek. Az ábrázolások az életnagyságot meghaladótól a miniatűrig terjednek: 20 év gyűjGörög tengerpart

tő, Byron is járt itt. Az útikönyv a naplemente -látványával csábítja az utasokat. Kora délután van, az útitársak zöme nem is a látványra kíváncsi, az éttermet keresik, enni és inni akarnak először. Elég hosszú várakozás után sikerül az ásatási területre, a romok közé belépni. Nem tudom, milyen a naplemente Szunion hegyfokán. Nem vártuk meg az estét a romok kokött. Csak azt tudom, milyen délután három és négy óra között Szunion hegyfoka és a fellegvár déli, legmagasabb részén Po- szeidon szentélye.

Az egykori Szunion félszigeten épült, az erődítményeket és a szentélyt három oldalról tenger veszi körül. A part mindenütt meredeken szakad le a tengerig. Képzelni sem lehet alkalmasabb helyet Po- szeidon, a tenger istenének tiszteletére. A part meredélyén állok, mögöttem a szentély megmaradt oszlopai némi főgázát adnak, hogy milyen lehetett a hajdani épület. Előttem hatvan méter mélyen a part szikláiba harapó kék tenger. Elnézek kelet és dél félé, valahol a távolban a törökországi partokat és Kréta szigetének szikláit sejtem, de csak az Égei-tenger végtelen hullámait látom. A nap meredeken tűz. A napsugarak játéka olyan a vízen, mintha csillagszórók sziporkáznának. Ez az a hely, ahol csak elnémulni lehet, leborulni a földre, és a víz istenségét imádni.

Ki volt az első ember, aki kiválasztotta a helyet a megtelepedésre? Kinek a gondolata volt, hogy itt emeljenek templomot Poszeidon tiszteletére? Hányán álltak őrt a hegyfokon, vártak baráti hajóra, vagy jelezték az ellenség

Macska

őfelsége

töszenvedélyének tudományosan osztályozott és katalogizált válogatása. „Meg akartam teremteni a macska számára az őt megillető helyet” — mondja egyszerűen Müller- né.

Nemezbe ágyazva óvja Rosemarie Müller gyűjteményének legértékesebb darabjait. Az egyik vitrinben hever például egy macska múmiája, amely a 19. és 20. egyiptomi dinasztia korából származik. A fáraók egyike talán név szerint ismerte ezt az állatot. Egy másik üvegszekrényben középMár Szophoklész drámájában, az Aias-ban a kar így beszél:

Bár ott lennék, ahol A tenger fölé kiugrik az erdős Hullámverte hegyfok, a csúcs Sunion síkja alatt,

Hogy köszönthessük a szent, Drága Athénait!

(Kerényi Grácia fordítása)

A bódéban a szunioni naplementét árusítják színes képeslapon.

Arra gondolok: milyen pompás tízperces, negyedórás kis- filmet lehetne itt készíteni! Három tétéiből állna a fűin. Az első rész a1 tájat, a környezetet mutatná be, felülről, és távolról közelítve, helikopterről, légifelvételként. Látszanának a part menti ligetek, a műút kanyargó betonszalagja, a csupasz, sziklás hegyorom és o zúgó tenger ölelő karjában az egész félsziget. Aztán leereszkedne a kamera, kezdődne a második tétel, és a tekintet körbejárná a szentélyt. Előbb föltárná az épület egészének alaprajzát, szerkezetét, aztán kiválasztaná a részleteket, egy- egy oszlopot, faragott már- kövek összeillesztésénél, meg- éreztetné, mekkora erő és találékonyság kellett a falak fölrakásához. Végül a harmadik tétel megint „a tenger fölé kiugró erdős hullámverte hegyfokot” mutatná, a szentélyt felülről és messziről. Aztán újból a végtelen tengert látnánk, s a zúgó hullámokat hallanánk ... Olyan lenne a film, mint egy áldozati adomány, a modern technika áldozata Poszeidon előtt: tiszteletadás a tenger istenének.

Amikor visszaérkezünk

Athénbe, már leszállt a városra az est. Az Omonia tér sötétben fogad. Athénban későn gyújtják meg az utcai lámpákat, s akkor is gyér, ritkás fény világít. Tüskés Tibor

kori rézmetszetek vannak, melyeken macskák „kivégzése” látható. A megégetett, megfojtott vagy felakasztott szerencsétlen állatok állítólagos boszorkányok és varázslók kísérői voltak.

A Müller-féle gyűjtemény azonban nemcsak a borzalmak kabinetje. „Szerencsés macskákat” is kiállítottak. A játékos, vidám, tréfás vagy doromboló állatok spektruma a magas művészi színvonalú miniatűr intarziától a merő gics- csig terjed. Vannak mocska- motívumokat ábrázoló antik és modern ékszerek, macskaképek asztali szervizeken és burnót- szelencéken, játékdobozokon, bélyegeken és más tárgyakon. Macskák szolgáltak illusztrációul mese- és állatkönyvekhez is.

Pécsiek a rádióban

Televízió

* \

A varázsló elnök

közeledését?

#> Vasárn

A Duna-kanya

Hajómodell a kiállításon

Hajózástörti

Zebegénybe

A hegyes-völgyes, festői szépségű Duna kanyar a művészek és a turisták paradi csórna. Magyarország egyik legszebb vul kánikus hegységének, a Börzsönynek a Iá bainál húzódik meg a lankás dombolda lakkal körülölelt Zebegény, mely meghil békéjével sokaknak kínál idillikus környe zetet az alkotó munkához és a pihenés hez. A magyar nyelv művelőinek egyi legnagyobbja, Kazinczy Ferenc „regénye völgy”-nek nevezte a zebegényi tájat.

A község belterületén műemléki látniva ló a XIV. századi gótikus templom, vfala mint a XIX. század első feléből szármáz Öregmalom, amely mellett 1849-ből val kőkávás kút áll. Nem csoda, hogy már i második világháború előtti időszakban i a divatos nyaralóhelyek közé tartozott Ze begény. Napjainkban ugyancsak kedve! turisztikai központ ez a csöndes vidél Mind többen fedezik fel szépségeit, érté keit.

A kis lélekszámú községben két álland' kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődői Az egyik Szőnvi István Kossuth-díjas festő és grafikusművész hajdani műteremházc amelyet 1963-ban emlékmúzeummá alaki tottak át. Az 1920-as évek végétől kezdvi a festő fő témája Zebegény romantiku környezete, a Duna-kanyar, a zebeqénv parasztok világa, mindennapi, élete. Ké peit bensőséges líra és mély humanizmu hatja át. E korszakának kiemelkedő alko tásai: a Zebegényi temetés, Átkelés < Dunán, Zebeaényi est, Szürke a Duna cí mű remekművek.

Hosszú időn át kizárólag az 1960-bai elhunyt művész munkásságát bemutat! múzeummal büszkélkedhettek a helybeli ek. Farkas Vince nyugdíjas hajóskapitán és felesége érdeme, hogy ez év július 12 én megnyílt a haiózástörténeti állandó ki állítás, a Szőnyi út 9. szám alatt.

Farkas Vince kapitány 28 évig szolgái különféle folyami hajókon. Eközben szór

lUlőttís X« János cer

Száz esztendeje, 1884. augusztus 12-ér született Brassóban a századforduló ma gyár festészetének egyik érdekes alakja az a Máttis Teutsch János, aki szecesszió: kezdetektől jutott el Kassák Lajos köré hez és lett a magyar aktivizmus egyik jeles képviselője. Adyval egy időben, 1906 körül, ő is megjárta Párizst —, tanult c müncheni akadémián, több évtizedig ta nított Brassóban. Első gyűjteményes kiál lítása a Ma kiállítótermében, Budapes ten nyílt meg; katalógusának bevezetőjé Kassák Lajos írta.

Verseket jelentet meg német nyelven közös kiállítása nyílik Paul Klee-Vel Berlinben, a Sturm tárlatán —, 1923-ban o Nyugatban Hevesy Iván ír művészetérő összefoglaló elemzést. Sokat jár külföldön, műveit bemutatják a húszas évektől Moszkvában, Párizsban, Rómában Chicagóban, Bukarestben. 1930-ban ké' szobra szerepel a KÚT budapesti tárlatán, Potsdamban 1931-ben metszetei adják ki. Retrospektív kiállítása nyíl’ Brassóban 1958-ban, ahol 1960. március 17-én elhunyt.

Művészetének kezdettől sajátos a hangvétele, lágy, szinte zenei ritmus hatja ál képeit, s a színek harmóniája. Ez a lágyság különös módon mégis határozott egyéniségre vall.

Megrendítő képe a „Katonasírok c Warte-tónál” 1916-ból és mesterműve 1918-ból a „Lila táj”. A hajlott ívek har- I mániája jellegzetes formája lett, a hajlí-