Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)
1984-07-19 / 197. szám
6 Dunántúlt napló 1984. július 19., csütörtök Rokkantak gazdasági munkaközössége Folytatódik a munka ?, SORSTÁRSAK a on és A PÉCSI TU KRHIUTRCIOS Fósumu A rokkantak Baranya megyei munkaközössége egy éve alakult, azzal az elképzeléssel, hogy rendszeres elfoglaltsághoz és némi anyagiakhoz juttatja tagjait. A szervezők főleg azok megnyerésére törekedtek, akik számára gondot okoz a helyváltoztatás és nem volt kilátásuk munkára, vagy nehezen jutottak volna hasonló lehetőséghez, kereseti forráshoz. A 21 alapító többsége falvakban él. A gmk számukra nem csupán folyamatos tevékenységet, hanem a szükséges szakmai ismereteket, sőt a nyersanyagok, valamint a készáru szállítását és értékesítését is biztosítja. Ez azonban nem megy mindig zökkenők nélkül. Előfordul, hogy a kevés tőkével rendelkező vállalkozás időnként gondokkal küzd, mert nem tudnak elegendő nyersanyagot beszerezni, nem akad vevő a legyártott termékekre. Az első nehézséget az jelentette, hogy már a kezdéshez sem rendelkeztek elegendő anyagiakkal, a Mozgáskorlátozottak Baranya megyei Egyesületétől kaptak gyors segítséget. A 100 000 forint hitelt azonban rövidesen vissza kell fizetniük. Úgy tűnik, ezzel nem lesz különösen baj, a fejlődés üteme viszont még mindig lassú. Az okok között a munkaközösség vezetői elsősorban a pénzügyi gondokat, illetve az ezzel összefüggő nyersanyag beszerzési nehézségeket említik. Például egy vagon — de- mizson készítéséhez szükséges — 5 literes üveg beszerzése 150—200 000 forint. Ilyen jelentős tétel kifizetése a munkaközösség számára még mindig ne/n egyszerű dolog. Az üvegfonóson kívül több mindennel foglalkoznak a gmk tagjai. A sapka, a kötél, a kerítésdrót és az ostor készítésének közös jellemzője, hogy valamennyihez nyersanyag kell. Sajnos, az egyes termékek iránt korántsem állandó a kereslet. Van, ami nyáron kelendőbb, van, ami ősszel. Néha egyik-másik áruféleségből túl sok gyülemlik fel az amúgy Is szűkös raktárakban. Amikor megkezdték a műanyag fonatú demizsonok előállítását, az még hiánycikknek számított. A biztos piac reményében láttak munkához. Csak később derült ki, hogy komoly nehézségek mutatkoznak mind a nyersanyag beszerzése, mind az értékesítés, mind a raktározás terén. A hazai kereskedelem külföldi áruval telítette a boltokat. A pécsi vállalkozók fél év alatt 1150 demizsont tudtak elhelyezni és az azokért befolyt összeg sem túl magas, mindössze 187 000 forint. Biztató jel, hogy a hét elején ismét megindultak a szállítások, sőt Fonyódról, Szek- szárdról és Budapestről újabb megrendelések érkeztek. Hosz- szabb kényszerpihenő után elvitték a bekötött üvegeket, megtörtént a csere és folytatódik a munka.... Ferenci D. * ----------------------------M ozgáskorlátozottaknak az új KRESZ-ről Ez év júliusától életbe lépett az új KRESZ. A szabályok alkotói a külföldi tapasztalatokat is figyelembe vették és gondoltak a mozgáskorlátozottakra is. A módosított KRESZ három paragrafusa kifejezetten rájuk vonatkozik. Az alábbiakban ezeket ismertetjük. Behajtani tilos táblánál a mozgáskorlátozott, illetve az őt szállító jármű vezetője a tilalom ellenére is behajthat, ha úticélja a táblával megjelölt úton van, vagy csak azon az úton közelíthető meg. A járművel ilyenkor maximálisan húsz kilométeres sebességgel szabad közlekedni. Ezentúl a mozgáskorlátozottak részére fenntartott parkolóhelyet lehet kijelölni. Ilyenkor a szokásos „P"-betűs táblát egy kiegészítő táblával látják el, melyen a mozgáskorlátozottak nemzetközi