Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)
1984-07-31 / 209. szám
1984. július 31., kedd Dunántúlt napló 3 Újítási csapatmunka Egy brigád sajátos ösztönző Új búzafajta — példa nélküli hozam A hazai mezőgazdaság történetében eddig szinte példa nélküli termést, -hektáronként 10,34 tonna búzát takarított be egyik 13 hektáros gabonatáblájáról a székesfehérvári Szabad Élet Termelőszövetkezet. A néhány éve még „álomhatárnak" vélt hozamot az MTA marton- vásári mezőgazdasági kutatóintézetében nemesített MV 13-as takarmánybúza produkálta, nagyüzemi termesztési körülmények között. A fajtának igen jó genetikai és agronómiái tulajdonságai vannak: szára a többinél rövidebb - 65-70 centiméteres így nem dől meg, szemveszteség nélkül aratható, a szár- és levélrozsda-fertőzéssel szemben ellenálló, s igen jól hasznosítja, magas hozamokkal hálálja meg a műtrágyaadagokat. A kutatók öntözéses termesztésre is javasolták. A székesfehérvári Szabad Élet Tsz az elsők között vállalkozott az új -fajta termesztésére: korábban kísérleti -parcellán próbálták ki, s mivel az ott szerzett tapasztalatok kedvezőek voltak, ősszel már nagyüzemi méretekben is elvetették. rendszere A Pécsi Bőrgyár „Szalai András" karbantartó szocialista brigádja a zsírtalanító gép gumihengerét cseréli. Fotó: Cseri László Bedolgozás a nagyiparnak Minden statisztikai adatot egybevetve töretlenül, sőt látványosan fejlődik az újítási tevékenység a Pécsi Bőrgyárban. A témát nemrégiben áttekintette a gyár pártbizottsága is. A testület által megvitatott tájékoztató néhány adatát érdemes kiragadni a fenti sommás megállapítás alátámasztására. A benyújtott újítási javaslatok száma 1980-ban 39 volt, a következőkben 61, utána 51, majd 1983-ban 76. Ugyanezen években a hasznosított újítások száma 11, 37, 29, 40. Legimpozánsabb a javaslattevők száma — 64-ről 169-re — és az újításokból származó gazdasági eredmény növekedett: 1 827 000 forintról 9 403 000 forintra. A fejlődés, az eredményesség magyarázatánál több ok is szerepet játszik, de köztük kétségkívül a legfontosabb, hogy a Pécsi Bőrgyárban az utóbbi négy év alatt mind szorosabbá vált a szocialista brigádmozgalom és az újítómozgalom közötti kapcsolat. Vannak brigádok, amelyek különösképpen beírták nevüket az újítómozgalom vállalati történetébe. Közülük is az egyik legjobb, legsikeresebb a sertés-előkészítő velúr csarnok tmk-brigádja, a Szalai András szocialista brigád. A kollektíva, amely 5 fővel kezdte, 1972-től végigjárta a brigádértékrend fokozatait, míg idén tavasszal az aranykoszorús minősítés birtokosa lett. A brigádnak ma már tíz tagja van. Ehhez a létszámhoz képest imponáló, hogy a tavalyi évben öt elfogadott újítás is fűződik nevükhöz. A brigád három műszakban dolgozik. A délelőttös műszakban hármójukat találom. Feladatuk, mint minden karbantartó munkacsoporté, a gépek, berendezések zavartalan, leállás nélküli üzemeltetésének biztosítása. Míg a termelő üzem dolgozói reggelijüket költik el, Nyilas Ádám brigádvezető két társával a kismeszes műhely zsírtalanító gépének gumihengerét cseréli ki. — Nekünk, az órabérben dolgozóknak kell alkalmazkodnunk a termelő munkásokhoz, akik normában dolgoznak, minden kiesett idő bérüket csökkenti — mondja a brigádvezető. — Hosszabb idő távlatában nézve nem volt a miáltalunk karbantartott üzemrészben komolyabb gépleállás. Végigfutunk a brigád tagjai által benyújtott újításokon, az esetek többségében több név is szerepel a javaslatokon. — Honnan ez a nagy újítási kedv? — A vállalati újítási feladatterv mellett a napi munkánk során találkozunk megoldásra váró problémákkal, s ezekből születnek az ötletek. Az eddigi javaslatainkat két nagy csoportra oszthatjuk: mintegy felük a termelésben dolgozók biztonságát, munka- körülményeik javítását szolgálja, másik részük pedig a saját tmk-munkánkat könnyíti meg, bár közvetve ezek is a termelők hasznára vannak. S volt olyan újításunk is, amely importot váltott ki, s végül jobb lett, mint az eredeti. Egy olasz gyártmányú leeresztő szelepet kellett megjavítanunk. Az ezüst-bronz tömítés helyébe magyar gyártmányú saválló műanyagot szereltünk be a szelepbe. A hasznos eredmény 237 000 forint volt. Horváth Ferenc, a brigád egyik fiatal tagja más jellegű példát említ: — Korábban, ha a szállító berendezésnél egy ráma elgörbült, a javítása 3—4 órát is igénybe vett. Brigádunk két tagjának újítása révén most a javítás 5—10 perces leállással jár csak. — S hogyan jut el egy ötlet az újítási javaslat elkészítéséig? — A felmerülő problémákat rögtönzött brigádértekezleten megbeszéljük. Mindenki töri a fejét a megoldáson. Végül az ötletadó neve szerepel a benyújtott javaslaton. A megoldás kidolgozásában mindenki segít, amivel tud, amihez jobban ért, mint a többiek. A nagyobb jelentőségű javaslatokat a brigád nevén nyújtjuk be — meséli Nyilas Ádám. Más brigádok számára is tanulságos lehet az újítási tevékenységben ez a csapatmunka-szemlélet. Ezen kívül a Szalai András szocialista brigád egy sajátos ösztönző rendszert is bevezetett az újítási tevékenységnél. Olyant, ami a csapatmunkát is erősíti, ugyanakkor minden brigádtagot a problémák megoldására serkent: az újítási díj 20 százalékát mindenki befizeti a brigádkasszába. Az ösztönző rendszer fényesen beváltotta a hozzá fűzött reményeket. D. I. Befejezték a búza aratását Békésben Hétfőn déltájban Békés megyében az utolsó hektárokról is levágták a búzát a kombájnok, fedél alá került az idei termés. Az ez évi aratás során 128 ezer hektárról takarították be a búzát a Körösök mentén. A munka hosszabb ideig tartott, mint korábban. Ennek oka nem a géppark elégtelensége, hanem a búza elhúzódó érése volt. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának tájékoztatása szerint a betakarított kenyérnekvaló sikértartalma, minősége jobb, mint az elmúlt években learatott búzáé volt. A nagy munka végeztével az üzemek folytatták a szalma begyűjtését s a nyári talajművelést. Forgácsolóműhely Kertvárosban Hiánycikkeket pótolnak, import- alkatrészeket váltanak ki Kapcsolat félszáz vállalattal és szövetkezettel A dél-dunántúli esztergályos kisiparosok között a legjobban felszerelt forgácsoló műhellyel rendelkezik Fazekas Tibor vases fémesztergályos mester Pécsett, a Bókay utcai telephelyen. A modern gépparkot több mint egymillió forintos befektetéssel hozta létre a 39 éves vállalkozó, aki 1981-től kisiparos. A műhely megépítése legalább félmillióba került. Látni itt többféle, összetett művelet végzésére alkalmas 3000-és és E 400-as csúcsesztergát, egyetemes marót, oszlopos fúrót, gyors darabolót, kézi fúrógépeket és kézi szerszámokat, valamint késeket. A Magévtől vásárolt 5—10 éves munkaeszközöket felújították. Segítségükkel esztergálni, marni, fúrni, sőt horizontálni lehet. A négy főállású szakmunkás, Arányosi Béla, Fazekas Béla, aki egyben műhelyvezető, Han- gyási Tibor, Nagy István, valamint a négy alkalmi munkás — ők is magas szinten képzett szákemberek — naponta két műszakban, órabérben dolgoznak. Munkaadójuk nem híve a normának, így is komoly nyereséggel jár az évente több millió forintos értéket produkáló termelés. — Fehér hollónak számítottam 1980-ban, amikor elhagytam a Sopiana Gépgyárat és a Család, a rokonság pénzével vállalkoztam — mondja Fazekas Tibor, aki a legjobbak közé tartozott a munkahelyén, mindig újított, műszaki fejlesztési ötletekkel állt elő. Kezdetben napi 14—16 órát dolgozott első gépén, az E- 400-as csúcsesztergán, hogy minél hamarább megtérüljön a befektetés. Most heti 30 órát tölt el a gépek között, elsősorban a nagyon kényes műveleteknél segít. Ideje nagy része a szervezésre, a kooperációk kialakítására megy el. A megrendelőket maga hajtja fel. A pillanatnyilag 9 fős kisiparos közösség csaknem félszáz vállalattal, tsz-szel, áfésszel kooperál: hiánycikkeket pótol, importalkatrészeket vált ki, gépi részegységeik közvetett export útján külföldre kerülnek. A kis tételek gyártását sem utasítják el. Legjelentősebb partner a Taurus Gumigyár szegedi gyáregysége, amelynek két hónap alatt kifejlesztették a drótszövőgéphez szükséges szálvezető és orsózó géprész prototípusát, eközben nyolcféle cél- és pótszerszámot alakított ki önerőből a kollektíva. Ezt megelőzően négy évig járta az országot a Taurus, hogy importpótló hiánycikkei sorozatgyártásához bedolgozót találjon. Komoly kapcsolatnak számít az ÉPGÉP pécsi gyára, amelynek az exportra szánt cseh gerendasablonok nélkülözhetetlen részegysége készül.. A rangos együttműködők között említhetjük a Mecseki Ércbányászati Vállalatot, a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságot, a szekszárdi és a veszprémi Mezőgépet, a Pécsi Áfészt és a kétújfalusi tsz-t. Egyik cég a másiknak ajánlja a kertvárosi forgácsoló műhelyt. Fazekas Tibor egykori munkahelye, a cserkúti Mezőgép is ugyanezt teszi. — Nincs baj a minőséggel, még a határidőtartással sem, pedig nem egy esetben a vállalatok későn küldik az alapanyagokat. Megéri a saját termékelőállítást is megpróbálni. Fazekas Tibor hamarosan 50 négyzetméterrel bővíti a mostani csaknem 200 négyzetméteres gépműhelyt, vásárol egy EU—630-as csúcsesztergát, palást- és síkköszörűt megközelítően félmillió forintért. A főállású munkások száma 8-ra emelkedik. Fröccs-, kinyomó és présszerszámok sorozatgyártását tervezi, berendezkedik az önálló szerszámkészítésre. Csuti J. Nagy megtakarítás érhető el a Stáza üzemben A pazarlás ellen Energiatakarékosság a BAÉV-nél Az energiagazdálkodás ésszerűsítése, a takarékosság ma súlyponti kérdése a vállalati gazdálkodásnak. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál az elmúlt évben 67 millió, két éve 64 millió forintot költöttek az üzemeléshez, a gyártáshoz, a termeléshez nélkülözhetetlen energiára. Mellesleg ez a tétel hat éve még »csak" 30 milliót tett ki. Míg korábban termelési értékük 1,5 százalékát, addig ma már 4—4,5 százalékát teszi ki az energiára fordított összeg. Ez a növekedés az energia- hordozók árának jelentős emelését mutatja. Az elektromos energiára, a saját előállítású és a vásárolt gőzre, a benzinre és gázolajra, a fűtő- és tüzelőolajra, a szénre és fára fordított összeg csökkentése a vállalat elsőrendű érdeke. — Mit tesz a BÉV az ésszerű energiatakarékosságért, a pocsékolás ellen? — kérdeztem Metzger Tibor energetikai osztályvezetőt. — Sokat, de a lehetőségeinket még nem használtuk ki. A fajlagos energiafelhasználásban tavaly így is 13 milliós megtakarítást értünk el. Igaz, ebben segített minket az időjárás is, melyet az építőiparban nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az idei hidegebb telet megéreztük. A vállalatnál 5 főállású energetikai szakember tevékenykedik (bár más feladatot is ellátnak). Az üzemeknél és osztályoknál társadalmi megbízatásban energiafelelősök dolgoznak. A gépkocsivezetőknél bevezették az üzemanyag-megtakarítási prémiumot. A Pollack Mihály Műszaki Főiskolával felmérették a pécsi panelgyár gőzfelhasználását. (A gőzzel a betont, a panelt érlelik.) A tanulmány alapján már „tudatosan” állítják be, hogy a gőzölőkádaknál mikor és mennyi gőzt kell felhasználni, olyan egységeket is ellátnak mérő- és ellenőrző műszerrel, ahol eddig azokat az ember helyettesítette. A kazánoknál most folynak hasonló mérések. Központi telepen jelenleg nem tudjuk, hogy melyik üzem mennyi gőz- és villamosenergiát használ fel, tehát közös fogyasztók, így nem lehet kimutatni, hogy melyiknél menynyi a tényleges, és mennyi lenne az ideális, tehát a* ésszerű energ iafelhaszná lás. — Ha külön-külön mérik, az feltétlenül ösztönzi őket a takarékosságra, niert ha csökken az üzemköltségük, akkor a megtakarítás arányában részesülhetnek anyagi ösztönzésben. Az építőipari szervezeteknek is előre le kell kötniök az elektromos energiaigényüket, ebben az összes felhasználást, és az egyidejűleg maximálisan igénybe vehető teljesítményt rögzítik. Mindkét feltétel betartása zsebre megy: a túligény- bevételnél felléphet energiahiány, a túlfogyasztást büntető felárral számlázzák. Az energiatakarékosság jegyében alakították ki a BÉV villamos üzemének újszerű felállását. A karbantartó villany- szerelők tevékenységi köre kibővült: ők villamosítják a felvonulási területeket. A motortekercselő részleg más cégeknek is vállal munkát, Az érintésvédelmi méréseket és a szabványosítási felülvizsgálatokat végző mérő csoport a BÉV már meglevő létesítményeinél is folyamatosan tevékenykedik. Ez is energiatakarékosság. Murányi László Átadás előtt ellenőrzik az alkatrészek méretét Fotó: Erb János Vízálló tetőfödémek A sok gondot okozó tetőbeázások megelőzésére a Budapesti Lakásépítő Vállalat a tetőfödémek építésénél új módszerre tért át. Külföldi iicenc alapján vegyszerrel kevert betonból, többszörös tömörítéssel vízálló tetőfödémeket építenek. így nincs szükség kátránylemezes, bitumenes szigetelőrétegre. Ennek elhagyása azért kedvező, mert ez a szigetelőréteg érzékeny a mechanikai hatásokra, sérülékeny, s elegendő egy apró hiba, hogy tetőbeázás keletkezzék, amelynek javítása is rendszerint bonyodalmas, nehéz. A külföldi tapasztalatok is egyértelműen az új eljárás megbízhatósága mellett szólnak. MB 1 —£ jte ^ ama Im JSLiIí&a Három s&rtPiijiÄ ö® jMsrc
