Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)

1984-06-29 / 177. szám

a Dunántúlt napló 1984. június 29., péntek Bizalmunk fedezete Sújtólégrobbanás a Mecseki Szénbányák Béta-bányaüzemében Amikor mór történelem lesz az a kor, amelyben ma élünk, valószínű úgy határozzák meg a történészók, hogy a 70-es évek második fele volt az illú­ziók elvetésének, a 80-as évti­zed első fele pedig a dina­mikus gazdasági növekedés előkészítésének időszaka. Vagy­is, a 70-es évek második felé­ben ismertük fel igazából, 'hogy a tőkés világgazdasági válság a mi gazdaságunkra is hatás­sal von, végtére Európa egyik legnyitottabb gazdasága va­gyunk. Még akkor eldöntöttük válaszunkat az új kihívásra, s a 80-as évek első felében - a nadrágszíjunkat kissé összébb­húzva - kifizettük adósságaink nagyobbik felét, átlendültünk a holtponton, s ha dinamikus gazdasági növekedésire még nem is voltunk képesek, a szo­cialista országok közösségére támaszkodva már előkészítet­tük, megalapoztuk -azt. Ez a folyamat világosan nyo­mon követhető, és újabb ki­bontakozásáról -tanúskodik az MSZMP Központi Bizottsága jú­nius 26-i üléséről a csütörtöki lapokban megjelent közlemény. A többi között azt olvashatjuk benne, hogy az év első öt hó­napjában az ipari termelés 4, a kivitel 6 százalékkal nőtt, il­letve bővült, a lakosság pénz- jövedelme gyorsabban emelke­dett a számítottnál, a fogyasz­tói árszínvonal megfelel a ter­vezettnek . . . Más szavakkal, ha vannak is plusz és mínusz előjelek (plusz az iparnál, a lakosság pénzjövedelménél, mínuszt okozott a múlt évi aszály a nem rubel elszámolá­sú külkereskedelemben), nagy meglepetések azért nincsenek. Ma, amikor annyi kellemet­len fordulatot él át a világ na­gyobbik, nerp szocialista fele, nem lehet eléggé örülni az ilyen mondatoknak. Hiszen mindezt olyan körülmények kö­zött tudtuk elérni, amikor — ez is benne van a közleményben — •.. ,,a cserearányok tovább romlottak”. Elképzelhető, hogy egyik-má­sik olvasónk már fásult, amikór a cserearányromlás fogalmával találkozik, dehát e sokat hasz­nált, mondhatnánk elkoptatott kifejezés mögött rideg, vagy in­kább drasztikus tények rejle­nek. Egy neves történészünk hívta fel a figyelmet arra, hogy Magyarország már annyit vesz­tett ezen a cserearányromlá­son, mint amennyi anyagi érté­künk elpusztult a második vi­lágháborúban. S hogy meny­nyit vesztett volna még, ha nincs KGST, vagyis nincs hol gazdaságosan értékesíteni évi 13 ezernyi „autóbusztermésünk” nagyobbik felét — egyéb gé­peinkről, gyógyszereinkről, tex­til- és ruházati cikkeinkről és élelmiszerexportunkról nem is beszélve — nos, mindezt, mint feltevést még nem mérte fel senki. Ez így ugyanis felmérhe­tetlen. Nem ok nélkül méltat­ja, emeli ki a legújabb párt­dokumentumunk is a KGST- tagországok június közepén megtartott moszkvai tanácsko­zását, hiszen — egy hasonlat­tal élve — Magyarország szá­mára olyan fontos a KGST, mint amennyire az ember szá­mára nélkülözhetetlen az ivó­víz. Visszatérve a cserearány­romlásra, illetve arra, hogy még ilyen körülmények között is sze­rényen előrehaladtunk, az egy­szerre bizonyítja szocialista gazdaságunk életerejét, meg persze azt is, hogy fordulat el­éréséről még nem beszélhe­tünk. A cserearányromlás szá­munkra sem végzet, fátum. S ha mégis tart egyelőre, ez azt igazolja, hogy nem vagyunk még elég mozgékonyak. S ha azt kezdjük el bogozgatni, mi­ért nem, akkor eljutunk az is­mert következtetésekhez, fé­nyekhez: mert túl nehezek a termékeink, nem vagyunk elég termelékenyek, mert pazarol­juk a munkaerőt stb. S ha még tovább megyünk a miértek vizs­gálatában, kiderül, hogy a ra­dikális változtatásra képes ha­tékony, jövedelmező gazdálko­dásnak még számos fékje van nálunk, s csak e fékek kioldá­sa gyorsíthatja fel a mozgást — vagyis eljutunk a gazdaság- irányítási rendszerünk tovább­fejlesztésének szükségességé­hez. Megtörténhez, hogy a leg­utóbbi KB-ülésről kiadott köz­leményt olvasva többen ellent­mondást vélnek felfedezni a so­rok között, mondván: ha több mint 4 százalékkal nőtt az ipari termelés (jó néhány éve nem írhattunk le ilyesmit), ha a ki­vitel is jól halad, akkor miért került be a dokumentum szö­vegébe: „a beruházás, a la­kosság fogyasztása legyen össz­hangban a gazdasági teljesít­ményekkel ... A népgazdaság egyensúlyi helyzete megkövete­li, hogy a lakosság és az állam bevételei a számítottnak meg­felelően alakuljanak”. Hiszen — mondhatja az olvasó — eb­ben az is bentfoglaltatik, hogv az életszínvonal észrevehető emelkedésére nem számítha­tunk. Valóban nem — mert még nincs megalapozva. Miután tör- lesztjük az ezután esedékes külföldi adósságainkat (itt kez­dődik a gazdasági egyensúly!), csak szerényebb kiadásokra futja. Van ugyan erőnk arra, hogy tovább építsük Paksot, a metrót, befejezzük az operaház felújítását, tető alá kerüljön a 70—74 ezer lakás, sőt —amint pénzügyminiszterünk egyik nyi­latkozatából kiderül — még arra is lehetőség nyílik, hogy egyes dolgozó rétegek, minde­nekelőtt a pedagógusok fize­tésemelését előkészítsük. Arra azonban már nincs erőnk, hogy az aktív keresők és nyugdíja­sok milliói életszínvonalát emel­hessük. Egyelőre csak az év első öt hónapjában nőtt 4 százalékkal az ipari termelés: az elmúlt esztendőkben alig emelkedett, s ennek megfelelően alakult nemzeti jövedelmünk évenkénti összege is. Tartósabb növeke­désre, megalapozottabb dina­mizmusra van szükség. Arra, hogy ne kelljen úgy számolgat­nunk, mint ahogy az ország- gyűlés ipari bizottságának leg­utóbbi ülésén történt: igaz, hoav ennyivel nőtt az ipar ter­melése,. de .. . Az idén 4 mun­kanappal kevesebbel kell be­érnünk, mint 1983-ban, és a 4-gyel kevesebb munkanapból hármat a második félévben kell „lenyelnünk”. Vagyis ha nem igyekszünk, nem 4 száza­lékos, hanem iával szerényebb ipari termelésnövekedésre szá­míthatunk. A tartósabb gazdasági növe­kedés, a megalapozott dina­mizmus elérésének útját-mód- ját a párt kidolgozta. A célok, a tennivalók világosak. Ezért — immár az 1985 tavaszára ösz- szehívható XIII. pártkongresz- szusra készülve — azzal a tu­dattal dolgozhatunk, hogy a mi pártunk helyzetelemzéseit, orszáaépítő programiát az élet kritikáia igazolta, az élet volt a valóságfedezete. Ezért bízhattunk és bízhatunk ezután is benne. Csütörtökre virradóan 0 óra 23 perckor tűzmegelőzési mun­kálatok közben sújtólégrobba­nás történt a Mecseki Szénbá­nyák Béta-bányaüzemének Vili. szintjén. Megsérült a helyszí­nen dolgozó kilenc bányamen­tő, akiket a mentők kórházba szállítottak. Közülük hat bá­nyászt rövid idő múltával ha­zaengedtek, három társukat még kórházban ápolják, sérü­léseik azonban nem súlyosak. A baleset körülményeiről csü­törtökön az Ipari Minisztérium­ban Czipper Gyula ipari gu- niszterhelyettes tájékoztatta az újságírókat. Elmondta, hogy a szerdán és az éjszakai órák­ban szolgálatot teljesítő bizton­sági és irányító szakemberek körültekintő, a védelmi előírá­sokat messzemenően figyelem­be vevő intézkedéseinek kö­szönhető, hogy nem történt sú­lyosabb szerencsétlenség. Szerdán, a délelőtti műszak­ban a tűzvédelmi megbízott el­lenőrző körútja során észlelte, hogy az egyik fejtésre váró vá­gatban, ahol még nem dolgoz­nak a bányászok, emelkedett a levegő hőmérséklete — ami ve­szélyhelyzetre utal. Ezért azon­nal elrendelte a vágat elzárá­sát. A sújtólégrobbanás meg­előzésére, illetve az esetleges tűz továbbterjedésének meg­akadályozására a vágatot hab­bal töltötték fel. A délutános műszak tűzvédelmi felelőse azonban ennek ellenére azt ta­pasztalta, hogy emelkedett a levegő szénmonoxid tartalma, Két olyan eljárás kezd hódí­tani a húsiparban, melyek nemcsak a szakemberek, de a fogyasztók részéről is megkü­lönböztetett figyelmet érdemel­nek, miután mindkét újítás ha­tással van a húsipari termé­kek minőségére és eltartható­ságára. Az egyik a felvágot­takba, a kolbász- és szalámi- félékbe kevert fűszerek sugár­ral való kezelése, a másik a textúráit szójaprotein hozzá­adása a húsipari termékek töl­telékébe. Ez utóbbiban már meglehetősen gazdag gyakor­lati tapasztalatokat és a szak­mában nem kis hírnevet szer­zett a Baranya megyei Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat, úgy, hogy az ország minden ré­széből érdeklődnek és igyekez­nek átvenni a pécsiek módsze­rét. Tegnap a pécsi Technika Há­zában termékbemutatóval egy­bekötött szűkülést tartott az AHatforgalmi és Húsipari Tröszt, valamint több tudomá­nyos intézet és egyesület. A elérte a 0,002 százalékot. Ek­kor riasztotta a műszak felelős vezetőjét, aki haladéktalanul intézkedett a veszélyeztetett körzetben dolgozó hatvan bá­nyász felszínre küldéséről és a további biztonsági intézkedések megtételéről. A bányamentők hozzáláttak a kritikus vágat tel­jes elzárását biztosító . kőgát építéséhez, melynek munkála­tai közben érte őket a robba­nás. A sújtólégrobbanás következ­tében életveszélyes, súlyos bal­eset nem történt. Kilenc főt ki­vizsgálásra kórházba szállítot­tak, közülük hatot azonnal ha­zaengedtek. Jelenleg hárman vannak kórházban: Fodor Ár­pád vájár, a pécsi Honvéd Kór­házban fekszik, kisebb felületű enyhe égési sérüléssel; Beréti Zoltán csillés, a komlói kórház­ban, egy bordája eltörött, a medencekörnyéki zúzódást szen­vedett; Szakmán Ferenc csil­lést szintén a komlói kórház­ban, egy bordája eltörött, s nélküli medencekörnyéki zúzó- dással. Mindhárom sérült álla­pota kielégítő, nem súlyos, nem életveszélyes. A körülmények kivizsgálását a pécsi kerületi bányaműszaki fel­ügyelőség munkatársai meg­kezdték, a csütörtök délelőtti órákban a helyszínre érkezett Menyhárt László, az Országos Bányaműszaki Felügyelőség el­nöke, valamint az Ipari Minisz­térium megbízásából Tamásy István, a Bányászati Egyesülés vezérigazgatója is. találkozón az ipar, a kutató- intézetek és az egészségügyi szakemberek ismertették a már említett eljárások ipari és egészségügyi, táplálkozási vo­natkozású tapasztalatait, ered­ményeit. Az elhangzottak rövid összegzésére Mészáros Fülöpöt, a Baranya megyei ÁHV főtech­nológusát kértük, aki egyúttal előadóként is szerepelt. A felvágottókba, a kolbász- és szalámiíélékbe kevert fűsze­rek csíraszáma meglehetősen magas, ami a korszerű húsipari készítményeknél megengedhe­tetlen. Ugyanis a felvágottakat 100 Celsius fok alatt hőkezelik, tehát a csírák nem pusztulnak el, ugyanakkor az ipar törek­szik hosszabb eltarthatósági idejű termékek kibocsátására. Jelenleg a fűszereket etilén- oxiddal kezelik, ám újabban ki­derítették, eközben a fűszerek­ben káros anyagok is keletkez­nek, arról nem is beszélve, az etilénoxid veszélyes méregként leselkedik a kezelőkre. Amint azt a tegnapi szakülésen ismer­tették, lényegesen egyszerűbb és hatásosabb az ionizáló su­gárkezelés, ámbár ennek elter­jedését egyelőre akadályozza a berendezés meglehetősen bor­sos ára. Létezik ugyan Buda­pesten egy közös vállalkozás, mely bérmunkában végez su­gárkezelést, dehát ez Baranyá­nak nem megoldás, ide-oda szállítgiatni az á rut. így hát vár­ni kell, amennyiben a húsipari­nál felfut majd a szárazáru- termelés, gondolhatnak sugár­kezelő berendezés vásárlására és beállítására. A töltelékek állományának javítására, a hús kis részének teljes értékű fehérjével való pótlására már évek óta és egyre több termékben használ­ják a szóját a Baranya megyei ÁHV-náJ. Tegnap élénk érdek­lődés mellett számoltak be ed­digi tapasztalataikról. Megtud­tuk, a vállalat immár tőkés im­port helyett a jugoszláviai Be- csejről származó szójaproteiat használ. Ez nem kerül kemény valutába, ugyanis a feldolgo­zott termékért cserébe a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát szó- javetőmagot szállít. M. Z. Magyar László KISTERMELŐK, VISZONTELADÓK! ROBI 52-es kapálógép engedménnyel amig a készlet tart!-A. Viszonteladóknak 13 070,— Ft-ért, A. kistermelőknek 14 400,—Ft-ért. KISTERMELŐKNEK OTP ÜGYINTÉZÉS AZ AGROKER GAZDABOLTBAN, PÉCS, MEGYERI ÚT 64. Húsipari szakmai tanácskozás PécseH Sugárral kezelt fűszerek, szója­protein a húsipari termékekben NAGYVILÁGBAN Jesse Jackson, az amerikai demokrata elnökjelöltségért versengő politikus közép-amerikai körútja utolsó állomására, a nicaraguai fővárosba érkezett. A képen (balra) a repülőtéren nyilatkozik. * Czjrrefr Belgrádban Ali Sukrija, a JKSZ KB El­nökségének elnöke szerdán Belgrádban fogadta Józef Czy- reket, a LEMP KB PB tagját, a KB titkárát. Megbeszélést folytattak a jugoszláv—lengyel viszonyról, valamint a JKSZ és a LEMP közötti kapcsolatokról. A találkozón Sukrija és Czyrek megvitatott néhány nemzetközi problémát, valamint a nemzet­közi munkásmozgalom kérdé­seit. + OTTAWA: Allan MacEachen kanadai külügyminiszter szer­dán bejelentette, hogy vissza­vonul o politikai életből. ♦ MONTEVIDEO: Az uru­guayi ellenzék felhívására jú­nius 27-én, a katonai hatalom- átvétel 11. évfordulóján rende­zett nemzeti tiltakozási nap teljesen megbénította Monte­video életét; a sztrájkhoz csat­lakozott több uruguayi nagy­város lakossága is. A tiltakozó nappal követelték, hogy állít­sák helyre a demokratikus sza­badságjogokat" az országbpn, tartsanak szabad választásokat, és bocsássák szabadon a kö­rülbelül 800 politikai bebörtön- zöttet. és új gazdaságpolitikát léptessenek életbe. Duna 84­Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Borbándi János miniszterelnök- helyettes - Oláh István vezér- ezredes, vezérkari főnök kísé­retében — csütörtökön látoga­tást tett a Duna, '84 közös hadműveleti-harcászati gyakor­laton. A látogatáson jelen volt Anatoli j Gribkov hadseregtá­bornok, a Varsói Szerződés tagállama« egyesített fegyveres erőinek törzsfőnöke. ■ A vendégek tájékozódtak a harmadik napja tartó gyakor­lat tapasztalatairól, a magyar, csehszlovák és szovjet törzsek, csapatok közös tevékenységé­ről. Meggyőződtek arról, hogy a résztvevők felkészültsége ma­gas színvonalú. Minden fegy­vernem és szakcsapat meste­rien kezeli a korszerű — köztük a legújabb — harci-technikai eszközöket, kiválóan együttmű­ködve oldja meg a feladatokat. A gyakorlat - a nemzeti kere­tek között folytatott kiképzés eredményeinek felmérése mel­lett — jó alkalmat nyújt a test­véri hadseregek közötti fegy­verbarátság elmélyítésére is. A vendégek a nap során megtekintették egy gépesített lövészegység sajátosan nehéz harci körülmények között vég­rehajtott éleslövészetét, a kö­zös gyakorlat egyik legfonto­sabb mozzanatát. A Duna, '84 közös hadműve- letiiharcászati gyakorlat a I tervnek megfelelően folytatódik. + BEIRUT: A legfrissebb ér­tesülések szerint 32 halottja és 40 sebesültje volt a szerda esti izraeli légi- és haditengerésze­ti támadásnak az észak-libano­ni Tripoli közelében lévő szi­geten és környékén. Libanon csütörtökön panaszt tett a Biz­tonsági Tanácsnál a szerda es­ti támadás miatt. Az ország ENSZ-nagykövete felkérte a vi­lágszervezet főtitkárát, hogy tájékoztassa a Biztonsági Ta­nács tagjait a Tripoli közelében fekvő sziget ellen végrehajtott izraeli légi- és haditengerészeti támadásról. A BT tagjai egy­idejűleg tájékoztatást kapnak Izraelnek a megszállt Dél-Liba- nonban foganatosított újabb elnyomó intézkedéseiről is. ♦ PÁRIZS: Franciaország visszahívta Albániában akkre­ditált nagykövetét. Francia köz­lés szerint ugyanis az albán partvédelem a múlt héten agyonlőtt egy Görögországban dolgozó francia állampolgárt. A férfi — az események fran­cia leírása szerint — társaival együtt az albán tengerpart kö­zelében könnyűbúvárkodott.-f- BONN: Werner Lorenz, az NDK közoktatási minisztériu­mának államtitkára csütörtökön Bonnban tárgyalásokat folyta­tott nyugatnémet oktatási szak- emberekkel. Werner Lorenzet fogadta Dorothee Wilms, a nyugatnémet közoktatási és tudományos ügyek minisztere. A megbeszélésen mindkét fél hangsúlyozta a véleménycsere hasznosságát a két német ál­lam oktatásügyének fejlesztő- sében. Mauroy Rómában Pierre Mauroy miniszterelnök csütörtökön délután kétnapos hivatalos látogatásra Rómába érkezett. Röviddel ezt követően megkezdte tárgyalásait Bettino Crax.i Olasz kormányfővel a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Egyidejűleg az illetékes szakminiszterek a táv­közlés, a tudományos kutatás és szakmai képzés területein folytatott kétoldalú együttmű­ködés fejlesztésének lehetősé­geit vitatják meg. Rómában nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a tárgyalásokra a fontainebleau-i értekezlet után kerül sor. A La Stampa szerint Párizs né­hány kérdésben közelebbről szeretné megismerni az olasz álláspontot. Elsősorban a spa­nyol és a portugál belépés nyugtalanítja a franciákat, akik attól tartanak, hogy az olcsó spanyol bor elárasztja majd a francia piacot. Ezért Párizs olasz támogatást szeretne kap­ni ahhoz az elképzeléshez, hogy kiviteli korlátozást fogadtassa­nak el a két érintett ország­gal. A francia miniszterelnököt szombaton fogadja a pápa.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents