Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)
1984-07-24 / 202. szám
1984. július 24., kedd DunQnttm tiqpIö 3 | gazdasági munkaközösségek a népi ellenőrzés szemével Ember és gép feszített tempóban Asszonyok a konzervgyár borsóvonalán Csúcsüzem a Szigetvári Konzervgyárban Soha ennyi zöldborsó! — Három műszakban, szombaton és vasárnap is dolgoznak A Pécs városi Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban ellenőrzési tervének megfelelően áttekintette a vállalati és az önálló gazdasági munkaközösségek működésének pécsi tapasztalatait. A vizsgálatok azt igazolják, hogy az új szervezeti formák fokozatosan beilleszkedtek a szocialista gazdálkodás rendszerébe. Kapacitástöbbletet hoztak létre, kooperációs partnereket váltottak ki, versenyhelyzetet teremtettek, rugalmasan alkalmazkodtak a piac igényeihez, ugyanakkor a lakossági szolgáltatások differenciált kielégítésében. valamint a kontármunka visszaszorításában nem játszottak jelentős szerepet. * ——— Pécsett a jogi szabályozást követően a termeléssel és a szolgáltatással foglalkozó munkaszervezetek egyre gyorsuló ütemben alakultak. Számuk 1983-ban elérte a 360-at. Legnépszerűbbek — az önálló gazdasági munkaközösségek (108), ipari szakcsoportok (6) és egyéb szervezetek (3) mellett — a gazdálkodó szervezetekhez kapcsolódó vállalati gazdasági munkaközösséaek (továbbiakban: vgmk-k) viszonyultak. Számuk az elmúlt év végén 243 volt. A megalakulással párhuzamosan felszámolódó szervezetek szóma alacsony — 19Ő2. ben kettő, 1983-ban 27 szűnt meq —, de ennek üteme arra utal, hogy méq nem alakult ki a piaci iqények által szabályozott egyensúly, a lehetőségek még mindig meghatározók. Az elmúlt év végén ezekben a qazdasáqi szervezetekben tagként 3530 fő tevékenykedett, és mindössze 250 megélhetését biztosította kizárólag a kisvállalkozás. Bérmunkajelleg A gazdasági munkaközösségek többségében az ipari, építőipari valamint a szellemi tevékenység területén jöttek létre. Ezek a szervezetek 1983-bar> 262,5 millió forint árbevételt értek el, amelyből 164 millió forintot tett ki az adózatlan nyereség. Az adó levonása után a nettó jövedelem 116,6 millió forint volt, egy főre vetítve átlagosan 33 000 forint A népi ellenőrzés által megvizsgált vállalati gazdasági munkaközösségek teljesítménye 1983-ban 9,7 millió forint, ami az őket működtető vállalatok vonatkozásában elenyésző. Például: a Pécsi Távfűtő Vállalat termelési értékének mindössze 0,41 százalékát tette ki, míg a Pécsi Vasas Ipari Szövetkezetnél 0,65 százalékát, a Sopiana Gépgyárnál pedig 1 százalékot képviselt a vgmk-k teljesítménye. E csekély volumen a vállalati nyereségre gyakorolt hatás vizsgálatát nem tette lehetővé. Általában a vgmk-k teljesítménye önállóan nem jelenik meg, beleolvad a vállalat termelésébe, részben önálló vállalkozási jellemzőket kevéssé mutató bérmunka jelleget ölt. Ez azt jelenti, hogy a vgmk-k teljes tevékenységét többségében vállalati túlmunka keretében is el lehetett volna végezni. Tekintettel arra, hogy a gazdálkodó egységeknél a túlmunkáért fizetett összeg egy bizonyos határon túl a bérszabályozás korlátaiba ütközik, ezért kimondottan célszerű bérmunka jellegű vgmk-kat alakítani, mert a részükre kifizetett ösz- szegek nem bérköltségként jelennek meg, utánuk nem kell adózni. Ez lehetőséget teremtett arra is, hogy a vállalatok a jó szakembereket így fizessék meg, a munkaerő-vándorlást mérsékeljék. Meglátásunk szerint e két tényező a vgmk-k népszerűségének az egyik alapvető oka. Népszerűségüket erősíti továbbá, hogy a tevékenység induló tőke nélkül is elkezdhető. A munkavégzés feltételeit természetesen a vállalat biztosítja. Az eszközök használatáért ugyan a vgmk-k térítést fizetnek, de ezt teljességében vissza is számlázzák. A túlmunkára az előkészületek már munkaidőben megkezdődnek (anyagok beszerzése, raktárból való kivételezése, helyszínre szállítása stb.), így q vgmk-k keretében végzett tevékenység során a munkák jól szervezettek, a közvetlen anyagi érdekeltség hatására a munka intenzitása magas, az egy órára eső jövedelem nagysága jelentősen meghaladja a vállalati túlmunka keretében elérhető bér nagyságát. A vizsgált vgmk-knál leggyakoribb az 50 —80 Ft/óra közötti személyes jövedelem. Ez egyben art is jelenti, hogy esetenként a vgmk- kban elért havi jövedelem nagysága meghaladja a fő- munkaidőben elérteket. Kritikus területek A jövedelem ilyetén való alakulásában szerepe van a vgmk-k árképzési rendszerének. Működésüknek az az egyik kritikus területe. Többségük rendelkezik e tevékenységre vonatkozó árvetéssel, azonban annak egyes elemei nem a vgmk, hanem a vállalat körülményeit tükrözi. A szükséges munkaidő meghatározása vállalati normák alapján történik, ez egyben jelzi, hogy a vgmk-kban elért kiugró teljesítmények összefüggésben vannak a vállalati normákkal, illetve azok lazaságára utalnak. A költségek között majdnem kizárólag a vállalat által felszámított költségtérítés jelenik meg, de ez — erre már utaltam — visszaszámlázásra kerül. Az árvetésbe állított munkabér a vállalati munkabért meghaladó mértékű, valójában tetszőleges. A fentieken kívül méq az árvetésben 5—20 százalék haszon is felszámításra kerül. Gyakorlatilag az árvetések a kialkudott árat tartalmazzák, annak igazolására készülnek. Helytelen árképzés miatt szankciók kezdeményezésére sajnos ma még nincs lehetőség, mert amíq a jogszabályok egyik csoportja g vgmk-kat magánszemélynek minősíti, addig a tisztességtelen haszon elvonása szempontjából nem, de mivel nem vállalatszerű gazdálkodást folytatnak, így gazdasági bírsáqot sem lehet ellenük kezdeményezni. Nyilvánvaló. itt joghézagról van szó. (Ar időközben megjelent 23/ 1984. sz. minisztertanácsi rendelet rendezte ezt a kérdést. A szefk.) Pozitív tapasztalat, hoay a vgmk-k alkalmazott árai alacsonyabbak más külső kooperációs partnerek árainál. A vqmk-k működésének másik, igen kritikus területe az összeférhetetlenség, bár ilyen körülményt a vizsgálat nem tárt fel. Ennek oka, ihogy az összeférhetetlenség konkrét 'körülményei nehezen differenciál- hatók. Mégis figyelemre iméltó az a tény, hogy a vizsgálati kör 14 vgmk-ja közül 6 esetben a munkahelyi brigád vgmk-t is alkotott, azaz a munkahelyi vezető látja el a vgmk vezetését is. Látiuk tehát, hogy ez egy sajátos ellentmondás egyrészt azért, mert a munkahelyi vezető egyidejűleg felelős az irányítása alá tartozó brigád munkavégzéséért és a munka- fegyelemért, másrészt mint vgmk-vezető, a vállalatával szemben elérhető legkedveAz eddigi legolcsóbb hazai személyi kisszámítógép sorozatgyártását kezdték meg a sárisápi Új Élet Termelőszövetkezetben, A Primo elnevezésű újdonság több típusa készül, az egyszerűbb gép ára 11 500 forint, s a nagyobb — hatvan- négyezer információegység tárolására Iképes — gépé sem haladja meg a 20 000 forintot. A basic programnyelven programoztatható számítógépek „tudása" megegyezik a hazőbb feltételek biztosításáért. Az önálló gazdasági munka- közösségek vizsgálata során különösen kirívó szabálytalanságot nem állapítottunk meg. Munkájuk részben szolgáltatás jellegű, főleg szellemi tevékenységgel foglalkoznak. Eí*k- ben a szervezetekben szerzett jövedelem nagysága ugyan szóródást mutat, de a végzett teljesítményekkel arányban állóknak tartottuk. Hasznos tevékenység összességében megállapítható, hogy a vizsgált gmk-k társadalmilag hasznos tevékenységet folytattak. A megalakulással és működéssel kapcsolatban előírt hatósági kötöttségek, a belső számviteli és nyilvántartási kötelezettségek a vizsgált vgmk-k vonatkozásában éppen az önálló vállalkozási jelleg hiányában (helyenként tagok személyének változása, nyilvántartások rendszere stb.) felesleges kötöttségként jelennek meg. A Városi Népi Ellenőrzési Bizottság többek között javasolta, hogy az 'illetékesek vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy miként lehetne a szocialista vállalati bérgazdálkodás feltételeit úgy módosítani, hogy főmunkaidőben is lehessen alkalmazni a vgmk-k konkrét munkavégzése során szerzett kedvező tapasztalatokat. Kezdeményeztük, hogy a különböző tárcák a vállalati qazdasá- g: munkaközösségeknél az ösz- szeférhetetlenség értelmezésére adjanak ki irányelveket. A vizsgált vállalatoknak javasoltuk, hogy a belső ellenőrzés fokozottabban ellenőrizze ezen szervezetek tevékenységét és ajánlottuk, hogy tegyék lehetővé és támogassák, hogy a vgmk-k lakossági szükségletek kielégítésére is vállalkozhassanak. Remeczki László, a Pécs városi NEB elnöke sonló nagyságú külföldi mini komputerekével. Csatlakoztathatók magnókhoz és bármilyen típusú televíziós készülékekhez is; monitorukon képes, grafikus ábrák jeleníthetők meg. A berendezés klaviatúrája nem tartalmaz mechanikus alkatrészeket, tehát a kezelőegység élettartama igen nagy. A Primo első példányait különböző helyeken — főleg iskolákban — tesztelték, s kitűnő bizonyítványt állítottak ki róla. Három héttel ezelőtt kezdték a cukorborsó feldolgozását a Szigetvári Konzervgyárban napi mintegy 150—150 tonnával s ma már csúcskapacitással termelnek, 360 tonnát dolgoznak fel napi három műszakban. Az idei borsótermés Baranyában minden eddigi eredményt felülmúlt. A tavalyi év során hektáronként 45 mázsás átlagot értek el a gazdaságok, míg ebben az évben 65 mázsa a hektáronkénti átlagtermés. Ez 41 százalékos nyersanyagtöbbletet jelent a gyár számára. Kelemen József, a gyár termelési osztályának vezetője elmondta, már az elmúlt héten teljesítették borsófeldolgozási tervüket, ám a kiváló termés miatt még két hétig folytatják a cukorborsó feldolgozását öt gépsoron. Az eredeti terv 1400 vagon dobozos és üveges késztermék volt, de a túlteljesítés következtében várhatóan 1800 vagon cukorborsó-konzerv hagyja el a gyárat. A maximális igénybevételt a gépek és szalagsorok a várakozáson felül bírják. A meghibásodás minimális. A szombati és vasárnapi műszakokat túlórában számolják el, s a megnövekedett üzem- biztonság következtében a dolgozók túlnyomó többsége szívesen vállalja a hétvégi plusz műszakokat. Egy-egy ilyen hétvégi napon 4—500 forintot tudnak keresni a túlórára jelentkezők. Megfeszített nehéz munka ez, de megéri. A konzervgyár szállítói a Drávátoktól Mozsgóig húzódó vonalon a különböző termelőszövetkezetek, de hagyományos jó termelő Belvárdgyula is. Á legjobb termést elérő termelőszövetkezet a kétújfalui, ahol átlagosan 75 mázsát takarítottak be hektáronként, de volt 90 mázsás példa is. Olykor a borsókombájn meghibásodása okoz gondot, ami késlelteti a szállítást, ilyen esetben a gyár koordinálja, hogy melyik gazdaságból vagy szövetkezetből szállítsanak többet a folyamatos, tehát fennakadásmentes termelés érdekében. A cukorborsó konzervek zömét exportálják, elsősorban a Szovjetunióba és az NDK-ba. A többi tőkés importra, illetve a hazai fogyasztókhoz kerül. Právicz L. Megkezdték a legolcsóbb hazai személyi számitógép sorozatgyártását A Pécsi Pannónia Sörgyár sörös palackfejtő gépsora Fotó: Erb János Vertikum és marketing Mit mond a nyári sörhiányról a gyár? Általános tapasztalat: elég egynéhány napos kánikula, és — hogy úgy mondjam — érdeklődésünk iránya automatikusan a sörösbódék meg az élelmiszerüzletek sörösládái felé fordul .. . Embere válogatja, hogy ha nem kapunk sört, kire haragszunk, kit szidunk, de az csaknem biztos: ritkán . terjed ki figyelmünk a jelesen sörgyári gondokra is, márpedig tény, hogy a sörgyáriak — a pécsiek mindenesetre - 'igencsak szívükön viselik a sörkedvelők gondjait. A közismert — és a kereskedők apraja-nagyja által sűrűn hangoztatott — számítás szerint: ^ennyit” kér a fogyasztó, „ennyit" tudnak előállítani a hazai gyárak, a különbözetet, hiányt „tehát" külföldről kell behozni. Igen ám, de ez a gyárak szerint hibás, nagyon leegyszerűsített logika. Mindenekelőtt azért, mert a sör folyamatosan csak úgy termelhető, ha az elkészült mennyiséget rendre el is viszik; új főzet csak akkor készíthető, ha a régi kiürült, elvitték. Nem lehet például azt mondani: amit februárban „nem adtatok", azt most kérjük, júliusban... A kánikulai sörbiányt tehát részben az elég rosszul időzített januári áremelés okozza, részben meg a kereskedelem évek óta rossz gyakorlata: ugyanannyi sört rendeltek külföldről az 'idén is, mint korábban, ám közben a különböző bővítésekkel, korszerűsítésekkel megnőtt hazai termelésből már az év első felében több százezer hektolitert nem tudták értékesíteni. Mindez, hangsúlyozzák a Pécsi Pannónia Sörgyárban, korántsem mentségkeresés: bosz- szabb távon kellene végre a „sör-vertikumot” rendbetenni, a gyárak és 'a fogyasztó érdekét a közvetítő kereskedelmével összhangba hozni. A kereskedelem például rendel, de az ütemes — tehát a gyártással követhető és követendő — szállításra nem ad semmiféle garanciái. Általában sem helyeselhető, hogy temérdek külföldi sört hozunk be valutáért — holott a hazai szükséglet zömét alaposabb egyeztetéssel hazai sörből is lehetne fedezni. Mindez nem mondana ellent a választék — különben indokolt — bővítésének sem: persze, hogy kellenek a jó külföldi sörök is, de nem mindegy, menynyi és mikor... Azt persze joggal kérdezhetjük, miért nem készít a gyár télen több hosszú szavatossági idejű, minőségi, tehát készletezhető söritalt. Válasz: mert kapaaitásának háromnegyedét a Szalon sör gyártása köti le, s a fogyasztók zömének igényét megint csak nem lehet figyelmen kívül hagyni. Mini. ahogy képtelenség lenne azt kívánni, hogy télen is Ki-ki nyakló nélkül sörözzön, egyelőre, sajnos, elképzelhetetlen az is, hogy gyártók, nagy- és kiskereskedők egy asztalnál ülve tisztázzák a válójában nagyon is összetartó sör-vertikum kérdéseit — közösen viselve mind a kereskedés, mind a fejlesztés közös kockázatát. Varga J.
