Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)
1984-06-09 / 157. szám
I dőszámításunk előtti 1756- ból származó kínai feljegyzések olyan szárnyas szerkezetet eml'tenek, amely- lyel egy hegytetőről Ki-Kung császári főtisztviselő elrepült új állomáshelyére és 10 év múlva, megvárva a kedvező szelet sárkányával hazarepült. Időszámításunk előtt 500-ban Kung Shu-gse császár egy sárkánypilótájával kémleltette ki a levegőből az általa ostromlott várost. Jóllehet ma már kontinenseket kötnek össze rendszeres repülőjáratok, az ember nem mondott le arról, hogy saját izomerejével, eszével keljen versenyre a madarakkal. Az új, a sárkányrepülés hívei eredetüket Otto Lilienthal által készített siklószárnyakra vezetik vissza. A német mérnök írta meg a korszerű repülés első szakkönyvét: A madarak röpte mint a repülés művészetének alapja címmel. Lilienthal először a Berlin melletti rhinowi dombokon folytatott repülései nyomán kialakított súlypont- áthelyezéses kormányzása lett a sárkányrepülés alapja. A századfordulón kikísérletezett módszer feledésbe merült. Ismételt ,,felfedezése” az amerikai űrkutatási szervezet, a NASA mérnökének, Francis Rogolló nevéhez kötődik: feleségével, Ger;rude-dal együtt kialakítottak egy szárnyszerkezetet, amelyet 1948-ban szabadalmaztattak. Ám mire a szabadalom jövedelmezővé vált volna, addigra — 1968-ban — éppen lejárt. Az első időben a siklási lehetőségeket próbálgatták. Alig 10 éve, 1975-ben Rudolf Kis- hazy (USA) a 6010 méter magas Kilimandzsáróról, 1976- ban Bob McCaffery léggömbről indulva 9500 méterről siklott le. Hazánkban sárkányrepüléssel három volt vitorlázórepülő, Lonkai Tamás, Nagy János és dr. Ordódy Márton mérnök kezdett foglalkozni 1973-ban. — Tíz éve, 1973-ban történt meg először, hogy magyar ember egy otthon összebarkácsolt „sárkányrepülőből’’ lógva két-három lépésen át hiába kereste kapálózó lábaival a talajt — nyilatkozta a sárkányrepülés kezdetéről dr. Ordódy Márton. — Tavaly márciusban a Szársomlyón már csaknem 100 hazai sárkányos pilóta gyűlt össze, hogy — hét hazai nagymenőnk után — az 50 kilométeres távot próbálja megrepülni. Óriási utat /tett meg tehát a sárkányrepülés az elmúlt tíz év alatt. Az elszigetelt, egyedi próbálkozásokból igazi sportág keletkezett . . . „Repülés mindenkinek!" — hirdették meg 1974-ben a sárkányrepülők. Jelezve, hogy végre lehetőség nyílt arra, hogy aki csak akar, megismerkedhet a repülés szépségeivel. 1979-ben már 200-an voltak hazánkban, akik belekóstoltak a repülésbe. Két év múlva, 1981-ben már 35 klub működött. Voltak klubok, mint a budapesti MMRK, a MÁV, a ROZMARING, az IKARUS, amelyekben már több mint százan ismerkedtek a repüléssel. Vidéken is alakultak klubok, így Egerben, Pécsett, Gyöngyösön és Borsodnádas- don. , — Ma már tucatjával repüljük motor nélkül itthon az 50 kilométereket, Kaliforniában pedig tavaly megszületett az első 300 kilométeres eredmény: Larry Tudor 354 kilométert repült. A magyarországi alaprekord itt, a Szársomlyón született az első, 1981-ben rendezett versenyen. Hlács Ferenc, a budapesti MÁV versenyzője állította fel Szórsom- lyó és Sátorhely között 22 kilométeres repülésével. Azóta ezt a távot természetesen már nagyon sokan túlrepülték, a jelenlegi rekord tavaly júliusban született, amikor a pécsi Kriston Barnabás a Szórsom- lyóról a 62 kilométerre levő Dombóvárig repült — mondta az idei Dunántúl-bajnoksá- gon Buzády György, a pécsi sárkányrepülők vezetője. Az eredetileg sporteszközként kifejlesztett repülőszerkezet napjainkban munkagéppé is válik. — Légi fényképezéssel megoldható feladatok elsősorban a mezőgazdaság és a környezet- védelem területén vannak — állapította meg a sárkányrepülők hasznosításának lehetőségeiről Vég Pál, az MHSZ Repülő- és Ejtőernyős Klub sárkányrepülő szakosztályának szolnoki vezetője. — Ilyenek a termésbecslés, esetleges károk felmérése és pontos dokumentálása. Az öntözés hatékonyságának folyamatos ellenőrzése és az időbeni beavatkozás. Ezen a területen az infravörös érzékelő berendezéssel készített felvételek a leghasznosabbak, csakúgy, mint a vadszómlálás céljára készített felvételek esetében. A légifényképezés a sárkányról való alkalmazása egyharmadába kerül, mint repülőgépről. Különösen jól megfigyelhető az álló. és folyóvizek, egyáltalán környezetünk szennyezettsége, egy-egy környezetszennyező forrás. Bevonhatók a környezetet kímélő, költség- megtakarításos permetezésbe, mint a kőolaj-, földgáz-, magasfeszültségű vezetékek ellenőrzésébe, nagy forgalmú útvonalak ellenőrzésébe. — Pécsi szakosztályunknak jelenleg 32 tagja van, okik közül 20-an állandóan repülünk — tájékoztat Buzády Gyögy, a pécsi sárkányrepülő klub veze tője. — Jóllehet nagy támogatást kapunk az MHSZ-től. c pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolától, elsőnek a felsö- szentmártoni Zrínyi Termelő- szövetkezet elnöke, Győri Pál jelentkezett szolgálataink igénybevételére. Jelenleg két versenyzőnk, Kriston Barnabás és Takács István tagja a nor- végiai Európa-bajnokságra készülő húszas válogatott keret nek. Pontosabban van egy hcrmadik is Szinnyei Lajos személyében, aki a napokban költözött Siklósra. Ö ugyanis az első, 1981-ben megrendezett szársomlyói versenyen megismerkedett egy siklósi lánnyal, aki azóta a felesége lett. Kapu László Fotó: Maletics László tesen felszolgáljuk. Egyik nap például kétszázas csoportot láttunk el ebéddel és vacsorával, három-három turnusban. Sajnos a kerthelyiségünk oldalt nyitott, széltől nem nagyon védett, de ígéretet kaptunk, hogy egészen a tetőzetig beüvegezik, és így már inkább éttermi jellege lesz. A kempinggel szoros kapcsolatunk van, hetekkel előre tudjuk az érkező csoportok létszámát áprill’s közepétől október közepéig, vagyis a szezonzárásig. A Mandulás varázsa A „Mandulás” sokakban — inkább a pécsiekben —a gyermekkort idézi, ez a város legközelebbi kirándulóhelye a Mecsek déli lejtőjén, amely gyalog is könnyen elérhető, buszokkal pedig néhány perc csupán. A farönkökből épített asztalok, pa. dók — uzsonnázó alkalmatosságok — játékok, a gondosan ápolt parkrész a helyi, vagy országjáró gyermekek tanyája, többnyire ősztől tavaszig, mert a nyári melegben már inkább a strandokat és fürdőhelyeket keresik fel. Nyáridőben még az erdei tornapályához csatolt autóparkoló is elnéptelenedik. Az aszfaltos út baloldalán — a növényzettől, fáktól, bokroktól dúsabb — kempinget a Mecsek Tourist üzemelteti: a szállodahiányos időkben a turisták, de a „hivatalos átutazók" is szívesen felkeresik, mert a férőhely olcsó és a környezet is — legalábbis néhány napos tartózkodásra — kellemes. Két vendéglátós „egység” ál| a nagyérdemű rendelkezésére, amint az alábbiakból kiderül, több-kevesebb sikerrel. A 'kempingbüfé a kemping forgalmára épült: szerződéses bolt, vezetője Soós Lajosné és férje. Az út túloldalán — tulajdonképpen a Mandulás peremén — egy szép erdei faház is vendégül látja a kirándulókat. Ez a büfé magánkézben van: tulajdonosa Be- degi Józsefné és Szabó Ilona. A kempingbüfét térelválasztó osztja ketté a kerítés vonalában: a külső az átmenők, a belső a kemping lakóinak kerthelyisége. Het- ven-nyolcvan vendéget tudnak egyszerre leültetni és kiszolgálni. Az üzletvezető előjegyzési naptárában sűrű bejegyzések jelzik, mikor, hány fős csoport érkezik és tart igényt étkezésre. Nemcsak iskolák csoportjai, hanem idegenforgalmi — hazai és külföldi — turisták is beiktatják útitervükbe Pécs és a Mecsek látogatását. Soós Lajos az étlapot mutatja, amely elfogadható áron kínálja az ételválasztékot: gasztrofol készítményekről van szó természetesen (szalontüdő, töltött paprika, pacal, bakonyi sertésszelet, stb.), amelyeket a Mecsek- vidékj Vendéglátó Vállalat saját kreációban szállít a büfé részére. — Frissen sülteket nem készítünk, mi csak melegítő- konyhával rendelkezünk. De ha kell, fűszerekkel „feljavítjuk” az ételt a vendég kívánsága szerint és természeA várható forgalom szervezettsége biztonságot jelent az üzletnek. De a túloldalon levő Mandulás-büfé viszont nehezebb helyzetben van. Bedegi Józsefné mondja: — Mi többnyire a véletlenre hagyatkozhatunk. „Vendégkörünk” zöme iskolás. Legjobban az üdítő fogy, meg a cukofkaféle, meg a szendvics. Az országjáró iskolásgyerekeket akármilyen összeggel is indítják útnak a szülők, be kell osztaniuk minden fillért. Van úgy, hogy egy üdítőt ketten isznak. Pedig van itt is melegétel: elfogadható áron nagyon jó sülthurka és kolbász friss kenyérrel, de ezt csak a felnőttek engedik meg maguknak, hideg sörök, fröcs- csök (kitűnő termelői borok) mellett. Élnek is a lehetőséggel, sokan felruccannak — többnyire autókkal, vagy busszal —, ide a Mandulásba, gyors, pihentető kikapcsolódásra. De az alkalmi kirándulók is azért csínján költekeznek. — Régi vendéglátós kollégák mondják, hogy a vendéglátóipari forgalom manapság másutt is szerény.— Így Szabó Ilona. Bedegi Józsefné: — Szünnapot mi sem tartunk, sőt, télen is kinyitunk, bár csak hétvégén, de muszáj, mert elég magas a rezsink. A kölcsönökkel „terhelt" bolt —, a berendezés, aztán maga az épület — csak két év múlva fizeti ki magát, ha minden jó| megy. Az áruválasztékon —„ amely a körülményekhez mérten valóban elfogadható — különösebb módosítást nem érdemes gyakorolni: — Mindketten régi vendéglátósok vagyunk, de most azt tapasztaljuk, hogy az emberek soha nem vollak ilyen takarékosak, mint most. Szabad idejüket zömmel az elszaporodó kiskertekben töltik, vagy éppen otthon a tévé előtt. A Mandulás „varázsa” már nem g régi... Rab Ferenc A képen balról a Mecseki Ke mping étterme, jobbról a man dulási bisztró Fotó: Erb János
