Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)

1984-06-02 / 150. szám

1984. június 2., szombat Dunantmt napló 13 Szép környezetben üres épület Idősek napközije lesz Szentdénesen? Az épület adott. Nem is oly régen, 1975-ben, egytantermes iskolaként adták át. A körzete­sítéssel megüresedett, s a kö­zelmúltban lakó nélkül máradt a pedagógus szolgálati lakás is Szentdénesen. Lehet, hogy idősek napközije lesz belőle? Szentdénes Nagypeterd társ­községe. A Nagypeterd községi Közös Tanács ezekben a hetek­ben azt fontolgatja, hogy mire használhatná fel legcélszerűb­ben a megüresedett helyisége­ket. Mind Nagypeterden, mind a társközségeiben több olyan idős ember lakik, akik napköz­ben a dolgozó fiatalok távol­létében egyedül vannak. Ebből kiindulva gondolt a tanács ar­ra, hogy a fiatalok és a szüleik számára is egyaránt megnyug­tató lenne, ha szervezetten gon­doskodnának az idősek nap­közbeni ellátásáról, szórakozta­tásáról. Minimális térítési díj ellenében kora délelőttől késő délutánig itt tartózkodhatnának. A környezet ideális. A szent- dénesi Rákóczi utcai épület előtt lévő park nyugalmat áraszt, a hozzá tartozó kerttel is sok mindent lehetne kezdeni. Az egykori tanterem — ahol most könyvtár van — ezt a funkcióját is megtartva reme­kül megfelelne foglalkoztató­nak. Adott a pihenőszoba, az ebédlő, a fürdőszoba és a mel­lékhelyiségek is. Mindössze egy festésre és nagytakarításra len­ne szükség, aztán kezdődhetne a berendezkedés. A helyi termelőszövetkezettel folytatott előzetes beszélgetés ugyancsak reményt ad a ta­nácsnak. Úgy tűnik, hogy a tsz segítségével megoldhatják a jelentkező idős emberek étkez­tetését, s az is elképzelhető, hogy a társközségekből idejá­rok utaztatásában is segíthető szövetkezet. Ha az elképzelés megvaló­sul, akkor húsz idős ember el­látását garantálnák az intéz­ményben. Az előzetes felméré­sek azt mutatják, hogy a kör­nyékbelieket foglalkoztatja az otthon létrehozásának ötlete: eddig 13-an jelezték, hogy szí­vesen járnának az idősek nap­közi otthonába. T. É. Kártérítés hibás szaporítóanyagért Jóváhagyta a Legfelsőbb Bí­róság a Szegedi Megyei Bíró­ság ítéletét, amellyel hibás sza­porítóanyag szállítása miatt 270 000 forint kártérítés, továb­bá az összes perköltségek és szakértői díjak megfizetésére kötelezte a Gyümölcs- és Dísz­növénytermesztési Fejlesztő Vál­lalatot. A bonyodalmas ügy csaknem egy évtizeddel ezelőtt kezdődött azzal, hogy a Zalaegerszegi Ál­lami Gazdaság ezer Conference fajtájú körteoltványt vásárolt a szegedi Tisza—Marosszög Ter­melőszövetkezettől. A fák ter­mőre fordulása után azonban kiderült, hogy a gazdaság nem az exportképes gyümölcsöt ter­mő Conference fajtát kapta, il­letve telepítette, hanem egy lé­nyegesen kevésbé értékeset. Az állami gazdaság pert in­dított a szegedi termelősiövet- kezet ellen. Ennek során bizo­nyítást nyert, hogy a szegediek a szaporítóanyagot a Kecske­mét—Szikrai Állami Gazdaság­tól, a gazdaság a budapesti Gyümölcs- és Dísznövényter­mesztési Fejlesztő Vállalattól, az pedig a Növénytermesztési és Minősítő Intézettől kapta. A fajtacsere, illetve az ezt ered­ményező keveredés, mint ez ugyancsak tisztázódott, á Gyü­mölcs- és Dísznövénytermeszté­si Fejlesztő Vállalatnál történt, végső soron tehát ez a vállalat a felelős a nagy kárt okozó hi­bás szállításért. Ketten napi It mázsa masszát fiznék Fagylaltüzem Pécsett Az üzletek a hagyományos fagyit rendelik A Baranya megyei Vendéglátó Vállalat Rákóczi úti központjá­ban három éve alakították át félmillió forintért a fagylalt­üzemet: korábban fagylaltport készítettek, most pedig a főzött fagylalt masszákat készítik itt. Ugyanis hiába volt korszerűbb a fagyi por, a vásárlói ízlés visz- szakövetelte a jóval finomabb, hagyományos módon készíthető fagylaltokat. A régi épület kívülről nem árulja el, hogy a műhelyek a legkorszerűbb KÖJÁL-előírások- nak megfelelően üzemelnek: a tejraktárból a tejszín, a tojás­lé, a tej és az ízesítőanyagok a 200 literes főzőüstbe, majd onnan zárt csőrendszeren át a tejpumpák segítségével a hűtő­bordákra, aztán a tejhűtő tar­tályba kerülnek. Innen egy csap segítségével — a 100 fo­kosról 3—5 fokosra hűtött fa­gyimassza — már tölthető a szállító edényekbe. Naponta reggel hattól délutánig főzik itt a város öt cukrászdájába — Kolumbiába, Napsugárba, Évá­ba, Sarokházba, Tejbisztróba és a Baranya bisztróba — küldött vanília, csokoládé, kávé, kara­mella, mogyoró, mák, rúmosdió, tejszínes és gesztenye fagyi­masszákat. Regős Árpád üzletvezető asz­talán sűrűn cseng a telefon. Jó időben fagylaltutánpótlásért, rossz időben pedig amiatt rek­lamálnak a cukrászdák üzlet­vezetői, hogy miért küldik ki a fagylaltnak valót. A fagylalt ké­nyes, fagyasztás nélkül 24 óráig, fagyasztva pedig 72 óra hosszat tárolható. Ha nem fogy el — meg kell semmisíteni. — Állandóan a meteorológiai jelentéseket hallgatom — mondja Regős Árpád. — Már reggel ötkor azon meditálok, hogy rendeljek-e, vagy mond­jam le az aznapi 500 liter te­jet és egyéb anyagokat. Balogh Rudolf cukrász 1973 óta foglalkozik fagylalt-előállí­tással : — Sajnos, szakmai szempont­ból ez visszaesést jelent, mert semmi mással nem tudok fog­lalkozni. Reggel fél hatkor kez­dek, beöntöm az üstbe a tejet, tejszínt és minden adalékanya­got. Természetesen előbb a se­gítőm, Hegyi Andrásné forró vízzel átmossa az összes edény- zetet. Megnézem, hogy milyen a tej, tejszín zsírtartalma, hogy adagoljam hozzá a cukrot, to­jáslét és a stabilizáló anyagot. Az a baj, hogy új ízeket nem lehet kitalálni, mert engedélye­zése állandó akadályba ütkö­zik a minőségellenőrzéstől a KÖJÁL-ig, mindenki kifogást eme| ellene. Regős Árpád üzletvezető: — Az a véleményem, hogy hiába akarnánk mi többféle fa­gyit készíteni, csak a vaníliát, csokit kérik. A vásárlók persze vennék a többit is, de nincs. Nem rajtunk múlik. Természete­sen a főzött fagylalt kezelésére nagyon kell vigyázni: nem le­het hígítani és szigorú KÖJÁL- előírások szerint keverhetők. A mintát minden adag után le­vesszük itt és tároljuk. Az el­lenőrök így az üzletben árusí­tott fagyival össze tudják ha­sonlítani. Ádám Erika * * m * ** * f 1 § * \ I Ci;. ■ • ! p m * Formatervezett bútorokból és textíliákból nyílt kiállítás tegnap a Pécsi Galériában Francia design 1983—1984. címmel. A francia kulturális minisztérium segítségével és válogatásában látható anyag június 24-ig tekinthető meg kedd kivételével, naponta 10— 18 óra között. Ugyancsak tegnap nyitották meg a Kertészti Ágnes pécsi üvegtervező iparművész kiállítását a Pécsi Galéria Színház téri kiállítótermének alsó pincéjében. Ez a tárlat is június 24-ig látható. Képünkön: a legifjabbak kipróbálták a kiállított tárgya­kat. Fotó: Maletics L. Író a hősei között Hidasi találkozás nibert Gáborral Olvasóival és hőseivel be­szélgethetett Baranyában Albert Gábor író az ünnepi könyvhét vendégeként. Az Emelt tővel cí­mű dokumentumkötet szerzőjét, a Baranyában és Tolnában élő népcsoportok múltjának és je­lenének krónikását a hidasi író—olvasó találkozóra kísértük el, hiszen könyvének legdrá­maibb fejezetei éppen a „tele­pítések népéről”, a bukovinai székelyek kétszáz évvel ezelőtti és legújabbkori. kálváriájáról szólnak. S ahogy a találkozón megjelent adatközlők, egyben a könyv hősei, ömböli József, ömböli Péter meg a jelenlévő asszonyok megerősítették — hi­telesen. Albert Gábor hat, főként kis­prózát tartalmazó kötete után látott napvilágot tavaly ősszel a Szépirodalmi Könyvkiadó Ma­gyarország felfedezése című so­rozatában az Emelt fővel című dokumentumkötet, azoknak ajánlva, „akik azért szenved­tek megaláztatást, mert mások voltak, mint a többiek”. A könyv írója, aki dél-bara­nyai falvakban, Egyházasha- rasztin, Sámodon, Sellyén töl­tötte gyermekkorát, Pécsett és Budapesten végezte iskoláit, mór igen fiatalon láthatta ma­ga körül, mit jelent másnak, FILMJEGYZET Oltári giccsnek tűnik az Esz­kimó asszony tázik című új ma­gyar film az első nekifutásra: a világhírű magyar zongoramű­vész megismerkedik a végzet asszonyával, aki nem tud két férfi' között választani, ezáltal tönkreteszi mindkettőt. A második megközelítésre problematikusabb a film. Néz­zük a szereplőket: a világhírű zongoraművész = értelmiségi, akinek az a feladata, hogy meglévő értékeket a lehető legmagasabb szinten közvetít­sen másoknak. De ezt únja. A férj, aki állatkerti gondozó, mellesleg süketnéma = dolgo­zó a létezés perifériáján, maj­mok kényelmének biztosítója; nehezen érteti meg magát má­sokkal, nehezen ért meg máso­kat; neki aztán közvetíthet akármilyen értelmiségi akármi­Magyar rendező társadalomfilozófál lyen értéket, süket szegény. Emberi kapcsolatra, melegség­re vágyik. A végzet asszonya = új ge­nerációs lény, bizonyos állati vonásokkal (csak hátulról, alig tagolt beszéd, az eszközök használatának nem ismerete stb.,) teljesen hidegen hagyja a hagyományos értékek világa, ellenkultúrás törekvéseihez ke­res kibontakozást. A szerepek pontosításából következően az oltári giccses szerelmi háromszög = az em­beri melegségre vágyó, de pár­beszédre képtelen dolgozó megöli az interpretáló felada­tát unó, az ellenkultúrában le­hetőséget látó értelmiségit. Az állati létű ellenkultúra meg megy meghódítani a világot. A film bírálói közül sokan ki­fogásolták a szereplők cseleke­deteinek, döntéseinek motivá­latlanságát, pl. lehetetlennek tartották, hogy egy világhírű művész otthagyjon csapot-pa- pot egy butuska nő kedvéért. Ha egyéni szerelmi háromszög­ként nézzük a filmet, alapve­tőbb kifogást valóban nem ejt­hetünk. Legfeljebb azt, hogy csúnyán beszél a hősnő, s egyébként sincsenek színészi képességei. Ha viszont kultúra-ellenkul- túra-kultúrán kívül rekedtek pa­rabolájaként értelmezzük a fil­met, meg kell állapítanunk: 1. Minden szereplő remek képet ad arról a társadalmi szerep-' ről, amit Xantus János rendező prekoncepciójában felállított róluk. 2. Vitánk viszont arról folyhat, hogy a valódi erővona­lak a társadalomban valóban ott húzódnak-e, ahová Xantus János helyezi azokat: valóban csak rítus-e és csak interpretá­lásra szorítkozó a „hagyomá­nyos" kultúra, valóban süketné­ma és perifériára szorított-e a dolgozó? S anélkül, hogy fi­gyelmen kívül hagynánk „ere­jét", de valóban ily ellenállha­tatlan gátlástalanságában az ellenkultúra? Ezen kérdések mellett talán már csak kötözködés, hogy a kultúra, ellenkultúra áramlási irányai megegyeznek-e a film­bélivel? S bár ilyent jó harminc éve volt szokás kérdezni, de most helyénvaló: a magyar va­lóságból indult-e ki Xantus Já­nos, vagy divatos világfájdal­makat honosít-e ide? Volt idő, amikor vagyont ke­reshetett ügyes költő a nyo­morról szóló verseivel. Ma lehet koncepciózusán jól megélni a kilátástalanság próféciáival. Bodó László más nemzetiségűnek lenni egy közösségben, a két világháború közötti időkben. Édesapját, a sellyei jegyzőt például azért in­ternálták a nyilasok, mivel a zsidóüldözések idején gátat ve­tett a visszaéléseknek. — Már jó ideje Budapesten éltem —, idézi fel a témával való találkozását Albert Gá­bor —, részt vettem az irodal­mi életben, amikor kezdtem úgy érezni, nem minden törté­nik a fővárosban. Éreztem, hogy a magyarság élete, sorsa vidé­ken formálódik, ott dől el. Az­tán öt éve, egy sváb—magyar lakodalomban jutott először eszembe, hogy meg kellene ír­nom a nemzetiségek összeme- legedésének, az „együttélésnek" a történetét. Hamarosan kide­rült azonban, hogy svábok és magyarok mellett ebbe az együttélésbe itt Baranyában bekapcsolódtak rég a szerbek, a bosnyákok, sokácok, újabban pedig az alföldiek, a felvidé­kiek és leqvégül a bukovinai székelyek. Kiderült az is, hogy őslakosok és telepesek együtt­élése rendkívül bonyolult, sok­szálú és a múltba sokszorosan visszanyúló jelenség. Én azt próbáltam meg az igazmondás abszolút igényével, hogy hű ké­pet fessek a múltról és a je­lenről, kimondjam azt is, ami fájdalmas, azért hogy vala­mennyien emelt fővel járhas­sunk. Albert Gábor, aki jegyzet- füzettel és magnetofonnal ké­szítette beszélgetéseit, volta­képp kollektív munkának érzi ezt a könyvet, amelyben ma- gyarbólyiak, átaiak, hidasiak, németek, magyarok, délszálvok egyaránt segítségére voltak a kép kialakításában. Gállos Orsolya A közélét hírei A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége pénte­ken ülést tartott. Megtárgyalta a népgazdaság 1985—90. évi fejlődésére vonatkozó gazda­ságpolitikai elgondolásokról szóló tájékoztatót. További na­pirendi pontként az elnökség elfogadta az 1985. évi szak- szervezeti tagdíjbesorolás irányelveit. Egyetértett azzal, hogy az 1984. évben alkalma­zott tagdíjbesorolási irányelv 1985-ben is maradjon érvény­ben azzal a kiegészítéssel, hogy a havi 310 forint bérpót­lékot a tagdíjbesorolás alap­jául szolgáló átlagkeresetben nem kell számításba venni. A téstület a továbbiakban meg­határozta a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségé­nek 1984. II. félévi munkater­vét. Elnökválasztó közgyűlést tar­tottak tegnap a Siklósi Magyar —Bolgár Testvériség Termelő- szövetkezetben. A tagság titkos szavazással Vörös Mihály ag­rármérnököt, a Siklósi városi Pártbizottság eddigi munka­társát választotta meg ötév. időtartamra a szövetkezet új elnökévé. A tegnapi közgyűlé­sen vett búcsút a tagság Bors Lászlótól, a -szövetkezet eddigi elnökétől, aki 60. évét betölt­ve, nyugdíjba vonult. Ez alka­lomból a szövetkezeti mozga­lomban kifejtett munkássága elismeréseként, a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsa TOT-kitüntetésben részesítette Bors Lászlót. A kitüntetést a tegnapi közgyűlésen Kerner Ádám, a Baranya megyei Tsz Szövetség elnökhelyettese, a Siklósi városi Pártbizottság tag­ja nyújtotta át. Pénteken a Parlamentben tartott ülésen az országgyűlési tisztségviselők — közöttük az állandó bizottságok elnökei, a megyei képviselőcsoportok ve­zetői — a soron következő, nyári ülésszak előkészítésével foglalkoztak. A megjelenteket Apró Antal, az országgyűlés el­nöke tájékoztatta a Parlament plénuma elé kerülő, tervezett napirendekről, az ülésszak előt­ti képviselői teendőkről. A nyá­ri ülésszak várhatóan megvi­tatja a Magyar Népköztársa­ság 1983. évi költségvetésének végrehajtásáról beterjeszten­dő törvényjavaslatot és a szak- miniszter beszámolóját a kül­kereskedelemről szóló 1974, évi III. törvény végrehajtásáról. A pénteki tanácskozáson Hetényi István, pénzügyminiszter és Ve­ress Péter, külkereskedelmi mi­niszter ismertette az ülésszak napirendi pontjaira vonatkozó tudnivalókat. Pénteken a Parlamentben ta­nácskoztak a fővárosi, megyei és megyei városi tanácsok el­nökei. Az eszmecserén —“ ame­lyet Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hiva­talának elnöke vezetett — Pozsgay Imre, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának fő­titkára a népfrontmozgalom és a tanácsok közötti kapcsolat, együttműködés néhány kérdé­sét elemezte; Gonda György államtitkár, az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke a környezetvé­delem időszerű feladatairól szólott. A Magyar Nemzeti Bank képviselői Budapesten együtt­működési jegyzőkönyvet írtak alá a Dánia, Finnország, Iz- land, Norvégia és Svédország kormányai által létrehozott Nor­dic Investment Bank pénzinté­zet képviselőivel. A jegyző­könyvben foglaltak elősegítik az említett országok és Ma­gyarország között fennálló gaz­dasági, kereskedelmi és pénz­ügyi kapcsolatok további fej­lesztését.

Next

/
Thumbnails
Contents