Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)
1984-07-26 / 204. szám
1984. július 26., csütörtök Dunántúlt Tlqplö 5 Nőttek a költségek - csökkent a támogatás * kétújfalui tsz-ben az utóbbi négy év alatt 810 literrel növelték az egy tehénre eső tejtermelést s igy nagy összegű tejprémium- hoz jutottak. Most itt is megkezdték a tehenek kisüzembe történő kihelyezését. Válság a szarvasmarha- ágazatban Ülést tartott a megyei TESZÖV elnöksége Hat szinten folyik egyszerre a munka Mégis lesz csúcsos kupola A mezőgazdaság „nehézipara" a szarvasmarha-ágazat az utóbbi évek látványos eredményei után most ismét kátyúba jutott. Ez a sommás vélemény fogalmazódott meg a Baranya megyei Tsz Szövetség elnökségének tegnapi ülésén, ahol az ágazat helyzetét és jövő lehetőségeit vitatták meg. A 60 tagszövetkezetből 53 érintett a kérdésben. Ennyien foglalkoznak ugyanis nagyüzemi tej-, illetve marhahústermeléssel. A napirend feletti vitában az elnökségi tagok annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy a tejprémium — január 1-i — megszüntetése válsághelyzetbe juttatta az ágazatot. Az 55 filléres termelői tejáremelés ugyanis a begyűrűző áremelések, a termelési költségek szakadatlan emelkedése miatt nemhogy fejlesztésre, de az ágazat szintentartására sem ad módot. A „megszorítás” pont akkor jött, amikor a szakosított telepek elavultak, így a beindult rekonstrukcióra — telepenként 10—20—30 milliós invesztációkról volna szó — nincs a tsz-ek- ben anyagi fedezet. Megindult a veszteséges szarvasmarhatelepek felszámolása. Az első félévben három szövetkezet számolta fel az állományát, s további két telep ,tbecsukása" folyamatban van. Ez a sajnálatos tendencia a tejellátásban egyelőre nem érződik, mivel a biológiai alapok javításával tiz év alatt megduplázták a fajlagos tejtermelést a megye közös gazdaságai. Tavaly már 4493 liter volt a tszekbén az egy tehénre eső átlagos tejtermelés. Igy fordulhatott elő, hogy ez év első felében kisebb tehénlétszámtól 1,35 százalékkal több tejet értékesítettek a tagszövetkezetek, s egyidejűleg javult a tej minősége is. A tegnapi vitában azonban több felől is elhöngzott, hogy a mikrobiológiai tejátvétel nem ösztönöz eléggé az I. osztályú tej előállítására, mivel az I. és III. osztályú tej ára között csak 40 fillér a különbség. Legalább 60—70 fillérrel kellene az iparnak honorálni a csíraszegény tejet, ahhoz, hogy a termelő korszerűsíthesse hűtéstechnikáját, fejési technológiáját. Idejét múltnak nevezték a téli és nyári tejár-megkülönböztetést. A fokozott hűtés miatt nyáron drágább a tej önköltsége, mégis kevesebbet kap érte a termelő, mint télen, amikor alig kell hűteni. A szabályozók most arra ösztönzik a szövetkezeteket, hogy a minimálisra redukálják szarvasmarha-ágazatukat, amely szerény — vagy semmi — jövedelmet hoz, sok eszközt és termőföldet köt le. A felszabadult területeken inkább gabonát termelnek kisebb gonddal, nagyobb nyereséggel. A legszorultabb helyzetbe azok a hegyvidéki gazdaságok kerültek, amelyek a termőhelyi adottságaik és a horribilis — gyakran 50—80 millió forintos — ágazati tőkebefektetéseik miatt nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak szerkezetet változtatni. — Rné — „Csak ne jöjjön közbe semmi újabb meglepetés” — ezzel a kívánsággal zárult tavaly májusban tudósításunk — a volt SZMT-székház és a kamara- színház épülettömbjének felújítási munkáiról. Akkor még a pécsi Színház téren, Kossuth Lajos utcában sétálók gyakran megjegyézték: „Olyan ez az épület, mintha bombatalálatot kapott volna”. A Kossuth Lajos utcai, homlokzatfal vigasztalanul meredt fölfelé, az ablaküregeken ót az égre fehetett látni. Csak a főfalak maradtak — bár az sem valamennyi — az összes szint mennyezetét és válaszfalát le kellett bontani. A rekonstrukció munkája akkor még jobbára a bontásnál tartott, építést a palánkon túlról aligha láthatták a járókelők. S akadtak szép számmal munkát hátráltató meglepetések: falrepedés, pincék, kút, különféle régészeti leletek, talajsüllyedés a két színházépület között. Azóta 14 hónap telt el s az építők, a BÉV épületfelújító üzeme dolgozóinak kívánsága teljesültnek tűnik ez idáig: nem volt különösebb újabb meglepetés. S ma, ha a járókelő a Színház téren átnéz á palán- kok fölött, láthatja, hogy a volt SZMT-székházban — amely a Pécsi Nemzeti Szinház üzemháza lesz — már nemcsak á főfalak állnak, mind a hat szintnek elkészült a mennyezete, a kamaraszínház készülő téglafala pedig messzire piros- lik. A keleti falat kell még 1 méterrel magasítani — ami két napos kőművesmunka — hogy ezen az oldalon is a födém szintjéig jusson az épület. Utána kezdődhet a tetőszerkezet beépítése. Egyelőre a Kamaraszínház nézőterén állványok vannak. Mégcsak sejteni lehet, milyen lesz ez a modern kisszínház, sokféleképpen átrendezhető, megnagyobbítható színpadával, 200—300 látogatót befogadni képes nézőterével, a zenekari árokként is alkalmazható egyik díszletfelvonójával. A tervrajzokat reprodukálni próbáló képzeletet azonban már a mostani helyzetkép látványa is segíti. Az épülettömb minden szintjén folyik valamilyen munka: tetőfedés és bádogozás, fűtés és szellőzőberendezések szerelése, belső vakolás (ebből viszonylag kevés van már hátra), kőművesmunkák a színházépületen, az új külső lépcső zsalú- zása. Skriván József művezető elégedett a felújítás jelenlegi ütemével. Az építőanyag folyamatosan, pontosan érkezik, s egyszerre 80 munkás dolgozik különböző szakmák, feladatok szerinti megosztásban egymás Rekordidő, csupán 6 és fél hónap alatt elkészült a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát új takarmánykeverője a törökdombi üzemben. A 20 tonna/óra kapacitású keveröt a kombinát sátorhelyi traktorosai, a központi műhely lakatosai és a törökdombi keverőüzem műszaki dolgozói szerelték össze. Fotó: Schindl József mellett. Köztük 60 lengyel szakember. A munka üteme azt ígéri, hogy szeptember végére, október elejére tető alá kerül a színházépület, s novemberben megkezdődhet a színpadtechnikai berendezések beszerelése. S mégiscsak lesz kupolája a színház üzemépületének, boroz eredeti programban item szerepelt. Majdnem ugyanolyan, mint a lebontott régi volt, csak még annál is díszesebb, csúcsosabb. Az ácsmunka már el is készült. A kupola díszítéseit, kisablakait a közeli napokban szállítja le az Országos Szakipari Vállalat elemekben, amelyeket a BÉV szakmunkásai fognak felszerelni az épület tetejére. D. I. Borsóhulladékkal etetik a halakat Haletetésre használja fel a helyi konzervgyár zöldborsó-hulladékát a paksi Vörös Csillag'halászati Tsz a zöldborsó héját és apró, selejtes szemeit nagyon szeretik a tavi halak, s nem zsírosodnak el tőle a pontyok. Ezen a nyáron eddig tíz vagonnyi borsóhulladékkal tették változatosabbá a halak menüjét, s a továbbiakban zöldbabhulladékot és paradicsommagot is kapnak. A szövetkezet hét nagy halastaván motorcsónakokból szórják a konzervgyári hulladékot. A pontyok, az amurok, a busák és más halak takarmányozására. Beilleszkedik a műemléki környezetbe Szolgáltatóház épül Szigetváron A javítórészlegeknek otthont adó, új szolgáltatóházot építenek Szigetváron, a József Attila utcában. A városi tanács a Baranyo megyei Tervező Vállalatnál rendelte meg a terveket. 1983. január 15-én készültek el. A létesítmény költség- vetése 4 969 000 forint. A pénzt a megyei szolgáltatásfejlesztési alapból, valamint -helyi forrásból és a tanácsi bérlakásokra célcsoportos állami támogatásból biztosították, mert az épületben három lakás is helyet kap. A kivitelező, a Szigetvári Költségvetési özem 1984 februárban kezdte el az építkezést. A háztartási és híradóstechnikai gépek javításával két ki- rendeltség foglalkozott Szigetváron. Az egyik a GELKA-szer- viz, amely 7 évvel ezelőtt megfelelő épületet kapott, másik a Pécsi Villamosipari és Gépjavító Szövetkezet helyi kirendeltsége, melynek elhelyezése tarthatatlan és rossz volt. Itt a szolgáltatást nem lehetett bővíteni épület hiánya miatt. Ezenkívül a cipőjavítást is meg 'kellett oldani, mivel egyre nagyobb lett az igény erre a szolgáltatásra is. A Baranya megyei Cipészipori Szövetkezet javítóműhelye egy rossz állapotban lévő, kicsi épületben működik ma is. Az átszervezéskor a GELKA- szerviz kisvállalatként kivált a trösztből. Időközben a Pécsi VILLGÉP Szövetkezet is megszüntette a szigetvári szolgáltatást. Igy tanácsi vállalatként 1983-ban létrejött a Szigetvári Háztortási és Híradás- technikai Gépjavító Kisvállalat. A személyi állományt és az ösz- szes felszerelést átvették és 1984-ben ki is fizették helyi forrásból. A 231 négyzetméter alapterületű épület földszintjén a GELKA és a cipőjavító részleg, az emeleten pedig a tanácsi bérlakások kapnak helyet. A cipőjavító részleghez két műhely, átvevő, raktár, irodahelyiség, öltöző és mosdó tartozik. A GELKA javítórészlegén belül háztartásigép-javító műhely, híradástechnikai gépjavító műhely, két raktár, felvevő, öltöző és zuhanyozó épül. Az emeleti három 55 négyzetméteres lakáshoz 4.5 négyzetméteres terasz és függőfolyosó is készül. Rendeltetésük, hogy az állami lakások felújítása során ideköltöznek átmenetileg azok, akiknek a lakásait nagyobb mértékben kell felújítani. Jelenleg a falakat már felhúzták, a válaszfalak is készen vannak és a zárófödém is. Ezután jön a tetőszerkezet, az ősszel pedig a villany-, vízvezeték-szerelés és az egyéb szakipari munkák. Az épület külső megjelenésében beilleszkedik majd a műemléki környezetbe. A nutázott sima vakolaton fehér műanyag falfestést alkalmaznak, a homlo.kzat díszített vakolattal készül. A tetőt vörös színű, hódfarkú cseréppel fedik. Az átadási határidő 1985. október 31., de a kivitelező előreláthatóan két hónappal korábban tervezi. Marton Gyöngyi A közélet hírei Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tijkára szerdán látogatást tett Somogy megyében. Siófokon, a November 7. Termelőszövetkezet központjában Tóth János, a megyei pártbizottság titkára, Sugár Imre, a megyei tanács elnöke, valamint a város és a közös gazdaság vezetői fogadták. Boda János, a szövetkezet elnöke és Takács Gyula párttitkár tájékoztatta Aczél Györgyöt a 6500 hektáron gazdálkodó üzem eredményeiről. A tájékoztató után a Központi Bizottság titkára megtekintette a gazdaságot. A látogatás ezt követően Szántódpusztán folytatódott. Szabó Miklós, a Siotour képviselője mutatta be a 18. századi műemlékegyüttest, a Balatonpart egyik legkedveltebb idegenforgalmi-kulturális központját, ahová a sok agrártörténetí látnivaló mellett kiállítások, kulturális rendezvények sora vonzza a hazai és külföldi vendégeket. Aczél György Somogy megyei programja a Siófoki Állami Gazdaságban fejeződött be, ahol tájékoztatót hallgatott meg a gazdaság tevékenységéről és az építőtáborokról, majd fórum keretében találkozott az ifjúsági épitőtábor diákjaival és válaszolt kérdéseikre. * Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és Lékai László bíböros, esztergomi érsek szerdán találkozott Johannes Willebrands bíborossal, a Vatikán Keresztény Egység Titkárságának elnökével, aki a Lutheránus Világszövetség budapesti világgyűlésén vesz részt. A találkozás során őszinte és szívélyes légkörben eszmecserét folytattak azokról a lehetőségekről, amelyekkel az egyházak a jelenlegi nemzetközi helyzetben hozzájárulhatnak a népek közötti megértés és együttműködés erősítéséhez, a béke megőrzéséhez. * A Kongói Munkapárt Központi Bizottságának meghívására Deák László, az MSZMP KB tagja, szerdán Brazaville-be utazott, ahol a magyar párt képviseletében részt vesz a Kongói Munkapárt III. kongresz- szusán. * Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese szerdán a Parlamentben fogadta a hazánkban tartózkodó Szalem esz- Szabah sejket, Kuvait állam hadügyminiszterét. A találkozóm részt vett Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, jelen volt Tálát Y. Al- Ghossein, Kuvait budapesti nagykövete. * A Pécs város területén, valamint a Jakab-hegyen folyó régészeti feltárásokat, műemléki helyreállítósokat mutatták be tegnap a Janus Pannonius Múzeum vezetői a Dunántúli Napló munkatársainak, akik ez alkalommal megnézték az épülő Munkásmozgalmi és Helytörténeti Múzeumot, a püspökvári feltárásokat, a Sétatéren bemutatáshoz közelgő sírkamra rekonstrukciót, valamint a Ja- kab-hegy tetején folyó régészeti feltárásokat. * Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán Pest megyébe látogatott. A megyei pártbizottság székházában Krasznai Lajos, a Pest megyei Pártbizottság első titkára és Mondok Pál, a megyei tanács elnöke fogadta és tájékoztatta a csaknem egymillió lakosú megye politikai, gazdasági és kulturális életéről. A Politikai Bizottság tagjának programja a Sasad termelőszövetkezet építőtáborában fejeződött be, ahol Varga-Sabján László, a KISZ Központi Bizottságának titkára tájékoztatta az építőtáborozási mozgalomról. * Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB PB tagja, honvédelmi miniszter szerdán Moszkvában fogadta Lancine Keita guineai hadügyminisztert. A találkozón kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket tekintettek át.
