Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)
1984-07-07 / 185. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja XLI. évfolyam, 185. szám 1984. július 7., szombat Ara: 1,80 Ft Együtt a lakossággal (3. oldal) Állomáskezelők (4. oldal) Textilhulladékból dollármilliók (5. oldal) XXIII. közgazdász vándorgyűlés Pécsett Dr. Faluvégi Lajos miniszterelnökhelyettes: Meg kell változtatnunk és korszerűsítenünk egész gazdálkodási felfogásunkat Gazdasági hatékonyság — gazdaságirányítás... Dr. Faluvégi Lajos előadását tartja. Läufer László felvétele Hangsúlyváltás előtt gazdaságpolitikánk A társadalom jobban szeretne élni, a mai helyzetből kibontakozást előmozdító gazdaságpolitikát vár. De miképpen teremthetők meg az élénkebb gazdasági növekedés feltételei? Mekkora az esélye és milyen külső és belső feltételei vannak a lendületesebb gazdaságpolitikának? A magyar közgazdászok figyelmének középpontjában most ezek a kérdések állanak. Hogy milyen lehetséges és kívánatos irányba menjünk, erre az MSZMP Központi Bizottsága áprilisi állásfoglalása meghatározó fontosságú eligazítást adott. Sok részletkérdés, miként és hogyan azonban még tisztázásra vár, ezekről eszmét kell cserélni, vitázni kell. Pécs az ország vezető közgazdászainak ehhez két napon át fórumot kíván biztosítani. A Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájában tegnap megnyílt a XXIII. közgazdász vándorgyűlés, melyet a Magyar Közgazdasági Társaság, az MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, a TIT közgazdasági választmánya, valamint a társaságok baranyai szervezetei rendeztek. A közgazdászok hagyományos évi találkozóiát a rendezők nevében dr. Csikós-Nagy Béla, az MKT elnöke nyitotta meg, majd az ország minden részéből ideérkezett 1200 résztvevőt dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága titkára üdvözölte. A házigazda szívélyes köszöntő szavain túl a vándorgyűlés figyelmébe ajánlotta megyénk gazdasági elképzeléseit és törekvéseit. Ezekből néhány kiragadás : Kiemelt jelentőségű feladatunknak tekintjük, hogy a párt és a kormány által meghatározott gazdaságpolitikai célokat, törekvéseket a mi viszonyaink között konkretizáljuk, adaptáljuk. A megyei politika keretében arra törekszünk, hogy a gazdaságpolitikai célok részleteiben a helyi viszonyokra, a helyi adottságokra épüljenek, és egymással is összehanqoltan kerüljenek adaptálásra. Vagyis: a részDolitikák céljai térségi összefüggésben is kerüljenek összhangba. A Központi Bizottság állásfoglalása alapján feladatunknak tekintjük, hogy a változtatás szükségességét és a változtatás irányát minél szélesebb körben elismertessük, gyakorlati megvalósításukon munkálkodjunk, az érvényesítésük érdekében folyó munkához gyakorlati tapasztalatainkkal hozzájáruljunk. A kibontakozás kulcsa A megnyitó és az üdvözlések után került sor a XXIII. közgazdász vándorgyűlés központi előadására, melyet dr. Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke tartott Gazdasági hatékonyság — gazdaságirányítás címmel. — Ha visszatekintünk az elmúlt évekre, megállapíthatjuk, a külgazdasági egyensúly megszilárdításáért és a nemzetközi fizetőképességünk megőrzéséért tett erőfeszítéseink eredményesek voltak. Ezek azt bizonyítják, hogy az 1979 óta követett gazdaságpolitikai irányvonal — a kezdeti kétkedések és bizonytalankodások ellenére — helyes volt, s alapot adott egy későbbi kibontakozáshoz. Közben persze azt is látjuk, hogy a belföldi fel- használásnak szükségszerűen folyamatos és meglehetősen naqyfokú mérsékléséből s a felhalmozási hányad csökkentéséből veszélyes hátrányok is származtak. Ezért most gazdaság- politikánk ismét hangsúlyváltás előtt áll — szögezte le bevezetőjében a miniszterelnök-helyettes. Majd: — Nemzetközi kötelezettségeinket hovatovább csak úgy teljesíthetjük, s a belső ellátást csak akkor javíthatjuk, ha egész gazdálkodási felfogásunkat megváltoztatjuk és korszerűsítjük. Ez a föltétele annak, hogy megerősödjön a gazdaság jövedelemtermelő képessége, s megalapozható legyen a gyorsabb gazdasági növekedés. Ebből következően a gazdaságpolitika célrendszerében az elkövetkezendő hosszabb időszakban első helyre azt kívánjuk tenni, hogy a szerkezeti változások felgyorsuljanak, a hatékonyság fokozódjék, szem előtt tartva persze azt a szigorú követelményt is, hogy a külgazdasági és a belső egyensúlyt egyaránt tovább kell szilárdítani. Dr. Faluvégi Lajos ezután a kibontakozás esélyeivel foglalkozott, megállapítva: a kibontakozás csak akkor és olyan arányban mehet végbe, amikor és amilyen arányban annak föltételei a belső gazdasági munkában megteremthetők. Mivel gazdaságunk fejlődését a belső körülmények alakulása és saját munkánk eredményessége igen nagy mértékben határozza meg, különösen megnőtt a gazdaság- irányítás szerepe és ezáltal a gazdasági élet vezető posztjain dolgozók felelőssége abban, hogy a népgazdaság teljesítményei javulnak-e, s hosz- szú távú társadalmi és gazdasági céljainkat megvalósítjuk-e. A változások menetrendje Dr. Faluvégi Lajos a gazdaságirányítási rendszer minden sarkalatos elemére kiterjedő változtatások programját a következőkben körvonalazta: — Az első lépcsőben, 1985- ben azok a változások lépnek életbe, amelyek közvetlenül hatnak az érdekeltségi viszonyokra, s amelyektől elsősorban azt várhatjuk, hogy a teljesítményeket fokozni fogják. Például módosul a jövedelem- és a keresetszabályozás rendszere; korszerűsítjük mindenekelőtt a versenyszektor termelői árrendszerét, a gazdasági kalkulációt; új vállalatvezetési formák lépnek működésbe, a piacépítés keretében — különösen a feldolgozó iparban, a kereskedelemben és az építőiparban — megváltozik a szervezeti rendszer, megkezdődik a bankrendszer továbbfejlesztése. — 1986-ban a szabályozó- eszközök mértékeit hozzáigazítjuk a Vili. ötéves terv céljaihoz és követelményeihez, folytatjuk a piaci árrendszer kiépítését, a gazdasági kalkulációra támaszkodva létrehozzuk a piaci hatásokat közvetítő, vállalaton belüli érdekeltségi viszonyokat, bevezetjük a tanácsi és intézményi gazdálkodás korszerűsített rendszerét, kidolgozzuk a vállalati vagyon gyarapításának a kollektívákra, a dolgozókra, a vezetőkre érvényes érdekeltségi rendszerét. A harmadik lépcsőben — előreláthatóan 1987-ben — szeretnénk bevezetni az egységes személyi jövedelemadórendszert, végrehajtani a bérrendszerben és a szociálpolitikai juttatásokban az ezzel ösz(Folytatás a 2. oldalon) Kádár János találkozója Jörgen Jensennel Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken délelőtt a KB székházában találkozott Jörgen Jensennel, a Dán Kommunista Párt elnökével, aki az MSZMP KB meghívására néhány napot hazánkban töltött. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, a fegyverkezési hajsza megfékezésének és az enyhülési folyamat eredményei megvédésének lehetőségeiről. Megerősítették pártjaik szándékát a kétoldalú kapcsolatok további szélesítésére, a kommunista pártok összefogásának előmozdítására, a társadalmi haladás és a béke ügye javára. A találkozón jelen volt Horn Gyula, a KB külügyi osztályának vezetője. Jörgen Jensennel megbeszélést folytatott Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára is. A találkozón a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom főbb kérdéseiről cseréltek véleményt. A Dán Kommunista Párt elnöke délután elutazott Budapestről. A 34. vasutasnap pécsi ünnepségei Az önálló vállalati rendszer szemléletváltozást kivált A technika mellett mindig ott az ember A 34. vasutasnapot ünnepelték tegnap délután Pécsett, ai PVSK csarnokában. Az öt megyére kiterjedő Pécsi Vas- útigazgatóság ünnepségét Nyári Gyula, a Pécsi Vasúti Párt- bizottság titkára nyitotta meg. — A magyar vasút több mint 130 éve szolgálja az ország fejlődését, gazdaságunk vérkeringését — mondotta ünnepi beszédében Novák Szil- . veszter, az MSZMP Pécs vá'ro- si Bizottságának titkára. Méltatta a vasutasok felelősség- teljes munkáját, hiszen mint megfogalmazta: ,,A vasút fejlődésében a technikai színvonal emelkedése mellett is ie" lentős tényező volt marad a termelési eszközöket tudásával, tapasztalatával működtető — ember.” Az eredmények — a murakeresztúri magyar—jugoszláv határállomás, a Sárbogárd—Dombóvár, Go- disa—Pécs vonal korszerűsítése, a többi pécsi, dombóvári, kaposvári és siófoki fejlesztés — mellett felhívta a figyelmet a gondokra is: — Az utóbbi évtizedekben szüntelenül emelkedett, néhány év óta viszont változatlan, illetve csökken a vasút szállító és árufuvarozó teljesítménye. A világgazdasági problémák, a magyar gazdaság fejlesztési lehetőségeinek visszafogottsága miatt kevesebb az elszállításra váró áru. De a viteldíjak jelentős emelése miatt kevesebb a vasúton utazók száma is. A gondok azzal is összefüggnek, hogy az áru- és személyszállításban a vasút kizárólagossága meg- ' szűnt. Erőteljes szemléletváltásra van tehát szükség, hogy az immár önálló vállalati rendszerben gazdálkodó MÁV mielőbb úrrá legyen a gondokon. Ennek kedvező jeleit már érzékelni lehet a Pécsi Vasútigazgatóság tevékenységében is. Nagyobb figyelmet kap a személyszállítás minőségének javítása, a kulturáltabb utazás feltételeinek kialakítása. Több újszerű kezdeményezéssel igyekeznek visz- szahódítani az utasokat. Je(Folytatás a 2. oldalon) Két pillanat a PVSK-csarnokban rendezett vasutasnapi ünnepségről Fotó: Läufer László
