Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)

1984-07-23 / 201. szám

NYÁRI MAGAZIN NYÁRI MAGAZIN NYÁRI MAGAZIN Minden ízlés kielégítve Videokazetták, feketén A vámosok megnézik, a tulajdonos esetleg nem A Moképtől mo elég körül­ményes műsoros videokazettát kölcsönözni — no meg a vá­laszték sem túlságosan nagy, az árak relatíve viszont igen. De ha nagyon kíváncsi valaki például a Hortobágyra, vagy a lipicai lovakra, a magyar fo­ci történetére, esetleg az NDK- beli DEFA-indiánfilmekre, ak­kor hozzájuthat a V. H. S. rendszerű kazettákhoz. Az Ofotért boltok árulnak műsoros kazettákat — igaz, hogy műsor nélkül: egyszer volt a pécsi Kossuth Lajos ut­ca elején egy három részes kalandfilm kazettája, de úgy látszik senki sem adott olyan filmért, ami látható a moziban is, 3-szor 3000 forintot — a bolt vissza is küldte az árut központjának. Nem árul mű­soros kazettát a Bizományi Áru­ház sem, csak üreset. No, mit csinál a szegény képmagnótulajdonos, aki vehet üres kazettákat, vagy kikölcsö­nözheti a Vuk-ot? Felveszi a kapcsolatot más videótulajdo­nosokkal és csereberél. Hor­rort pornóra, karatét krimire, diszkót bármire. Ami azért jó, mert így még nyelveket is tanulhat a fent említett szegény videótulajdo­nos. Leginkább németet tanul­hat, mert az országba legin­kább Ausztriából és az NSZK- ból hoznak be műsoros kazet­tákat, de hallani-iátni angolt is. No, de ki hozza be, mondjuk a Csillagok háborúját, ha azt itthon is meqnézheti? Néhány megszállott. Vagy az Oscar-dí- jas Meohistót, aminek video- joaát sok ország meqvette? Ezért nem árt tudni, hogy műsoros kazettákat hogyan le­het behozni az országba: ugyanúgy, ahogy például köny­vet, újságot, filmet: nem tartal­mazhat a Magyar Népköztársa- sáqra, vagy más szocialista or­szágra vonatkozó ellenséges megnyilvánulást, nem sértheti jogrendünket, alkotmányunkat. Uavancsak nem léohetik át a határt a pornográf „alkotások”, vagy azok, amelyekben a ke­gyetlenség a főszereplő. Amúgy ugyanazok a vám­szabályok vonatkoznak rájuk, mint minden árura: 5000 forint értékhatárig vámmentesen hoz­hatók be a fentiek figyelembe­vételével. Ha a műsoros ka­zetta nem oriqinál csomagolá­sú, s nem állapítható meg azonnal a tartalma, akkor visz- szatarthatják a határon, s ellenőrzés utón nézheti csak a gazdája. Ha netán pornót hozna be, akkor csak azzal büntetik, hogy nem kapja meg, de ha netán eldugná a vámosok elől, s azok mégis megtalálnák, ak­kor még fizetnie is kell azért, amit nem nézhet... Az ötezer forint feletti tételnél utasfor­galomban 40százalékos vámot állapítanak meg: akár van műsor a kazettán, akár nincs. Ezek után, ha valaki valahol valakinél mégis látott olyan videóműsort — leginkább cso­portos „tornabemutatót” — amit nem a vámosok engedtek be, az vagy vizionál, vagy egy tehetséges csempészt is látott. Ha viszont a kép már erősen elszíneződött és mindenféle csí­kok szaladgálnak raita össze­vissza, akkor egy többszörösen másolt „fekete” kazetta műso­rát látta - ha látta. Megér egy ilyen látvány 1500 forintot, merthogy e körüli egy üres ka­zetta ára? Van, akinek meg. Nem irigylem tőle a látványt. B. L. Az év énekesnője az István, a királyból Á láthatatlan Réka S ebestyén Márta eddi­gi pályáját a nem túl eredeti, de ese­tében többféle szempontból is igaz szólással jellemez­hetnénk: ízlések és pofo­nok . .. Tíz éve hivatásos népdal­énekes. Veleszületett tehet­ségét különböző, magyarok lakta területeken és másutt végzett gyűjtésekkel, vala­mint elismert együttesek tagjaként fejlesztette. Éne­kelt a Sebő és jelenleg a Muzsikás együttesben. Pé­csett múlt héten a Vujicsics együttessel szerepelt. Jelleg­zetes képviselője a népze­nét népszerűsítő táncház­mozgalomnak. Nemcsak hangjával, de személyiségé­vel, arcával is. S mégis, egészen más mű­fajú zenedarab tette igazán ismertté a nevét. Az István, a király című rockopera női főszereplője, Réka az ő hangján szólal meg. Sebes­tyén Mártának csak a ne­ve lett népszerű, az utcán nem ismerik fel. Próbálom elképzelni, hogy nézhet ki egy fiatal hölgy, akinek csak a hangjára volt szükség. Talán csúnyácska vagy testi hibás. Találkozá­sunkkor „csalódtam”, hogy nem olyannak képzeltem, mint amilyen valójában. — Szörényi Levente kért fel erre a szerepre. Ismert, hiszen néhány éve ő volt a Muzsikás együttes lemezé­nek zenei vezetője. A sze­replő kiválasztásáról a ren­dező döntött. Sebestyén Márta rögtön hozzáteszi, hogy örült ennek a lehetőségnek is, inkább az bántja, hogy nem eredeti műfajában lett ennyire nép­szerű. Pedig — úgy gon­dolja — most is azt csinál­ta, mint eddig — csak rockosított alapokra helyez­ve. A Pesti Műsor Popmeccs elnevezésű versenyén a szak­mai zsűri az' év énekesnőjé­vé választotta az „István”- ban nyújtott teljesítménye alapján. Nem számított er­re, utólag értesült a hírről. Réka szerepének nagy sike­rű éneklése nem változtatta meg életét. Továbbra is népdalénekes marad. Nyári szabadságán Er­délybe és Bulgáriába ké­szül. Régi kapcsolata van oltani népzenei együttesek­kel. Új dallamokat szeretne gyűjteni, továbbfejleszteni tudását. Minél több ember­rel szeretné elhitetni, milyen fontos is saját népi kultúrá­jának ismerete... Közben Szegeden a na­pokban többször is bemu­tatják az István, a királyt. A gyermeket váró Kovács Otti­lia helyett Papp Verára osz­tották Réka szerepét. De — hangszalagról — tovább­ra is Sebestyén Márta ének­li többek közt azt is, hogy: „oly távol vagy tőlem, és mégis közel". Bozsik L. Vonzóan groteszk játék Bogláron Nyári színpadin a Szeszélyes nyár Lukáts Andor rendezői sikere a kaposvári bemutatón Mindössze egy estét töltöt­tem Bogláron, egy emlékezetes színházi estét. Erről szeretnék »beszámolni, szívem szerint rész­letesebb színházi levélben, ámde e helyütt csupán képes- lapnyi néhány sorban lehetsé- séges. Levél helyett „színházi anziksz"-lapon ... Néhány év óta a kaposvári színház is két-két bemutatóval megtartotta a imaga mini-nyári- színházi előadásait Bogláron. Bemutatóikra a szakma és a színházszerető közönség egy­aránt odafigyel, hiszen olyan igazi sikerek születtek 'itt, mint Ivó Bresan Paraszt Hamletje vagy a Nők iskolája Babarczy László rendezésében. Egy év kihagyással most ismét játsza­nak, s miközben Brecht Baál c. darabjának nyolc igen sike­res előadását láthatta a mél­tán lefkes közönség, már javá­ban folytak Vladiszláv Vancsu- ra Szeszélyes nyár c. színművé­nek próbái is, a főszerepekben 1Vajda László, Lázár Kati, Jor­dán Tamás, Helyey László, Ta­kács Katalin, Kamondy László; egyéb szerepekben sokan má­sok közreműködésével. Maga a hely, a miliő — az öregtemető-domb szelíd fe­nyőkkel övezett nyári színházi tere a Vöröskápolna előtt — már önmagában is lebilincselő hatású. Vancsura darabja — színpadra adaptált kisregénye — Lukáts Andor rendezésében ősbemutatóként került színre itt. Kiadós zápor után, kelle­mes nyári estén; kitűnő színvo­nalon és megérdemelt sikerrel. A Szeszélyes nyár a hatvanas évek derekán, mint a csehszlo­vák új 'hullám kimagasló filmje, vált ismertté Jiri Menzel rende­zésében. A közönség ezért is érthető kíváncsisággal várta a színművész Lukáts Andor újabb Takács Katalin a Szeszélyes nyár szép artista lánya a da­rab egyik mulatságos jelene­tében. rendezői bemutatkozását, an­nál is inkább, mivel az eredeti kisregényt is ő dramatizálta. A groteszk hangvételű mű sajátos miliőben játszódik: egy falusi uszoda környezetében. Hűvös a nyár, kevés a vendég, így a fürdőmester (Vajda), az őrnagy (Helyey) és a kanonok (Jordán) mulatságos, jellemrajz erejű álfilozofálgatással üti agyon a lassan múló időt. Mu­tatványos pár érkezése szakítja meg az egyhangúságot. Anná­ba, a gyönyörű szőke artista­lányba mindhárom korosodó úriember beleszeret, s átéli vele a maga (meghiúsult) kalandját. Mindez gyors, filmszerű jelenet- technikával, olykor „Csehovos” hangulatú, olykor a szürreális felé hajló cselekménysorban; kitűnően megrajzolt jellemekkel és remek ötletekkel, mélyen emberi humorral átszőve pereg előttünk. Az előadás legerősebb olda­la a játék megejtően kedves, vonzóan groteszk alaphangjo. S az a hiteles miliőrajz, amit a húsz éve látott film élményével azonos értékűnek éreztem. Az előadás atmoszférikus erejét di­cséri, hogy amikor a szerelmet és a művészetet szimbolizáló artistapár elszékerezik, mi is úgy érezhetjük: valami eltűnt^ elillant közülünk, ami az élet értelméhez, lényegéhez tarto­zik ... A három kispolgár pe­dig nosztalgikus emlékein me­rengve továbbsörözi a pergő hétköznapokat. Talán azzal az érzéssel, amit a tenoristaként igen, költőként alig ismert Sza­bó Miklós így fogalmazott meg: „Valakit várok, / Valaki nem jön, / S csöndben elher­vadnak a virágok ..." Wallinger Endre Balatoni programajánlat VII. 23-29. Görög költő— somogyi kiadásban Erotica kalandjai A kézirat elveszett, a rajzokat pedig ellopták „Erotica” egy szép verses­könyv címe, amely nemrég je­lent meg a kaposvári Palmi- ro Togliatti Könyvtár kiadásá­ban: irója Jannisz Ritszosz gö­rög költő, fordítója Papp Ár­pád kaposvári tanár, könyvtá­ros. Jannisz Ritszosz az idén 75 éves. Korunk legnagyobb köl­tőjének Louis Aragon nevezte, hatvan verseskönyvét negyven­két nyelvre fordították le, Le- nin-békedíjas, hétszer jelöl­ték Nobel-díjra. József Attila görög fordítója. Az elmúlt negyven év alatt megjárta a különböző görög kormányok börtöneit: a harcos, elkötele­zett baloldali költő, akinek sok versét mint harci dalt ismerik, idős korára a szerelemben, a szerelmes versekben találta meg költészetének egyik új színét, értelmét, erről tanús­kodnak összegyűjtött rövid versei. Papp Árpád kaposvári ott­honában roskadoznak a pol­cok a görög nyelvű könyvek­től: magyar—latin szakos ta­nárként ógörögöt is tanult és újgöröggel kezdett foglalkoz­ni. Gyakorló fordító volt már, amikor először olvasta Rit­szosz verseit: a görög poéta 1964-ben magyarul megjelent kötetében Papp Árpád Deve- cseri Gáborral, Somlyó Györggyel, Vas Istvánnal együtt szerepelt a fordítók kö­zött. Ritszosszal előbb levélben ismerkedett meg, aztán — egy görögországi ösztöndíjas uta­zás idején — személyesen is. Megszületett egy újabb mű­fordítás-kötet terve. A versek­hez Barabás Ferenc — egykor kaposvári grafikus, ma a Cor­vina békéscsabai részlegének könyvtervezője — készített il­lusztrációkat. A kéziratokkal elkezdték járni a kiadókat. Az egyiknek nem kellett, a má­sik elvesztette a kéziratot, a harmadik nem látott benne üzletet. Közben . múltak a hó­napok, évek. Végül a Somogy megyei Könyvtár igazgatója, Szita Ferenc karolta fel az ügyet: kiadta és a könyvtár nyomdájában kinyomtatta az Eroticát — 800 példányban, 100 forintos áron. A könyv szép — rövid idő alatt gyűjtők által keresett lett. Három ciklusból áll. Papp Árpád a görög szöveget for- mahűen ültette át magyarra: az első két ciklusban a görög és magyar vers egymás mel­lett olvasható, a harmadikat Barabás Ferenc finom ívű il­lusztrációi díszítik. Az illusztrációkat (Makrisz Zizi rajzaival együtt) kiállítá­son mutatták be Budapesten, a Fáklya klubban. Egy jó sze­mű tolvaj tizenötöt lopott el Barabás Ferenc rajzai közül. G. T. Július 23., hétfő: MACIVA — játsszál velünk. Gyermekműsor a siófoki Dél-ba‘latoni Kulturális Köz­pontban. A fonyódi szabadtéri szín­padon az Állami Bábszínház szere­pel. Balatonbogláron a Régi mu­zsika kertjében Sebestyén János, Botár Katalin és Pege Aladár mű­sora. Július 24., kedd: A balatonföldvá- ri SIOTOUR — üdülőhelyi klubban az Állami Bábszínház előadása (Ezüstfurulya). Este orgonahangver­seny a tihanyi apátsági templom­ban (20 óra). A révfülöpi szabad­téri színpadon 20 órai kezdettel ,,Csókon vett menyasszony” - zenés vígjáték. A siófoki szabadtéri szín­padon Szűcs Judit, a balatonföldvá- ri szabadtéri színpadon Neoton- koncert. Július 25., szerda: 10 órakor ,,Ezüstfurulya” — bábelőadás Bala­tonkenesén. A Bogiári Nyári Szín­ház Vancura: Szeszélyes nyár c. darabját adja elő. A tihanyi apát­ságban orgonahangverseny (20 óra­kor). 20 óra 30-kor a Neoton-famí- lia koncertje a füredi szabadtéri színpadon. Július 26., csütörtök: 17.30: Sas József önálló műsora Alsóörsön. 19 árakor Zánkán, 20 órakor a bada­csonyi művelődési házban Sas-taps. Vancura: Szeszélyes nyár a Bogiári Nyári Színházban. Este Kálmán Imre-műsor a siófoki szabadtéri színpadon. Július 27., péntek: esti koncert a kőröshegyi műemlék templomban (20 óra.) A balatonföldvári SIOTOUR üdülőhelyi klubban Satyrock-koncert, 20 órai kezdettel. Július 28., szombat: 16.30: a Ba­dacsony Táncegyüttes a tihanyi skanzen udvarán. Balatonföldváron: Nyug at-magyarországi néptáncfteíz- tivál. Vancura: Szeszélyes nyár Bogláron. Este Dolly-Roll-koncert Siófokon, a szabadtéri színpadon. Balatonfüreden: Anna-bcrl. Július 29., vasárnap: 10 órakor a szepezdi nyári tárlat megnyitója. Országos népművészeti vásár a ba­dacsonyi fasorban. Nyugat-magyar­országi néptáncfesztivál Siófokon. Népművészeti vásár a SIOTOUR üdülőhelyi klubban. VI. gyermek voltizsáló lovasbajnokság Szántód- pusztán. Művészeti világhíradó Hollywoodi emlékkönyv. Megjelent q film amerikoi metropolisának fényűző em­lékalbuma. A világsztárok fotóit egykori neves fotósok készítették. Néhány név a filmcsillagok sorából: Greta Garbo, Gloria Swanson, Joan Crowford, Marlene Dietrich, Claudette Colbert, Carol Lombard, Hedy Lamarr. Az albumot a müncheni Bahia Kiadó német szöveggel is megjelentette, s az ára át­számítva 1400 forint. Képün­kön egy szép fotó 1949-ből. Vilmos László Hedy Lamarrt, az osztrák származású egy­kori „végzetes asszonyt” fényképezte. Hedy Lamarr Magyarországon ismert film­jei: Extázis, Olajváros, Zieg- feld-girl. Születésnap. Willi Bos- kovskyt, aki a korábbi idő­szakban huszonöt újévi kon­certen vezényelte a Bécsi Filharmonikusokat, 75. szü­letésnapja alkalmából az Osztrák Köztársaság Nagy Szolgálati Érdemrendjével tüntették ki. Operaház a Bastille-hoz. Jövőre megkezdik a párizsi Bastille Népopera építését. A vezetőket már kinevezték: Massimo Bogianskino lesz a főigazgató és Pierre Boulez az első karmester. Nyitás: 1989-ben. Mephisto a dóm téren. Klaus Maria Brandauer, akit a Szabó István rendezte vi­lágsikerű film óta sokan Me- phistónak neveznek, második éve aratja rendkívüli sikerét Hofmannsthal: Jederman cí­mű drámájának címszerepé­ben, a Salzburgi ünnepi Já­tékok dóm téri előadásain. F. D.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents