Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)
1984-07-03 / 181. szám
6 Dunantmt Tlaplo 1984. július 3., kedd Mit mod a jogszabály? A másodállásról, mellékfoglalkozásról Az elmúlt évek során többször is módosították a másodállással, mellékfoglalkozással kapcsolatos előírásokat. A felvilágosításért hozzánk fordulók kérdései alapján szükségesnek látjuk a fontosabb előírások ismertetését. A hatályos rendelkezések értelmében vállalat, szövetkezet, költségvetési szerv, társadalmi szervezet, továbbá minden egyéb munkáltató más munkáltatónál a törvényes munkaidőre szóló munkaviszonyban, vagy munkavégzési kötelezettséggel járó ipari szövetkezeti tagsági viszonyban álló dolgozót másodállásban, mellékfoglalkozásban vagy munkavégzésre idányuló egyéb jogviszonyban — a jogszabályok keretei között — csak akkor foglalkoztathat, ha az adott feladat a) a munkáltató főállású dolgozóival — a munkakörükbe tartozó munkaként nem végezhető el, b) elvégzését az a munkáltató szerv- amelynek a te- vékenyséqi körébe tartozik, megfelelő határidőre nem vállalja, és c) ellátására főállású dolgozó alkalmazása nem indokolt, illetőleg ilyen dolgozó alkalmazására nincs lehetőség. Másodállás és olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítéséhez, amely a főállás munkaidejét érinti, a dolgozó főállása — és esetleges további munkaviszonya — szerinti munkáltatónak az előzetes írásbeli engedélye is szükséges. Mellékfoglalkozás és — a főállás munkaidejét nem érintő — munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését a dolgozó köteles a főállása szerinti munkáltatónál a szerződéskötést megelőzően írásban bejelenteni. A jogszabályi előírások értelmében a főálláson kívül foq- lalkoztatásra kötött szerződés érvénytelen, ha azt a) az előírt engedély nélkül, b) bejelentési kötelezettség esetén a munkáltató tilalma ellenére, illetve c) a megengedett munkaidőt meghaladó foglalkoztatásra kötötték meg. A főállású dolgozó más munkáltatónál történő foglalkoztatásához szükséges engedély a foglalkoztatni kívánó munkáltatónak a kérelme alaoján csak abban az esetben adható meg, ha a) a munka elvégzése nem tartozik az engedélyt adó munkáltató tevékenységi körébe, b) a főálláson kívüli foglalkoztatás nem összeférhetetlen a dolgozó főállás szerinti munkájával, c) az engedélyt adó munkáltató nem foglalkoztat más munkáltató dolgozóját hasonló munkával, d) a dolgozó a munkáltatójánál legalább két éve munkaviszonyban áll. (Ezt a szabályt nem kell alkalmazni, ha a dolgozó másodállása, a főállás munkaidejére eső munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya a főállást megelőzően létesült, vagy ha a dolgozót lakásszövetkezet választott tisztségviselőiéként kívánják foqíalkoztatni.) e) a dolqozó munkaideje a másodállásban, a mellékfoglalkozásban és a munkavégzésre irányuló — engedélyezés, illetve bejelentés alá eső — egyéb jogviszonyban nem haladja meg havonta együttvéve a törvényes munka- id’eje egy harmadát, fizikai tevékenység esetében annak felét, f) a foglalkoztatás jellegétől függő egyéb feltételek is fennállnak. A másodállás, a mellékfoglalkozás és a munkavégzésre irányuló — enaedélyezés, illetve bejelentés alá eső — egyéb jogviszony létesítésére szóló szerződést írásba kell foglalni. Másodállást — ha jogszabály másként nem rendelkezik — csak az egészségügyi, a tudományos, az oktatói, a művészeti, a tömegkommunikációs, valamint a sportedzői munkák végzésére, olyan munkakörben foglalkoztatott dolgozó olyan munkakör ellátására létesíthet, amelyben a munkahelyén való állandó jelenlét jogszabály alapján nem kötelező- illetőleg a dolgozó maga határozza meg a munkaideje beosztását vagy felhasználását. A főállású dolgozó másodállásban történő foglalkoztatásához előírt engedély megadásának feltétele az is, hogy a dolgozó a másodállással érintett munkaterületen az előírt végzettséggel és gyakorlattal, illetőleg kiemelkedő szakismeretekkel rendelkezzék és főállásban munkáját kiváló eredménnyel, példamutatóan végezze. A másodállásban megállapított munkaidő a dolgozó törvényes munkaidejének legfeljebb egynegyede lehet. A másodállás keretében végzett munkát — a megállapított részmunkaidőnek figyelembevételével — arányosan csökkentett személyi alapbértétel szerint kell díjazni. A megállapított személyi alapbér a főállásban kapott személyi alapbér egynegyedét nem haladhatja meg. Az a dolgozó, akinek másodállása van, mellékfoglalkozást nem vállalhat! A főállás munkaidejét érintő munkavégzésre irányuló egyéb iogviszony csak akkor engedélyezhető, ha a feladat a munkaidőn kívül nem végezhető el. A főállás munkaidején kívül történő munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését nem kell előzetesen bejelenteni a főállás szerinti munkáltatónak, ha ez a jogviszony a) havi negyvennyolc órát meg nem haladó fizikai vaqy egyszerű ügyviteli jellegű munka végzésére vonatkozik, feltéve, hogy azt nem hatósági engedélyhez kötött tevékenység körében létesítik, b) összesen havi 16 órát meg nem haladó iskolai tanfolyami oktatói munkára vaqy vizsgabizottságban való közreműködésre, valamint jogszabályon alapuló bíráló bizottságban való részvételre, továbbá miniszteri rendelkezésen alnouló bírálat vagy szak- vélemény elvégzésre vonatkozik, c) újítás vagy találmány kivitelezésére irányul, illetőleg szerzői jogi védelemben részesülő alkotó munkára — ideértve a lektori, a szerkesztői és a kiadással összefüggő egyéb munkát is — létesül, d) művészi produkcióban vagy a tömegkommunikációs szervek műsorkészítésében való közreműködésre irányuló eseti megbízás. Jogszabályi előírás, hogy a dolgozó főállása szerinti munkaidejére eső, egybefüggően három hónapot meghaladó időt igénylő munka végzésére létesített egyéb jogviszonyban alkalmazni kell a másodállás munkaidejére és munkabérére irányadó korlátozó rendelkezéseket. El kell mondanunk, hogy a részmunkaidőre szóló munka- viszony keretében foglalkoztatott dolgozó másodállást nem létesíthet! A most nem ismertetett előírások megtalálhatók a Munkaügyi Közlöny 8. számában megjelent egységes szerkezetben és természetesen az 1/1976. (I. 31.) MŰM, a 22 1979. (XII. 29.) MŰM, a 8/1981. (IX. 29.) MŰM, az 1/1982. (V. 24.) ME sz. rendeletekben S. A. Az idei év első felében közel 33 millió forint értékben 576 gépkocsi cserélt gazdát a pécsi Merkur telepen. Tegnap ottjártunkkor főleg Wartburgokat, Trabantokat, Ladákat láttunk, de volt a hiánycikknek számitó Skodából is. Fotó: Läufer L.------------------------------------------------------------------------ —• * — ——............. P écsi autószerelő-javító kisiparosok július havi ügylete; 8-án Milotta Sándor, Bródy Sándor u, 37/1., tóén Kanizsai István, Koksz u. 76/1., 22-én Gyaraki Mihály, Losonc u, 38., 29-én Tóth László, Szigeti út 57. * Huszonkilenc baleset. Az elmúlt héten 29 személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt a megyében, kaptuk a tájékoztatást a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság közbiztosági és közlekedési osztályától; három halálos, tíz súlyos, tizenhat pedig könnyű kimenetelű volt. * Amerikai Toyota. A Ge- ra| Motors és a japán Toyota cég megállapodást írt alá a Corolla típusú személygépkocsi Egyesült Államokban történő gyártásáról. Idén várhatóan 200 000 autót állítanak elő a GM egyik amerikai üzemében, * Autóval, motorral kútfőidre kézikönyvek kaphatók a Magyar Autóklub Baranya megyei Szervezetének pécsi, Citrom utcai irodájában. A kiadványok sok hasznos információval tájékoztatják az utazókat az egyes országokban szükséges tudnivalókról. Mennyit fogyaszt? A táblázatban a Magyarországon leggyakoribb személy- gépkocsi-típúsok átlagos fogyasztását (liter/100 km) adtuk meg országúti és városi forgalomban. A hazai személygépkocsi-állomány közel 30 százalékát a Lada, 20 százalékát a Trabant, 12—12 százalékát a Wartburg és Skoda gyártmányok képezik. A fennmaradó, mintegy 25 százalékon „osztozik” a Polski Fiat, Dacia, Moszkvics, Zaporozsec, de ide sorolhatók a nyugati típúsok is. A közölt adatok természetesen átlagértékek, a fogyasztás ezektől egyes esetekben mindkét irányban akár 20 százalékkal is eltérhet. Az eltérés számos tényezőtől függ, így pl. a motor „életkorától", „elhanyagoltságától”, a külső hőmérséklettől stb. A legnagyobb eltérést azonban — mind pozitív, mind negatív értelemben — a vezetéstechnika, a különböző vezetési szokások okozhatják. A nem megfelelő időpontban (motorfordulatszámon) végrehajtott sebességváltás, a motor „túlpörgetése”, a felesleges fékezések, a forgalom „ritmusához” nem alkal- markodó vezetési stílus stb., akár literekkel is megnövelheti a városi forgalomban egyébként is magasabb átlagfogyasztást. Természetesen a téli és nyári üzem között is mutatkozik különbség a fogyasztás tekintetében, azt pedig talán mondanunk sem kell, hogy a gyakori hegymenet, a jármű terhelése (esetleges túlterhelése), mind-mind további fogyasztásnövelő tényező. A mellékelt táblázatban egyrészt hazai, másrészt a svájci Automobil Revue katalógusban közzétett — EGB és DIN szabványok szerint végrehajtott mérések eredményeit foglaltuk össze. Az orszáqúti forgalomra vonatkozó fogyasztási értékeket — az említett szabványok előírásai miatt — 90 km/h sebesség mellett mérték. Magyarországon lakott területen kívüli szakaszokon — kivéve az autópályákat — 80 km/h ci megengedett legnagyobb sebesség, így a 80 km/h melletti fogyasztásértékek természetesen némileg kedvezőbbek a táblázat adatainál. Fogyasztás (liter/100 km): A gépkocsi típusa országúton (90 km/h utazósebességnél) városi forgalomnál LADA 1200 7,4 10,8 1200 Kombi 8,0 9,9 1300 7.1 9,5 1500 8,0 10,9 TRABANT 601, 601 S 7,0 9,0 WARTBURG 353 W 8,5 10,0 SKODA 105 6,6 7,9 120 6,4 9,0 POLSKI FIAT 125 P 7,9 10,5 126 P 6,1 7,3 MOSZKVICS 2140 10,0 11,0 DACIA 1300/1310 7,0 10,0 ZAPOROZSEC ZAZ 968 8,0 11,0 Nem könnyű olyan valakinek véleményt nyilvánítani közlekedési magatartásunkról, akinek képzettsége, foglalkozása is az autózáshoz kapcsolódik. Koncz István, az 5-ös ÉPFU igazgatója, ismereteinek birtokában egy kicsit másként is látja a dolgokat, mint megszoktuk. — Tagadhatatlan — kezdi —, hogy a városi forgalom fegyelme fellazult. Felesleges példákat említeni — ezeket mindenki ismeri. De mit tudunk az okokról? Az ember alapvetően nem szándékos szabály- szegő. Valamitől azonban ilyenné válhat. Nézzük csak; alig húsz éve autózunk, de a motorizáció tömeges elterjedése ennél is rövidebb idő alatt következett be. Szóval egyszerre csak ott találtuk magunkat a sok jármű között, táblák, forgalmi lámpák és tiltások erdejében. Azaz annyi információ — túlszabályozás? — között, amivel jószerivel nem is tudunk mit kezdeni. Máris kezdődik a neurózis. Aztán: sietnénk, de a zöld hullám nem zöld, a gyaloA közlekedési morálról gos nem ott megy át, ahol kellene, mi lassítunk a zebra előtt, de a másik beelőz, a harmadik nem ad elsőbbséget. Idegesek leszünk — és lehet, hogy a következő pirosat mi vétjük el? Szóval a stressz. Később otthon is, amikor pihenni kellene. De odakint a srácok döngetik a házfalakat nyitott kipufogóval, vollgázzal. Védekezni alig lehet: nincs rendszám, így felelősségtudat sincs. Mindez elkerülhető lenne nagyobb állampolgári fegyelemmel. Csakhogy ez is hiánycikk. Nagyobb társadalmi összefogásra van szükség, pontosabban kellene ismerni a kiváltó okokat... Az országutakon sem jobb a helyzet. Oktalanul megválasztott sebesség, az előzési szabályok durva megszegése. Ráadásul sokan föl sem mérik, hogy rosszul, életveszélyesen vezetnek. Óvatosságot várnak el a másiktól, miközben maguk erőszakosak, durvák. Aztán, ha két ilyen vezető akad össze, kész a katasztrófa. A kockázatot csak fokozza, hogy sokan hibásan ítélik meg a saját és a kocsijuk teljesítményét — másokét viszont alábecsülik. Közben üvölt a rádió, a magnó a kocsiban, száll a cigarettafüst. Mind megannyi figyelem elterelés a vezetésről, az útról, a forgalomról. Tanács? Nos, a közlekedést állandóan tanulni kell, tiszta fejjel és kipihenten ülni a volán mögé, higgadtan és humánusan viselkedni. A jószándék sokkal többre Viszi az embert, mint a büntetéstől való félelem. Búsbarna László Rovatszerkesztő: ROSZPRIM NÁNDOR Éjszakai autóvezetés Minden autóvezető ismeri az éjszakai gépkocsivezetés kellemetlen kísérőjelenségét, a szemben jövő autók reflektora, sőt tompított fénye okozta káprázást. Ez korlátozza a látást, ezáltal veszélyt jelent a gépkocsivezetőre és a közlekedés többi résztvevőjére. Egyenes útszakaszon már 700 méteres távolságból elvakíthat a reflektorfény, és 500 méteres távolságból a tompított fény. Az esőtől nedves út növeli a káprázás veszélyét, A szem vi'- szonylag lassan alkalmazkodik a fényhez és a sötétséghez, ezért a káprázás a fényforrás elhaladása után csak bizonyos idő elteltével szűnik meg. Jelentős hosszúságú útszakasz megtétele után ál| vissza a szem a saját fényszóróktól megvilágított út fényviszonyaira. Az NSZK-ban forgalomba hozott NOCTAL-szemüveg lényegesen megjavítja a látást ilyen helyzetekben. A szemüveg felső részére felvitt elnyelő mezők tompítják a beeső fényt, így lényegesen jobb a látás a saját útpályára a legerősebb káprázás, elvakítás pillanatában is; többé tehát nem az ismeretlen „fekete lyukba" vezet az út. Az NSZK-ban minden gyújtótávolságban (dioptriában) kaoható az újfajta szemüveg olyan géokocsiveze- tők számára is, akiknek egyébként nem kell szemüveget hor- daniok. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az autóbalesetek viszonylagos — az autók kilométerben megtett útjához viszonyított — gyakorisága éjszaka vagy szürkületkor kétszeres a nappali balesetek számának, noha az éjszakai formálom iával kisebb. A halálos balesetek száma körülbelül megegyezik a nappaliakéval. Közrejátszik a balesetekben a fáradtság és az éjszakai utak egyhangúsága is, de elsősorban a rosszabb látási viszonyok felelősek értük. A vezetőt zavarja a gyönge világítás, és gyakran elkápráztatják a szemben jövő kocsik. A fekete áfonyából és a fekete ribiszkéből már eddig is készítettek olyan gyógyszert, amely javítja a látást a sötétben, (Ebből elsősorban g hosz. szú éjszakai repülésekre kényszerülő pilóták kaptak.) Francia kutatóknak kémiai úton is sikerült előállítaniuk két látásjavító gyógyszert. Mindkettőnek keracianin — egy szintetikusan előállított ciánszármazék — a hatóanyaga. Az új gyógyszerekről megállapították, hogy szedésükkor a káprázás miatt bekövetkező átmeneti vakság után a látás 15—20 százalékkal gyorsabban helyreáll, mint egyébként. Az új gyógyszerek csökkentik a fényingereket felvevő sejtek érzékenységi küszöbét, így a szem jobban felfogja a gyönge fényt is. Az új készítményeknek még nem tisztázták a pontos hatás- mechanizmusát. de azért megvásárolható több nyugati országban, miután bebizonyosodott, hogy káros mellékhatásuk nincsen. A fentiekben két ötletet is adtunk azoknak, akik turista- úton járva be akarnak szerezni valami hasznos dolgot autóvezetésük biztonságának fokozására. Ugyanakkor azt tanácsoljuk, hogy ne vegyék meg azt a lila fényt kibocsátó lámpát, amit több éven át úgy szereltek fel az autóvezetők elé hogy fényét a szélvédőüveggel párhuzamosan lefelé vetítse. Ezt is a szemet érő reflektorhatások kivédésére szánták, s azzal az ajánlással árulták, hogy pihentetőleg hat a szemre, de nem vált be, és jószerével el is tűnt a boltokból (legfeljebb kiárusításokkor bukkan fel valahol).
