Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)

1984-07-22 / 200. szám

Vasárna Ilii Uso raj a n I at Rádió Családi szőttes Medináról Újabb adással jelentkezik ma 8 órakor a CSALÁDI SZÖT. TES, László Lajos sorozata. Ez­úttal Medinán készült, ebben a talányos nevű Tolna megyei községben. Medina nevű tele­pülést a világon többfelé ta­lálhatunk. Arabul gyöngysze­met jelent, a szlávok nyelvén mézeskertet. A hatvan szerb anyanyelvű magyar állampol­gár medinai lakos közül László Lajos a tekintélyes nemzétség- ként számontartott Szokics csa­ládot kereste fel: Ránkóéknál három nemzedék é| együtt, akárcsak testvérénél, Szávóék- nól, így a műsor részletes be­tekintést nyújt e családok éle­tébe, otthonába, örömeibe és gondjaiba. Hétfőn SZÍVESEN HALLGAT­TUK címmel az elmúlt hetek két nagy sikerű rádióműsorának részleteit ismétlik meg. Az egyi­ket Nógrádi Erzsébet készítette, a Pécsett vendégszerepeit Sas Józseffel beszélget és bemu­tatja a népszerű humorista nemrég megjelent nagyleme­zét. A másik ismétlésre kerülő érdekes beszélgetést Kovács Imre röqzítette hangszalagra Katzirz Bélával, az ismert lab­darúgókapussal, aki — mint köztudott — az évadot külföldi szerződésben töltötte és nyár­ra hazalátogatott. Élményei el­mondását magával hozott le­mezekkel illusztrálja. Kedden Müller István riport­jában arra a kérdésre keresi a választ, hogy KI FIZETI A SZOLGÁLTATÁST? Pécsi elő­adóművészek sorában kedden Albert Miklós énekel, Polgár Mariann zongorázik. Zseni Nándor fagottozik. A szerdai HÉT KÖZBEN cí­mű magazinban — László La­jos szerkesztésében — olyan témákról lesz szó, mint a ba­Televízió ranyai kisfalvak kereskedelmi ellátása, melyről Kasza Tibor, a Fogyasztási Szövetkezetek ' Baranya megyei Szövetségének elnöke beszél, majd a pécsi Zsolnay-gyárban szakmai gya­korlaton levő fiatalok mondják e| tapasztalataikat, de hallhat­nak az iskolások nyári prog­ramjáról, és egy könyv segít­ségével több mint négy évti­zeddel pillanthatunk vissza, a Balaton mellé. A könyv címe: Szárszó, 1943. Nyugdíjasokkal beszélget a csütörtöki műsorban Tiszay László, divatos szavak elbur­jánzásáról mondja el vélemé­nyét dr. Rónay Béla, utána pe- diq a 16. nemzetközi zenei tá­bor életéről, hazai és külföldi muzsikusokról, tanárokról, fia­talokról számol be dr. Nádor Tamás. A mai szerb-horvát nyelvű műsorban Kricskovics Antal a sikondai nemzetközi úttörőtá­bor életét mutatja be. Hétfőn az „Egy este Pogónyban" című zenés riportműsor II. részét is­métlik meg. A „Vendégünk volt” sorozatban Andjelka Mar­tié írónővel beszélgetnek a keddi, országosan hallható adásban. Pénteken egy külö­nösen közérdekű témáról, a vegyszermérgezésről beszél dr. Harasztié Zoltán főorvos. „Nyári falusi esték” a címe Lerch József ma este elhangzó német nyelvű riportjának. Hét­főn ismét jelentkezik a nép­szerű „Halló stúdió, halló hallgató”, melynek során a mű­sorvezető-szerkesztő Kerner Lőrinc a 10-666-os telefonon várja a hallgatók hívásait. A bólyi szőnyegexportról tudósít Lerch József szerdán elhangzó riportja, pénteken pedig Fata Márta szerkeszti a Kulturális magazint. Kőfaragók Háromszor jelentkezik ezen a héten a televízió műsorában a pécsi körzeti stúdió. Az Un­ser Bildschirm, a német nyelvű magazin műsora július 26-án, csütörtökön 19.10-kor kezdődik a második programban. Az Un­ser ... riporterei nemrég a Ko­márom megyei Süttőn jártak. Süttő régi település, márvá­nyáról híres: olasz mesterék ta­nították egykor a rácokat, a rá­cok a svábokat és a magyaro­kat a kőfaragás mesterségére. A hagyományok továbbélését és a különböző kultúrák együtt­élését mutatja be a riport, amelyben megszólalnak olyan idős mesterek, akiknek keze- nyomát a Parlament, a Vigadó, a Mátyás templom őrzi. Az Un­ser .. . egyebek között megem­lékezik a nemrég jubiláló, 75 éves bonyhádi zománcárugyár- ról. Felhívjuk olvasóink figyel­mét, hogy a televízió július 31- én megismétli a pécsi stúdió korábban nagy érdeklődést kel­tett Szatmári svábok című film­jét. A Pannon Krónika adása pénteken 17.35-kor kezdődik./ Húszéves a pécsi tüdőszanató­rium, és ebből az alkalomból bemutatják a neves intézményt, amelyben oly sok bányász nyer­te vissza egészségét, s amely­nek működését -— éppen ezért — a Mecseki Szénbányák és a MÉV műszerekkel, gyógyító esz­közökkel seqíti. Mozaikokat vil­lant fel a Krónika a Zala me-. gyei Állami Építőipari Vállalat munkájából, és beszámol arról, hogy a Somogy megyei válla­latok milyen termékeket állítot­tak ki a jugoszláviai Bjebvá- ron. Végül színes riportokat láthatunk a decsi lakodalmas­ról és a Hétfői Dunántúli Nap­ló különvonatáról, amely a múlt szombaton Szigetvárra vitte az utasokat. Szombaton 8.05-kor megis­métlik az Unser... e havi adá­sát, 17.00-kor a Sorstársak, a pécsi körzeti stúdió rehabili­tációs magazinja jelentkezik. Hasznos és érdekes hírekkel köszönt be. Hasznos, hogy el­mondja: vakok számára olyan lázmérő .készült, amelyen leta­pogatható a hőmérséklet érté­ke. És érdekes: két magyar fia­talember kézi hajtású rokkant- kocsival — napi 30 km-es átlaggal és egy társuk segítségével, aki autóval viszi utánuk holmijukat — ország­úton Münchenbe akarnak el­jutni. Tudósítást ad a Sorstár­sak a mozgássérültek olimpiá­járól, riportot a siketek kapos­vári óvodájából, és információt az Interlingva elnevezésű for­dító gmk szolgáltatásairól. Vé­gül bemutatja magyar orvo­soknak ma még kevéssé ismert gyógyító munkáját: évek óta ér­nek' el sikereket a végtaghosz- szabbításban, egy ilyen keze­lésnek alávetett házaspár is megszólal a filmben. G. T. Spanyolországi anziksz (2.) Reflektorfényben: A granadai Alhambrában a téli rész központja, a Fuente de los Leones, nevét a szökőkút talpazatát tartó 12 oroszlánról kapta Greco városában Toledónak érdekessége, hogy a körülölelő Tajó folyó elválasztó vonal maradt a mórok és a tőlük északra ki­alakult spanyol királyságok között. Katedrálisa lenyűgöző látványt nyújt. Építését már 1285. előtt elkezdték és a szá­zadokon át bővülő építkezé­sén mindig új építészeti stílu­sok jegyei fedezhetők fel. Nyomasztóan gazdag, 5 ha­jós szerkezetéből kiemelem, hogy a kórust középre helyez­ték el, így térségének távla­ta csak az oldalhajókból szemlélhető. Különös főoltá­rát a spanyol specialitásé „retabló” díszíti. Ez a 16. századból származó, fából faragott gótikus alkotás kü­lönféle síkokban helyezett szobrokból áll, olyan különle­ges elrendezéssel,, hogy a magasabban lévő alakok na­gyobbak, így az alulról szem­lélődő egységesnek látja a három perspektívát képező művet. Specialitás a Szűz Má­ria szobor is, amit valódi kel­mékből öltöztettek fel. Sek­restyéje a leggazdagabb Greco-gyűjtemény: a 12 apos­tolt ábrázoló képeit emeljük ki. Groteszk történet, ezt sem­miféle művészettörténet nem tartalmazza: modelljeit az it­teni bolondokháza lakóiról vette. Toledó egyébként Gre­co városa, itt lakott és alko­tott. Külön helyiségbe került leghíresebb műve, az Orgaz gróf temetése. Döbbenetes ábrázolás, a gróf sírbatétele- kor a mennyország képviselői és a földi személyiségek együtt jelennek meg és ez Grecót már a modern festé­szet stílusirányzatának előhír­nökévé teszi. Spanyolország történetének fontos fejezete a már több­ször említett „reconquista”. Előzménye, hogy a 710 júliu­sában partraszállt arab- tör­zsek fokozatosan meghódítot­ták az ibér-félsziget nagy ré­szét. 700 éves jelenlétük nem­csak műemlékeikben tükröző­dik, hanem a mai lakosságra is rányomta bélyegét. Az afri­kai arabok (mórok) kiűzésé­nek időszakát jelölik a „vissza- hódítás” kifejezéssel, ami a spanyol királyságok és az eu­rópai országokból érkezett ke­resztes vitézek Las Navas de Tolosa melletti győzelmé­vel (1212) veszi kezdetét és 1479-ig, az egységes spanyol állam megteremtéséig tart. E korszak emlékeit eleveníti fel nemzeti eposzuk, a Poéma del Cid, amely nálunk inkább Corneille, Herder, Victor Hu­go vagy Swinburne feldolgo­zásából ismeretes. A költők „Andalúzia gyön­gyéinek tartják Granadát, határában a Sierra Nevada 3500 méter magas, hósipkás csúcsaival. A város 3 dombon épült, “"ezek egyikén alkotta meg az iszlám architektúra az Alhambrát („Kelat al-ham- ra = Vörös vár). Az Ezeregy­éjszaka e palotáját V. Mo­hamed (1354—1391) kezdte el építtetni és 100 évvel ké­sőbb a „Katolikus királyok" vonultak be ide, elűzve Boab- dilt, az utolsó hispániai mór uralkodót A Sierra Nevada ma is őrzi a „Mór sóhaja” nevű sziklát, ahonnan a szul­tán sírva nézett vissza utoljá­ra az Alhambrára. Anyja, Aisa ezt mondta neki: „Ne sírj, mint egy nő, ha nem tudtál érte férfiként harcol­ni!" Ide temették a „halhatat­lan halottakat”, Ferdinándot és Izabellát. Később az Al­hambra csavargók fészke lett, csak 1812-ben, a napóleoni háborúk idején hozatta rend­be néhány helyiségét Welling­ton herceg. Ma teljes pom­páját nyújtja. Megcsodálhat­juk benne az arab kertet, a Mirtusz-udvart, a citadellát és talán legszebb részét, az Oroszlános-udvart, ahol 12 fekete, stilizált oroszlán tart­ja a szökőkutat. Megemlítem még az Abencerrajes-termet, ahol e család 36 férfitagját gyilkoltatta meg Boabdil, mert annak egyik tagja viszonyt folytatott a feleségével. ­Dr. Kováts Andor Régi sikerek - új filmek Amióta a televízió térhódítá­sa miatt a filmszínházak közön­sége csökkent, megindult a harc a nézők visszahódításáért. A producerek eredményes fegy­vernek tartják ebben a küzde­lemben a régi nagy sikerek fel­elevenítését. Az utóbbi években sorra keletkeztek olyan alkotá­sok, amelyek korábban már filmre vitt történeteket dolgoz­tak fel. Ilyen volt a többi kö­zött A bagdadi tolvaj, amelyet 1979-ben forgattak újra Roddy McDowall, Kabir Beid, Marina Vlady és Peter Ustinov fősze­replésével, Clive Donner ren­dezésében. Ugyanabban az év­ben az Óz, a csodák csodája is újra filmre került. Judy Garland egykori szerepét Diana Ross tóncolta-énekelte. A televízió Hitchcock-sorozató ban nemrég láthattuk a Londoni randevút, amelynek eredeti címe A lady eltűnt. Margaret Lockwood egy­kori szerepében Cybili Shep­Ted Wass herddel készült el az új válto­zat. A nyomorultak két újabb verziójáról tudunk. Az egyik fő­szerepeit Richard Jordan, An­thony Perkins, John Gielgud és Flora Robson játssza, a mási­két Lino Ventura és Michel Bouquet — Robert Hossein ren­dezésében. Ez utóbbi Victor Hugo regényének állítólag a 33. filmváltozata. A legújabb újrafeldolgozá­sok között szerepel ismét az Óz, ezúttal angol produkció­ban, Walter Murch rendezésé­ben, aki ezzel a filmmel débü- tál. Dorothy szerepét egy ki­lencéves vancouveri kislány, Fairuza Balk játssza. A forga­tás helyszíne az angliai Selis- bury síkság. Újra a kamerák elé került Tarzan. Edgar Rice Borrough írásai nem sokkal Tarzan első alakítójának, Johnny Weismül- lernek a halála után érik meg újrafeltámadásukat a mozik­ban. A Films című angol lap Greystoke, Tarzannak, a maj­mok urának legendája címmel tudósít az új produkcióról, amelynek rendezője Hugh Hudson, és ő játssza a főszere­pet is. A parádés szereposz­tásban találjuk a többi között Ralph Richardson, lan Holm, James Fox, Nigel Davenport nevét. Jane szerepében a hu­szonnégy éves amerikai Angie MacDowell debütál. A külső felvételeket Kamerunban és Skóciában készítették: 1942-ben, a háború alatt for­gatta Ernest Lubitsah Lenni vagy nem lenni című, világsike­rű antifasiszta komédiáját, a még ugyanabban az évben el­Az új Tarzan hunyt Carole Lombard fősze­replésével. Most Mel Brooks produkciójában, Alan Johnson rendezésében készült el egy új verzió, amelyben a főszerepe­ket Mel Brooks és felesége, Anne Bancroft alakítja. A korán elhunyt Peter Sellers filmjeinek sorában láthatta kö­zönségünk a tévében A rózsa­színű párducot. O játszotta a kétbalkezes Clouseau felügye­lőt. Elkészült a hetedik „pár­duc-film” — az első Sellers nélkül. Utódját, a reménytele­nül ostoba Clifton Sleigh fel­ügyelőt Ted Wess játsza. A ró­zsaszínű párduc átka című film rendezője ismét Blake Ed­wards. Újra filmre került I. Péter cár élete. Egyelőre annyit tudunk róla, hogy az amerikai Law­rence Schiller rendezi Nagy Pé­ter címmel. Erdős Márta Az Állam 1950 óta minden év áprilisábc más felirat jelenik meg Budape Operaházzal szervben, az egyk Kávéház, azaz az Állami Balett In járati üvegablakán: felvételi hír amely tíz év körüli fiúk és lányo kérését várja hazánk egyetlen szintű (s ma már főiskolai rangú! képző intézményébe. Az ötvenes az intézet mesterei személyesen ták az országot, hogy a jó aíkc ságú, jó ritmusérzékű, kellő m< táziával rendelkező kisiskolások tassák. Később módosult a felvél szer: a tömegkommunikációs esz gítségével az intézet felhívása c minden részébe eljutott, és felkel érdéklődést a legtávolabbi falv a balettszínpad, a táneművés iránt. Hogy miért is szép ez a pály nek a fény- és árnyoldalai, arról gyón sok kitűnő művész vallott ( íróknak, rádió- és tv-riportereki a ránt. Markó Iván, Dózsa lm, Pongor Ildikó színvonalas portréi dig — a képernyőn keresztül - a táncnak élő, hivatását a let tudatossággal, áldozatkészséggé a táncolást személyes sorsának vészt is bemutatta. 'Mindhárman Intézet növendékeiként sajátítot balettművészet s e művészi h alapjait. Dózsa Imre, az intéze gatója, így emlékezik: „Megalaf kerültem több ezer jelentkező Állami Balett Intézetbe, elvég/ intézet táncművészképző tagozat érettségiztem. Akkor azt hitter minden kapcsolatom megszakadl zettel, létezését az évenként n új arcok és az év végi koncert ték ... Táncolva a világ különbö teselvel, útjaim során találkoz az Intézettel, legalábbis az Int/ vei. Mégpedig azzal a kiváncsi tel, amivel róla beszéltek ... N/ tói Stockholmig. Mert mind az szerződött magyar táncosok, mi tanult külföldi növendékek me szakmai tudásukkal és rátermet maximálisan megállták a helyük ismerést vívtak ki nemcsak mag a magyar táncművész-képzésnél Az intézet falai között, a.hág' osztályokban, s a tükrökkel-rudt szerelt balett-termekben egymás en folyik a mindennapos körisn szakmai oktatás. Az a kisiskolás, keres felvételi vizsga után beken intézet általános iskolájában ki ötödik osztályos tanulmányait, s az első szakmai évfolyam tagja I lágszerte elismert szovjet Vagan szer alapján felépülő kilencéves Oktatás rendje szerint első gim koráiban jut az ötödik évfolyam! nyolcadik évfolyamos művészkóf _ vendék érettségizik, majd a kilen ben felkészül a szqkmai tanúim/ gét jelentő vizsgakoncertre. Enn után szerződést köt valamelyik együttessel, ahol egy évet tölt gyakornokként”, azaz részt vesz együttes munkájában, és tavát a kilenc év alatt szerzett színpa< talatait. E színpadi munka min beleszámít ugyanis abba a mű' A VII. fiúosztály balettórán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents