Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)
1984-06-23 / 171. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanlo XLI. évfolyam, 171. szám 1984. június 23., szombat Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Dr. Helmut Kohl pénteki programja Kádár János a Parlamentben megbeszélést folytatott Helmut Kohl nyugatnémet kancellárral Kádár János fogadta az NSZK kancellárját Sajtókonferencia a Duna Inter-Continentalban Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárja magyarországi hivatalos látogatásának második napján, pénteken előbb Budapesten, majd Debrecenben folytatta programját. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára délelőtt a Parlament Nándorfe- hérvár-termében megbeszélést folytatott Helmut Kohllal, A szívélyes, nyílt légkörű találkozón behatóan foglalkoztak a nemzétközi élet időszerű kérdéseivel, különös tekintettel a fegyverkezési verseny megfékezésének, a kelet—nyugati kapcsolatokban megnövekedett feszültség csökkentésének és a kölcsönös bizalom építésének lehetőségeire. Egybehangzóan állást foglaltak a helsinki folyamat, a békés egymás mellett élés jegyében kialakult kapcsolatrendszer folytatása mellett. A magyar—NSZK kapcsolatok áttekintése során megerősítették szándékukat a két nép javát szolgáló rendezett, sokoldalú és gyümölcsöző viszony megőrzésére és továbbfejlesztésére. Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke a Parlament Munkácsy- termében fogadta Helmut Kohlt. A két ország közötti együttműködéssel és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseivel foglalkoztak a találkozón, amelyen részt vett Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes, Kővári Péter, a Magyar Népköztársaság bonni nagykövete, valamint Peter Boenisch államtitkár, a szövetségi kormány Sajtó- és Tájékoztatási Hivatalának vezetője, Andreas Meyer-Landrut külügyminiszté- riumi államtitkár, Norman Denckert a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. A nap folyamán Helmut Kohl koszorút helyezett el a Magyar Hősök Emlékművénél Budapesten, a Hősök terén. A Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárja a déli órákban Budapesten találkozott a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőivel a Duna Inter-Continental Szállóban. A sajtókonferenciát Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke nyitotta meg. * Helmut Kohl kancellár „kitűnőnek, pozitívnak és építő jellegűnek" minősítette a magyar vezetőkkel folytatott tárgyalásainak légkörét. Bevezető nyilatkozatában külön is kiemelte Kádár Jánossal való kétórás „igen beható" eszmecseréjét. A kétoldalú kapcsolatokat jellemezve megemlítette, hogy a KGST országok közül Magyarország a Szovjetunió után az NSZK második gazdasági partnere és az árucsere már az idei év első hónapjaiban is 16 százalékkal emelkedett. Hangoztatta, hogy az NSZK kész meghosszabbítani az őszszel lejáró tízéves kereskedelmi együttműködési megállapodást. Utalt arra, hogy a nyugatnémet fél szívesen kötne beruházási egyezményt is Magyarországgal. A kelet—nyugati viszonyra áttérve a kancellár kifejtette, hogy a feszültség okainak és jellegének megítélésében eltér a magyar és a nyugatnémet kormány álláspontja, de mindkét fél egyetért abban, hogy a párbeszédet folytatni kell. Hangsúlyozta, hogy az NSZK kész bővíteni kapcsolatait minden kelet-európai országgal, és politikájában a kiszámíthatóság, a realizmus és a megkötött (Folytatás a 2. oldalon) Külkereskedelmünk első üt hónapja Növekedett hazánk rubel elszámolású külkereskedelmi forgalma az idei év első öt hónapjában, az 1983-as év hasonló időszakához képest. Némiképpen szűkült ugyanakkor a konvertibilis elszámolású áruforgalom, amely jelentős részben a fejlődő országokba irányuló export mérséklődésével, valamint a fejlett tőkés országokból származó import csökkenésével magyarázható. Eaye- bek között ez derül ki a Külkereskedelmi Minisztérium értékeléséből,'amely az év első öt hónapjának eredményeit ösz- szegzi. A jelentésből megállapítható: a szocialista országokba irányuló kivitel bővülésével elértük, hogy az előző év azonos időszakához képest közel felére csökkent hazánk rubel elszámolású külkereskedelmi mérlegének passzívuma. Ugyanakkor a konvertibilis piacon — a bázisidőszakinál alacsonyabb értékű import és export mellett - változatlanul aktív az áruforgalom egyenlege. Az elmúlt öt hónapban a legeredményesebb hazai ágazat a szocialista országok piacán a gépipar, a konvertibilis elszámolású kivitelben a kohászat és a vegyipar volt. A .rubel elszámolású export növekedésének mintegy kétharmada a gépexport bővüléséből fakadt; ezek szállítási mennyisége csaknem 20 százalékkal volt nagyobb, mint 1983 első öt hónapjában. A konvertibilis elszámolású forgalomban a kohászati, a vegyipari és a könnyűipari export meghaladta a tavalyi szintet. A kohászaton belül különösen kedvező az alumínium alapanyag és hulladék export alakulása. A konvertibilis piacon a legjelentősebb visszaesés a hazai élelmiszergazdasági és a gépipari termékek exportjában volt. Ez utóbbinál különösen a fejlődő országokba irányuló szállítások csökkentek. Mintegy kétszeresére bővült ugyanakkor a közúti járművek részegységeinek exportja. A futóművek kivitele megháromszorozódott. A konvertibilis behozatalban elsősorban a könnyűipari, valamint az építő- és építőanyagipari termékek aránya növekedett, míg tavalyhoz képest csökkent a vegyipari és gépipari cikkek importja. Folytatódtak Moszkvában a szovjet—francia tárgyalások Erősödnek a kapcsolatok Pécs és Eszék között Új népköztársasági címer a homlokzat közepén A tetőtér homlokzatának díszítéseit javítják a szakemberek Fotó: Läufer László Év végére befejeződik a postapalota felújítása Harmadik esztendeje tart az idén 80 éves pécsi postapalota felújítása. Az épületet annak idején Balázs Ernő tervezte, építője pedig Schlauch Imre, a századforduló jeles pécsi építőmestere volt. A palota egyike azon kevés pécsi építménynek, amelyen gazdagon jelentek meg a Zsolnay-gyár pirogránit díszítményei. Talán ennek is tulajdonítható, hogy a porcelángyár olyan aktívan vesz részt a felújításban, már ami a díszítőelemek pótlását, újragyártását illeti. A Postaigazgatóság pécsi magasépítési üzemének a dolgozói a tavasszal kezdték a harmadik utcai homlokzat felújítását, s úgy tervezik, hogy az év végére erről is lehull a zöld és rózsaszín lepel, ami mögül néha most is elővillan a színekben pompázó oromdísz, Magyarország régi, koronásangyalos címere, ami több mint három évtized után ismét a pécsiek elé kerül. Érdekességként tudtuk meg Auth Jakab építési üzemvezetőtől, hogy a címert w „Carborobot" néven automatikus barnaszén-tüzelésű kazánok gyártását kezdte meg a Cserkúti Mezőgép Vállalat pécsváradi gyáregysége. A kis- és nagyfogyasztók részére készülő újdonságok sikerrel szerepeltek a nemrégen megrendezett eszéki Baranya című ipari kiállításon is. (Fotó: Läufer L.) takaró bádoglemezt ugyanaz a Kalmár József lakatos szedte le, aki annak idején 1952-ben ■— miután sikerült kivédeni a címer leverésére vonatkozó utasítást — elhelyezte a lemezt. A régi címer tehát látható lesz. És a mi mai népköztársasági címerünk? — Az épület rizalitján, az első és a második emelet között középen kap helyet a címerünk — mondja Auth Jakab. — Ugyancsak pirogránitból készül ez is a Zsolnay-gyárban és szépen illeszkedik majd a homlokzat más díszeihez. Ezek a hetek voltaképpen még az előkészítést szolgálják, hiszen az állványzat sincs még kész teljesen. Mintákat vesznek le a párkányzatokról, hogy a húzósablonokat elkészíthessék úgy, ahogy azt Misch/ Lajostól, ' az idős kőművesmestertől az épületdíszítés egyéb fogásaival együtt ezt is eltanulta Ko- vácsevics György és a brigádja. A pirogránit díszekről már korábban levették a mintákat, s a Zsolnay-gyártól olyan ígéret van, hogy július közepéig mind a 15 darabot le is szállítják. (A pótláshoz szükséges mázas tetőcserepek már a helyszínen vannak.) Ha minden együtt lesz, kezdődik az igazi munka a vakolat leverésével, a nyílászárók cseréjével, a bádogozással és a teljes tetőszerkezet felújításával.. Az egyébként sem könnyű munkát nehezíti, hogy az anyagmozgatás kézzel történik, mert gépeket nem használhatnak, ugyanis a szűk Jókai utcába ehhez nem kaptak területfoglalási engedélyt. Megkérdeztük azt is: mennyibe fog kerülni összesen ez a munka? A postapalota teljes felújításának a költsége meg fogja közelíteni a 15 millió forintot, ami kb. 40 százalékkal kevesebb, mint ha külső vállalkozóra bízták volna a munkát, hiszen szűkített önköltségen történik az elszámolás. Éppen ■ezért mindenből a legjobbat akarják felhasználni, hogy legalább egy negyed századig no kelljen hozzányúlni a postapalotához. H. I.
