Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)
1984-07-28 / 206. szám
A szocialista országok életéből Utazás a zöld alagútban Különös világ a dél-vietnami Mekong-delta asztallapsimasá- gú vidéke. A kitűnő minőségű autóutakat, amelyeket . hadicélokból még az amerikaiak építettek mintegy másfél évtizede, lépten-nyomon meg-megszakít- ják a néhány méter széles csatornákon átívelő hidak. A népi rendszer 1975-ös győzelme után állították helyre az addig többségükben fölrobbantott hídszerkezeteket rönkfából, a szükségrepülőtereken használt kifutópályákat acéllemez idomokból. Ezek a lassú teherautóknak megfelelnek, a kevés számú személygépkocsi meg nagyot fékez itt-ott lekoccantja alvázát a kiálló gerendavégeken. A magánkocsik száma Dél-Viet- namban egyre apad, a csillagászati feketepiaci benzinárak láttán a 75 előtti időkből származó, zömében japán Toyoták, Nissanok tulajdonosai egymás után állítják le járműveiket. A csatornák, vagy ahogy itt nevezik „rach”-ok, amellett, hogy öntözővizet adnak, kiváló és olcsó áruszállítási, közlekedési lehetőséget kínálnak. Csatornán, kecses-karcsú csónakban kuporogva, a legeldugottabb tanyára is el lehet jutni. Az utazás igen romantikus, kétoldál- ról a nyolc-tízméter magas bambuszligetek teljesen összeborulnak, valóságos zöld alagútban fut a könnyű vízijármű. Rizsföld a bombázott övezet helyén Ahogy délről Can Tho irányából közelítjük Ho Si Minh- város (Saigon) felé, úgy válik egyre szárazabbá a vidék. Kevesebb a csatorna, sivárabbak a települések, szegényebb maga a nép is. Mindmáig sínylik az amerikaiak bombázásait, amelyekkel pusztaságot, lakatA Mekong megszámlálhatatlan csatornáinak egyike Can Tho-nál. Ilyen törékeny lélekvesztőben kell átkelni a Mekongon, amely itt már kilométer széles lan zónát akartak kialakítani Saigon körül, hogy a ma három és félmilliós óriás várost elszigeteljék a népi erőktől. Pham Su Hoa, a Binh Chanh-i járás egyik termelőszövetkezetének a párttitkára fogad bennünket, körülvezet a szövetkezethez tartozó földeken, panaszkodva mutat a vízgyűjtő, egyben haltenyésztő gödrökre, amelyek jórészt kiszáradtak, csak az aljukon csillog a piszkossárga, megsűrűsödött víz. A járás félórányi autóútra van Ho Si Minh-vá- rostól, az egykori pusztassággá bombázott övezet kellős közepén. A B—52-esek kéttonnás bombái szétrombolták a gátrendszereket is, amelyeket sok száz éve építettek ritka mérnöki pontossággal, hogy meggátolják a tenger közelsége miatt be-beszivárgó félsós víz talajrombolását. A termelőszövetkezetben főként rizsműveléssel foglalkoznak, de jut erő és idő az úgynevezett szárazkultúrák, az édesburgonya, zöldbab, ma- nióka, kukorica termesztésére is. Történetük tanulságos, voltaképpen tükröződik benne a déli országrész mezőgazdasági politikájának legtöbb, legtipikusabb gondja. Az 1975-ös országegyesítés után a járásban is megjelentek a párt káderei, ösztönöztek a szövetkezeti mozgalom megteremtésére. Dehát akkor az emberek többsége azt sem tudta, hogy mi a szövetkezet, a kampány más szempontból sem volt jól előkészítve. Nem előzte meg például az elengedhetetlen földreform, a tulajdon- és a birtokviszonyok jórészt ugyanazok maradtak, mint 1975 előtt. — Tapasztalatlanok voltunk, naivak, át nem gondoltán láttunk ennek a nagy és bonyolult feladatnak — mondja erről a párttitkár, aki az elsők között érkezett a járásba. — Pedig a dél-vietnami paraszttól nem idegen a közös gazdálkodás gondolata, ilyen például a gátépítés vagy csatornaásás. 1978 végére a parasztok 80 százaléka, a föld 60 százaléka — legalábbis papíron — a kollektív szektorhoz tartozott. De minthogy ennek nem voltak meg a szükséges tudati-tárgyi feltételei, a sebtiben összetákolt tsz-ek nagy része egy-más- fél év után fölbomlott, elsorvadt. A Vietnami Kommunista Párt az V. kongresszuson fölmérte a helyzetet, rámutatott az elkövetett hibákra, és új, reálisabb határidőt tűzött ki a déli országrészben a mezőgazdasági kollektivizálás befejezésére: 1985-öt. Ami Binh Chanban is gondot okozott, vagyis a földreform hiánya, azzal kapcsolatban is döntöttek: a földosztást még az idén be kell fejezni. Szövetkezetek — egyéni gazdálkodók — A magunk erejéből kell boldogulnunk, nem támaszkodhatunk, a kormányra, hiszen a nehéz gazdasági helyzet nem teszi lehetővé a központi segítséget. Gondunk sok van. Műtrágyából például ma kevesebb, mint a fele jut egy hektárra, mint amennyit a felszabadulás előtt alkalmaztunk. Nincsenek gépeink, kevés az igásállat, a bivaly. Sajnos, a gazdagabb parasztok, a 10—15 hektáron gazdálkodók nagy része továbbra is elutasítja a kollektív munkavégzés gondolatát. Márpedig náluk vannak a traktorok, rizscséplő-hántológépek. A tsz-be belépettek nagy részének nem, vagy csak alig-alig volt földje, vagyona. Hiába ecseteljük a kollektív gazdálkodás politikai-gazdasági előnyeit, ha a tsz-rizsföldek hozama alacsonyabb, mint az egyéni gazdáké — mondja a párttitkár. A kötelező erős zöld búcsútea után nekivágunk a rövid útszakasznak. Előttünk a járási n.épi biztonsági szolgálat két munkatársa pöfög megviselt Suzuki kismotoron. Sapkájukon a népi rendőrség csillagos jelvénye, övükön azonban még az amerikaiaktól örökölt 38-as Smith and Wesson forgópisztoly. Az új és a régi Dél-Viet- nam egy-egy eleme. Dunai Péter Testvérlapjaink írják AbBOBCHan nPdBaa Az ősi szláv települések, a középkori várak, erődítmények ma már sok esetben nehezen rekonstruálható eredeti elhelyezkedését kutatja az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság központi történettudományi levéltárának tudományos főmunkatársa, O. J. Macjuk. A tudós különleges gyűjteményében értékes feljegyzések, illusztrációk tanúskodnak az ötezernél is több, különböző védett műtárgyakról, létesítményekről, amelyek Ukrajna területén jöttek létre, az ősi időktől egészen a XVIII. század második féléig. A helyi természeti egységek, a domborzati viszonyok, a településrészek elnevezéseivel kapcsolatos kutatás, a mikrotopo- nimia, sok pontos megjelölés rögzítésére adott lehetőséget. Több régen feledésbe merült adat újra napfényre került a levéltári kutatás, az archív dokumentumok, a régi nyilvántartási könyvek, a bírósági okiratok, illetve a néphagyományok, dalok, mondók összehasonlító elemzése alapján. Az archeológusok ásatásainak eredményei megerősítették a feltárt adatokat. Kiderült például, hogy a jelenleg is ható népi építési irányzatok egyenes folytatásai a különböző területeken megmaradt műemléki egységek architektúrájának. Hasonló levéltári kutatások alapián találták meg a közelmúltban egy eddig ismeretlen, hatalmas keleti szláv települést GHnszkoje falu határában, a Dnveszter felső szakaszánál. A. J. Macjuk tudományos főmunkatárshoz gyakran fordulnak tanácsért, szakvéleményért a különböző más tudományágak képviselői, építőipari szakemberek, tervezők, építészek, múzeulógusok is. A kutatások eredményeként az ősi építészet sok tárgyi emlékét állítják Helyre, közben ügyelve a környezet eredeti szépségének megóvására. Központi határozat alapján természetvédelmi és műemlékvédelmi területeket hoznak létre az ősi létesítmények körül, az odalátogató turisták nagy örömére. CAMBEHCKO flEAO Az „Iván Lilov” konzervgyár ez évi termelési tervében 3000 tonna többlet termelést irányozott elő a korábbi évekhez viszonyítva. A tervszámok komoly feladatot jelentenek a vezetőknek és a kollektíva számára egyaránt. Még a tél folyamán és a kora tavasszal számos korszerűsítést hajtottak végre, melyek biztosítják majd a lehetőséget a vállalt feladatok teljesítéséhez. A termelési kapacitás növelése, a kész áru jobb minősége érdekében két kalibrátort helyeztek üzembe. A szakemberek véleménye szerint ezzel jelentősen javul a cseresznye befőttek minősége. A zöldségfélék minőségi feldolgozására ebben az üzemben is megtörténtek már az előkészületek. Beszerelték az új berendezést a különféle szörpök előállításához, ez nagyobb termelékenységet és jó minőségű termékeket biztosít. Az eddig megvalósítottak csupán egy része a feladatoknak. Bevezetés alatt van még a zöldségfélék közvetlen előkészítéséhez egy gyártóvonal és két mosógép is, új és már többször felhasznált üvegek részére. A gyárban a főidényben 300 fős építőtáborozó váltja egymást. Biztosították számukra a megfelelő feltételeket, mert a kedvező munka és életkörülményeik feltételei a jó munkájuknak, mely a gyár feladatainak a teljesítését jelenti. Hulladékból nyersanyag A Német Demokratikus Köztársaságban a gyáripar számára szükséges nyersanyag 11 százalékát hulladékanyagok gyűjtéséből szerzik. Az összegyűjtött huszohnyolcmillió tonnányi anyag import-termékeket helyettesít, s több mint hatmil- liárd márka megtakaritását eredményezi. Jövőre harminc- millió tonna hulladékot szándékoznak begyűjteni. Amióta a világpiacon megdrágult a nyersanyag és sok más nehézség is adódik, az NDK igen nagy erőfeszítéseket tesz, hogy hazai forrásokból fe- deze szükségleteit. Egész iparágak működése függ ettől. Csupán tavaly újabb ezer hul- ladék-ótvevőhelyet nyitottak az eddigi 10 500 mellett. Csak a műanyagok átvételére 1500 telep szolgál. A papírfeldolgozó ipar nyersanyagának 48,8 százaléka régi papír. Eredményesen működik az irodák és a háztartások hulladékpapírját begyűjtő hálózat, különösen az ifjúsági szervezetek és iskolák útján: a diákok jó pontokat kapnak a papírgyűjtésért. A legjobb papírgyűjtőknek ingyenjegy is jár színházba vagy kirándulásra. Az üveg-, a kerámia-, és a vegyipar — amely az NDK- ban rendkívül fejlett — nyersanyagszükségletének 90 százalékát hazai forrásokból fedezi, s ezek közt egyre jelentősebb arányú a hulladék és csak 10 százalék a hagyományos import nyersanyag. Tavaly 157 ezer tonna sziliciumhomokot, 47 ezer tonna szódát és 34 ezer tonna cementet takarítottad meg, mert a termeléshez a begyűjtött üveg- és kerámiahulladékot használták fel. Ezzel energiát is megtakarítottak. Minden kombinátot és vállalatot törvény kötelez a hulladék gyűjtésére, és a gyártási tervek is foglalkoznak ezzel. A hulladékok felvásárlásával, feldolgozásával és szállításával külön kombinátok foglalkoznak. Tavaly több iparágban összesen tizenhét olyan üzemrészleg nyílt, amely hulladékot használ fel a termeléshez. Az ország gazdasága számára rendkívül fontos például, hogy a nyersacél 70 százalékát ócskavasból nyerik. üSiräri utazas Sxloväkläbaii £2.} Bajmóc A Garam folyó felső völgyéből Zólyom, Garamszentkereszt városokat összekötő útvonalon juthatunk el a Nyitra folyóhoz. Akik erre utaznak, azoknak kellemes pihenést, érdekes látnivalókat kínál Bajmóc (Boj- nice). Elsőként Privig ye városkába érkezünk, mely a Felső-Nyitra- völgy központja. Egyben a handlovai bányavidék centruma, napjainkban híres konzerv- és szeszgyára is. A Kis- Fátra erdőivel övezett város fekvése igen szép. Főterén és néhány mellékutcájában hangulatos reneszánsz és barokk épületeket találhatunk. A város ma már szinte egybeépült a táj egyik legszebb és legközkedveltebb idegenforgalmi településével, Bajmóccal. Bajmóc nevezetességét meleg vizű gyógyfürdője és híres szép vára biztosítja. A várat 1970-ben nyilvánították védett műemlékké. Azóta sok minden történt rend- behozatala, szépítése érdekében. Ma már a látogatók megcsodálhatják gyönyörű termeit, a várkertet. Ezen a nyáron a várárok rendbehozatala és a bejárati híd újjáépítése folyt, de ez nem zavarja a vendégeket. Egykor itt egy kővár állott, melyet fokozatosan bővítettek, átépítettek és így nyerte el a ma is látható formáját, bővelkedve reneszánsz és barokk kori stíluselemekkel. A vár legnagyobb átépítése a múlt század végén következett be, amikor az utolsó várúr, Pálffy János, a Rajna menti várak romantikus, csúcsíves stílusában újította fel. A termek közül érdemes felhívni, szépségeik miatt a figyelmet a címerteremre, a várkápolnára, a márványteremre, a festett faburkolatú török teremre, a lovagteremre és az aranyos mennyezetű aranyteremre. Egy legenda azt tartja, hogy egykoron Mátyás király szívesen járt a bojnicei várba, a közeli gyógyvízben kúrálta magát, s gyakorta a királyi okiratokat egy hatalmas hársfa alatt írta alá, amelyet azóta is Mátyás fájának neveznek. Ez a fa jelenleg is megvan, a várkastély bejárata előtt áll, védetté nyilvánították. A várat környékező ősparkban található a fürdőtelep. Ma öt hévforrás biztosítja a gyógyvizét, mely reumás betegek gyógyítását szolgálja. Van egy nagy méretű strandfürdője, a Csajka, és működik a gyógyüdülőtelepen egy kis medencéjű, fedett fürdő is. A városka feletti erdőben, csendes környezetben található egy kemping, ahol sátras és faházas, igen olcsó elhelyezkedésre van lehetőség. A közeli turistaházban szlovák ételek, üdítők várják a vendégeket. A fürdőtelep környékén több vendéglátó- és kereskedelmi egység található. Ezenkívül Privigye város üzleteit, A bajmóci vár látképe vendéglőit is könnyen megközelíthetik az itt üdülők. Érdemes egy szlovákiai utazáskor néhány napos bajmóci pihenést betervezni! M. E.
