Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)

1984-06-25 / 173. szám

Sydney polgármesterének is tetszett Az új virágtartók a barcsi főutcán. Gyertyás László felvétele Újfajta utca­bútor Barcsról Egyszerű forma, mutatós felülettel Alapanyag: Dráva-kavics Az utcát be kell „bútorozni”, „fe| kell öltöztetni". A bútor ez esetben egy anyagában, for­májában is szép pad, ivókút vagy virágtartó, az öltözék pe­dig az ápolt pázsit, a bokor, a fa, a virág. Barcs városában ez a lomböltözék teljes pom­pájában díszeleg így nyár ide­jén, és hogy a tetszetős meg­jelenésű utcabútorok se hiá­nyozzanak, arra a városi ta­nács biztatására a helyi Költ­ségvetési üzemben indítottak egy programot. Virágtartóik, padjaik, sze­méttartóik esztétikus megjele­nésének titka az egyszerű, szép forma és a sajátos felületkeze­lés. Ez utóbbit úgy érik el, hogy a műanyag formából kivett be­tonelemekről, egynapos szá­radás után, a kavics közül ki­fújják a homokot és a cemen­tet, így a tárgyak felületén a folyami kavics anyaga érvénye­sül. Az ily módon készült utca­bútorok, parkberendezések egész garnitúráját egy barcsi származású kőfaragómester, Satrapa Henrik alakította ki az ausztráliai Sydneyben. A mester a két háború között vándorolt ki Magyarországról, és a sydney-i polgármester kü­lön engedélyével helyezte el a város közterületein első ut­cabútorait. Ezek idővel igen kelendővé váltak szép formáik és anyaguk révén, aztán Sat­rapa Henrik szülővárosának is felajánlotta kert- és parkberen­dezéseit — minden feltétel nélkül. A barcsi Költségvetési üzem betonélemgyártó cso­portja Németh Jenő tanácsel­nök biz'atására hozzá is fogott a gyártásukhoz. — A csoport tevékenységé­nek töredékét képezi ezeknek az elemeknek a gyártása —> halljuk Hegelsberger József­től. a Költségvetési üzem ve­zetőjétől. — Tavaly kezdtük, túljutottunk a kísérleti stádiu­mon, és eayelőre virág-, vala­mint szeméttartót és padokat készítünk. Ezek ülőrészét mű­anyag borítja. A Drávából kor­látlan mennyiségben nyerhet­jük a termékek alapanyagául szolgáló folyami kavicsot, és a szükséges műanyag sémákat is magunk készítjük. Nem va­gyunk másra utalva, ezért foly­tatni szeretnénk ezen utcabú­torok gyártását, amelyeket el­sősorban egy-egy új, modern épüle környékére vásárolják. Fontos számunkra, hogy egy­szerű és szép terméket kínál­junk utcáinkra, köztereinkre. A barcsi utcabútorokból lát­ható néhány a város központ­jában. ezekből rendezik be az új Somogy megyei Tanács kör­nyékét, rendelt tőlük Nagy­atád és érdeklődtek Miskolc­ról, valamint a pécsj parképí­tőktől is. G. O. Hi legyen az úti páti kában? Nyaralás, hosszabb utazás előtti csomagoláskor gondolni kel| arra is, hogy az egészsé­günket, a nyaralás alatti jó közérzetünket védő gyógysze­rek is bekerüljenek az úticso­magba. Akik rendszeresen gyógyszert szednek, mint pél­dául a magas vérnyomásban, cukorbetegségben szenvedők, különösen ügyeljenek, hogy legelőször ezek a gyógyszerek legyenek biztosan elcsomagol­va, hiszen a hiányuk a régóta várt nyaralást tehetik tönkre. Az utazás izgalmai, környe­zet- és levegőváltozás sok em­bernél vált ki erős fejfájást. Mindenképp legyen az útipati- kában Antineuralgica vagy Al- gopirin. Ez utóbbi láz esetén is jó- Ajánlaatos görcsoldó­szerekről gondoskodni, ezek kö­zül a Meristin, Papaverin vagy Nospa lehet segítségünkre. Gyakran fordul elő környezet- változás hatására napokig tar­tó székrekedés. Aki hajlamos az ilyen panaszokra, nem árt, ha a Videx nevű enyhe hatású hashajtót magával viszi. Az ételváltozás, a másfajta ivóvíz pedig sokszor okoz hasmenést. Ilyenkor jó használatot tesz a kéznél lévő Carbo Meicina- lis, azaz orvosi szén. Táplálko­zásról beszélve, a nyaralás jó alkalom arra, hogy a fölösle­ges testsúlyból pár kilót lead­junk, ezért különösen jó, ha gyümölcsnapokat tartanak a fogyni kívánók. (Ezt olyan kül­földi országokban is megtehe­tik, ahol olcsó a zöldség, a gyümölcs, mint például Bulgá­riában.) A sok gyümölcs a fo­gyáson kívül különösen jó ha­tású nyáron, azonban nagyon jól megmosott gyümölcsöt fo­gyasszunk csak. A gyümölcs fe­lületén ugyanis kórokozók, vagy különféle vegyszerek tapadhat­nak meg. Napozáskor gondolni kell a bőrápolásra, ne hiányozzon a csomagból a védő napolaj vagy naptej, és leégés esetén a hű­sítő, nyugtató kenőcsök. (Ilyen például a Fabulon-balzsam.) Az esetleges könnyű sérülések ellátására feltétlenül vigyünk magunkkal sebtapaszokat, köt­szereket. Természetesen erős, nem mú­ló görcsök, fájdalmak vagy makacs hasmenés, magas láz esetén ajánlatos inkább orvos­hoz fordulni, még akkor is, ha külföldön nyaralunk. S. Zs. Panelházi szőlőlugas Szőlőfürtöt ápol a női fürtök mestere Ki szüretelt már saját laká­sában szőlőt? Szűcs György női fodrász, pécsi, Sarohin tábornok útja 1. szám alatti lakos elmondhatja ezt magáról: panelfalak között baikoni szőlőlugast alakított ki. Zalagyöngyét termeszt im­már négy éve második emeleti otthonában. Vállalkozása dél- dunántúli viszonylatban alig­hanem egyedülálló. A három tő legalább 10 négyzetméter zöldfelületet alkot. A négy szál 15—16 méter hosszan fut a két, sziklákkal és linóleummal megerősített betonágyásból. Négyéves a lugas, termést ta­valy hozott először. Akkor 20 gyönyörű nagy fürt csüngött alá Idén, a virágfürtök bőségét figyelve, sokkal gazdagabb ho­zam várható, mustot lehet majd préselni. — Hetente 10 liter vízzel ön­tözöm meg a két ágyast, ta­vasszal és ősszel pétisózom. Most először szervestrágyával akarom frissíteni a talajt — mondja a panelbalkofti szőlő- tulajdonos, akit nem zaklatnak a szomszédok, hisz szakszerűen kezeli a növényeket, nem okoz hangya- és csótányveszélyt. Egyik szomszédja, Lamm Hen­rik buszsofőr nemrég kérte, hadd futtassa tovább a bal­konján a lugast. Ebben az esetben nála is kell egy kiegé­szítő gyökérágyást építeni. Szűcs György nemcsak szőlő­lugast telepített. A szőlőindák között örökzöldek pompáznak, így borostyán, fagyai, termését most hozó mandarin, a lakást pedig szobafenyők, spirálfűz, legyező- és Hovea-pálmák, magról szaporított citromfa, páfrányok díszítik. Szétfuttatva beborítják — a mennyezet ki­vételével — a nagyszoba egész falfelületét. A térhatás megnö­velésére óriási falitükröket ál­lított fel, a falra kavics- és tü­körmozaikokat helyezett el. így oly élményt nyújt a környezet, mintha nagy kiterjedésű üveg­házban járnánk. Mindezt azért teszi, hogy örökzöld, páradús oázist élvezzen még télen is. A vállalkozó lelkesedésére, ter­mészetszeretetére jellemző, hogy a Melinda utcai szabad­időpark utolsó, most még el­hanyagolt dombján és környé­kén társadalmi munkában ja­pánkertet alakítana ki. Csuti J. Somogy bemutatkozása Bjelováron „Somogy vám se pred stav- Ija” (Somogy bemutatkozik) — adták hírül a plakátók Kapos­vár testvérvárosában, a jugo­szláviai Bjelováron a rangos rendezvény megnyitását. A kiállítást az elmúlt hét csütörtökén a reggeli órákban nyitották meg, ahol a két test­vérterület párt- és állami ve­zetői voltok jelen. A megnyitón Sugár Imre, a Somogy megyei Tanács elnöke többek között a következőket mondotta: - A Dráva két part­ján élő embereket nemcsak a hidak kapcsolják össze. A tör­ténelmi múlt is összeköti, a nemzetiségi hagyományok, a családi kapcsolatok. Ahogy épültek a hidak, szaporodtak a határátkelőhelyek. Az 1981-ben aláírt együttműködési megál­lapodás célul tűzte ki a jó­szomszédi viszony, a két nép bará tsá g á n a k tóvá b bf e j I eszté- sét és a közös érdekeken ala­puló gazdasági együttműködés fejlesztését. Tóth Károly, Somogy megye elnökhelyettese az alábbiakat mondotta: — Az első alkalommal ren­dezett kiállításunk célja az árucsere, az áruházi csere fel­lendítése, a kishatármenti for­galom erősítése, és nem utol­sósorban a termelési együttmű­ködések elősegítése. Mindeze­ken túl szeretnénk, ha a kul­turális, idegenforgalmi kapcso­lataink rendszeresebbekké vál­nának, a két nép közös érde­keinek megfelelően. Tkalec Antun, a bjelovári te­rület elnöke az alábbiakban foglalta össze véleményét. — A kiállítás jó alkalom ar­ra, hogy közelebb hozza a Dráván inneni és túli gazda­sági embereket. Nagyon sike­resnek értékelem somogyi ba­rátaink bemutatkozását. Jövő­re — Kaposváron — mi szeret­nénk hasonló színvonalú kiállí­táson a bjelovári terület ipa­rát, mezőgazdaságát és kultú­ráját bemutatni. Dr. Selmeczi Lajosné belke­reskedelmi miniszterhelyettes ezeket mondotta: — A kiállított termékek jól reprezentálják Somogy iparát, mezőgazdaságát. Ez a kiállítás akkor lesz igazán sikeres, ha konkrét megállapodások szü­letnek. A bjelovári kiállítás tegnap este bezárta kapuit. A hatvan somogyi kiállító összességében eredményesen mutatkozott be a horvátországi kisvárosban. Több, előzetes megállapodás, illetőleg üzletkötés az ered­mény. Kovács Sándor A vonatok befutnak az állo­másra, mert ez a vonatsors. Az üvegek ott maradnak a fülkék­ben, mint lábhoz vezényelt és ott felejtett kutyák. Mert a vo­natokon mostanában ez az üvegsors. Nem tudni, miért, el­hagyottan állnak, fekszenek, gurulnak, vasúti kocsinként hat, tíz, harminc. Sör lefolydogál a torkokon, az üveg meg már kit érdekel?! És a kólás, meg ilyen­olyan szörpös üvegek is ott gu- rigálják magukat a vonatfék lendületére. Ám jő takarító né­ni a legutolsó kocsi legutolsó ajtajában, majd fellök, úgy tö­rekszik a söprés gyönyörűsé­gére. — Nem ér rá? — kérdem idegesen, rftert hogy lehet eny- nyire rohanni a munka utáni? Válasz gyanánt belép a leg­utolsó kocsi legutolsó fülkéjé­be, és két sörösüveggel már nyomul is tovább a fülkeajtók előtt. Söprű a hóna alatt, ha van üveg, belép, ha nincs üveg, nem lép be. A söprő eközben szép ívben kalimpál. Megvan ez kérem koreografálva. Meg­Ü veglegenda várjuk, amíg végigér. Hat perc és 27 üveg után szépen sétál visszafelé. Lassan, mert munka után jól esik a pihenés. — Sok volt a kosz? Részvéttel néz rám és tapin­tatosan kikerülne. De nem adom fel a meccset: — Ajánlok egy üzletet! Elég bárgyúmód nézhetek, mert hasznot lát bennem. Meg­áll, s halkan kérdi: — Na, mennyit ad értük? — Sörösért 1,50-et, üdítősért 2,50-et! — Adja a pénzt és vigye! — nyújtja felém a két szatyrot. Belesápadok a váratlan üz­letbe, így hó végén. De lássuk csak: — Más nem ad ennyit értük? — Van amikor ad, de van amikor sörösért csak egy, üdí­tősért csak két forintot fizet­nek, mert a gyors átvételért ke­resni akarnak. Na, viszi, vagy nem I? Hirtelen műveltebbnek érzem magam kereskedelemből és öt­venesért átveszem az egészet, egyik kolléga gyorsan elkocog vele. — Mennyit hozhatna nekem havonta? — Hát. . . havonta ezer üve­get, van hogy többet. Télen csak hatszázat. Hiába, hideg­ben nem megy a bolt. Ha meg ráér a mozgóbüfés, ő maga összeszedi. Ha megáll a vo­nat, rohanni kell a söprűvel. — Ha mindig átvenném, mennyivel járna jobban, mint­ha a büfés venné át valahol? — Tudja azt maga: havi ezerötszáz helyett majd kétez­ret kapnék, nagyjából számít­va. — És ha bevinné hivatalos árért egy csemegeboltba? — Nem veszik át mindegyik fajtát. Hol emilyen nincs ná­luk, hol meg amolyan. — Ha tilos volna itt az üveg­szedés? — Á, akkor már régen nem volnék takarító a vasútnál. De mit akarnak azzal a fényképe­zőgéppel? Menjenek a franc­ba .. . Felvételünk tehát valahol egy magyar vasútállomáson készült. Földessy Dénes Id«n must lesz belőle...

Next

/
Thumbnails
Contents