Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)

1984-07-10 / 188. szám

1984. július 10., kedd Dunántúlt Tlgplö 3 Visszapillantás a XXIII. közgazdász vándorgyűlésre Betontermékek Dunaszekcsőről Száműzni a lapátot Köszönet a rendezésért Pénteken este a rendezők a ■POTE aulájában nagyszabású és kitűnő hangulatban lezaj­lott fogadást adtak a résztve­vőknek, amikor is kinek-kinek alkalma nyílt személyesen is szót váltania a jelenlévő ma­gasrangú előadókkal. A házi­gazda nevében itt dr. Kisvári András, a Magyar Közgazda- sági Társaság megyei elnöke mondott pohárköszöntőt. A vándorgyűlés befejeztekor őt kértük meg, vonja meg a két­napos találkozó mérlegét. — Ami a vándorgyűlés tar­talmi részét illeti, megfelelt a várakozásoknak, másoktól is ilyen véleményeket hallottam, önmagában az a tény, hogy dr. Faluvégi Lajos miniszter­elnök-helyettest a második na­pon, az összefoglalón is kö­rünkben üdvözölhettük, nem­csak megtisztelő volt, de a rendezvény fontosságát is de­monstrálta. Az együttes és a szekcióüléseken sok .figyelemre méltó dolog hangzott el, olyan kérdések is, amelyek Baranya gazdaságát is érintik, várható fejlődésére meghatározóak. Az elhangzottakra társasági mun­kánkban mi még külön-külön visszatérünk. A vándorgyűlés­nek méltó befejezése volt dr. Csikós-Nagy Béla mindenkit magával ragadó záró előadá­sa, amit a vastaps is igazolt. — Ami a rendezés technikai részét illeti, az országban ideá- lisabb helyet nagyon keveset lehet találni, mint a Pécsi Or­vostudományi Egyetem, ahol mindent egy helyen lehetett megrendezni. A lebonyolítás, az ország minden részéből ide érkezettek elhelyezése és ellá­tása zökkenőmentes volt, ami az IBUSZ Baranya megyei iro­dájának érdeme. A rendezésért egy szűkkörű megbeszélésen maga dr. Faluvégi Lajos mon­dót köszönetét a kormány ne­vében. Videofelvétel az eseményekről A vándorgyűlés eseményeit videofelvételeken rögzítették. Ezt a munkát a Magyar Köz- gazdasági Társaság megbízá­sából, a gazdaságpolitika hangsúlyváltásának megfele­lően, stílszerűen egy alakulás­ban lévő, hattagú gazdasági munkaközösség, a Viton végez­te. A videofelvételeket és a hanganyagot a Társaság for­galmazza, tájékoztatásra, ok­tatási célokra ajánlva. Az MKT és a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Baranya megyei szervezetei tervbe vették, amennyiben ez nyomdai úton gyorsan meg­valósítható, könyvalakban is ki­adják a vándorgyűlés anyagát. Gazdaságpolitikai hetila­punk, a Figyelő e heti számá­ban visszatér a vándorgyűlés­re, ismertetve a szekcióülések vitáját. Miklósvári Zoltán — A negyedik: mind a ke­reseti színvonal, mind a kere­setnövekedés elérhető mértéke valóiában attól függne, hogy a vállalat mekkora adót képes kifizetni a nyereséaből. Az adóteher mérséklődne, ha akár a kereset, akár a létszám csökkenne. Minthogy a kere­set és azon belül a bér szín­vonala a tapasztalatok szerint nagyon merev, a mértékek kel­Dr. Csikós-Nagy Béla, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke (balról a második), dr. Garam­völgyi Károly, az MKT főtitkára (előtérben, a középen), dr. Gadó Ottó, az Országos Tervhivatal nyugalmazott elnökhelyettese (jobbról a második) pécsi közgazdászok társaságában a vándorgyű­lés szünetében. Läufer László felvételei A POTE aulájában tanácskozik a XXIII. közgazdász vándorgyűlés Gazdasági hatékonyság — gazdaságirányítás. Ez volt a központi témája a vándorgyű­lésnek, ezzel a címmel tartott előadást dr. Faluvégi Lajos. Kétségkívül, a legnagyobb vá­rakozás az ő megnyilatkozását előzte meg, hiszen a tanács­kozás alaphangját adta meg. A miniszterelnök-helyettes fel­vázolta a gazdaságpolitika hangsúlyváltásait, erről tudó­sításunkban már beszámol­tunk. Most egy, úgymond zseb­re menő részlet az előadásból, mely az új bér- és kereset- szabályozással kapcsolatos el­képzeléseket érinti. — Ma már tudjuk, ez fon­tos fogaskereke a szabályozá­si rendszernek, de azt is, hogy csak a többi elemmel, az ár- és jövedelemszabályozással, a folyamatos termelés anyagi és szervezési feltételeivel együtt, azokkal összeegyeztet­ve fejthet ki eredményes ha­tást ... Az is tisztázódott, hogy a keresetek szabályozása szempontjából nem tekinthet­jük az egész gazdasági szfé­rát egységesnek, tehát több formát kell egyidejűlea mű­ködtetni. A különbségtétel alapja a nyereségbeli érde­keltség érvényesítésében, a piaci viszonyokhoz való iga­zodás objektiv lehetőségében van. Ahol a megfelelő feltéte­lek megvannak, ott a kereset- színvonalat kívánjuk szabályoz­ni, ahol meg csak részben vannak meg. ott a korszerűsí­tett keresetnövekmény-szabá­lyozást kívánjuk alkalmazni. A kialakulófélben levő ke- resetszínvonal-szabályozás lé­nyegét dr. Faluvégi Lajos négy pontban foglalta össze. — Az első: a keresetek tel­jes összege után kell adót fi­zetni. A szabályozás tehát alapjában véve nem a növek­mények megadóztatására épül, mint ma. Ezáltal megszüntet­hető az úgynevezett bázisok torzító szerepe, s voltaképpen kiküszöbölhető a vállala'i át­lagbérnek a létszámhígítósra ösztönző hatása is. A máso­dik: az adóztatás nem tenne különbséget a kereset külön­féle összetevői között, például az alapbér, a különféle jutal­mak és a nyereségrészesedés között. A harmadik: a válla­latok által fizetendő adónak az alapja az egyéni szinten számított éves keresetek ösz- szege lenne, nem a vállalati átlagkeresetek növekménye. A kisebb kereset után kevesebb, a nagyobb után több adót kell majd fizetnie a vállalat­nak. Az adó a kereset nagy­sága szerint differenciálódna. Ezzel kifejezné azt az általá­nos hatékonysági követel­ményt. hogy több jövedelmet csak a nagyobb teljesítményt nvújtó, nagyobb eredményt létrehozó dolgozóknak érde­mes adni.------—------------------------- * ——————­A z elmúlt hét végén lezajlott Pécsett a XXIII. közgazdász vándorgyűlés, melyet a Magyar Közgazdasági Társaság, az MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, a TIT közgazdasági választmánya, valamint a társaságok me­gyei szervezetei rendeztek. Pénteken és szombaton a Pécsi Or­vostudományi Egyetem aulájában és előadótermeiben minisz­terek, főhatóságok, országos intézmények vezetői ismertették a gazdaságpolitika hogyan továbbjával való elképzeléseket és folytattak vitát az ország minden részéből ide érkezett — a baranyaiakkal együtt 1200 főt kitevő — hallgatósággal. Magunk is tanúsíthatjuk, a résztvevő gazdasági szakembe­rek gazdag útravalóval, hasznos útmutatásokkal, cselekvésre késztető gondolatokkal, továbbgondolásra érdemes javaslatok­kal térhettek haza. Most felidézzük a vándorgyűlés néhány ér­dekes mozzanatát. lő meghatározásával az adó­teher oldaláról érdekeltté tud­nánk tenni a vállalatokat ab­ban, hogy a fölösleges létszá­mot építsék le. Ez a szabályo­zás 1000 forint költségmegta­karításból 300 forint kereset- növekedést engedne meg. el­lentétben a mai 40—50 forint­tal. Ez nagy változás! Azt vár­juk tőle, hogy fokozza az ér­dekeltséget a béren kívüli költ­ségek megtakarításában, s ez­zel javuljon n jövedelmezőség, és — nem utolsósorban — az adóviselőképesség. — Úgy gondoljuk — tette hozzá még dr. Faluvégi Lajos —, arra is több lehetőség lesz. hogy a főmunkaidőben végzett munkát igazságosabban díjaz­zák. Egy időszerűség 1966-ból Dr. Gadó Ottó személyében érdekes résztvevője volt a XXIII. közgazdász vándorgyű­lésnek. Az Országos Tervhiva­tal nyugalmazott elnökhelyet­tese a tervezés-szabályozás-ár kérdéskört tárgyaló 1. szekció elnöki tisztét töltötte be. Ugyanaz a Gadó Ottó, akkor még mint az Országos Terv­hivatal főosztályvezetője, egyik főszereplője volt az V. vándor- gyűlésnek, melyet 1966-ban rendeztek Pécsett, akkor, az új gazdasági mechanizmus be­vezetésének küszöbén „Az ipa­ri termékek értékesítése" cím­mel tartott központi előadást. A mostani találkozón, ugyancsak az 1. szekcióban társelnök volt dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizottsáaának titkára, aki a nyitó ülésen mondott üdvözlő beszédében felidézte a 18 év­vel ezelőtt történteket. Mit is mondott akkor dr. Gadó Ottó? ,,Az áru- és pénzviszonyok szigorúbb feltételeket jelente­nek, mint a tervutasítások rendszere. A tervszámokat ugyanis „alku” alapján is le­het alakítani, sőt sokszor utó­lag lehet módosítani. A piaci viszonyok között az a vállalat, amely eladhatatlan cikkeket termel, vagy dágán termel, gazdasági nehézségbe kerül, A piaci viszonyok eme erőtel­jesebb érvényesülése azonban nem jelent tervszerűtlenséget, hiszen a belföTdi piacot szá­mottevő mértékben az állam befolyásolja a terv alapján.” Ugye, milyen ismerős a gon­dolat, melynek igazságán ma sem sokat vitatkoznánk. És még egy: milyen merészen hangzott ez akkor, 1966-ban! Széchenyi- emlékérem Még a megnyitón, az üdvöz­lésekkor történt. Dr. Csikós- Nagy Béla, a Magyar Közgaz­dasági Társaság elnöke beje­lentette, a társaság elnöksége Széchenyi-emlékérmet ado­mányozott dr. Kislégi Nagy Dénes nyugalmazott pécsi egyetemi tanárnak, aki 1922 óta tagja, 1926—1945 között főitkára volt a társaságnak. Az idén 100, életévét betöltött dr, Kislégi Nagy Dénes a ván­dorgyűlésen személyesen nem lehetett jelen, a kitüntetéshez gratuláltak és jó egészséget kívántak neki. Ismét lépéskényszer előtt áll­nak. A Községi Tanácsok Bólyi Költségvetési üzeme duna- szekcsői betonáru üzemében beton járdalapokat és szegély­idomokat, kerítésoszlopokat, kéményhüvelyeket és -ajtókat, és egyéb kisméretű betonter­mékeket gyártanak. A tavalyi évet 5,6 milliós termelési ér­tékkel és majd egymilliós nye­reséggel zárták. o Huba Gyula, a Költségvetési üzem vezetője: — A telep átvételénél né­vics-cement-víz arányt és a többit o berendezésre bízza. A digitális kijelzők piros szá­mai folytonosan jelzik, hogy rendben van-e mindén. A kis puttonyos autó a csúszda alá áll és néhány perc után viheti is a betont valamelyik vibrá­ciós asztalnál dolgozó csapat­hoz. o A 34 dunaszekcsői dolgozó többsége nem fiatal. Utánpót­lás csak a gépekre van. A la­pátot és a nehéz fizikai mun­kát a fiatalok nem szívesen válla]ják. hány éve még úgy voltunk vele, hogy ha a gyártással leál- lunk, az emberekről is le kell mondanunk, akkor a telep még anyaqtároló térnek is megfelelő. Közvetlenül a Du- na-parton levő telepre a kot­róhajók kirakhatják a kavi­csot. a homokot. Termékeink ára talán ezért is olcsóbb a környék betonüzemeinél. De gyárthatnánk még olcsóbban is, ha gépesíthetnénk. o A telepen békésen megfér a legkorszerűbb, tavasszal üzembe helyezett NDK-beli automata betonközpont és a hagyományos kézimunka­igényes technológia. A szabad téren az érlelésre halmokra rakott szegélykövek és járdalapok közötti „szige­teken” három vibrátorasztal körül megfeszített tempóban dolgoznak férfiak és nők. A lapátosok általában férfiak, a nők borítóleszedők. Bachmayer Ádám huszon­hat éve lapátos a telepen, na­pi 20 tonna anyagot mozgat. (A felesége borítóleszedő.) Nemrég volt egy hétig táp­pénzen a derekával: — Érzem, hogy nem bírom sokáig a lapátolást. Néqv és fél évem van a nyugdíjig, ez az időszak lesz a legnehezebb — mondja. — Miért nem keres köny- nyebb munkát? — Hová mennék? Ahhoz már túl idős vagyok. Itt jól ér­zem magam, havi átlagban megkeresem az ötezret. A szabadtéri betontermék qyártáshoz két dolog nélkülöz­hetetlen: a fizikai erő és a kedvező időjárás. A kevert be­tont akkor is fel kell dolgozni, ha közben megered az eső. A füstcsőhüvely és a ké­ményajtók gyártása lényege­sen könnyebb, asszonyok is boldogulnak vele. Nem kell hozzá más, csak kézügyesség, jó láb és némi erő. A cement- és homokkeverékből megtöltik az asztalra helyezett sablont, gondosan, szemre is szépen beledolgozzák a nedves anya­got... Legkönnyebb dolga a be­tonközpont kezelőjének van, az automatán beállítja a ka­Tervbe vették, hogy besze­reznek egy teljesen automata NSZK-beli Hidroblitz „tojás­rakó” gépet, mely nemcsak a lapátot száműzi a gyártásban. Nincs ötmilliójuk. A bodaj- kiaktói nemrég vettek át egy gépet, azt továbbfejlesztik, és a lapátot azzal is száműzhetik. (Mellette viszont megmarad­nak a nehéz borítóleszedő munkát végző asszonyok.) Két éve vezették be a kész­áru raklapos egységcsomagok­ban történő mozgatását, tar­goncával. Ahhoz a pántoló­gépet is megrendelték. Ener­giatakarékossági okokból megmaradtak a természetes betonérlelésnél. e — Holtponton vagyunk — összegez az üzemvezető. Kész termékkel tele minden szabad rakodóterük. Keszeli Júlia adminisztrátor huszonnégy éve dolgozik a te­lepen : — A kereslet-kínálat min­dig változik, mint az időiárás. Tavaly ilyenkor sorba álltak a vevők, most meg júliusban jó néhány termékünket jelentős árengedménnyel kínálunk. o Keresik a vevőt. Nemrég kezdtek kísérletképpen gyár­tani „T”. és ,,2”-burkolóido- mokat, melyek különösen a belvárosi rekonstrukcióknál jelentenének esztétikailag so­kat. Most a Pollack Mihály Műszaki Főiskola kérésére ta­nulmányozzák a földtégla gyártásának lehetőségeit. A korszerű betonközpontjukkal a magánerős építkezőknek kí­vánnak segíteni: szombati napon is lehet tőlük nyers­betont rendelni. A termelési értékük, a nye­reségük nehéz, és tisztességes munkát tükröz. De vajon hosz- szú távon is eléa ennyi? Ahogy Huba Gyula fogal­mazza: — A nehéz kézi munkával nem tudunk olcsón, különle­ges minőségi igényeket kielé­gíteni. A hosszú távú megol­dás mindenképpen a jól gé­pesített igényes termék lehet. A betonközpontunk a minősé­gi váltás első állomása volt csak .. Murányi László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents