Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)

1984-06-10 / 158. szám

magazin $3 Vasárnapi magazin S Vasárnapi magazin 5 Otelló j's pályája kajában Kroó György. Nemcsak csodá­latos színpadi jelenség, amilyet Bay­reuth is megirigyelhetne, hanem egész egyéniségéből az a fajta atmoszféra árad, amit a zene nyomán Siegfriedhez képzelünk. Nem tudom megítélni, hogy mennyire képezhető még a hangja, hogy mit és milyen mértékben tanulhat meg, de így, ahogy van, tulajdonképpen az ismeretlenségből előlépve, minden magyar Siegfriedhez fűzött várakozásun­kat felülmúlja ..." — Mintha pályafutásom Walhallájába érkeztem volna ... testestől, lelkestől Sieg- frieddé váltam. Megkívántam Wagner többi tenor főszerepeit, Siegmund ere­jét, Parsifal balgaságát, állhatatosságát, s talán e drámai iskolának köszönhetem azt a bennem forrongó belső tüzet, amit — különös módon Otellóként adhattam ki magamból. Beugrással énekelhettem el Sass Sylviával, Verdi remekművét. Ak­kor döbbentem rá, mióta él bennem a ciprusi mór, mennyire vártam rá. Csányi János emlékezetes alakításai között foglal helyet a Borisz Godunov ál Dimitrija a Szegedi ünnepi Játékokon. „Igazi színpadi ereje volt — jegyezte fel kritikájában Pályi András, nemcsak mert kiművelt tenorja a hatalmas szabadtéri színpadot is be tudta tölteni, hanem azért is, mert olyan értékekkel, rendelke­zik, amelyek nem túl gyakoriak operá­inkban. A figurát Borisz drámailag mél­tó ellenfelévé tudta emelni." Az előadás végén lelkes, hangos ovációval ünnepel­ték a művészt. ... És aki a mozi-, a tévéfilmeket ked­veli, mostanában gyakrabban találkoz­hat Csányi János nevével. Az „Egy óra múlva itt vagyok” sorozatból, Katica úr­ként úton, útfélen leszólították, a bűn­ügyi filmekben is népszerű. Az Operaház felújítása miatt kevesebb az elfoglaltsá­ga, mivel tölti szabadidejét? — Gyakran utazom vidékre önálló es­temmel. A zeneirodalom gyöngyszemeit mutatom be, de ha a közönség kéri, szí­vesen nótázom, a Hej cigány után a Ta­vaszi dalt a Walkürből, a Kovácsdalt a Siegfriedből is elénekelem ... Erdösi Mária járt néven működő KMP kezdeményező­ére a kommunisták, az SZDP baloldala, i Kisgazdapárt és a legitimisták (ké- őbb a Parasztpárt is csatlakozott) május özepén létrehozták a Magyar Frontot, únius eleji kiáltványában új népi sza- jadságharcot, felszabadító háborút hirde- ett a németek és cinkosaik kiverésére, i békéért, a független és demokratikus Magyarország megteremtéséért. A Magyar Front megalakulása a hazai illenállás' mozgalom eddigi legjelentő- ebb eseménye volt. Általa megnőttek a ommunista párt szervezési és propagan- la lehetőségei, ugyanakkor pedig a Front ilyan rétegekre és körökre is kiterjesztet- e befolyását, amelyek — bár náciellene- ek voltak — a kommunistáktól idegen- edtek. A Magyar Front minden törekvése, sőt i fegyveres ellenállás jelentősége ellené- e, a sajátos történelmi-társadalmi okok- iól nem jöhetett létre a sikeres német- Jlenes szembefordulás legfőbb feltétele: i népi ellenzék, a hadsereg és az ural- odó körök összefogása és közös akció- 3 . Ebben a felelősség egyértelműen az tóbbiaké. Ám a Front tevékenysége ném­eti tudatunk fontos része és egész- éges nemzeti önbecsülésünk jogos táp- jlója. Dérer Miklós A turonyi csata évfordulója VUlűsoraJanlat Rádió Építők köszöntése 1984. június 10-én 135 éve lesz annak, hogy Baranyában újra meglobogtatták a sza­badság zászlaját. Az esemény jelentőségét növeli az a tény, hogy már 1849 február ele­jén, alig, hogy Batthyány el­hagyta Baranyát, Eszék átál­lásával egész Baranya a csá­száriak kezére került. Kossá Dániel marócsai lel­kész-tanító néhányad magá­val ekkor indult el Baranyá­ból, hogy megkeresse a Dél­vidéken harcoló magyar egy­ségek között Perczel Mórt, az ekkor már legendás hírű hon- védtábornokotr- hogy felajánlja szolgálatait. Perczel Kossát visszaküldte Baranyába, hogy a császáriak mögött egy geril­lacsapattal szervezzen népfel- kejést, amelyhez seregével csatlakozva felszabadíthatnák Dunántúlt. Ily feladatra kapott meg­bízást Majtényi József Bara­nyára, Noszlopy Gáspár So- mogyra. Kossá hazatértével azonnal megkezdte a szervezést és jú­nius első napjaiban már egy növekvő csapat élén összeköt­tetést teremtett Noszlopyval, akinek ékkor már sikerült a lábát Kaposvárott megvetnie. Június elején Munkácsi Albert szaporcai valamint Tóth Fe­renc adorjósi lelkészek és egy Répási nevű vezetésével meg­kezdődött a felkelés szervezé­se. A felkelőkhöz csatlakozott az erdőkben rejtőző Mitterpa- cher százados parancsnoksága alatt néhány szakasznyi regu­láris egység is. Június 9-én már kétezernyi felkelő állt Vajszló főterén és egy részük elindult végig a Dráva völgyén, a másik a Sik­lós—Hegyszentmárton hegység fölött, Túrony irányába. Másnap, 10-én már egyes szemtanúk szerint négyezer. Rejtvényünk Rudnay Gyula Kossuth-díjas kiváló művész hat festményének cimét rejti magában. VÍZSZINTES: 1. Rudnay 1917-ben készült festménye. 9. Az 1917-ben lestett mű, a Ma­gyar Nemzeti Galériában lát­ható. 14. Mohamedán vallás­tudós. 15. Körbe-körbe jár. 16. Érett gyümölcsből csurog. 17. Apró vasáru. 19. Természetes gyógyvíz. 20. Hírszolgálati iro­da. 21. Régi • török tiszti rang. 23. Vércsoport. 24. Súlyarány röviden. 25. Tromf. 26. Ház­hely. 28. A Dráva mellékvize. 30. Kőből, vagy fából faragott idomtalan alak, bálvány. 31. A „Bánk bán” egyik alakja. 32. Játékfigura öltözék. 34. Női be­cenév. 35. Tetőfedő anyag. 36. Francia fizikus, csillagász (D. F. 1786—1853). 38. Hármas korona. 40. Pihentetett föld. 41. Egyforma betűk. 43. Sportláp névjele. 45. Rába.. győri sportegyesület. 46. Vörösmar- tynak a szabadságharc után írt Görgey-ellenes verse. 47. Zümmögés. 48. Mozdony ré­sze! 50. Kozákok választott ka­pitánya. 52. Rovartojás. 53. Mivel. 55. Mint a 30. számú sor. 56. Kossuth Lajos szülőhe­lye. 57. Homo sapiens. 59. Ki­ejtett betű. 60. Fényit. 61. Mennyboltja. 62. Zenekezdet. 63. Megelégeli. 65. Pingál. 67. Argon. 68. örömet keltő. 70. Somlyó Zoltán verse. 72. A legidősebb tag. 73. Rudnay ezt a képet 1925-ben lestette. FÜGGŐLEGES: 1. 1918-ból keltezett festmény. 2. Tűzbe dobia. 3. Tiltás. 4. Faivá az NSZK-ban. 5. Blúzfajta. 6. Csüng. 7. Silbak. 8. Érdekvé­delmi szervezet. 9. Előirt gyógy- rend. 10. A jelzett időtől kezd­ve. 11. Fordított névelő. 12. Továbbító. 13. Az orgona ját­szóeszköze. 15/a. Te meg én. 18. Kaliber. 22. Álomba ringat. 24. Pásztorok viselete. 25. Por­ció. 27. ... ipso. 28. Via . . , John Knittel regénye. 29. Fran­cia kommunista költő és író volt. 30. Fafajta. 32. . . . Szabó Dávid, költő, fordító (1739— mások szerint ötezer felkelő húzódott be a túrony—szalán- tai erdő tölgyeseibe és a Kom- lósvölgybe, és várta, hogy megütközzön az Eszékről Pécs irányába tartó több száz gra- nicsár és néhány száz, ágyú­val is ellátott reguláris erők­N­A felkelés zászlajának ki­bontását Perczel Ígérete — hogy ez időre átlép a Dunán — tette sietőssé. A felkelők számbeli fölényük ellenére Perczelt és seregét várva ke­rülték az összeütközés meg­kezdését. Perczel azonban már június 7-én Kátynál súlyos vereséget szenvedett és így seregével elmaradt. A délutáni órákban, amikor, mór nyilvánvaló lett, hogy Per­czel csapatai nem jönnek, a vezetők széteresztették a fel­kelőket és maguk is elszéled- tek. A nap áldozata néhány túronyi lakos, egy Gájer nevű szolgabíró, aki békíteni ment 1819). 33. Férfiak. 35. Egyes állatok lábán lévő szarukép­ződmény. 37. Egymás után adó. 39. Rövidítés évszámok előtt. 40. Ki nem állhat. 42. 1930-ban lestett mű. 44. A Honvédelmi Bizottmány tagja 1948-ban. 46. A szerelem is­tene a római mitológiában (—’) 47. A hangok művésze­te. 49. Mennyiség rövidített je­le. 51. Az NSZK kancellárja volt 52. Olasz folyó. 53. 1930- ban készült festmény. 54. Teréz idegen változata. 56. Víz­zel tisztít. 58. Hirtelen meg­húz. 60. Gázfőző. 64. Német férfinév. 65. A magasba. 66. üdítő ital. 69. Véső egynemű betűi. 71. Egyforma betűk. Beküldendő: a hat festmény címe: legkésőbb június 18-án (hétfő) déli 12 óráig beérkező- leg, LEVELEZŐLAPON 7601, a granicsárok elé, a bíró fia, aki abbahagyva a harang kon- gatását, a toronyból nem tu­dott elmenekülni és a grani­csárok kezére került. A felke­lők száma nem ismert. Kossá Dániel és Tóth Fe­renc a felkelés gyülekezési helyét elhagyva Kaposváron át sikeresen feljutott Komá­romba Klapkához, ahonnan a szabadságharc végével am­nesztia-levéllel szabadultak. Munkácsi, aki a pécs—szent- miklósi szőlőknél elvált a töb­biektől, szeptemberben önként jelentkezett az igazoló bizott­ságnál, ahonnan felszállítot­ták a pesti Új épületbe, ahol 10 évig tartó, vasban töltendő várfogságra és teljes vagyon­elkobzásra ítélték. A börtön­ből Haynau bukásakor, 1850. június 22-én hirdetett amnesz­tiával szabadult, de palástjo­gát és eklézsiáját csak 1851- ben nyerte vissza. Kovács Sándor Pf: 134, Dunántúli Napló Szer­kesztősége, Pécs, Hunyadi út 11. címre. A május 27-i lapban közölt rejtvény megfejtése: Andersen — Formájuk — A mesék olya­nok, mint némely derék ember: ahogy vénülnek, úgy szépül­nek, s bizony ezt jólesik lát­ni ! Könyvjutalmat nyertek: Bólyi László, Pécs, Körösi Csorna S. u. 9/A., Csuka Sándor, Komló, Móricz Zs. u. 8., Füzesi László- né, Mázaszászvár, Ady E. u. 13., Hafner Wernerné Vajszló, Petőfi S. u. 45., Laczfy Emil, Pécs, Janus Pann. u. 6. A könyveket postán küldjük el. Az építőket köszönti a ma 8 órakor kezdődő VASÁRNAPI MAGAZIN első órája. Kovács Imre beköszöntő szavai után Jantner Antal építési és város- fejlesztési miniszterhelyettes beszél a bennünket körülvevő, épí.ett környezet tudatformáló erejéről. Az építészeti kritika megszületésének lehetőségé­ről fejti ki véleményét e téma két ismerője, Gömöri János és Bachman Zoltán. Megszólal a műsorban a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat kö­zelmúltban kinevezett vezér- igazgatója, Mischl Róbert is. A műsor második felében ze­nés kívánságokat teljesít Lenk Irén. Hétfőn a fiataloknak szól Belénessy Csaba összeállítása, a HANGADÓ. — Megalakulá­sának háromnegyed évszáza­dos jubileumát ünnepli a ma­gyar modellezés. Kovács Imre riportmű sorában —, mely ked­den hangzik el a pécsi stúdió adásában — megszólal Mát­rai Árpád, a Mecseki Ércbá­nyászai Vállalat ny. vezér- •igazgató-helyettese, a Baranya megyei Modellező Szövetség elnöke, a 72 éves Kormos Fe­renc, a pécsi modellezés első terepének, a hajdani repülő­térnek modellező hangármes­tere, dr. Beck Rezső, a Magyar Modellező Szövetség főtitkára, az autómodellezés terén ered. ményekkel büszkélkedhető, Szán'ó János, a Hőerőmű V. karbantartó üzemének vezető­je, a vízi járművek építője, a pécsi modellezés egyik büsz­kesége, bajnoka Vönötzky András, a Pollack Mihály fő­iskola adjunktusa és végül az Ércbányász MHS7-klub titkára: K^hai István, a pécsi modelle­zőélet mégha órozó egyéni­sége. Két hamisítatlan „nyári" té­mával foglalkozik ez alkalom­mal az ÉLETÜNK KULTÚRÁJA Hogy Martyn Ferencről film készül, többször hírül adtuk már: a televízió a jövő héten, kedden 18.55-kor a második műsorban köszönti a mestert 85. születésnapján. Mégpedig két, Folyamatos jelenlét címen összefoglalt filmmel. Az első (szerkesztő-rendező Bükkösdi László) képek, dokumentumok segítségével bemutatja a mű­vészt. a második —, amely a Magyar Televízió Pécsi Stúdió­jának megrendelésére készült a Pannónia Filmstúdió pécsi műtermében — Martyn Fe­renc vizuális világát mutatja be, elemzi és (a hírlapi fordu­lattal élve) nemcsak „bepillan­tást enged a művész műter­mébe”, hanem az alkotás fo­lyamatába is beavatja a né­zőt: Martyn Ferenc rajzol a kamera előtt. A nagy műgond­dal és hosszú ideig készült szí- nés animációs film rendezője Kismányoky Károly, operatőre Radocsay László. A jövő hét a labdarúgó Európa-bajnokság hete, s így minden este láthatunk egy-egy mérkőzést — többnyire a fő műsoridőben. Keddtől kezdve nem fél 8-kor, hanem 8-kor kezdődik a tévé-híradó vasár­nap Dediq 8-kor a HÉT, s igy a filmek, tévé játékok is ké­sőbbre kerültek. Kedden Egy című műsor. Mint a szerkesztő­műsorvezetőtől, Szabó Zsolttól megtudtuk: az úszással és a nyári színházzal. Úgy tűnik — mondotta —, hogy áz intelli­gencia és az úszás összefügg. Az állatvilágban és (pardon!) az embervilágban is, persze az összefüggések nem egyfor­mák, így alkotnak törvényeket. Az úszás továbbá kulturális jelenség is, és ezt a minősítést senki sem vonná meg a nyári színházaktól sem. Ám hogy a nyári színháznak, különösen pedig a Pécsi Nyári Színház­nak mi köze az úszáshoz, azt már a csütörtöki 55 percnek kell kiderítenie. Pénteken ifj. Vadász István mutatja be le­mezgyűjteménye két érdekes­ségét. A Dráva menti horvátok pün­kösdi népszokásairól hallhat­nak a mai horvát-szerb nyelvű műsorban. A színes összeállí­tás szerzője Frankovics György, a műsor szerkesztője Kláics Milica. Nincs „uborkaszezon" a művelődési otthonokban, klu­bokban. Értől lesz szó a hétfői jegyzetben, melynek címe: Köz- művelődés nyáron. Kedden Kricskovics Antal SZOT-díjas koreográfussal beszélget mun- ka'ársunk, Filákovity Bránkó a pénteki adásban olyan mo­hácsi-szigeti, alsókandai lako­soktól érdeklődik életükről, akikkel érdemes megismer­kedni. A hétfői német műsorban Gráf Vilmos Garán készült ri­portja a falun élő fiatal mű­szakiak helyzetét mutatja be, majd Reil József olvassa fel „Anyanyelv és öntudat” című jegyzetét. A sombereki tsz mel­léküzemága*- látogatta meg Lerch József, riportja szerdán hallható. A pénteki műsorban pedig Reil József és Lerch Jó­zsef szentlőrinci riportösszeál­lítása érdemel figyelmet. darab a térből címmel a Pá­rizsban élő világhírű építész­ről, Goldfinger Ernőről látha­tunk portrét (22.25, tévé 1.), csütörtökön Magyarország 1944-es esztendejéről új doku­mentumfilmet vetítenek. (20.30, tévé 1.) A bíró címet viseli Szagatel Arutjunjáp örmény író drámá­ja, amelyben a hatvanas évek szovjet társadalmának néhány jellemző, érdekes konfliktusa tárul föl. A tévé-játék pénte­ken 20.30-kor kezdődik. Ugyan­ezen a napon (22.15) Kálmán György önálló estjét ajánljuk olvasóink figyelmébe; a kettes programban 21.35-kor kezdő­dik a szegedi körzeti stúdió műsora, beszélgetés a kisvá­rosokról, a vidékiességről. A szombati műsorból (22.15, tévé 2.) a Hincz Gyuláról készült portréfilmet érdemes külön megemlíteni. Vasárnap egy ró­ni színházi előadás felvételén Örkény István Macskájáték cí­mű tragikomédiáját láthatjuk: innen, a Pesti Színházból in- duh el a darab számos euró­pai naqyváros színbadára. A rendező Székely Gábor, a sze- reolők: Sulyok Mária. Bulla EIma, Simor Erzsi, Halász Ju­dit. Greguss Zoltán. G. T. Éles anyanyelvűnk Egy ecsetelgető sohasem fest úgy, mint egy festő, ha ecse- telget. Könnyen adja szavát a néma. Meglátogatta a szerencse. Csak nem találta otthon. Olykor a bölcs is elhessegeti a gondolatot. A sérelmet nem szoktuk bosszúból megbocsátani. Aki nem ért az emberek nyelvén, annak az Isten is hiába magyaráz. Nem mind gyilkos, ki álarcot ölt. A rajtakapás többnyire a rajtaütés következménye. Van, aki már az előítéletben megnyugszik. Gyér menyasszony lesz a silányból. Kerekes László Keresztrejtvény Rudnay Gyula Televízió Folyamatos Jelenlét

Next

/
Thumbnails
Contents