jelzése található. Az igazság az, hogy eddig is volt ilyen parkoló, de az autósok ugyanúgy használták, mint a saját parkolóikat. Ezentúl ez szabálysértésnek minősül. Ahol ilyen tábla van, ott más járművel nem szabad parkolni. Mozgáskorlátozott személy olyan helyen is várakozhat, ahol a várakozást tiltó tábla van. Ez személyhez kötött jog, tehát akkor is érvényes, ha a mozgás- korlátozott nem saját gépkocsijával, hanem pl. taxival várakozik. A fenti engedményeket csak azok vehetik igénybe, akiknek érvényes igazolásuk van az illetékes szervektől. Az engedélyt a tanácsok egészségügyi szak- igazgatási szervei adják ki. Az eddigi parkolási engedély csak területi érvényű volt, a mostani az egész országra érvényes. Ingyenesen biztosítják, de háromévenként meg kell újítani. A régi engedély ez év végén elveszti érvényét. Szűcs Imre Gyerekek üdültetése A támogatási számla száma: 581-330004-1111 A rokkantak nemzetközi évében alakult megyei koordinációs bizottság többek között a gyerekek üdültetésével foglalkozott, és lehetőségeihez mérten hozzájárul a városi vöröskeresztes szervezetek akcióihoz. A rokkant fiatalok üdültetését Baranyában a megyei vörös- kereszt és a megyei KlSZ-bizott- ság szervezi. A rokkantak ügyeivel foglalkozó megyei bizottság 90 000 forinttal járult az üdültetéshez. A pécsi vöröskeresztes alapszervezet július 20—28. között szervezi meg Balatonfenyvesen nyolcvan fiatal táborozását. Ehhez negyvenezer forintot kaptak. A siklósi alapszervezet július 23—26. és 27—30. között negyvenöt gyermeket nyaraltat Harkányban. A szigetváriak augusztus 21—26. között üdülnek Ba- latonmárián, szintén negyvenötén. Húsz, illetve harmincezer forintot kaptak a megyei bizottságtól. A mohácsiak és komlóiak júniusban üdültek. Baranyában összesen 298 egészségileg károsodott gyermek üdültetését szervezték meg. Ezzel a támogatási számla kimerült, a bizottság továbbra is várja a kollektívák anyagi támogatását. A számla száma: 581—330004—1111. szerkesztőség postájából S Áldatlan állapotok uralkodnak Pécsett az Antalutca 1/1. számú ház udvarán. Az udvar tele szeméttel, limlommal, ételmaradékokkal — a lakók közös W. C.-je pedig szinültig, illetve még annál is jobban meg van telve, igazi „táptalajt" adva mindenféle fertőzésnek, járványnak. Maletics L. * ---------------------------------------------------------Mi is dolgoznánk a parkért... Az illetékes válaszol Június 15-én, a 15-000 rovatunkban tettük szóvá Mócz Sándor pécsi (Vasas II., Bethlen Gábor u. 35.) olvasónk panaszát: leszállította az autóbuszról a gépkocsivezető. Az üggyel kapcsolatban Albert Ferenc, a 12-es Volán igazgatóhelyettese írta meg véleményét: A panasztevőt személyesen is meghallgattuk. Elmondása szerint a 28-as járaton a felszállást tiltó jelzőberendezés (csengő már szól) már működött, sőt az ajtó is záródott, amikor 5 a záródó ajtók között még felszállt az autóbuszra. Általánosan elfogadott gyakorlat az ország valamennyi helyi járatain ugyanis az, ha a csengő már szól és az ajtók is záródnak, az autóbuszra felszállni nemcsak tilos, de életveszélyes is. Utalnék itt a közelmúlt néhány balesetére, amely hasonló okok miatt következett be. Panaszosunk azzal, hogy saját testi épségét is veszélyeztetve szállt fel az autóbuszra, a közlekedési szabályokat durván megsértette, így gépkocsivezetőnk intézkedése (hogy panaszosunk szálljon le) bár minden ilyen intézkedés népszerűtlen, de jogos volt. Miután panaszosunk az autóbuszról leszállt, a járat 5 perc késéssel elindult.-- --— £ ----------S zerkesztői üzenetek Péter István, Pécs: Igen! Jól tájékoztatták! Valóban a devizahatóság engedélye nélkül küldhetők — postai úton — külföldre kereskedelmi forgalomban megvásárolható, vagy házilag elkészített ajándéktárgyak, amennyiben azok mennyisége a vámjogszabályok szerint nem kereskedelmi jellegű és a küldemény belföldi forgalmi értéke a nyolcszáz forintot nem haladja meg. A küldemények azonban nem tartalmazhatnak aranyat, platinát, ezüstöt és ezekből készült tárgyakat, muzeális tárgyat, bélyeget. * H. V.-né, Komló: Tudomásunk szerint az arany, a gyémánt, vas, illetőleg rubin díszoklevelet azoknak a személyeknek adományozzák, akik 50, 60, 65, illetve 70 évvel ezelőtt szerezték meg egyetemi, főiskolai oklevelüket, és szakterületükön, illetve a társadalmi élet más területein legalább 30 éven át eredményesen tevékenykedtek, s magatartásuk közmegbecsülésre méltó. A díszoklevél adományozását a volt hallgató kérheti, de kezdeményezheti az adományozó felsőoktatási intézmény, a volt hallgató utolsó munkahelye, illetve a társadalmi szervezetek is. Elfogyott már a türelmünk a sok ígérgetéstől, legyen is már vclami... A Jurisics M. u. 18—20—22. számú behatárolt területen évek óta áll egy felvonulási épület. Minek? Azt nem tudjuk. Reméljük, hogy gyermekeinknek nem kell addig várniuk, míg az egész Mecseket beépítik, mert itt a környékünkön nincs semmi építkezés. E felvonulási épület környéke szemétdomb, patkáA kertvárosi lakótelepen, a Hajdú Gy. és a Németh L, Szi- kora utcai körzetben vagyok hírlapkézbesítő immár két éve. A szomorú tapasztalatom a következő: Sajnos, az előfizetők többsége nem írja ki a nevét a levelesládára, aminek az a következménye, hogy ha én megbetegszem, vagy szabadságra megyek és helyettesítenek, akkor sajnos a helyettes nehéz helyzetben van, és a legnagyobb jóakarat mellett sem tud hírlapot adni annak, aki nem írja ki a nevét. Kértem az előfizetőket, hogy zsírkrétával írják ki, ha már rendszeresen leszedik a gyermekek a névtáblákat. Sajnos, hiába ... A másik gondom: a bezárt kapuk. Nagyon sok helyen nagyon helyesen este bezárják a kapukat, csak az a baj, hogy reggel 6 órakor még nincsenek kinyitva, ott sem, ahol házfelügyelő van, ott sem, ahol nincs. Mivel az újság 5 órakor megérkezik és általában már fél hatkor indulunk a kiosztóhelyről, kértem több esetben a ház- felügyelőket és a házfelügyelő nélküli lépcsőházakban a lakókat, hogy fél hat—hat órakor nyissák ki a kapukat. Egy-két házfelügyelő megkért, hogy szombat, vasárnap nyisnyokkal. Nem örülünk, hogy gyermekeink ilyen környezetben kénytelenek most már évek óta a szünidőt eltölteni. Rendelkezésükre áll egy 120 cm járda, vagy az úttest, s ezek bizony nagyon mostoha körülmények. Felajánlunk társadalmi munkát. A szülők, a gyermekek is nagy örömmel dolgoznának. Radochay Ferencné és még 62 aláírás sam én a kaput, hogy tovább aludhasson, de hétköznap ő nyitja. Itt kaptam is kulcsot és ezt meg is értem, meg is teszem. Az nem megoldás, hogy 34 kulcsom legyen és reggelenként én keresgéljem ki a kapuhoz megfelelőt, s nyissam ki a kapukat Több megértésre számítok az ügyfeleinktől. Mátyás Ferencné, Pécs, Zsuzsanna u. 15.---------------» --------------O rvosi rendelő a művelődési házban A Dunántúli Napló 1984. július 11-i számában „Nagyárpád fejlesztésének tervei" cikkben félreértésre alkalmat adó elírás történt. „Lényeges változást jelent az orvosi rendelő átépítése, amely még ebben az évben elkészül. A művelődési háztól leválasztják a rendelőt és a várószobát." Mivel az említett objektum a művelődési ágazat tulajdona, az egészségügyi ágazat együttműködés alapján használja annak egy részét orvosi rendelőnek és várónak addig, amíg a végleges rendelő fel nem épül. így a művelődési ház semmiféle átalakítását nem tervezzük. Dr. Szilasi Anna eü. osztályvezető Pécs városi főorvos Jogi tanácsadó Kiss L. kérdési, hogy a haszon- élvezeti jog gyakorlásáról mely jogszabály miként rendelkezik? Polgári törvénykönyvünk 159. §-ában írtak szerint a haszon- élvező jogának gyakorlásában a rendes gazdálkodás 'szabályai szerint köteles eljárni. Viselni a dolog fenntartásával járó terheket a rendik ívű lii javítások és helyreállítások kivételével; terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a dolog használatával kapcsolatosak, és köteles viselni a dologhoz fűződő közterheket. A haszonélvező a haszonélvezeti jogot mem ruházhatja át, de annak gyakorlását átengedheti. Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos — azonos feltételek mellett — a dolog használatára nem tart igényt. A haszonélvező köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyéről és a beállott kárról értesíteni — ideértve azt az esetet is, iha őt harmadik személy a haszonélvezet gyakorlásában akadályozza —, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, 'illetőleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye. A haszonélvezet megszűntével a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni. N. G.-né az iránt érdeklődik, hogy a bérlőt milyen karbantartási, felújítási stb. kötelezettség terheli? A módosított 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 54. §-ában meghatározottak szerint a bérlő köteles-gondoskodni a) a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról; b) az elektromos vezetéknek és érintésvédelmi rendszerének a lakásban lévő fogyasztásmérőtől, illetőleg biztosító táblától kezdődő szakaszán 'keletkezett hibák kijavításáról, a kapcsolók és csatlakozó aljak cseréjéről ; c) az épületben, az épület központi berendezéseiben, a közös használatra szolgáló helyiségekben és ezek berendezéseiben, továbbá a lakásban és a lakásberendezésekben a saját, vagy a vele együttlakó személyek magatartása folytán keletkezett hibák kijavításáról és az eredeti állapot helyreállításáról, illetőleg a kár megtérítéséről, valamint d) a lakás tisztántartásáról; e) a lakberendezések felújításáról és cseréjéről, ha annak költségei teljes egészében a bérlőt terhelik. Nem köteles a bérlő a hibát kijavítani, ha azt elemi csapás vagy a bérbeadó mulasztása okozta. Arról is tájékoztatjuk olvasónkat, hogy a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartása körébert a bérlő kötelezettsége, különösen: a) a hideg és meleg burkolat javítása, szükség szerinti védőkezelése; b) a falak szükség szerinti festése (meszelése); c) a tapéta szükség szerinti cseréje; d) az ajtók, ablakok és a lakásberendezések — bérbeadóra nem tartozó — szükség szerinti javítása és mázolása; e) a zárak, vasalások cseréje. A. G. pécsi lakos kérdezi, hogy az egyéni gazdálkodónak mely balesete számít üzemi buleset- nek? A 66/1982. (XII. 4.) Mt. sz. r. 67. §-a értelmében üzemi balesetnek számít a járulékfizetésre kötelezett egyéni gazdálkodónak a mezőgazdasági kistermelői tevékenységével összefüggő munka végzése közben elszenvedett balesete. Az egyéni gazdálkodó baleseti táppénze a figyelembe vehető havi jövedelem hatvanöt százaléka. Ha a baleseti táppénzt nem teljes hónapra kell fizetni, egy naptári napra a havi baleseti táppénz harmincad része jár. A most ismertetett rendelkezések 1983. január 1. napjától hatályosak. A postai kézbesítő panaszolja
