Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)
1984-06-07 / 155. szám
1984. június 7., csütörtök Dunántúlt napló 3 Menzakörkép a megyéből Hol étkeznek a középiskolások? Szigetváron és Pécsett a legnehezebb Új tanácsi körzet, új lehetőségek Egy este Erdősmecskén Ami meghatározza az állampolgár közérzetét "Tavaszi szombat este Erdősmecskén. Tavaszi rend, frisseség * a földeken, néhány portán a hétvégi utolsó simításokat végzik. Egy-két olyan házat látni csak a két dombsor közé simuló faluban, ahol az utolsó 40 évben alig történt változás. Egyébként csinos, rendben tartott porták sorakoznak az utcákon. Több helyen épül új, modern lakóház a régi helyébe, míg másutt a meglevő, jól megépített hosszútornácos épületeket tartják kendben a gazdáik. A földek majd mindenütt benyúlnak szinte a falu közepéig, frissen felszántva, művelve valamennyi. Középiskolai menzák. Fontos színhelyei a diákéletnek, hiszen ma a középiskolások és a szakmunkástanulók délutánjait is kitöltik a különböző iskolai elfoglaltságok. Baranya megye városai közül Komlón, Siklóson és Mohácson kiegyensúlyozott a tizenévesek menzai ellátása. Saját konyhán és étkezőben esznek a komlói Steinmetz szakközép- iskola, a Kun Béla Gimnázium tanulói, kiemelt kalóriájú ételt főz a vendéglátó a komlói 501. Szakmunkásképzőben, ahol a vájártanulókat is oktatják. Siklóson, a Táncsics Gimnázium konyháját nemrég újították fel, itt még az évközi tanítási szünetekben is étkezhetnek a gyerekek. A mohácsi gimnázium és a szakközépiskola is helyben, saját konyhán főz, saját menzájuk van, míg az 502. számú Radnóti Miklós Szakmunkás- tanuló Intézet tanulói részben a gyakorlóhelyükön, részben a Pannónia Kisvendéglőben étkeznek. Nem ilyen kiegyensúlyozott a középiskolások menzai ellátása Pécsett és Szigetváron. A megyeszékhelyen a 6195 közép- iskolás 54,1 százaléka részesül közétkeztetésben, kollégistaként vagy menzásként. Az általános iskolások aránya e téren kedvezőtlenebb: 42,6 százalékuk kap napközit. Mégis több középiskolás, még legalább 300 tanuló kérne Pécsett naponta meleg ebédet. A kérések teljesítésére azonban egyelőre várni kell. De mivel emelkedik a középiskolás korosztályok létszáma, Pécs város Tanácsának művelődési osztálya a VII. ötéves tervre egy 1000 adagos középiskolai menza és konyha létesítésére tett javaslatot. A menza a belvárosban, szanált területen épülne fel, és az ellátatlan belvárosi középiskolák helyzetén segítene. A Komarov vagy a Kodály Gimnázium minden diákjának 347, illetve 231 főnek tud ebédet biztosítani, saját konyhájuk és menzájuk van. A belváros legexponáltabb ilyen intézménye a középiskolai menza a Szabadság úton, az egykori általános iskola épületében, ahol o 800 adagos konyha és étkező maximálisan ki van használva. A Geisler utcai kollégium menzáján 340, az Asztalos kollégiumban 290 fő számára tudnak ebédet adni. Pécs középiskolásai tehát várják, és egyre nagyobb számban várják az új menzát. Szigetvár, pontosabban a gimnázium helyzete a legkedvezőtlenebb a megyében. Régi, 300 adagos menzájukat, - ahöl mindenki megelégedésére főztek annak idején a régi kollégiumban - lebontották, mert az épület életveszélyessé vált. Ám az új kollégium 1980-ban nem a gimnázium és a szakmunkás- képző egymáshoz közel eső épületeinek környékén épült fel, ahogy az iskolák kérték, hanem két kilométerrel távolabb, a Le- nin-lakótelepen, és menza nélkül. Most ugyan minden kérelmező kap ebédet Szigetváron, de az étkezés három helyen zajlik, és a pedagógusok a pedagógiai szempontokat mérlegelve ezt is kedvezőtlennek tartják. A 104 kollégista reggel buszra ül, zsúfolt buszokra, hogy a gimnáziumhoz közel eső 1. számú általános iskolában reggelizzen. Itt is ebédelnek, a vacsorájukat azonban már a Le- nin-lakótelepi általános iskolában fogyasztják. A gimnázium menzásai az Oroszlán étteremben ebédelnek szervezett formában, míg a szakmunkástanulók az üzemekben kapnak meleg ételt. Ez a széttagoltság igen megnehezíti a gimnázium munkáját. Van olyan gimnazista, aki naponta többször is kénytelen megtenni a kollégiumba vezető két kilométeres utat, a buszok zsúfoltak, menetidejük nem mindig esik egybe az iskola munkarendjével. Nagy az időveszteség, nem beszélve arról, hogy ilyen széttagoltság esetén hogyan lehet délutáni rendezvényeket, közművelődési programokat szervezni a gyerekeknek? Szigetvár város Tanácsa és a gimnázium is egyetért a nehézségek okát illetően. A jövőben lehetőség nyílna ennek korrigálására. A következő ötéves tervben kisegítő iskola épül Szigetváron. Ha erre a célra a meglevő kollégiumot alakítanák át, és a diákotthon, konyhával, menzával együtt a gimnázium és a szakmunkásképző melletti területre kerülne, ahogy azt a pedagógusok már kezdetben is javasolták, Szigetváron hosszú távra megnyugtató megoldás születne. G. O. Estére műsoros programot hirdet a kultúrház. A Zengő- várkonyi Népi együttes, a Töt- tös Sándor vezette felnőtt- és a gyermekcsoport színes programját. Schalter József, aki az év eleje óta szervezi a kultúrház programjait, elégedetlen a ma esti látogatottsággal, pedig nem kellene, hogy az legyen. Jó ötvenen jöttek el a várkonyiak műsorára, néhány idős asszony, aztán fiatalabbak a gyermekeikkel és a háttérben néhány férfi. Évek teltek el úgy, hogy semmi sem történt itt, az egykori „Ráczmecske" hajdani szerb iskolájának falai között, ahol pedig évtizedek óta helyet kap a kultúrház. A Pécs- váradi Nagyközségi Közös Tanács mindig is szorgalmazta tagközségeiben a kulturális, közművelődési programokat. Igaz, hogy ezekre nincs külön anyagi keret, és igaz, hogy sok községben (Marton- fán pl.) az évek folyamán nagyon ' tönkrementek, megrongálódtak a kultúrházak. Schaffer József, a fiatal német—magyar szakos tanár nemrég került vissza falujába, tanít a pécsváradi körzeti iskolában, és minden reggel útrakel a mecskei felsőtagozatosokkal az iskolabuszon. Ö adja kezembe a falu általa írt rövid történetét. Idén januártól elvállalta az erdősmecskei kultúrház vezetését, 500 forint tiszteletdíjat kap ezért a pécsváradi Fülep Lajos Művelődési Központtól, amely a programok megszervezésében segit és rendszeresen tart itt gyermekfoglalkozásokat. Tőlüjt kapott a mecskei kultúrház 53 széket, mert sok minden más mellett a szék is hiányzott belőle. A ma este bevételéből kifizetik a várkonyiakat Mecs- kére szállító pécsváradi KTSZ- busz útiköltségét, a fennmaradó összeg a pécsváradi körzeti művelődési ház kasszájába kerül. Végül is egy jól sikerült német nemzetiségi esten népesült be hosszú évek után az erdősmecskei kultúrház. A falu lakosságának mintegy 55 százaléka német nemzetiségű, gyakran hallani itt német szót. Kerner Lőrinc rádióriporter vezetésével a baranyai német nemzetiségi együttesek színe- java lépett fel azon a februári esten, kétszázötvenen voltak ott a 621 lakosú faluból, aztán nagy sikere volt a svábPlakátpályázat Amatőröknek írt ki országos plakátpályázatot a KISZ Baranya megyei Bizottsága és a pécsi Ifjúsági Ház. A pályázaton korra és nemre való tekintet nélkül mindenki részt vehet. Egy alkotó maximum 3 plakáttervvel pályázhat, mérete 50x70 cm. A pályázat jeligés, így a nevezők nevüket és pontos címüket lezárt borítékban küldjék el a pécsi Ifjúsági Ház címére (7622 Pécs, Szalai A. út 13.). Beküldési határidő 1984. december 31. A felszabadulásunk 40. évfordulójára kiírt pályázat mottója Radnóti Miklós versének részlete: „Ember vigyázz, figyeld meg jól világod, / Ez volt a múlt emez a vad jelen — Hordozd szívedben ..." A mottó szellemében készült tervek fejezzék ki a békés építőmun- .kóhoz kapcsolódó gondolatokat. A terveket szakzsuri bírálja el. I. díj 5000, II. díj 4000, III. díj 3000 forint. bálnak is, amelyen idősebbek és fiatalok együtt mulattak a Karawanka-együttes műsorára. — Ezt megelőzően a pécsváradi tanács elkészítette a villanyszerelési munkákat — meséli Schaffer József —, megjavították a kitört ablakokat és kifestették a nagytermet és a színpadot. Ha be kell fűteni a régi vaskályhába, a helyi iskolától kapunk tüzelőt, magunk takarítunk a fiatalokkal. El lehetett így kezdeni a munkát, noha nincs egy fogasunk, egyetlen használható asztal van a házban és egy használhatatlan, göröngyös pingpongasztal. Ez minden. A mecskeiek szeretnék, ha nem állnánk meg itt, ahol most vagyunk. A helybeli iparosok elvégeznék az épület te- tőjének javítását, a külső tatarozást, csak az anyagot kérnénk a pécsváradi tanácstól. A fiatalokkal egyelőre nem tudunk hol összejönni. Az egyik öltözőt szeretnénk kialakítani klubszobának és jó volna, ha felszerelés is kerülne ide. Apró, segítséggel és összefogással megvalósítható kívánságok ezek, különösen, ha komolyan vesszük a falvainkkal való törődést. Ennek a törődésnek szemmel látható jelei mutatkoznak Erdősmecskén. Elmondják a mecskeiek, hogy pár éve, amióta a pécsváradi tanácsi körzethez kerültek, sok minden jó irányba változott náluk. Erdősmecske 621 lakosával a körzet legnagyobb lélekszámú tagközsége (a század- fordulón 1200 ember élt itt). Az elmúlt két évben az orvoslakás helyén a tanács kialakonferenciája Budapesten, a Hazafias Népfront székházában rendezték meg szerdán a Családi kör klubvezetők III. országos konferenciáját. A tanácskozáson, amelynek házigazdája a Hazafias Népfront Országos Titkársága és a Magyar Televízió Iskolatelevíziójának szerkesztősége volt, összegezték az előző konferencia óta elért eredményeket, s kijelölték a soron következő feladatokat. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára bevezetőjében méltatta a Magyar Televízió Családi kör című műsorát, aláhúzva, hogy a sorozat jelentősen hozzájárult a szülők pedagógiai kultúrájának növekedéséhez. Ám az első adások után a családok nehezményezték, hogy felvetődött kérdéseikre — a kommunikációs lehetőségek szűkre szabott volta miatt — nem kaphattak választ. Ezt a társadalmi igényt felismerve alakult meg 1978-ban az első Családi kör klub, majd sorban a többi. Jelenleg száz klub működik szerte az országban. Ezután arról szólt: a növekvő igények és feladatok miatt döntött úgy a Családi kör klubmozgalom második kította az óvodát. Ugyanebben a két háború közt emelt masz- szív épületben működik, eredeti helyén az orvosi rendelő. Helyben maradtak az alsótagozatosok is. Tanítóik, egy mohácsi pedagógus-házaspár, az egykori egészségház, a valamikor parasztporta épületében kapott szolgálati lakást. A hétvégeken ők hazautaznak Mohácsra. Üjabb útszakaszt bitumeneztek a falu felső végén, és ami a legfontosabb változás, varroda nyílt az egykori felsőtagozat helyén. Ezzel 28 erdősmecskei asszonynak sikerült helyben munkát adni. A keresők egyébként a helyi kőbányában, a termelő- szövetkezetben (amely Vé- méndhez tartozik), néhányon Pécsváradon, továbbá a bányákban és a megyeközpont üzemeiben találnak munkát. Illetve a háztájiban, hiszen kertészkedéssel majd minden háznál, több helyütt pedig állattartással is foglalkoznak. Gazdasági, közigazgatási és kulturális intézkedések ilyen módon képesek együttesen befolyásolni egy község életét, az ott lakók közérzetét, akkor is, ha egyelőre olyan dolgokat „kapott vissza" a falu, amelyek a területi átszervezések előtt léteztek ott. Ami a kulturális, szellemi életet illeti, a helyben lakó, a faluból származó értelmiségi nagyon sokat tehet azért, hogy az értékek — legyenek azok bármilyen jellegűek is — megőrződjenek. Schaffet József a tanítás, ingázás, a művelődési programok szervezése mellett összeayűjtötte szülőfaluja szókincsét, és dolgozatával múzeumi pályázatot nyert. Az idősebbekből egy hattagú kórust szervezett, felelevenítették a németség régi dalait, rádiófelvétel is készült ezekről, és a helyi népdalkincs felkeltette egy NDK-be- li, berlini folklorista figyelmét is. Számos ismeretlen, eddig fel nem tárt népdalt ismernek még a mecskei ’ öregek. konferenciája, hogy felkéri a Hazafias Népfrontot, vegye át a mind szélesebbé váló hálózat társadalmi irányítását. Utalt rá, hogy a Hazafias Népfront már korábban is behatóan foglalkozott a családi, s a nevelési kérdésekkel, de elsősorban ezek szakmai vetü- leteit állította érdeklődése homlokterébe. Most viszont arra tesznek kísérletet, hogy a szakmai szempontok még inkább igazodjanak a szülők sajátos kívánságaihoz. A gondokról szólva kifejtette, hogy a száz klub területi megoszlása egyenetlen: Vas megyében például 37 klub dolgozik, de még vannak indokolatlan fehér foltok, megyék, ahol a kezdeményezések sem születtek meg. Természetesen nem kampányra van szükség, az viszont elképzelhetetlen, hogy a szülőkben, akik ezekben a megyékben élnek, ne lenne igény gyermeknevelési kérdések megvitatására, ilyen ismereteik bővítésére. Szólt arról is Molnár Béla, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a közeljövőben dönt az Országos Család- védelmi Tanács létrehozásáról. *mt ISI Az ismeretlen Chaplin Az ismeretlen Chaplin dolgozik. Furcsa talán, de ez az ismeretlen vért izzad minden egyes gegért, a könnyedségért, azért a magától értetődő komikumért, amitől Charles Chaplin — Chaplin. Az angol televízió háromrészes sorozata ekkora nyilvánosság előtt elsősorban misszió. Misszió, mert nincs könnyebb, mint elfelejteni a bohócról, hogy megdolgozik a „bohócságaiért”, a filmművészről, hogy elképzelései, látomásai nem hipp-hopp! pattannak át agyából a celluloid szalagra. Vagyis a megcsinálás: véres verejték. A képzőművész vázlataival nagymonográfiában vagy életmű-kiállításon találkozhat a közönség. Az irodalmár szöveg- változatai a kritikai kiadásokban hozzáférhetők. A filmművész vázlatai viszont a legritkább esetben kerülnek nyilvánosságra, pedig, mint a Chap- lin-sorozat mutatja, tanulságosak, roppant izgalmasak. Chaplin, ahogy önmagát rendezi. Így a legkönnyebb? Vagy így a legnehezebb? Egyszerre állni a kamera előtt és mögött. Ahogy Chaplin előjátszik. Mindent és minden partnerének. Néha hónapokig meg sem jelenik a műteremben, merthogy nem jut eszébe semmi. Aztán az „ihletett pillanatok”, pontosabban napok, hisz ami a kész műben egy villanás, fölényes és tökéletes, az a forgatáskor húsz, harminc nekifutás, húsz, harminc változat. Hiszen nincs forgató- könyv, s ha lenne is, minden ott, a helyszínen dől el, egy beakadt sétabot, egy lesodort kalap legalább annyit alakít a soros jeleneten, mint az alkotói elképzelés, mint a „koncepció1 . Hisz koncepció talán nincs is. Anyag van. Egy mozgólépcső, egy forgóajtó, egy rendőr, egy fűtőtest. És szakadatlan kísérletezés ezekkel a „tényezőkkel* , mint valami kirakós játékban. Ha ezt most ideteszem akkor az odaáll — egészen addig, mig minden mindennel „összekattan”, úgy, hogy a nézőben föl sem merül, hogy ami történik az másképp is történhetne. És akkor kész a jelenet, a verssor, a mondat, a mű egy kicsi darabja. Ami ettől még bőven eldobható, hisz a pasziánsz folytatódik, a jelenetnek magától értetődően kell az egész filmbe illenie. Ha nem fér, el kell dobni szívfájdalom nélkül. Eldobni, de nem elfelejteni. Mondják, Chaplin tömegével dolgozta ki és ejtette el az ötleteket, de egyetlenegyet sem felejtett el. Mert hátha jó lesz még valahol, valahova. Egy kisgyerek felsza- badultságával és egy főkönyvelő aggályosságával dolgozott. Talán nem is lehet máshogy. Nézem a fénykéoeket, filmrészleteket, Chaplin maszk nélkül, divatos, elegáns, puha arcú fiatalember. Aztán ahogy megkeményedik ez az arc, ahogy feszült lesz és kiismerhetetlen. Mert a filmcsinálás, hát még a burleszk-csinálás bizony nem játék. Egy Chaplin, egy Karinthy, egy Hasek a humorban nem ismerhet tréfát. Mert minden lazaság, könnyűség bosszút áll, a kész mű lazasága, könnyűsége lesz tőle hiteltelen. Márpedig az alkotás: elhitetés. S Chaplin a század legnagyobb elhitetői- nek egyike. Ha élne, aligha lett volna film ezekből a páncél- szekrényben őrzött muszterek- ből. Merthogy műhelyforgácsok és az elrontott jelenet, az elvetélt ötlet magánügy, még ha oly zseniális is. És mégis, milyen jó volt látni, milyen fontos volt látni, ahogy az ismeretlen Chaplin filmet csinál. Ahogy rendezőből át- és visszaváltozik a csavargóvá, a kisemberré, ahogy megpörgeti a sétapálcát, fejébe csapja a kalapot és orra alá ragasztja a század leghumánusabb bajuszát. Parti Nagy Lajos A nnyit sikerült megtudni, meglátni az erdősmecskeiekből '■ azon a tavaszi hétvégén, amikor egy másik szomszédos kis falu, Zengővárkony hagyományőrzői mutatták be saját dalaikat, táncaikat a mecskei kultúrház szines kreppszalagokkal díszített parányi színpadán. Egymásra épülő, egymásból gazdagodó szerény eredmények ezek, gazdasági, közigazgatási, kulturális téren egyaránt. De valamennyire gonddal kell vigyázni. Hiszen az állampolgár közérzete éppen ilyen „apró" dolgoktól függ. Gállos Orsolya Családi kör klubvezetők
