Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)
1984-07-25 / 203. szám
1984. július 25., szerda Dunántúlt Tlaplö 3 Évente 840000 marka? Fürdőkúra után pihenő a belső udvarban Harkány híre a világban A holland betegnek megérte magánutazási irodát alapítani Nemrég nemzetközi balneo- lógus kongresszust rendeztek Portugáliában. A világ minden tájáról a gyógyszanatóriumok- ból érkezett résztvevők egymás között csodás színes prospektusokat osztogattak, amelyekben látni és olvasni lehetett, milyen gyógyszolgáltatásokat nyújt az az intézmény, amelyeket képviselnek. Csupán a három magyar résztvevőnek — köztük dr. Keszthelyi Bélának, a Harkányi Gyógykórház igazgató főorvosának — nem volt mit osztogatnia. Hiányzik a reklám Árokásás közben feltört harkányi kénes víz gyógyító hatását már 1823-ban felfedezték. Arról nincs pontos számadat, hogy a másfél évszázados felfedezést követően hányán találtak gyógyulást Európa egyik legjobb gyógyvizében, de Harkány írásos emlékei között kutatva kitűnik, hogy egy angol pénzcsoport már 1890-ben, a Hitelbank pedig 1911-ben 7 millió korona befektetéssel modern gyógy- és fürdőhellyé szerette volna Harkányt kiépíteni. 1958-as adat szerint az évben 300 OOO-en keresték fel a gyógyfürdőt. Azóta az évente idelátogatók száma jóval a millió felett van, szállodák, sok száz vállalati és magánüdülő épült, az öreg kórház épületéhez immár két új szárny készült és most épül a harmadik, Harkány mégsincs igazán felfedezve. — Eddig jóformán csak száj- hagyomány útján terjedt a hírünk a világban — mondja erről dr. Keszthelyi Béla kórház- igazgató. — Aki egyszer elvetődött ide, az legtöbbször még egyszer visszajön, vagy otthon elmeséli szomszédnak, barátnak és azok is eljönnek. Négy éve volt egy holland betegünk, aki kint élő magyaroktól hallott Harkányról. Az itt kapott kezelések meggyógyították. Amikor hazament, a helyi újságban cikket Íratott Harkányról, majd magánutazási irodát alapított és kizárólag ide, Harkányba szervez résztvevőket. Évente két alkalommal hoz 20 fős csoportokat. A harkányi kórház idegen- forgalma tehát jószerivel ilyen véletleneken múlik. Nem rendelkeznek megfelelő reklámanyaggal. Mert van ugyan külföldre készült ismertető füzet, de ez a turisztika és a környék egyéb látványosságai mellett kínálja a gyógyulási lehetőséget. Olyan prospektus eddig nem készült, ami csak a kórházat és a kórház gyógyítási szolgáltatásait mutatja be. A különböző vegyi összetételű gyógyvizek közül a reuma és más mozgásszervi betegségek szempontjából leghatásosabbak a kéntartalmú gyógyvizek. Ezek közül is a legjobbak, amelyekben a kén szu If id formában van jelen. A harkányi vízben éppen az a legcsodálatosabb, hogy nagyon magas a szulfid- tartalma. Ilyen víz Magyarországon kívül Európában kevés van. Ám honnan tudnának róla kellő reklámozás nélkül? — Pillanatnyilag a kórház járóbeteg-forgalma a jelentősebb — mondja dr. Keszthelyi Béla. — Ezeknek a betegeknek a szállásuk másutt van, hozzánk csak gyógykezelésekre jönnek. A külföldi fekvőbetegforgalomban visszaesés mutatkozik. Eddig a nyári hónapokban mindig volt 8—10 nyugati vendégünk, most éppen egy sincs. Pedig a kórházunk minden szempontból alkalmas lenne nagyobb külföldi idegenforgalom lebonyolítására, különösen ha maid elkészül az új épület. Vendégek külföldről Meg kell jegyezni, Harkányba nem a pénzes emberek jönnek Nyugatról, hanem olyanok, akik szeretik az egyszerű környezetet és a pénztárcájuk ezt bírja el. A hazai és külföldi betegek elhelyezése, gyógykezelése között nincs semmiféle minőségi különbség, csupán az étkezésben. Leginkább osztrák és nyugatnémet vendégek jönnek, egy napra 120 nyugatnémet márkát fizetnek. Végezzünk egy kis számítást. Ha szerény becsléssel arra gondolunk, hogy a kórház nem több, de legalább húsz beteget folyamatosan kezelne, ez egy főre napi 120 márka, akkor a 20 betegnél ez napi 2400 márka, ez szorozva 360 nappal (leszámítva karácsonyt és egyéb ünnepeket) az 864 000 márka lenne, ha ... Sarok Zsuzsa ja ijpycr« Hí© KOK ©■© iiiccí 1» Koncz Lajosné Két évtized a vöröskeresztes mozgalomban A megkezdett munka kötelez A vadszőlőindák befonják a falakat, zöldre kereteziloaz iskola tágas ablakait. Diósviszló. Az udvaron a fiatal gyümölcsfák között az iskolaigazgató szorgoskodik. A hűvös folyosón, böngészve a kitűzött rajzok, oklevelek között, szinte valamennyi versenyen elért győzelmekről, nyertes pályázatokról árulkodik. Húsz ... harminc . .. sok. Kisdiákok sikereiről tanúskodnak, a diós- viszlói ifjú vöröskeresztesek eredményeiről. Koncz Lajosné magyar—történelem szakos tanárnő 22 éve tanít az iskolában, 21 éve ifjú vöröskeresztes elnök. Budapestről került ide a családjával együtt. Itt maradtak. Tanított, szervezett, s ha nem akadt elég munka, talált magának. — Kezdetben eszembe sem jutottak a versenyek. Csupán az elsősegélynyújtás alapvető szabályaira akartam megtanítani a „gyerekeimet". A többi jött magától. Először osztályfőnöki órán, majd tanítás után a védőnő segítségével sebet kötöztünk. Majd csecsemőápolást, etetést tanultak fiúk, lányok egyaránt. Az első háziversenyen én lepődtem meg a legjobban, amikor kórusban kiabálták: tanár néni nem jól mondta, ez sápadt ájulás volt, és a sebkötözést sem csinálta jól, először a jóddal fertőtlenítünk, utána jöhet a sebhintőpor. A Siklóson rendezett megyei versenyeken már féltek tőlünk. — Megjött Diósviszló! — az első helyezés már biztosan az övék — felkiáltással fogadtak. Amikor 1965-ben megalakult a falusi vöröskeresztes csoport, megválasztottak vezetőségi tagnak. Gondoltam egy nagyot — miért nem vonhatnám be az iskolásokat? — örömmel jöttek, és bizony sokat segítettek. Véradó napok előtt ragasztották a plakátokat, röntgenvizsgálatoknál vállalták az írnokságos- kodást. Nagyon boldog voltam, amikor azzal álltak elém, szívesen megtennék, hogy naponta ebédet visznek az étteremből a faluban lakó időseknek, betegeknek. A tanár néni „körzete" jócskán túlmutat a község határain. Éveken keresztül járta Babarcszőlős, Rádfalva és Mária utcáit. Busszal ment, gyalog jött, de tudni akarta, hogyan élnek, mit csinálnak diákjai. — Máig sem felejtettem el, hogyan szaladtam a márfai tanyára. Délelőtt órám volt, jött az igazgató: Erzsiké menni kellene, a tanyán az éjszaka kizárták a kisgyerekeket, kint aludtak az udvaron. Abbahagytam a tanítást, mentem. Előfordult, nemegyszer, bizony kizavartak a szülők, amikor család- látogatásra kopogtattam. Bog- dánék gyermekét gyógypedagógiai iskolába helyeztem el, hónapokig még a fejét is elfordította, ha találkozott velem. Egy év múlva megköszönte. Szabadideje nem sok lehet. Az iskolában osztályfőnöki munkakörvezető, és a szülői munkaközösséggel összekötő tanár, ifjúságvédelmi és takarékfelelős. Az idén 30 000 forint értékben árultak takarékbélyeget. Nyolc évig tanácstag volt, a szociális állandó bizottság elnöke, 1965 óta pedig polgári védelmi parancsnokhelyettes. 1978-ban megkapta a „Vöröskeresztes munkáért” kitüntetés bronz-, idén pedig az aranyfokozatot. Nyugdíjba készül. Dolgozik-e továbbra is a vörös- keresztben? Mosolyogva széttárja a kezét: „A megkezdett munka most már kötelez.” Marton Gyöngyi Polgári védelem - Környezetvédelem Korunk egyik alapvetően fontos feladata a környezet- védelem hatásos megoldása. Az elmúlt 10 évben a kor- mány több jelentős intézkedést hozott a környezetünk védelmére. Mérföldkövet jelentett az 1976. évi II. törvény. A törvény a társadalom valamennyi tagját felelőssé teszi környezetünk alakításáért, részletesen felsorolja a környezet védett tárgyait, ugyanakkor rendszerezi azokat a tevékenységeket, amelyek a védett tárgyakat veszélyezteti. A környezetvédelem világ- probléma. Az ember saját szükségleteinek megfelelően átformálja a természetet. Termelő munkája során a természetes környezetet mesterséges környezetté alakítja át. Ehhez az átalakítható munkájához teljes mértékben felhasználja a tudomány és technika nyújtotta lehetőségeket. A tudomány és technika eredményei az emberi élet kiteljesedését szolgálja, de ha nem megfelelő előrelátással alkalmazzák, károsíthatják az emberi környezetet. Az emberi környezet károsodásának kérdéseiről élénk nemzetközi vita folyik. A szocialista országok tudósai arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a gazdasági fejlődés és a környezet között nincsenek jóvátehetetlen ellentmondások. A környezetvédelem előtérbe kerülésének az objektív tárgyi okain kívül szubjektív, emberi okai is vannak. A Polgári Védelem a maga széles társadalomra épült lehetőségeivel egyre intenzívebben vesz részt a környezet megóvásáért folytatott küzdelemben. Országunkban a környezetvédelem kiemelt jelentőségű feladat. A tervszerűen irányított szocialista gazdaság biztosítja a népgazdaság fejlődésével arányos környezetvédelmi célkitűzéseink megvalósítását. A környezetvédelem főbb területei: 1. VÍZVÉDELEM: A vizeket minden olyan behatástól védeni kell, amely káros a lakosság egészségére. A vízvédelem célja a felszíni és felszín alatti vízkészletek mennyiségének és minőségének megóvása. Mivel a víz állandó körforgást végez, ennek során minden más környezeti elemnél nagyobb mértékben szennyeződhet. 2. LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME: A levegőben megtalálhatók változó mennyiségben az emberi tevékenység hatására keletkező, egészséget károsító por- és páraanyagok. A légszennyezésben jelentős szerepet játszik az energia- és kohóipar, a közlekedés és a lakossági tüzelés. Ezért alapvető fontosságú, hogy az egyes lég- szennyezők kibocsátási értéke a káros mérték alatt maradjon. 3. TERMÉSZETVÉDELEM: A környezetvédelem azonos fogalom a természetvédelemmel. Az emberi környezet védelme tervszerű alakítást követel meg. Baranya megyében különösen fontos a természet, a környezet védelme, hiszen országunk e természeti értékben gazdag vidéke a népgazdasági termelési érdek mellett igen jelentős üdülőkörzet is. Igen gazdag a táj természeti, tájképi szépségekben. Gazdag a növény- és állatvilága. Egyedülálló ritkaságokkal dicsekedhetünk. Ezek védelme társadalmi erők mozgósítását teszi szükségessé. Az aktív természetvédelem mindenek előtt a megelőzésre helyezi a hangsúlyt. 4. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELME: A lakott településeken és főleg a városokban a környezeti ártalmak fokozott mértékben hatnak károsító erővel. A károsító tényezők egyrésze az ipar által termált károsító anyagoktól származik, de nem elhanyagolható a lakosság által okozott károsodás sem. A lakosság hatalmas mennyiségű háztartási szemetet termel, melyhez társul a kerti és gazdasági hulladék. Az itt felvásárolt környezet- védelmi területek jelentős része kapcsolatban van a polgári védelmi feladatokkal. Kiképzéseken széles 'körűen ismertetjük az emberi tevékenység környezetkárosító hatásait, azok elleni védelem lehetőségeit. Úgy gondoljuk, hogy a polgári védelem szervezete kellően széles körben van kapcsolatban a társadalommal. Felkészítési rendszerünkben lehetőség van átfogóan tervezni úgy a feladatokat, hogy minél hatékonyabban segítsük békeidőben is a környezetvédelmi tevékenységet. A polgári védelem igen sokat tesz azért, hogy az üzemi gyakorlatok során úgy tervezzék az egyes feladatokat, hogy azok egyúttal a környezet védelmét is reprezentálják. Nem fordulhat elő, hogy a gyakorlatokon felhasznált járművek, technikai eszközök, az imitációs anyagok károsítsák a környezetet. Szabó László őrnagy Épen maradt városfalak Gorsiumban Viszonylag épen maradtak a Gorsiumot nyugat felől határoló városfalak: a székesfehérvári István király Múzeum régészeinek az elmúlt hetekben 70 méter hosszan sikerült kibontaniuk a Tác melletti római város nyugati falait. Az óriás kövekből épített városfal csak ezen az oldalon maradt meg, a várost észak, dél és kelet felől határoló fal építőanyagát ugyanis a középkorban a székesfehérvári palotákhoz, templomokhoz használták fel. A nyugati oldalon viszont feltehetően az akkor még magas vízállású Sárvíz lehetetlenné tette a bontási, szállítási munkákat. Az idei feltárás igazolta, hogy a falak keskenyebbek voltak, mint azt korábban feltételezték, átlagos vastagságuk nem haladta meg az 1,4 métert. Bebizonyosodott az is, hogy a település tornyai nem bás- tyaszerűek voltak, hanem ferde tetővel épültek. Előkerült az idén egy Mithras istent ábrázoló faragvány, s ez arról tanúskodik, hogy a perzsa istenségnek Gorsiumban is volt kultusza.
