Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)

1984-07-17 / 195. szám

Dunantmt napló 1984. július 17., kedd Mit mond a jogszabály? A becsület védelme A magyar értelmező szótár megfogalmazása szerint a be­csület: „A társadalom erkölcsi eszményének megfelelő maga­tartás, mint követelmény." A becsület nem büntetőjogi, hanem erkölcsi kategória, az emberi személyiség kibontako­zása, az ember társadalmi lé­nyének érvényesülése szem­pontjából azonban rendkívüli jelentősége van annak, hogy róla a környezete hogyan véle­kedik, milyen értékítéletet ala­kít ki, milyen a társadalmi megbecsülése. Másrészt el kell ismerni az egyénnek azt az igényét, hogy őt úgy kezeljék, ahogy az megfelel a társada­lomban kialakult kulturált érintkezési mód minimális kö­vetelményeinek. A büntetőjog tehát védelmet nyújt minden ember számára a róla kialakított társadalmi értékelés elleni támadásokkal, valamint az emberi méltóságot sértő cselekményekkel szem. ben. Az emberi méltóság, mint igény a kulturált érintkezés mi­nimumára az egyént akkor is megilleti, ha a társadalmi köte­lességeinek elhanyagolásával, sőt egyenesen társadalomelle­nes cselekedeteinél fogva egyébként méltatlanná vált a társadalmi megbecsülésre. A becsület és az emberi mél­tóság védelmére jogunkban három tényállás szolgál, kettő a büntetőjog, egy pedig a sza­bálysértés területén. Az 1968. évi I. tv. 96/B § (1) értelmében, aki mással szem­ben a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, a becsületsértés sza­bálysértését valósítja meg, s 3000,— Ft-ig terjedő pénzbír­sággal sújtható. A szabálysér­tési hatóság irattárában levő akták százai bizonyítják, hogy az emberi méltóság értéke oly­kor milyen alacsonyra süllyed­het és milyen köznapi helyze­tekben is képesek sokan az emberi méltóság elleni táma­dásra. A becsületsértés szabálysérté­se miatt a magánindítványt at­tól a naptól számított 30 nap alatt lehet előterjeszteni, ame­lyen a sértett a szabálysértés elkövetőjének kilétéről tudo­mást szerzett, és általában az elkövető lakhelye szerinti ál­lamigazgatási szervek folytatják le az eljárást. A szabálysértési törvény kötelezően előírja a hatóság számára a felek közöt­ti békítés megkísérlését, ez sokszor sikerrel jár, annál is inkább, mert a személyes meg­hallgatás során a feljelentett is előterjeszthet magánindít­ványt a sértett ellen, így mind­két fél sértettként és elkövető­ként is szerepelhet az eljárás­ban, megbüntetésük pedig köl­csönös lehet, ritka ugyanis, hogy akit sértegetnek, képes szó nélkül hagyni a dolgot, az pedig, hogy ki kezdte a civako- dást, gyakran kideríthetetlen. Súlyosabban — büntető eljá­rás keretében — kell elbírálni a becsületsértést akkor, ha azt mással szemben a sértett mun­kakörének ellátásával, közmeg­bízatásának teljesítésével, vagy közérdekű tevékenységével ösz- szefüggésben, illetve nagy nyil­vánosság előtt, vagy tettlege­sen követték el. Bűncselekményt követ el tehát az, aki zsúfolt buszon sérteget valakit, úgy­szintén, aki mást leköp, megüt, vagy netán az illető szakállát tépi meg. Ugyancsak a bíróság jár el akkor is, ha a szóbeli becsü­letsértéssel egyidőben tettle- gességre is vetemedik az elkö­vető, ugyanis a tettleges becsü­letsértéssel egyidőben tett szó­beli kijelentés nem értékelhető önálló szabálysértésként. A Büntető Törvényköny mi­niszteri indoklása szerint az ember becsülete nem más, mint a tulajdonságairól, magatartá­sáról a társadalmi környezet­ben kialakult kedvező ítélet. A környezete mindenkit megítél, ennek alapja az, hogy az em­ber hogyan felel meg a vele szemben támasztott követelmé­nyeknek, ennél fogva aki vala­kiről más előtt a becsület csor­bítására alkalmas tényt állít, vagy hiresztel, vagy ilyen tény­re közvetlenül utaló kifejezést használ, a rágalmazás bűncse­lekményét követi el és egy évig terjedő szabadságvesztés­sel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel bünte­tendő. Feltétele tehát e bűncselek­mény megvalósításának egy­részt a becsületsértő tényállí­tás, másrészt pedig az. hogy ez mások előtt történjen, létre jöhet egyébként szóban, írás­ban, képes ábrázolás útján is. A magánindítványt — a sza­bálysértéshez hasonlóan — e két bűncselekmény vonatkozá­sában is 30 napon belül kell előterjeszteni a bíróságon. A büntetőjog az emberi be­csületet védelemben részesíti akkor is, amikor az, akinek a becsületét sértették, már meg­halt. Ennek oka az, hogy a halott emléke tulajdonképpen, a róla életében kialakult társadalmi értékítélet, másrészt a halott emlékének meggyalázása kihat hozzátartozójának becsületére is, ezért a Büntető Törvény- könyv úgy fogalmaz, aki halot­tat, vagy emlékét rágalmazó, vagy becsületsértő módon meggyalázza, a kegyeletsértés bűncselekményét követi el, és az említettekhez hasonlóan büntetendő. A fenti esetben egyébként a magónindítványt az elhalt hozzátartozója és örököse terjesztheti elő. Érdekes rendelkezése jogunk­nak, hogy a becsületsértés, rá­galmazás, illetve kegyeletsértés miatt nem büntethető az elkö­vető, ha a becsület csorbításá­ra alkalmas tény valónak bizo­nyul. Senki ne gondolja azonban, hogy ezzel a jog felelőtlenül le­hetőséget adott mások befeke- títésére, megalázó sértegetésé­re. ugyanis az eljárás során a valóság bizonyításának csak ak­kor van helye, ha a tény állí­tását, híresztelését, illetve az erre közvetlenül utaló kifeje­zés használatát a közérdek, vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta. Nincs helye a valóság bizo­nyításának, ha a becsületsér­tés ténytartalom nélküli, gyaláz­kodó kifejezésekkel történt, és tényállítás esetén is a valóság bizonyításának korlátozása mel­lett szól az a körülmény, hogy felesleaes, céltalan vagy ártó szándékú igazmondás veszé- Ivessége elérheti a valótlan tények állításának társadalom­ra veszélyességét. A múltban hibázó és ellene e körülményt felhánytorgató, pusztán lejóratási szándékú hí­resztelés esetén a sértett tehát épp úgy igényelheti a büntető­jogi védelmet, mintha e tények nem felelnének meg a valóság­nak. Sokan vitatják a becsület büntetőjogi védelmének értel­mét állítva, hogy hivatalos szerv ezt senki részére nem biztosít­hatja. Nincs igazuk azoknak, akik így érvelnek. Bíróság vagy szabálysértési hatóság csakugyan nem adhat becsületet büntetés kiszabásá­val, vagy egyéb intézkedéssel azonban visszatarthat erre haj­lamos embereket attól, hogy felelőtlenül, vagy gonosz indu­lattól fűtve másoknak ily mó­don árthassanak, illetve aki már egyszer ilyent elkövetett, még egyszer megpróbálja. Dr. Pozsárkó István tanácsos Pécs m. város Tanácsa V. B. Hivatala li| típusu Skodák, tehergépkocsik Vezet a Renault. Az elmúlt év­ben Nyugat-Európában 1 317 256 személygépkocsit adott el a fran­cia Renault cég, továbbra is megelőzve a Ford és Fiat válla­latokat. Az Amerikai Egyesült Ál­lamokban is ebből az európai márkából fogyott a legtöbb. ■ Gj KRESZ-teszt. A napokban jelent meg és valamennyi újság­árusnál kapható az IPV új kiad­ványa, az ,,Új KRESZ-teszt”. A 260 oldalas könyv tartalmazza a 'módosított KRESZ teljes szövegét, a színes meliléklet pedig a táb­lákat, jelzéseket. A szerkesztők a könyv vénén 250 teszt-kérdést tesznek fel, így mindenki önma­gát vizsgáztathatja. A könyv vé­gén 'nem csupán a helyes vála­szok találhatók meg, de arról is oh/asboturtk, milyen módosítást hogyan kell értelmeznünk. ■ Huszonhét baleset. Az elmúlt héten 27 személyi sérüléssel já­ró közúti közlekedési baleset tör­tént Baranya megyében, kaptuk a tájékoztatást a megyei rendőr- főkapitányság közbiztonsági és közlekedési osztályától. Egy ha­lálos, hét súlyos, 19 pedig köny- nyű kimenetelű volt. A csehszlovák autógyártás újdonságai Mladó Boleslav a csehszlo­vák személyautógyártás köz­pontja. Az utóbbi években 170—180 ezer Skoda autó ké­szült itt, s közülük mintegy 100 ezer külföldre került. Ősz óta módosították a Skoda 105/120-as karosszériájának homlokzatát. Az új hőtőrács fe­kete lemezből készül. Az in­dexek a lökhárítóról a sárhá- nyóra kerültek, a fényszóró mellé. Kismértékben változott a homlokzat formája is. A mó­dosításokkal javultak a jármű aerodinamikai tulajdonságai, csökkent az üzemanyag- fogvasztás. A nyolcvanas évek második felében Mladá Boleslav telje­sen új típust kezd gyártoni: első kerékmeghajtással, elöl rézsút elhelyezett motorral. Az első szakaszban az eddigi, de korszerűsített motort építik be, amelyet később az új 1050 és 1300 köbcentis motor vált fel majd. A fogyasztás nem halad­ja meg a 4,6—5,2 litert. Az új típusú autó 3—5 ajtós, vala­Baranyai utakon Július 16-a és 22-e között az alábbi helyeken lesznek forga­lomkorlátozások Baranya me­gyében: a 66-os számú főköz­lekedési úton a 16 és 28 km szelvények között kátyúzási és záróréteg készítési mum'kák miatt szakaszosan útszűkületre és se­bességkorlátozásra számítsanak az arra autózók. A Szederkény, Vilié ny, harkányi összekötő úton a mároki elágazásnál hídépítés miatt a forgalom téreláútan bo­nyolódik. Terelőútvonal a 12 ton­nánál nagyobb járművek részé­re Boly—Töttös—Kislippó—Vil­lány. A szederkény—pécsváradi összekötő úton az 5,6 és 11 km szelvények között a majsi és iMocskai bekötőutakon záróré- tegkészítési munkálatok miatt útszűkület, sebességkorlátozás és kavicsfelhordás várható. mint combi változatban készül. Gyártásában részt vesz a pozso­nyi gépkocsigyár is. Az autóipar újdonságai közé tartozik a Tátra 815 teherautók új sorozata. A Tátra Koprivni- ce Vállalat, amely ezeket a járműveket gyártja, az elmúlt évtized során jelentősen bő­vült. AT 815 fő konstrukciós elemei alkotják az alapot, amelyből két-, három- és négytengelyű járművek szerel­hetők össze. Valamennyi kerék meghajtott: az első tengely­meghajtást a műutakon ki le­het kapcsolni. A megrendelő válasz hat az egy, vagy két tengelyen kormányozható ke­rekű alvázak közül. A tervezők a Tátra teher­autók 32 változatát készítették el. Teherbíróképességük általá­ban 12 tonna fölött mozog. A korábbi autótípusokkal szem­ben a T 815-ösök 420 ezer ki­lométert tesznek meg a gene­ráljavításig. A Tátra autók nagy részét exportálják, első­sorban a Szovjetunióba. A teherautók másik jelentős gyára a libereci gépkocsi­gyár. Hazai és külföldi meg­rendelőknek szállítják a Sko­da—UAZ-t. A vállalat gyártási programjában jelenleg első­sorban a UAZ 100 szerepel. Közúti kamionokról és vontató­kocsikról van szó. A legújabb típus csehszlovák gyártmányú turbófúvókészülékekkel van el- lá'va. A műszaki fejlesztés az új generációs motoroknál az ala­csonyabb üzemanyag fogyasz­tást szolgálja. Az M-sorozat új motorját csak 420 ezer kilo­méter után kell generálozni. Autózás szélben Sajnos kevesen tudják, hogy a meteorológiai té­nyezők közül nemcsak az eső, a köd, a ködszitálás lehet veszélyes a közlekedésben, hanem a szél is. Amikor a mozgó levegő nekiütközik a kocsitest­nek, torló nyomása révén erőt fejt ki rá. Ha a szélerő a kocsi menetirányával azonos irányba hat — vagyis hátszél van —, akkor növeli a jár­mű sebességét. Ellenszélben csökkenti. A hala­dási irányra merőlegesen, oldalról érkező szél pedig oldalra igyekszik elnyomni a gépkocsit. A jármű — a gumiabroncsok deformálódó ké­pessége folytán — folyamatosan enged az ol­dalkitérítő erőnek: a konstrukciótól függően. E hatás ellensúlyozására állandó ellenkormányzás szükséges. És mindenekelőtt: kisebb sebesség. Ám a sebesség mérséklése sem mindig ha­tásos. Azért nem, mert a szél nem mindig ál­landó erősségű. Igen gyakori az olyan széljá­rás, széllökés, amelynek erőssége, iránya pil­lanatról pillanatra változhat. A vezető tehát nem állhat be egy állandó korrigáló kormány­helyzetre. Az egyetlen hatásos védekezés: a se­besség drasztikus csökkentése. Különösen lakott területen kívül lényeges, hogy felkészüljünk a szél támadására. A Sko- da-tulajdonosok (vagy más farmotoros jármű­vek vezetői) tudják, hogy kocsijuk különösen érzékeny az oldalszélre. Ilyen szélre semlegesen reagálnak a hagyományos motorelrendezésű járművek. A skodások a csomagtér megfelelő, pótlólagos terhelésével előnyös irányba — előbbre — helyezhetik a súlypontot, ezáltal ol­dalszélben stabilabbá válik az autó iránytartá­sa. A wartburgos viszont semmivé teheti autó­jának viszonylag kedvezően fekvő súlypontjá­ból eredő előnyeit, ha célszerűtlenül terheli ko­csiját. Mindenképpen veszélyes, ha az autós túllépi a gyári előírásban megengedett maxi­mális terhelhetőséget. Hiszen minél több súlyt helyezünk el a csomag- és utastérben, illetve a kocsitetőn, annál kisebb lesz az autó fékha­tása, kanyar- és oldalszél-stabilitása. Szólnunk kell az autók gumiabroncsairól is. Oldalszélben a lekopott gumik már kis tempó mellett is nagy veszélyforrást jelentenek. A szél erősségének, irányának változását az autós tehát megfelelő kormányzással, vezetés­technikával is ellensúlyozhatja. A volánt két kézre fogva kell a gépkocsit vezetni, a hirtelen támadó széllökéseket ugyanis csak óvatos el­lenkormányzással lehet ártalmatlanná tenni. Az ijedős, kapkodó reagálások szinte minden hely­zetben, így a széllökések esetén is veszélyt idézhetnek elő. Amiről a műszaki vizsgák áralkodnak A 8-10 év a „veszélyes" kor az autóknál Halas László vizsgabiztossal beszélgetünk. A műszaki vizs­gák során szerzett tapasztala­tai sok autós számára szolgál­hatnak értékes információkkal. Mindenekelőtt arról tesz em­lítést, ami megnyugtató: a ko­csik átlagos életkorának növe­kedése ellenére az aktív biz­tonság szerkezeti elemei — fék, kormány stb. — körül rit­kán fordul elő hiba. Az 1967 óta kötelező műszaki ellenőr­zés, úgy tűnik, meghozta gyü­mölcsét: az autósok ügyelnek kocsijuk műszaki biztonságára — legalábbis, ha vizsgázni mennek vele. A statisztikai át­lagot tekintve azonban kritikus kor a 8—10 év, amikor a hibák száma, lehetősége megnő. Ezt követően — föltehetően az el­végzett nagyjavítás miatt — ismét javul a hibastatisztika. A kocsik természetesen nem egy­formák, minden típusnak meg­vannak a gyenge pontjai. Eze­ket érdemes kissé részleteseb­ben is ismertetni. Trabant: a kormánymű cse­réjénél az új konstrukciójú kor­mánymű biztosítása a régi le­mezbiztosítással nem megfele­lő. Olcsó és megbízható meg­oldás az önbiztosító anyák al­kalmazása. Aránylag gyakori hiba az Y-nyúlvány repedése. Ez nem konstrukciós eredetű, hanem a durva igénybevétel, a túlterhelés következménye. Wartburg: ügyelni kell az alsó trapézkarok szilentblokk házára, amely a túlzott igény- bevétel következtében megre­pedhet, a fölső trapéz tenge­lye viszont kilazulhat. Fontos tudni: a küszöblemez korrózió­ja miatt bizonytalanná válik az alváz és a kocsiszekrény kap­csolata. A fékpedál tenqelye vi­szonylag hamar kikopik, ami baleset forrása lehet — ezt időben javítani kell! Skoda: a réqebbi (S 100) tí­pusoknál a hátsú tengely len­gőkarja elrozsdásodik, a hát­só kerék kitámasztása bizony­talanná válik — veszélyforrás! A kormánymű Pitmann-tenge- lyét nem szabad túlságosan szorosra állítani, mert szélső helyzetében a kormány megszo­rul. P 125: az első futómű köny^ nyen sérül, deformálódik. A ko­csiszekrény gyári alvázvédelme gyenge minőségű. Lada: az első fékek mun­kahengere aránylag gyorsan korrodeál, így a dugattyú meg­szorul. A munkahengereken gyakran tapasztalható repedés, törés. Erre főként a javítással foglalkozók figyelmét hívjuk föl... És még két figyelmet érdem­lő megjegyzés Halas László vizsgabiztostól: egy alkalom­mal lehetőség van (a vizsga napján természetesen) az ész­lelt hiba kijavítása után a vizs­ga megismétlésére. A másik: a kocsik technikai színvonala ön­magában mitsem ér, ha kar­bantartását elhanyagolják, vagy túlzott igénybevétellel túl­terhelik. Búsbarna László Rovatszerkesztő: ROSZPRIM NÁNDOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents