Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)

1984-06-26 / 174. szám

1984. június 26., kedd Dunántúli napló 3 Gond a kapacitások lekötése n fiatal diplomások helyzete Vízgazdálkodási társulatok Baranyában Kevesebb a nagy megrendelés 0 külmegyékben is fogytán a munka Hogyan tovább 1985-ben? A Baranyában működő há­rom vízgazdálkodási társulat várakozáson felüli eredménnyel zárta az elmúlt évet. Igaz, a visszafogott beruházási viszo­nyok miatt kissé szerényebb, csak mintegy 164 milliós ter­melési tervet készítettek, de ezt több mint 26 millióval túl­teljesítették. Az is igaz, a mun­káik egy részét Baranyán kívül végezték. A sásdi 'víztársulat Tolna megyében, a mohácsi Bács megyében vállalt apróbb- nagyobb megrendeléseket, a sellyei vízgazdálkodási társu­latnak pedig sikerült bekap­csolódnia a szomszédos So­mogy megyében folyó, nagy­szabású meliorációs munkákba. A szemfülesség, a leiemé-- nyes vállalkozói kedv meghoz­ta az eredményt is, mindhárom társulat nyereséggel zárta az elmúlt évet. A társulatok idei terve 177 millió forint, ha ma­gasabb is valamelyest a tava­lyinál változatlanul szerény ka­pacitásukhoz képest. Ebből az idegen megrendelőknek vég­zett munka értékét 133 millió forintban határozták meg. Le­hetne több is, ám a beruházá­si kedv élénkülése ebben az évben sem várható. A víztár­sulatok profiljába tartozó me­lioráció mélyponton van Bara­nyában. A rekultiváció, amely­ben 24 üzem érintett, megyei szinten mintegy 20 millió forin­tot tesz ki. Ezt a munkát a ter­melő gazdaságok - néhány modern, társulati célgép bérbe­vételén kívül - inkább saját rezsiben végzik el. A 685 dolgozót foglalkoztató baranyai víztársulatok, ame­lyek az idén ünnepük megala­kulásuk 25. évfordulóját, az évek során ütőképes szellemi és eszközkapacitást alakítottak ki. Csak egy-egy megyei be­mutatón és olykor egészen vé­letlenül derül ki, hogy a társu­latok milyen világszínvonalú gépekkel rendelkeznek. A most tavasszal megtartott görcsönyi rekultivációs bemutatón ismer­hették meg a termelőszövetke­zetek szakemberei a sellyei víz- társulat japán Kamatsu fanyű- vő gépcsodáját, amely hétper­cenként képes gyökerestül ki­emelni egy-egy évszázados tölgyet, és a nyugatné­met önjáró cserjeaprítót, ame|y ugyancsak menet közben nyesi apró darabokra a nemkívána­tos bokrokat, bozótosokat. Leg­utóbb a Pannónia-napok részt­vevői láthatták a rózsafa! tsz bemutatóján munka közben a világ egyik legjobb drénező gépét, a holland STEENBER- GEN-t - szintén a sellyei tár­sulat tulajdona — és óránként 3 kilométer hosszan fekteti ta­lajba a vízelvezető alagcsövet. A sásdi társulat a mindszent- godisai tsz-ben a közelmúltban próbált ki egy USA-ból vásá­rolt dréncső-fektető adaptert. A WERNER amerikai adapter elő­nye, hogy olcsóbb az önjáró gépeknél, mivel szovjet gyárt­mányú (ECT) traktorral vontat­ható. A modern gépparkhoz ké­pest meglehetősen elaprózott, tarka-barka tevékenységet folytatnak a társulatok, ami a rossz beruházási helyzetben tu­lajdonképpen javukra írandó és vállalkozói kedvüket igazol­ja. A sásdi víztársulat gépei ezekben a hetekben árkot ás­nak a mágocsi tsz-ben, utat építenek Borodpusztán, postai kábelt fektetnek Kurd-Csibrá- kon a MÁV részére. A Tolna megyei Kaposszekcsőn rekulti­vációt, Mindszentgodisán víz­rendezést végeznek egyebek között. A sellyei társulat gépei a Somogy megyei Homokszent- györgyön 10 millió forintos megrendelésen dolgoznak, ami részben rekultiváció, nagyobb részt melioráció. Barcson 4 mil­lió, Tótújfaluban 7 millió fo­rintos megrendelésük van. A hidasi tsz-ben alagcsövezést, Zala tán cserjeaprítást végez­nek. Baranyában idei legna­gyobb megrendelésük a kis­dér—ócsárdi vízvezeték építése, ami 10 millió forintos beruhá­zás. Ez a társulat építi a 4,5 hektáros bükkösdi, ún. jóléti tavat. Postamunkának számít - de alig hoz 1 milliót a kasz- szába a hegyszentmártoni tá­rozó tó, amely 7,5 héktáros lesz, megrendelője a bogád- mindszenti tsz. Jelenleg a töl­tés építése folyik, átadása jú­lius 15-én lesz. A mohácsi víztórsulat idei tervében is sok az apró mun­ka. Véménden, Hidason, Sze­derkényben, a Bács megyei Nagybaracskán üzemen belüli meliorációt, Újpetrén és Bé­káspusztán vízrendezést, a Pé­csi Állami Gazdaságban rekul­tivációt végeznek. Pécsett a Postaigazgatóságnak végeznek földmunkát és öt lakás alapo­zását készítik el Mecsek-Nyu- gatom. A dunafalvai Kossuth Tsz-nek egy új magtárat építe­nek. Megkülönböztetett figyelmet fordít dolgozói lakásgondjainak megoldására a Szigetvári Álla­mi Gazdaság. Elsősorban mun­káltatói kölcsönökkel segítenek: az elmúlt évben 12 főnek 840 ezer forintot, az idén 17 főnek Mindebből látható, hogy a társulatok nagyon sokfélekép­pen kötötték le kapacitásukat, megbecsülve a kisebb összegű megrendeléseket is. Pillanat­nyilag úgy tűnik, sikerül telje­síteni évi tervüket. Az 1985-ös év elé azonban, különösen a sellyeiek, aggodalommal te­kintenek. A sellyei a megye legnagyobb és az ország egyik legnagyobb víztársulata, éves földmunka-kapacitása 2,5 mil­lió köbméter. Félő, ha ez év­ben a Somogy mgyei meliorá­ciós beruházások befejeződ­nek, jövőre a sellyeiek nem tudják megrendelésekkel leköt­ni ezt a nagy kapacitást. Sokát enyhítene a társulatok kapacitásgondjain, ha a me­gye által benyújtott, Dráva menti térségi meliorációs pá­lyázatot sikerülne megnyerni. A sellyei víztársulat több tízmillió forint értékű szabad kapacitás­sal indulhatna el a kivitelezési versenytárgyalásokon. 1 millió 298 ezer forintot folyó­sítottak, és jóváhagyták továb­bi 5 dolgozó támogatását. Előnyben részesítik a fiatal há­zasokat és a nagycsaládoso­kat. A dolgozók zömmel Szen- tegáton építenek. A gazdaság Az utóbbi évek gazdasági nehézségeinek következtében társadalmunk bizonyos rétegei­nek — közöttük a fiataloknak — a helyzete nehezedett, problémáik sokasodtak. Úgy tűnik, hogy a fiatalokon belül a diplomások egzisztenciális helyzetében keletkeztek a leg­nagyobb feszültségek. Országosan, s Baranya me­gyében is a felsőfokú végzett­séggel rendelkezők számának növekedési üteme a hetvenes évtizedben mérséklődött, s ez­zel párhuzamosan a fiatalok aránya csökkent közöttük. 1980- ban a diplomával rendelkezők több mint egynegyede, 4665 fő volt 30 éven aluli a megyé­ben. Az idősebb korosztályok­tól - eltérően, a fiatal felső­fokú végzettség űeken belül a nők száma meghaladja a fér­fiakét, ami jelzi, hogy az el­nőiesedés folyamata — egyre több értelmiségi pályát érintve — várhatóan folytatódik. A fel­sőfokú végzettséggel rendelke­zők nagyobb arányban dolgoz­nak aktív keresőként, mint a népesség más csoportjaiban élők. E megállapítás mindkét nemre vonatkozik a 30 év alat­ti népességen belül, ahol első­sorban a kereső nők aránya érdemel figyelmet, tekintve, hogy számottevően magasabb, mint az összes női népességnél tapasztalt hányad. Ennek azaz oka, hogy a diplomás nők ke­vésbé veszik igénybe a gyest, "s kisebb számban maradnak otthon eltartottként. Munkahely és letelepedés A fiatalok egzisztenciális helyzetének egyik meghatáro­zója, hogy közülük hányán töl­tenek be vezető munkakört. A felsőfokú végzettséggel rendel­kezőknek az alacsonyabb vég­zettségű dolgozóknál nagyobb esélyük van a vezetővé válásra, amit azonban jelentősen be­folyásol az életkor és a nem is. A diplomás fiatalok 16,6%-a dolgozott 1980-ban vezető be­osztásban, ők az összes aktív vezetők, irányítók mindössze 6,5%-át alkották. A nők a fér­fiakénál lényegesen kisebb szerepet játszanak a vezetés­ben; a kis számú női diplomás vezetőn belül viszont maga­sabb a fiatalok aránya, mint ugyanez a férfiak esetében. Ez utóbbi a nőknél a fiatal dip­lomásokon belüli magasabb arányával magyarázható első­sorban. A diplomás nők foko­zottabb részvétele a vezetés­ben — a kevesebb gyermek vállalása, s a gyes kisebb mér­vű igénybevétele ellenére is—, a szülőképes korban, elsősor­ban a családanyai teendőkkel egyébként másként is, így ked­vezményes fuvarral, bontott anyagokkal segíti az építkező­ket. Mindezeken felül évente 2,3 millió forintot fordítanak a szolgálati lakások felújítására, komfortosítására. járó fokozott megterhelés miatt egyértelműen nem is kívánatos, nem is várható. 1980-ban a megyében élő összes diplomás közel kéthar­mada lakott Pécsett, ezen belül a fiatal diplomások aránya ki­sebb volt, mint a megyében át­lagosan. Ez mind az érintett népesség, mind az aktív kere­sők esetében igaz. Az alacso­nyabb arány a fiatal diplomás vezetőknél is kitűnt, hányaduk 12,2%, a megye egyéb tele­pülésein élők 23,5%-ával szem­ben. A felsőoktatási intézmé­nyek létéből adódó telítettség, a fokozouan jelentkező lakás- problémák a fiatalok számára megnehezítik a megyeszékhe­lyen való letelepedési és a munkahelyen való előrejutást is. Baranyában a pályakezdő diplomások között az elhelyez­kedés szempontjából évek óta a közgazdasági végzettségűek vannak a legkedvezőbb hely­zetben — egy pályakezdő köz­gazdász 3—4 állás közül vá­laszthat -—, a jogászoknál azonban egy baranyai állásra 6—10 fiatal pályázó jut. A pe­dagógusok, az orvosok és a műszakiak elhelyezkedését el­sősorban területi, strukturális problémák nehezítik. Az igé­nyek és a tényleges lehetősé­gek közötti összhang hiánya még jobban kidomborodik Pécs és a megye egyéb települései között. A meghirde'ett pécsi ál­lások száma rendkívül csekély, ugyanakkor a megye egyéb te­rületein nagy az igény a dip­lomások iránt. A fiatalok szá­mára azonban nem elég von­zóak ezek a lehetőségek (pl. a végzett pedagógusok 1982-ben a meghirdetett 65 megyei állás közül csak 33-ra pályáztak). Általánosságban elmondható, hogy a fiatalok nem szívesen mennek el —, illetve vissza — do'aozni a megye kisebb tele­püléseire, inkább a környező megyék nagyobb városait vá­lasztják. ahol a lakáshoz jutási lehetőséaeik is kedvezőbbek (1—3 év) a pécsinél, s a vá­rosi életforma megszokott elő­nyeiről sem kell lemondaniuk. Kereseti arányok Az első ízben munkába álló fiataloknak a családalapítás és az önálló otthon megteremtése jelentős anyagi megterhelést jelent, ami a pályakezdés évei­vel általában egybeesik. Ugyanakkor a felsőfokú vég­zettséggel rendelkezők a szak­munkásokhoz viszonyítva há­rom—öt év késéssel kezdenek el dolgozni, s e keresetkiesést a fizetések jelenleginél lénye­gesen magasabb növekedése mellett is csak évek alatt tud­nák behozni. Emellett a diplo­mával rendelkező fiatalok kez­dő bére viszonylag alacsony, és sok esetben a szakmunkás- fiafalokétól is elmarad. A jelen szűkülő elosztási lehetőségei a pályakezdés néhány éve után sem teszik lehetővé — a ko­rábbi időszaktól eltérően —, hogy a diplomás fiatalok fize­tése dinamikusan növekedjen. A bérnövekedés visszafogása tehát fokozta, a társadalom egésze számára láthatóvá tette e problémákat, viszont nem oka ezen aránytalanságok kialaku­lásának. A korábban létrejött életkor szerinti kereseti arányok eltérése a fizikai és a nem fi­zikai dolgozók között determi­nálja napjaink elosztási ará­nyait is: 1982-ben Baranya me­gyében a 30 éven aluliak át­lagkeresete a nem fizikai dol­gozók esetében 43%-kal, a fi­zikai dolgozók esetében viszont csak 7%-kal maradt el az azo­nos csoporthoz tartozó összes dolgozóétól. Ennek oka az, hogy a nem fizikai dolgozók keresetéi a szakképzettség mel­let' két alapvető tényező ha­tározza meg: az életkor és a beosztás, s ezek közül is az előbbi jelentősen befolyásolja az utóbbit, míg a fizikai állo­mányban dolgozók keresetének a'akulásában e két tényezőnek nincs meghatározó szerepe. A KSH által 1982-ben készí­tett „A fiatal diplomások anya­gi helyzetéről” című reprezen­tatív adatfelvétel alapján, mely a megyében élő fiatal diplomá­sok közel 10 százalékát érin­tette, az alábbi kereseti ará­nyok rajzolódnak ki. A fiatal diplomások az összes nem fi­zikai dolgozóhoz képest jelen­tősen kevesebbet, a 30 éven aluliaknál jelentősen többet ke­resnek, amit — a magasabb szakképzettség mellett — a nem fizikai dolgozók kereseté­ben meglévő nagymértékű élet­kor szerinti különbségek okoz­nak. Ugyanakkor, keresetük nagyságának eltérése mind az összes, mind a fiatal fizikai dol­gozóhoz képest sokkal kisebb mértékű, az utóbbi esetben fi­zetésük többlete a havi 50 Ft-ot is alig haladta meg. Figyelem­be véve azt is, hogy a fizikai dolgozók keresetét a vezető be­osztás nem növeli, s a 30 éven aluliakhoz tartozás kevésbé be­folyásolja, ez a minimális több­let irreálisan alacsonynak tű­nik. A fiatal diplomások között is nagymértékű nemek szerinti kereseti különbség tapasztalha­tó, a nők keresete jelentősen elmarad a férfiakétól. A fog­lalkozási jelleg és a nemek sze­rinti kereseti különbségeket együttesen vizsgálva, a fiatal diplomás férfiak havi átlagban néhány Ft-tal kerestek többet, mint a fizikai dolgozó fiatal tár­saik. A fiatal diplomások munka- viszonyának kezdeti éveiben gyakori a munkahelyváltoztatás: a vizsgálat alapján 29 százalé­kuk változtatott munkahelyet a megyében, amely az országos­sal közel azonos arány. Ez a képzési struktúra és az elhelyez­kedési lehetőségek növekvő összhangja ellenére alakult így, hiszen a fiatal diplomások kö­zött magasabb a képzettségük­nek megfelelő munkakörben dolgozók aránya, mint az idő­sebb korosztályba tartozóknál. 1980-ban a fiatal diplomások közel egynegyede még így is képzettségének nem megfelelő munkakörben dolaozott. A meg­felelő munkakörben dolgozók­nak fele viszont .a már említett vizsgálat kérdésére azt felelte, hogy szakmai ismereteit nem, vagy csak részben hasznosít­hatja. Többletmunka és otthon A fiatal diplomások havi át­lagjövedelme a jelzett évben csekély mértékben, 4,4 száza­lékkal haladta meg az átlag­keresetüket. A keresetek és a jövedelmek közötti eltérésnek néhány jellegzetes oka van. Befolyásoló tényező a családi anyagi támogatás, amely a diploma megszerzése utáni években a legjellemzőbb. Ala­csony a másodállással rendel­kezők aránya, mivel a pálya­kezdés éveiben szakmai presz­tízs nélkül másodálláshoz „jut­ni” a fiataloknak szinte lehe­tetlen, tehát elsősorban az egyéb tevékenység körébe tar­tozó fizikai munkák végzésével növelhetik jövedelmüket. Mó­dosító tényező a családalapí­tás, a gyerekek születése, amely jelentős jövedelmi csökkenést, differenciáltságot okoz. Tény, hogy a diplomás nők az átlag­nál kevesebb gyermeket szül­nek. A pályakezdés, az önálló ott­hon megteremtése és a gyer­mekvállalás legtöbbjük eseté­hen időhen szinte egybeesik. A vizsgálat alapján a fiatal diplomások többségének nem volt önálló otthona, kétharma­duk családtagként al- és társ­bérlőként, illetve egyéb módon lakott. A fiatal diplomások jövedel­mi helyzetében az ország me­gyéi között nem mutatkoznak lényeges eltérések. Mindössze Nógrád megyében volt a fel­mérés alapján a fiatal diplo­mások anyagi helyzetét muta­tó mindhárom jövedelmi adat kiemelkedően magas, amit va­lószínűleg a bányászatban fog­lalkoztatottak jobb kereseti le­hetősége okozott. Jóllehet Ba­ranya megyében is jelentős sze- reno van a bánvnszn'nak (a vizs­gálat a Mecseki Szénbányák­nál dolgozó fiatalokra is kiter­jedt) ezzel együtt megyénk az átlagbéreknél a 10., a kerese­teknél a 3. és a jövedelmeknél az 5. helyet foglalja el a rang­sorban. Fodor Mária A sellyei Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulás dolgozói a Bükkösdön készülő mesterséges tó talajmunkáit végzik.- Rné ­w Uj lakások Szentegáton

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents