Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)
1984-07-06 / 184. szám
1984. július 6., péntek Dunántúlt Tlaplö 3 A vándorgyűlés programja Ma nyílik Pécsett a XXIII. közgazdász vándorgyűlés. Rendezői: a Magyar Köz- gazdasági Társaság, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, a TIT közgazdasági választmánya, valamint a társaságok Baranya megyei szervezetei, A kétnapos rendezvény nyitó plenáris ülésére délelőtt 9 órakor a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájában kerül sor. Elnöki megnyitót mond dr. Csi- kós-Nagy Béla nyugalmazott államtitkár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, majd dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára üdvözli az ország minden részéből idesereglett ezer résztvevőt. A vándorgyűlés központi témája: gazdasági hatékonyság — gazdaságirányítás. Ezzel a címmel tart elsőként előadást dr. Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke. Ezt további két előadás követi, dr. Kapolyi László ipari miniszter témája: Az ipan/állalatok a technológiai és a világgazdasági kihívás követelményeiben és a gazdaság irányítási rendszerének korszerűbb kereteiben; Váncsa lenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előadása: A mezőgazdaság és élelmiszergazdaság a kialakult termelőerők, az üzemi viszonyok és a gazdaságirányítási rendszer által meghatározott feltételek között. Délután 2 órakor a PO- TE előadótermeiben szekcióülésekre kerül sor. 1. szekció: Tervezés — szabályozás — ár. Itt az egyik társelnök dr. Dányi' Pál. Előadó dr. Hoós János, az Országos Tervhivatal államtitkára. Felkérj hozzászóló baranyai részről: dr. Szabó Gábor (pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem). 2. szekció: Tőke, tőkeallokáció és bankrendszer. Az ülés 3 órakor kezdődik, az előadó dr. Tímár Mátyás, a' Magyar Nemzeti Bank elnöke. Felkért hozzászóló dr. Bélyácz Iván (PJPTE). 3. szekció: Munkaerő-gazdálkodás és bérrendszer. Előadó dr. Rácz Albert, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke. Felkért hozzászóló baranyai részről dr Hoóz István (PJPTE). 4. szekció: Vállalati mii.szaki fejlesztés. Előadó dr. Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Felkért hozzászóló Botos Károly, a Pécsi Bőrgyár marhabőr gyárrészlegének helyettes vezetője. A szekcióülések július 7-én délelőtt folytatódnak, majd 11 órakor kerül sor a záró plenáris ülésre és a szekcióüléseken elhangzottak összefoglalására. A záró előadást dr. Csikós- Nagy Béla tartja. — * . A Figyelő a tézisekkel Gazdaságpolitikai hetilapunk, a Figyelő július 5-én megjelent számában közli a közgazdász vándorgyűlés szekcióülésein elhangzó előadások téziseit. A lap következő számában közzéteszik a szekcióüléseken elhangzott hozzászólások és a vita anyagát. XXIII. közgazdász vándorgyűlés Pécsett Az uj öteues terűre készülünk A társadalom kibontakozást előmozdító gazdaságpolitikát vár Beszélgetés dr. Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettessel, az OT elnökével Minden esztendőben fontos esemény a közgazdász vándor- gyűlés, az idén azonban különös jelentőséget ad a találkozónak, hogy gazdaságirányítási rendszerünk korszerűsítésére kidolgozott terv részleteinek ismertetésére, vitájára is újabb fórumot biztosít a közgazdászok, gazdasági vezetők, oktatók, a pártirányításban dolgozók számára. Nem véletlen, hogy a kormány tagjai közül többen is részt vesznek a pécsi találkozón. Dr. Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, aki központi előadója a vándorgyűlésnek, az esemény kapcsán hivatalában válaszolt kérdéseinkre. — Faluvégi elvtársi Milyen kézzel* fogható hasznot remél ön a mostani közgazdász vándorgyűléstől? A tanácskozás céljainak megfogalmazásakor jelenlegi gazdasági gondjaink, avagy a jövő feladatai kaptak nagyobb hangsúlyt? — Az lilyen (közgazdász találkozóknak a hatvanas évek elejéig visszanyúló, jó hagyományai vonnák. Ezek közül a legfontosabb, hogy sikerült kialakítani és megőrizni azt a hasznos stílust, amely nem a demonstrációt állítja előtérbe, hanem sokkal inkább azt, hogy lehetővé tegyen értelmes vitáikat, felszínre hozzon minél több értékes gondolatot, köz- kinccsé tegyen új módszereket. S az ilyen találkozók alkalmat adnak arra is, hogy hassunk a társadalom közgazdasági szemléletére. E rendezvénysorozat nemzetközi szempontból is figyelemre méltó. A mostani találkozó kettős célt tűz ki maga elé. Az egyik, hogy közgazdászaink kapjanak információt a kormány gazdasági törekvéseiről, méghozzá olyan időszakban, amikor a gazdaságpolitika hangsúlyváltás előtt áll. Az új ötéves tervre készülünk, s a következő évekre. A társadalom kibontakozást előmozditó gazdaságpolitikát vár. — Mi annak a realitása és melyek a feltételeit — Ezek azok a nagy kérdések, amelyekre közösen kell választ keresnünk. A másik cél az, hogy a gazdaságirányítás fejlesztése keretében eszmecserét folytassunk az 1985-re esedékes lépéseinkről. Ez amolyan tesztelése a közgazdászok véleményének. Az előadások és a viták az általános szabályozás irányai mellett foglalkoznak majd az ipar és a mezőgazdaság sajátos problémáival is. — Kérem, ismertessen néhány gondolatot előadásából. — Blőadásomnak a címe: gazdasági hatékonyság — gazdaságirányítás. Az előadás első részében gazdasági helyzetünket, 'környezetünket és ezek fejlődési irányzatait elemezve keresek választ arra, hogy mekkora esélye, milyen külső és belső feltételei vonnak a lendületesebb fejlődést megalapozó gazdaságpolitikának, s ebben milyen szerep jut a szerkezeti változások felgyorsításának, a hatékonyság fokozásának, a külgazdasági és a belső egyensúly megszilárdításának. Előadásom másik részében a gazdaságirányítás legfontosabb kérdéseivel foglalkozom: a piac mechanizmusainak és szervezetének fejlesztésével, a vállalati jövedelemszabályozás korszerűsítésével, valamint a keresletszabályozás elképzelt rendszerével. Arról kívánok előzetes tájékoztatást adni, hogy e terülteken milyen lépéseket akarunk tenni 1985-ben, vitára bocsátani ma még megoldatlan gondjainkat, dilemmáinkat. Szólok arról is, hogy mit kell tennünk az irányítás oldaláról a következő években avégett, hogy a tervezés és a piac har- monikusabban működjön együtt. — Néhányszor volt alkalmam tudósítani pécsi, baranyai látogatásakor. On azonban bizonyára nagyon sokszor járt nálunk. Milyen kötődése van a városhoz, a megyéhez? — Pécshez és Baranyához sokféle hivatalos kapcsolat fűz és személyes élményeim is szép számmal vannak. Az előbbiből hadd emeljek ki egy negatív és egy pozitív példát. A közelmúltban tárgyalta a Miniszter- tanács a Baranya megyei Tanács beszámolóját. A Minisztertanács elismerőleg nyilatkozott az itt folyó gazdasági munkáról, magam azonban elég kritikusan vetettem fel, hogy Baranya megye gazdasági struktúrájának átalakítása a rugalmasabb és exportképesebb feldolgozóipar irányába mintha a lehetségesnél lassabban haladna előre. Egy ilyen nagy ipari tradíciókkal bíró megyében az ország gépiparban foglalkoztatott létszámának csak 1,5 százaléka dolgozik. Az, hogy a struktúra valamelyest kiegyenlítettebb legyen, nemcsak kívánatos, hanem elérhető is. Ez azon kívül, hogy gazdaságilag ésszerű, az egészséges munkaerő-mobilitás szempontjából is előnyös volna. Ami a pozitívumot illeti: a múlt héten tartott tanácselnöki értekezleten a távlati terület- és településfejlesztésben Baranya megyében folyó munkát olyan példaként említhettem meg, mint ahol a hosszabb távú településstratégiai kérdéseket helyesen ismerték fel, és az ezredfordulóra szóló jövőkép formálásába eredményesen bekapcsolják a helyi tudományos társadalmi erőket és a fiatal generációkat is. Ez ma még Magyarországon nincs mindenütt így, igaz, Baranyának jó adottságai is vannak. Személyes élményeimről szólva, legszebb hétvégi országjárásaim között tartom számon a baranyai utakat, mindig szívesen gondolok Szigetvárra, Siklósra, Villányra, és természetesen Pécsre, örömmel térek újból és újból ide vissza. Amikor a magyar—jugoszláv együttműködés kérdéseivel foglalkoztam, nagyon sok kedves Dráva menti községbe jutottam el. Fiatalabb koromban nagy kosárlabdacsatát vívtunk a PVSK-s fiúkkal. Abból az időből őrzők személyes, baráti kaocsolatokat, gondolok többek között Oooe Emilre, Lov- rits Istvánra, akik az egész magyar kosárlabda sportnak kiemelkedő egyéniségei voltak. Egyszóval hivatalos dolgaim és személyes élményeim visszahívnak Baranyába, s ha időm engedi, örömmel jövök — mondta beszélgetésünk végén dr. Faluvégi Lajos. Lombosi Jenő * Dr. Kisvári András, a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei Szervezetének elnöke: — A rendező szervek nevében szeretettel köszöntőm a XXIII. közgazdász vándorgyűlés résztvevőit. Másodízben színhelye Pécs a vándorgyűlésnek, az előzőre majd húsz évvel ezelőtt, 1966-ban került sor. Érdekes módon akkor is hasonló volt a téma, az új gazdasági mechanizmus bevezetésének kérdése, most pedig a gazdaságirányítás továbbfejlesztésének mikéntjéről tanácskozunk. Hatvanhatra visszagondolva hadd emlékeztessek arra, a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei Szervezete még csak néhány éves múltra tekinthetett vissza, a vándorgyűlés igencsak felpezsi- dítette az itteni társasági életet. A tagság összetétele azote» igencsak megváltozott, miután Pécsett megindult a felsőfokú közgazdasági képzés, a társaságban és annak munkájában azonos súllyal képviseltetik magukat a gyakorlati és az elméleti közgazdászok, hatva egymás munkájára és gondolkodására. Bízom abban, a mostani vándorgyűlés is ösztönzőleg hat társasági életünkre. Az idei vándorgyűlés rendezésére több város is ajánlkozott. öröm számunkra, hogy az elnökség választása Pécsre esett, amiben az itt folyó elméleti és gyakorlati közgazdasági munka elismerését látom. Bízom benne, a vándor- gyűlés lebonyolítása zökkenő- mentes lesz, annál is inkább, mivel Pécs gyakran színhelye hasonló országos nagy rendezvényeknek, kellő tapasztalatokkal rendelkezünk, A lebonyolításban az IBUSZ Baranya megyei irodája segít. Kívánom és remélem, a vándorgyűlés résztvevői a szellemi töltekezés és gazdagodás mellett Péccsel is megismerkednek, maradandó élményeket szereznek, ödvözöljük városunkban vendégeinket, mindnyájuknak kellemes ittlétet kívánok. Megnyílt az V. közgazdasági vándorgyűlés Tegnap délután egy órakor Pécsett, a Technika Házában megnyílt az V. közgazdasági vándorgyűlés. Az érdeklődés felülmúlta a várakozást: az 530 ülőhely egytől egyig gazdára talált, sőt az ország különböző részeiből érkezett szakemberek kisebb csoportokban álltak is. A gyűlésen megjelent Rév Lajos, az MSZMP Központi Bizottsága államgazdasági alosztályának vezetője. Előbb dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára— aki egyszemélyben a Magyar Közgazdász Társaság Baranya megyei Szervezetének elnöke is — köszöntötte a vándorgyűlés résztvevőit, majd dr. Vajda Imre, a közgazdasági tudományok doktora, egyetemi tanár, a Magyar Közgazdász Társaság országos elnöke nyitotta meg a gyűlést. Ezután dr. Gadó Ottó, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője tartotta meg a vándorgyűlés főelőadását, „Az ipari termékek értékesitése" címmel. Lényegében az új gazdasági mechanizmus termelési és értékesítési kategóriáinak elméleti és gyakorlati problémáit ismertette. — Az áru- és pénzviszonyok szigorúbb feltételeket jelentenek — mondotta —, mint a tervutasítások rendszere. A tervszámokat ugyanis „alku” alapján is lehet alakítani, sőt sokszor utólag lehet módosítani. A piaci viszonyok között az a vállalat, amely eladhatatlan cikkeket termel, vagy drágán termel, gazdasági nehézségekbe kerül. A piaci viszonyok eme erőteljesebb érvényesülése azonban nem jelent tervszerűt- lenséget, hiszen a belföldi piacot számottevő mértékben az állam befolyásolja a terv alapján. Markovics Lászlóné, a Magyar Nemzeti Bank üqyvezetői igazgatója korreferátumában a termelőeszköz-kereskedelemről beszélt. Havas Péter, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezető-helyettese az ipar és a külkereskedelem, majd Zala Ferenc, a Belkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője az ipar és a belkereskedelem kapcsolatáról tartott előadást. Este hét órakor pedig dr. Vajda Imre professzor adta át dr. Nagy Józsefnek, a pécsi és baranyai közgazdászoknak a Széchenyi Közgazdász Klubot. Ezzel a Technika Házában megnyílt az ország első ilyen jellegű intézménye — kaptuk a tájékoztatást dr. Kovács Attilától, a Maqyar Közgazdász Társasáq Baranya megyei Szervezetének titkárától. — Neqyvenhat helybeli közgazdász kap benne otthont és továbbképzést, kötetlen klubfoglalkozást, valamint előadói napokat szervezünk itt, hetenként öszszesen háromszor. ______ (Du nántúli Napló, 1966. máj. 25.) Felkért hozzászólók Baranyából A vándorgyűlésen hallatják hangjukat megyénk közgazdászai is, mind a négy szekcióülés felkért hozzászólói között találunk baranyaiakat. Megkérdeztük, mi lesz a legfőbb mondanivalójuk? DR. SZABÓ GABOR Tervezés — szabályozás — ár. Ez a témája az 1. szekciónak, melynek ülésén szót kap dr. Szabó Gábor, a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem docense. A Baranya megyei élelmiszergazdasági társulásokkal kapcsolatos tapasztalatokról kíván áttekintést adni. Hozzászólásában a társulási készséget 'motiváló tényezőket, céfkítűzéseket, valamint a vállalkozói együttműködést döntő módon befolyásoló érdekeltségi kérdéseket elemzi. Megítélése szerint Baranyában feltétlenül erősíteni szükséges a társulási készséget. Ezzel összefüggésben fontos vitakérdésként tárgyalja, melyek azök a fontosabb területek (agrokémiai centrumok, élelmiszer- és fafeldolgozás stb.), ahol a társulási tevékenység fejlesztésének objektív és szubjektív feltételeit erősíteni kell. DR. BÉLYÁCZ IVÁN A 2. szekcióban hozzászólásában a tőkeáramlás lehetőségeivel és szükségességével foglalkozik dr. Bélyácz Iván, a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem docense. Véleménye szerint célszerű lenne tovább aktivizálni a költségvetést kikerülő, közvetlen átcsoportosítást, különösen a bankon keresztül és a vállalatok egymás közötti forrásátadásával. Szükséges 'lenne mérsékelni a központi elosztás szerepét azért is, hogy az alacsony hatékonyságú területekre, ágazatokba, vállalatok felé a korábbiakhoz hasonló nagy összegek ne áramoljanak. Egy másik gondolat: a vállalatokat érdekeltté kellene tenni abban, hogy a fizikoi tőkén túl likvid tőkét is felhalmozzanak, például kötvények vásárlásával is gyarapíthassák vagyonukat, s ezzel mások hozzájuthatnának a szükséges tőkéhez, így biztosítható a források egészséges átcsoportosítása. DR. HOÓZ ISTVÁN A „Munkaerőgazdálkodás és bérrendszer" szekcióülés felkért hozzászólója, dr. Hoóz István, a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára a demográfia és a munkaerőhelyzet alakulásának összefüggéseivel foglalkozik. Egyebek mellett rámutat, a nők bevonása a termelésbe demográfiailag káros volt, mert a születések száma igen nagy mértékben csökkent. Másik sarkalatos megállapítása, hogy a mai munkaerőgondok 'megoldása érdekében munkaerőhiányt teremtünk a jövőben. Foglalkozik a vidéki ipartelepítések hatásaival is, rámutatva, az ipartelepítés nem csökkentette az ingázók számát, az ingázások igen nagy imértékben növekedtek. Naponta egymill'ióan, a foglalkoztatottak húsz százaléka ingázik, ez sok, ráadásul az arány nemhogy csökken, de növekszik. BOTOS KAROLY A 4. szekcióülés témája a vállalati műszaki fejlesztés. Felkért hozzászóló Botos Károly, a Pécsi Bőrgyár marhabőr gyárrészlegének vezetőhelyettese. Hozzászólásában elsősorban a vállalat gyártmány- és gyártásfejlesztésével kíván foglalkozni. A gyártmányfejlesztésben meghatározó körülmény, hogy a tőkés importból beszerzett bőrök egyre drágábbak, így tehát rákényszerülnek olcsóbb, kevésbé jó minőségű nyersbőrök beszerzésére, a technológia hozzáigazításával ezekből a nyersbőrökből kell értékesebb, kelendőbb készbőröket gyártani. A gyártásfejlesztésben továbbá szem előtt tartják az energiatakarékos, vízszegény, ezáltal a környezetet kevésbé szennyező technológiák meghonosítását. A házigazda üdvözlete
