Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)
1984-06-28 / 176. szám
1984. június 28., csütörtök Dunántúli napló 3 éue$ munka eredmenye: Gondolatok a baranyai előny- programról Több éves munka, kéthetenként megismétlődő, kiváló tanárok által vezetett szakköri foglalkozások után, mlint arról már tudósítottunk, a múlt héten megkezdődött Pécsett az első tehetséggondozó nyári tanfolyam 14-16 éves, baranyai gyerekek részére. A csaknem száz gyerek 18 helyről érkezett, negyvenen vidékről, hatvanon Pécsről, 47 lány és 51 fiú. Dr. Bárdi László főtanácsos a baranyai előnyprogram fő •mozgatója, a megyei tanács középiskolai csoportvezetője elsősorban a feladatokról beszélt a gyerekéknek. A tanulásról, a tájékozódás, az ismeretszerzés sokféle lehetőségéről, amit ez az ötnapos nyári tanfolyam is feltár a résztvevők előtt. Meg arról, hogy aki jó képességeivel kiemelkedik környezetéből, annak kötelessége, hogy jól gazdálkodjék erejével, annak — de egyébként minden gyereknek, fiatalnak - azt kell megtanulnia, hogy sok munkával, akaraterővel a legtöbbet hozza ki önmagából. Az 1981 -ibén elindított baranyai elönyprograim- nalk tulajdonképpen ez a vezérlő elve. És mit mondanak a nyári tanfolyamról a gyerekek? Először is örülnek ennek az öt napnak, az ő javaslataik alapján összeállított, színes programnak, amely a világra való nyitást szolgálja. Amelyen hallanak, beszélgetnek természet- védelemről és a baranyai aprófalvak sorsáról, anyanyelvről és népi kultúráról, tömegtájékoztatásról és a zene szerepéről. Megfogalmazzák azonban kételyeiket is:- Talán kicsit' túl sokszor halljuk azt, hogy tehetség, hogy mi tehetségesek vagyunk — mondja az egyik 14 éves fiú. — Jólesik ezt hallani, de félő, hogy lesz, akit ez elbizakodot- tá tehet. Lehet, hogy egy más „fedőnevet" kellene találni erre a programra. Muskát József, a mohácsi Kisfaludy Károly Gimnázium matematikatanára kezdettől vezet haladó csoportot ebben az előnyprogromban.- Tetszett az elképzelés - mondja —, hiszen tulajdonképpen ezt csináltam korábban is, szakkör formájában. Itt is a magas fókán működő szakkört tartom elképzelhetőnek, amelyen a gyerekek a tanár irányításával önállóan dolgoznak. Az iskolai anyagot elmélyítjük, de nem szaladunk előre. Inkább a szemléletet, a matematikai gondolkodást szeretném elmélyíteni a tanítványaimban.- A tehetségről mi a véleménye?- Majd harminc éve vagyok tanár, de olyan gyerék, aki valóban tehetségesnek mondható, 2^3 fordult meg a kezem alatt. Találkoztam viszont nagyon sok értelmes, érdeklődő diákkal, akikkel komoly eredményeket lehetett produkálni. Volt olyan tanítványom is, aki hiába volt tehetséges, a lustasága miatt nem vitte semmire. És azt is látom, hogy a tehetség báirhol, bármikor, bármilyen társadalmi környezetben felbukkanhat. Baranya megye oktatásügyének vezetői ezzel az előny- pragraimmail és amint a héten zajló nyári tanfolyammal tulaj- dohképpen a teljes megyére kiterjedő hálózatot kívánják erősíteni és fenntartani. Úttörő módon az országban, ahogy azt dr. Harsányt István pszichológus, a hazai tehetséggondozás szellemi atyja, aki ott volt a tanfolyam indításánál, maga is megerősítette. Szolnokon folytatnak még hasonló tevékenységet, hasonló törekvések torpantak meg Somogy megyében, és ezzel le is zárhatjuk a felsorolást. Mert, ha léteznek is jó képességű gyerekekkel működő jó isko- ilálk, azért a teljes gyermektársadalomra való odafigyelést és a kiemelkedő képességűek segítségét nem hanyagolhatjuk el. Baranya legalább is ezt vállalta - dicséretes és úttörő módon. Gállos Orsolya Házi konferencián Mentálhigiéné és pedagógiai gyakorlat A pécsi Nevelési Központ 3. sz. iskolájának pedagógusai házi tudományos konferenciát rendeztek nemrég „Pszichológia és mentálhigiéné a pedagógiai gyakorlatban” címmel. A konferencián az NK dolgozói közül bárki részt vehetett halI- Jgatoként, előadóként vagy hozzászólóként. A jelentkezők száma 38 volt, az előadásokon 42-en vettek részt — túlnyomó- részt pedagógusok és a Nevelési Központ mentálhigiénés osztályának dolgozói. Ha csak pedagógusokban gondolkodunk, az arány a három tan- ‘estület létszámának kb. 1/4-e, tehát jónak mondható. A kezdeményező tanár, Vadas Gyula a következőket mondta a szervezők indítékairól : — Ügy érezzük, hogy a mai pedagógia elméleti és gyakorlati irodalma egyaránt spekulatív, nem az élethez igazodik. A gyakorló pedagógusok jobban, több oldalról látják a problémákat, de nincs lehetőségük arra, hogy egészségesen felszínre hozhassák a bennük szunnyadó ambíciókat, képességeket. Az egyes iskolák pedagógusai el vannak szigetelve egymástól — ez országos tünet. Sem egy falusi tanítónak, sem a városi pedagógusnak nincs módja arra, hogy kicserélje, megbeszélje tapasztalatait valakivel, aki megerősítést adhat saját praxisa száA TIT nyári programjai A TIT megyei szervezete három nagyobb rendezvényt szervezett a nyári időszakra. Ezek mellett természetesen nyári táborokban, más szervek általi rendezett programokon rendszeresen jelen lesznek a TIT előadói. A szám ításteobni ka, a számítógép-programozás iránt érdeklődő hetedik-nyolcadik osztályosoknak szerveztek nyári tábort június 18-29. között a természettudományi stúdióban. A kis programozók kéthetes nyári táborában a jelentkezett gyerekek ’játékos formában tanulták meg az egyszerűbb számítógépes programok tervezését, elkészítését. A tálborban egyéb természettudományos rendezvények (csillagvizsgálás, kirándulások stb.) is voltak. A több mint 25 éves hagyományoknak megfelelően idén is lehetőséget biztosít a TIT a Népék barátsága elnevezésű nyári egyetemre hazánkba látogató külföldieknek. Július 29—augusztus 9. között több mint 60 résztvevő lesz Pécsett több országból. A tábor hivatalos nyelvei: angol, finn, német és orosz. A Népek barátsága nyári egyetem témája: a Magyar Népköztársaság tevékenységének bemutatása a népek közötti barátság és együttműködés erősítéséért. Pannónia, ’84 - a szövetkezeti szakemberek 15. találkozóját rendezi a TIT megyei szervezete és az Országos Szövetkezeti Tanács Harkányban augusztus 21—25. között. Előadásokon, konzultációkon vehetnek részt a szakemberek a következő témákban: A szövetkezeti mozgalom megújítási törekvései; önkormányzat, vállalkozás, érdekeltség; Exporttevékenység ; A közgazda- sági és jogi szabályozás időszerű kérdései. A három nagy rendezvényre a jelentkezések lezárultak. mára és elősegítheti továbbfejlődését. Ezenkívül egyre erősebben fogalmazódik meg a pedagógiában is a társadalom lelki egészségének védelme. Szükség van arra, hogy a pedagógusok többet tudjanak a mentálhigiéné mibenlétéről, és aktívan védhessék a társadalom —, különösen az általános és középiskolás korosztály — lelki egészségét. Ezt több — a gyakorlatban tapasz, tolt és a szakirodalomban feldolgozott — tényező is alátámasztja: növekszik a gyermekek és fiatalok körében a neu- rózisos megbetegedések száma; gyakoriak a kapcsolatteremtési nehézségek, az érzelmi éler zavarai stb. A mentálhigiénés prevenció tehát a pedagógia feladatává is vált. Vadas Gyula mint ifjúságkutató „hivatalból” is foglalkozik a témával a Honvéd Kórház ideg- és elmeosztályán. A konferencia előzménye az iskolában egy éve működő ún. pedagógiai Bálint-csoport, amelyet Maksay Mária és Kovács Gábor kollégák segítségével Vadas Gyula szervezett. Az egy osztályban tanító pedagógusok esetmegbeszélő csoportot alkottak, munkájukat igen hasznosnak érezték, és lelkesen vettek részt a kísérletben. Fáradozásukra az év vége felé az NK vezetősége is felfigyelt és lehetőséget biztosított az eszmecseréhez. Ennek során a következő témák kerültek napirendre: 1. A gondozói munka mentálhigiénés sajátosságai — Mcgatartásminták elsajátítása 3—6 éves korban — A pedagógusszerep sajátosságai napjainkban — Szociálpszichológiai (csoportdinamikai) szemlélet a ped. gyakorlatban — Viselkedészavarok, deviáns magatartásformák az iskolában — Szocializációs folyamatok és az ifjúság mentális egészsége. Az előadók között volt gyakorló pedagógus és iskolaigazgató, körzeti gyermekorvos és pszichiáter, pszichológus és családgondozó. Értékes előadásaikat esettanulmányok és azok megbeszélése követte, a program kiemelkedően hasznos részeként, A tervek szerint a konferenciát a jövő tanévben megismétlik, és ezen még több esettanulmány szerepel majd, mivel a pedagógusok igénylik az esetmegbeszélő csoportok szervezését. Idén ősszel pedig ugyanezt a témát pécs-bara- nyai pedagógusokkal együtt szeretnék napirendre tűzni ugyancsak egy konferencia keretében. Gy. J. Apáczai Csere János-dij Dr. Kocsis József „A tanítóságomra vagyok most is a leginkább büszke” — mondja dr. Kocsis József, a szentlőrinci 1. számú Általános Iskola igazgatója a kitüntetés után. S hogy mennyire komolyan gondolja a „tanítóság" elhivatottságát, igazolja az is, hogy gyermekei is erre a pályára léptek. Ez nem zárja ki, hogy később ne legyenek tanárok, ha akarnak, de a hivatás szépségét, a gyermekek nevelését a legteljesebben a tanítók élhetik át. Dr. Kocsis József gyakran álmodik pályájának első négyöt esztendejéről, amikor tanítóként foglalkozott a kisdiákokkal. Nevelési ars poeticája, hogy a növendékeket a társadalmi gyakorlat egészére kell felkészíteni, s ehhez csupán a szavak közege nem elegendő. Csak azok az elvek, útmutatók maradandóak, csak azok ösztönzik a gyerekeket a megvalósításra, amelyek a tevékenységükhöz kötöttek, amelyekhez saját élményeik is fűződnek. Minél előbb ismerjék föl a gyerekek a maguk fontosságát, érjenek el sikereket. Éljék át a tanulás — és termelő tevékenységet. Mindez hasonlít kicsit a szerepjátékokhoz azzal az alapvető különbséggel, hogy a szerepeket nem „tegyünk úgy, mintha ...” — szemszögből játsszák, hanem társadalmi tartományuknak megfelelően. Elvei, nézetei szinte „predesztinálták" arra, hogy néhány évvel ezelőtt Gáspár László betegsége miatt, ő vegye át a szentlőrinci 1. sz. kísérleti iskola igazgatását. Körzeti igazgatói feladatokkal egyébként már pályájának ötödik esztendejében megbízták, s több, mint két évtizeden át töltötte be ezt a pozíciót különböző baranyai iskolákban, legutóbb 1973—80-ig Pécsvá- radon. Ekkor került docensként a tanárképző főiskola nevelés- tudományi tanszékére. Egy év leteltével kérték föl a szentlőrinci iskola vezetésére. A főiskolától sem szakadt el, azóta is félállásban a tanszékhez tartozik, előadásokat, szemináriumokat tart. Doktori disz- szertációja (Debrecen, 1983), amely a szentlőrinci iskola kísérletét, nehézségeit, eredményeit taglalta, az idei nyáron könyvalakban is megjelenik. Több évvel ezelőtt „Szeptembertől júniusig” című könyvét olvashatták az érdeklődők, s az igazgatói továbbképzések egyik tananyagául használják a tanulmányt. Huszonkilenc esztendeje tanít dr. Kocsis József. Eközben — a nappalin elvégzett tanítóképző után — magyar—történelem szakos tanári, majd a szegedi tudományegyetem , pedagógiai szakos diplomáját szerezte meg. Igazgatóként is ügyel arra, hogy ne kerüljön ki a gyerekek közvetlen közeléből, legalább néhány órában tanít. Tanárszakos növendékeit pedig rendszeresen elviszi Szentlőrincre, ismerkedjenek az iskola módszertanával. Az iskoláról csak jót tud mondani. A tanár—diák közvetlen kapcsolatát, a komplex tantárgyi rendszert, a termelő- tevékenységet és a tanulási képességek kibontakoztatását mindjárt elsőként. Fejét rázza, amikor a szentlőrinci kísérleti iskolával szemben támadt ellenérzéseket említem. Adatokat sorol, amelyekből kitűnik, hogy a szentlőrinci iskola tanulói éppenséggel kisebb arányban buknak meg más iskolák diákjaihoz képest, a lemorzsolódás aránya, főleg a szakmunkás-tanulóknál, kedvezőbb az országos átlagnál. Az igaz, hogy a középiskolák első osztályaiban vannak különbségek a kísérleti iskolából és a többi általános iskolákból jött gyerekek között, de ez az előző évek nem teljesen azonos tananyagából adódik. Ám a szentlőrinciek sem kevesebbet, hanem mást tudnak, és fejlett tanulási képességeik révén hamar alkalmazkodnak az új követelményekhez. Csendesen érvel, magyaráz, és arra a banális kérdésre, hogy miként fogadta az Apáczai Csere János-díjat, mosolyogva bólint: „megtiszteltetésnek érzem, de a legfontosabb a pályán a munka örömének a megtartása." B. A. :'í(e00Í0^ Az elcserélt Brigitta Válogatok. Olyat keresek most •—■ tisztelet o portréfilmnek, a vitafórumnak, az interjúnak, ezek úgyis jók általában — ami fikciós is, bemutató is, magyar is. És találok. A csütörtök esti Brigitta ugyan csak egyharmad részben magyar, lévén koprodukció az osztrákokkal és az NSZK-val, a pénteki Elcserélt szerelem teljesen magyar, de -csak félig bemutató, merthogy a tévé és a Mafilm koprodukciója, játszották már a mozik. A Brigitta ízig-vénig együttműködés, a partnerek adták a múlt századi írót, Adalbert Stiftert, a rendezőt, a stáb és a szereplők zömét, valamint — gondolom — pénzt, mi adtuk a témát, Bálint Andrást, a pusztát csikósokkal, farkasokkal, meg a sok szép művészi párát és alkonyatot. Meg epizódszereplőként Págert és Sinkovitsot — többek között. Alig sejthetem, hogy a! klasz- szikus osztrák író jelentéktelen történetében mi ragadhatta meg az együttműködő feleket. Partnereinket talán az egzotikum, minket mandinerből ábrázolt reformkorunk. Mert a Mura/-földesúr és a csúnya Brigitta nagy szenvedélye ott játszódik bizony, a reformkorban. Lassan, nyúlósan és mindvégig érdektelenül. Nyomott hangulatú film, bágyatag szorrtorújáték, közhelyes alkonyati sziluettekkel és párbeszédekkel. Amúgy arról van szó, hogy MüTai elveszi a csúnya, de belső szépséggel bíró Brigittát, majd elhagyja, húsz évig bolyong Európában, aztán hazatér s birtokán, mely Brigittáéval határos mintagazdaságot létesít, miként az asszony is. Jó darabig csak reformgondolataik, aztán érzelmeik is visszatalálnak egymáshoz. Az osztrák diák meg, aki az „író", és az események szemlélője volt, hazagyalogol Ausztriába erről az édes, bús, megkapó vadkeletről. Amilyen nagy szerelem volt Brigittáé és Muraié, olyan kicsike szerelmeket tűzött a humoros tollahegyére Kállai István és Szálkái Sándor, ki rendezte is az Elcserélt szerelem című együttműködést. Itt a tévé és a Mafilm együff-je nyilván pénzügyi-adminisztrációs, a kacagni vágyó közönség ebből mit sem lát. Sajnos a működésből sem, az alkotók által összedolgozott rossz panelok egy istennek se akarnak működni, azaz kiváltani a vígjátéki hatást. Mert amint az oda is van írva, az Elcserélt szerelem egy mai vígjáték. Az a sikamlós témája neki, hogy ezek a fiatalok a változó szerelmi ügyeikkel együtt is milyen kis aranyosak és hogy még a felvilágosult Avar Istvánnak. is —aki a papa — milyen nehéz őket követni. Pedig követné ám a vén kecske, haha! Méq Kőszegre is, meg oz ágyba, meg ai viseletűkben is. Nahát! Itt is van egy „Brigitta", egy csúnyácska barátnő, aki aztán elnyeri méltó jutolmát, a csalódásokban megfáradt húszéves fiatalembert. Akiből esztendőre jó Murai válik, mert rendesek ám ezek a mai fiatalok és olyan cukorpofák. Meg rendesek vaqyunk mi is, akik ilyen könnyűt, lazát, üreset tudunk csinálni, szóval mindenki rendes, a viláq eqy naay, kedves habroló, eqy luftballon, de ió is elszállni egy könnyű víg- iáték szárnyán! — Amúgy tényleg jó. ha ez a szárny nem sze- aett. Legalábbis nem ennyire. Néha a Brigittában is, itt meg egyfolytában azt éreztem, hogy ha ezeket a jó színészeket békén hagynák a szövegkönyv blőd párbeszédeivel, önmaguk létrehoznának egy elfogadható produkciót. így azonban, noha a kooperáció már tökéletes volt, a produkció kívánnivalókat hagyott mag után. Egyebet sem. Parti Nagy Lajos
