Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)

1984-06-05 / 153. szám

e Dunantult Tlaplo 1984. június 5., kedd Mit mond a jogszabály? Állapot­rosszabbodás, igényjog­elismerés A hozzánk érkező levelekben felvetett és a személyesen elő­adott kérdések közül kiválasz­tottunk néhány mindenkit ér­deklő témát. Ezekben kívánunk segítséget nyújtani. A rokkantsági nyugdíjban, baleseti járadékban részesülő személyeknél elég gyakran előfordul, hogy egészségi álla­potukban változás történik. Ál­lapotuk romlik, vagy javul. A kérdés az, hogy lehet-e és mikor kérni az ellátás fel­emelését. A társadalombiztosítási jog­szabályok módot és lehetősé­get adnak arra, hogy az érde­kelt személyek kérjék állapo­tuk rosszabbodása esetén ellá­tásuk felemelését. A kérelmet a lakóhely szerint illetékes társadalombiztosítási igazgató­ságnál kell előterjeszteni, az ellátást megállapító határozat számára hivatkozással. Abban az esetben, ha a rok­kantsági nyugdíjas, baleseti járadékos, baleseti rokkantsá­gi nyugdíjas állapotában vál­tozás történik, az ellátást en­nek megfelelően módosítani kell. A nyugellátásnak, baleseti ellátásnak orvosi vizsgálat alapján történő felemelését az állapotrosszabbodás orvosilag megállapított napját, legko­rábban az állapotrosszabbo­dás bejelentését, hivatalból történő felülvizsgálat esetén az orvosi vizsgálat napját követő hónap első napjától, leszállí­tását vagy megszüntetését az orvosi vizsgálat napját követő második hónap első napjától kell foganatosítani. Nem lehet a rokkantsági nyugdíj mértékét felemelni ál­lapotrosszabbodás miatt, ha a nyugdíjas az öregségi korha­tárt már betöltötte. Felhívjuk a figyelmet arra, -hogy ez a korlátozás a bal­eseti rokkantsági nyugdíjasra és a baleseti járadékosra nem vonatkozik. Állapotrosszabbodás iránti kérelmet a megállapító, eluta­sító határozat jogerőre emel­kedését követő egy év eltelte után lehet előterjeszteni. Ez alól csak akkor van kivétel, ha a kérelmező egészségi állapo­tában bekövetkezett rosszabbo­dást az arra illetékes orvos igazolásával igazolja. Az ellátás módosításáról minden esetben határozattal értesítik a kérelmezőt. A hatá­rozat jogorvoslati lehetőséget is biztosít. * Rendszeresen visszatérő té­ma a nyugdíjhoz megkívánt idő mennyiségének az elismer­tetése, megállapítása. Az ér­dekeltek a nyugdíjuk megálla­pításakor értesülnek arról, hogy az általuk számítottnál kevesebb szolgálati időt ismer­tek el a társadalombiztosítási szervek. Munkaviszonyukat már megszüntették, így a hiányzó idő megszerzése nehézségekbe ütközik, hosszadalmas eljárást vonhat maga után. Az ilyen és ehhez hasonló problémák elkerülése érdeké­ben azt javasoljuk az érdekel­teknek, hogy éljenek a jogsza­bály adta lehetőségekkel és nyugdíj idejüknek (szolgálati idejüknek) megállapítását még a munkaviszonyuk fenn­állása alatt kérjék. A 3/1975. (VI. 14.) SZOT Szabályzat 121. § (1) bekez­dése értelmében a biztosított legkorábban az öregségi nyugdíjra jogosító életkorát (nőknél 55., férfiaknál 60. életév) megelőző egy éven be­lül kérheti a lakhely szerinti társadalombiztosítási szervtől annak a megállapítását, hogy mennyi figyelembe vehető szolgálati idővel rendelkezik. A kérelem tárgyában a tár­sadalombiztosítási szervek ha­tározatot hoznak. Ebben köz- lik az elismert és el nem is­mert időket. A határozat jog­orvoslati lehetőséget is biz­tosít. Ennek az a célja, hogy az érdekelt időben értesüljön arról, hogy mennyi szolgálati idővel rendelkezik, illetve a nyugdíj összegét mennyi idő alapján fogják kiszámítani. Abban az esetben, ha a kért időket nem ismerték el, mert azok nem voltak beje­lentve, nincs róla munkaköny­vi bejegyzés, vagy egyéb iga­zolás, akkor módjában áll a kérelmezőnek egyéb módon is bizonyítani azt, hogy a szol­gálati ideje annyi, mint amennyit kért. A másodfokú eljárást kö­vető elutasítás esetén lehető­séget ad a jogszabály arra, hogy bírósági eljárást is igénybe vegyen a tényleges szolgálati idő megállapításá­ra a kérelmező. Csak a jogerősen elbírált adatok birtokában tudja iga­zán eldönteni azt a kérelme­ző, hogy mikortól kezdve ve­gye igénybe a nyugdíjat. Amíg az igényjogelismerési eljárás folyamatban van, a kérelmező dolgozhat, nem lesz ellátatlan. A kérelem előterjesztése nem jelent kötelezettséget ar­ra, hogy feltétlenül elmen­jen nyugdíjba a korhatár be­töltésekor, vagy kérelmének jogerős elbírálását követően. Ezen eljárás célja, hogy a dolgozó megnyugtató módon értesüljön a nyugdíj idejéről és ha szükségesnek tartja, ekkor úgy és annyit dolgozzon tovább, amennyi a kedvezőbb ellátás megállapításához még szükséges. * A következő kérdés, hogy a nyugdíjazást követően szerzett időt mikor lehet a nyugdíjnál figyelembe venni? Az 1975. évi II. törvény 46- § (1) bekezdése értelmében az öregségi nyugdíj mértékét a nyugdíj megállapítása után szerzett szolgálati idő figye­lembe vételével kérelemre mó­dosítani kell. A szolgálati idő­nek azt a tartamát azonban, amely alatt a nyugdijat kor­látozás nélkül folyósították, nem lehet figyelembe venni. Ugyanezen rendelethely (2) bekezdése értelmében az öregségi nyugdíj összegét ké­relemre újból meg kell álla­pítani, ha az igénylőnek a nyugdíj megállapítása után szerzett szolgálati ideje alatt legalább harminchat havi ke­resete van. Az újbóli megálla­pításnál a korábbi nyugdíja­záskor már figyelembe vett és — az (1) bekezdés rendelke­zése szerint — az ezt követően szerzett szolgálati időt, vala­mint az utolsó harminchat ha­vi keresetet kell alapul venni. * Gyakori kérdések közé tar­tozik, hogy ki és mikor jogo­sult a 8/1983. (VI. 29.) EUM— PM sz. rendeletben meghatá­rozott rehabilitációs eljárás megindítására és mikor kerül­het sor átmeneti vagy rendsze­res szociális járadék megálla­pítására. A rendelet 9. §-a értelmé­ben a rehabilitációs eljárást a — megváltozott munkaké­pességű dolgozó, — az illetékes gyógyító­megelőző intézmény főorvosi bizottsága vagy — az üzemorvos kezdemé­nyezi a munkáltatói rehabilitá­ciós megbízottnál. Az átmeneti vagy rendszeres szociális járadék megállapí­tására csak akkor kerülhet sor, ha a megváltozott mun­kaképességű dolgozót egész­ségi állapotának megfelelő munkakörben a munkáltatójá­nál vagy más munkáltatónál nem lehet foglalkoztatni. S. A. A helyes közlekedésre levelei a gyermekeket Elsősorban a sebesség nem megfelelő alkalmazása, az el­sőbbség meg nem adása, az irányváltoztatás, kanyarodás, haladás szabályainak megsér­tése okozta az elmúlt eszten­dőben Pécsett a személyi sérü­léssel járó közúti közlekedési balesetek zömét. S igen elszo­morító tény, hogy az ittasan vo­lánhoz ülők száma js nőtt. Az idei statiszitika kedvezőbb ké­pet mutat a személyi sérüléses balesetek alakulásáról, keve­sebb halálos kimenetelű bal­eset történt, de az állampolgári fegyelmen még van mit javíta­ni. Hogy mi jellemzi Pécsett a nagyvárosi forgalom résztvevőit. A Pécs városi KBT tervei Kórodi István rendőr alhadnagy, a Pécs városi KBT titkára sze­rint a felelőtlen kockázatválla­lás. Bizonyíték erre, hogy a vá­rosban a néhány hónapja üzembe állított automata fény­képezőgépek naponta három tekercs fiímet készítenek a leg­különbözőbb szabálytalansá­gokról. (Pirosba hajtásról, sza­bálytalan sávváltásról, balra ka­nyarodásról.) A rendőri szigor mellett a városi közlekedésbiz­tonsági tanács is fokozza tevé­kenységét, nagy hangsúlyt ad­va a felvilágosító, propaganda- és nevelőmunkának. Az újjáalakult szakbizottsá­gok és önkéntes rendőri cso­portok kiemelten foglalkoznak a gyermekekkel. Nem ok nél­kül, hisz már idén az első ne­gyedévben 12 személyi sérülé­ses baleset történt, melyek so­rán gyerekek voltak az okozók. Havonta előadásokat tartanak az iskolák közlekedési szakre­ferenseinek, akik a hallottakat továbbítják a gyerekek felé. Sajnos, ez a munka nem mind­egyik iskolában megy jól, de ahol igen, ott az eredmény is kimutatható. A Köztársaság té­Uj szabályok a közúti közlekedésben Os— |>Q­m ./' \ 2. ábra Hogyan értelmezzük? A közúti közlekedési szabá­lyok módosítása és kiegészíté­se során, az alkamazás érdeké­ben néhány szabály és jelzés egységes értelmezése a követ­kező: az előzés akkor megkez­dett, ha az előző jármű az elő­zendő jármű mögül kihúzódott az úttestnek arra a részére, amelyen az előzést végrehajtja, és az előzendő járművet annyi­ra megközelítette, hogy annak esetleges irányváltozása már zavarná az előző járművet. Az előzésnél alkalmazandó bizton­ságos oldaltávolságot a sebes­ség, a látási körülmények, az időjárás befolyásolja, valamint az előzendő jármű nagysága, típusa stb. Az egy nyomon ha­ladó járművek előzésekor leg­alább 1 méter, a két nyomon haladó járművek esetében nor­mál körülmények között leg­alább 50 cm távolság jelenti a biztonságos oldaltávolságot. Olyan helyen, ahol az előzés tilos, az előzést nem lehet meg­kezdeni és a mór korábban megkezdett előzést folytatni is tilos. Nem minősül előzésnek a kanyarodósávon közlekedő jár­mű melletti elhaladás. Az azo­nos forgalmi sávban az egy nyomon haladó jármű melletti elhaladás előzésnek minősül, ezért különös figyelmet kell for­dítani a biztonságos oldaltóvol- ság megtartására. Az egy nyo­mon haladó járművek egymást előzhetik, azonos sávban — de kétnyomú járművet nem előz­hetnek (Pl.: kétkerekű motor- kerékpár a személygépkocsit.). Útkereszteződésben a kanya­rodó főútvonalon haladó jármű nem tekinthető irányváltoztató járműnek, irányjelzést nem kell adnia (1. ábra). Pl.: Pécsett a Rákóczi úton a Kórház térnél, a Rákóczi út és a Felsőmalom utcai kereszteződésben stb. Amennyiben a jármű nem követi a kanyarodó főútvona­lat, azt elhagyja, irányváltozta­tónak minősül és mindezt irányjelző készülékké! kell jelez­nie (2. ábra). Az irányjelzés az irányváltoztatási szándékot és az irányt jelzi - de nem tá­jékoztatja a forgalom többi résztvevőit az irányváltoztatás pontos helyéről, módjáról, jelle­géről. A jobbra adott irányjel­zés jelezhet forgalmisáv-változ- tatást, jobbra kanyarodást, jár­daszegély melletti megállást. Az útkereszteződésben kanya­rodó főútvonalat elhagyó jár­mű irónyjelzéséről nem lehet tudni, hogy a jármű milyen irányba fogja elhagyni a fő­útvonalat. Az irányjelzést adó járművel szemben elsőbbség­adásra kötelezett jármű veze­tője köteles meggyőződni arról, hogy a jármű ténylegesen mer­re halad — milyen irányváltoz­tatást jelez — és ennek megfe­lelően köteles elsőbbséget ad­ni. Akkor megtévesztő az irányjelzés, ha a jármű mozgá­sával ellentétes. Ha a motor- kerékpár féklámpája nem mű­ködik, nem vehet részt a köz­úti forgalomban. A felemelt karjelzés nem pótolja a fék­lámpát. Amennyiben a jármű meghibásodása folytán elaka­dást jelző háromszöget kell el­helyezni — akkor a jármű és a háromszög között arra az útra engedélyezett legmagasabb se­bességnek megfelelő féktávol­ságra kell a háromszöget el­helyezni az úton. Trabant Lim. Hycomat (Bp.) 711 Trabant Hycomat Combi (Bp.) S3 Trabant Limousine (Bp.) 24 027 Trabant Limousine (Győr) 19 331. Trabant Combi Speciál (Bp.) 0 209 Trabant Combi Speciál (Győr) 3 679 Wartburg Limousine (Bp.) 11 309 Wartburg Limousine (Győr) 7 084 Wartburg de Luxe (Bp.) 15 954 Wartburg de Luxe (Győr) 9 443 Wartburg de Luxe TT. (Bp.) 3 306 Wartburg Tourist (Bp.) 6 638 Wartburg Tourist (Győr) 2 515 Skoda 105 S (Bp.) 8 649 Skoda 105 S (Győr) 6 660 Skoda 120 L (Bp.) 15 762 A „Mindkét irányból behaj­tani tilos” tábla a „Behajtani tilos!” tábla a kerékpár, a két­kerekű segédmotorkerékpár és a kétkerekű motorkerékpár be- tolását nem tiltja. Litványi Tibor, a Baranya megyei Tanács V. B. Autóközlekedési Tanintézet igazgatója Skoda 120 L (Győr) 11. «90 Skoda 120 GLS 771 Lada 1200 (Bp.) 29 703 Lada 1200 (Győr) 10 292 Lada 1300 (Bp.) 11 504 Lada 1300 (Győr) 4 481 Lada 1500 (Bp.) 11 573 Lada 1500 (Győr) 3 937 Lada Combi (Bp.) 5 748 Moszkvics 13 439 Polski FIAT 126 (Bp.) 17 306 Polski FIAT 126 (Győr) 5 706 Polski FIAT 1500 (Bp.) 4 526 Dacia (Bp.) 20 984 Zastava (Bp.) 5 379 ri iskola tanulói közül például az elmúlt tíz évben egyetlen gyerek sem okozott közlekedési balesetet. A vállalatoknál, intézmények­nél dolgozó hivatásos járműve­zetők továbbképzése eddig is jól ment, az úrvezetőkhöz azon­ban nehezen jutott el a KBT. Ezután a tervek szerint a dol­gozók évi munkavédelmi okta­tásának keretében közlekedési ismereteket is adnak a közle­kedésbiztonsági tanács aktivis­tái, de egyéb módon is sze­retnének eljutni a magánjármű­vezetőkhöz. R. N. STOP Huszonnégy baleset. Az elmúlt héten 24 személyi sérüléssel járó közúti köz­lekedési baleset történt a megyében, kaptuk a tájé­koztatást a Baranya me­gyei Rendőr-főkapitányság közbiztonsági és közleke­dési osztályától. Egy halá­los, öt súlyos, tizennyolc pedig könnyű kimenetelű volt. * Szemé'ygépkocsik müszQ_ ki átvizsgálását és ingye­nes fényszóróbeállítást szer­vez június 16-án 7—12 óra között Pécsett az Autó­klub Baranya megyei Szer­vezete, az MK3T, a me­gyei tanács közlekedési felügyelete és a Pécsi Gépjárműjavító Kisvállalat. Színhely: a klub Citrom utcai bázisa és a Szigeti úti szerviz. Ha a jármű megfelel a műszaki köve­telményeknek, akkor a vizsgadíj ellenében meg- hosszabítják a műszaki vizsga érvényességét. Je­lentkezés a 21-941-es tele­fonszámon * Igazgatói kinevezés a Komlói Autójavítónál. Bau­er János személyében a Komlói városi Tanács új igazgatót nevezett ki a he­lyi Autójavító Kisvállalat élére. * Baranyai utakon. Az 56- os számú főközlekedési út 38. és 42. kilométer közöt­ti szakaszán ároktisztitási munkálatok miatt sebes­ségkorlátozással és sárfel­hordással számoljanak az arra közlekedők. A meks- nyes—mágocsi összekötő úton profiljavítási munká­latok miatt útszűkület és sebességkorlátozás van ér­vényben. * Autószerelő-javító kis­iparosok júniusi hétvégi ügyelete: 3-án Asztalos Jenő, Pécs, Magyarürögi út 124/B., 10-én Réger László, Pécs, Baranya utca 18., 17-én Lőrinczi Sán­dor, Pécs, Béla utca 13., 24-én Boda József, Pécs, Melinda utca 2/2. Rovatszerkesztő: ROSZPRIM NÁNDOR Kocsiátvételi sorszámok

Next

/
Thumbnails
Contents