Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)
1984-06-02 / 150. szám
1984. június 2., szombat Dunantmt napló 13 Szép környezetben üres épület Idősek napközije lesz Szentdénesen? Az épület adott. Nem is oly régen, 1975-ben, egytantermes iskolaként adták át. A körzetesítéssel megüresedett, s a közelmúltban lakó nélkül máradt a pedagógus szolgálati lakás is Szentdénesen. Lehet, hogy idősek napközije lesz belőle? Szentdénes Nagypeterd társközsége. A Nagypeterd községi Közös Tanács ezekben a hetekben azt fontolgatja, hogy mire használhatná fel legcélszerűbben a megüresedett helyiségeket. Mind Nagypeterden, mind a társközségeiben több olyan idős ember lakik, akik napközben a dolgozó fiatalok távollétében egyedül vannak. Ebből kiindulva gondolt a tanács arra, hogy a fiatalok és a szüleik számára is egyaránt megnyugtató lenne, ha szervezetten gondoskodnának az idősek napközbeni ellátásáról, szórakoztatásáról. Minimális térítési díj ellenében kora délelőttől késő délutánig itt tartózkodhatnának. A környezet ideális. A szent- dénesi Rákóczi utcai épület előtt lévő park nyugalmat áraszt, a hozzá tartozó kerttel is sok mindent lehetne kezdeni. Az egykori tanterem — ahol most könyvtár van — ezt a funkcióját is megtartva remekül megfelelne foglalkoztatónak. Adott a pihenőszoba, az ebédlő, a fürdőszoba és a mellékhelyiségek is. Mindössze egy festésre és nagytakarításra lenne szükség, aztán kezdődhetne a berendezkedés. A helyi termelőszövetkezettel folytatott előzetes beszélgetés ugyancsak reményt ad a tanácsnak. Úgy tűnik, hogy a tsz segítségével megoldhatják a jelentkező idős emberek étkeztetését, s az is elképzelhető, hogy a társközségekből idejárok utaztatásában is segíthető szövetkezet. Ha az elképzelés megvalósul, akkor húsz idős ember ellátását garantálnák az intézményben. Az előzetes felmérések azt mutatják, hogy a környékbelieket foglalkoztatja az otthon létrehozásának ötlete: eddig 13-an jelezték, hogy szívesen járnának az idősek napközi otthonába. T. É. Kártérítés hibás szaporítóanyagért Jóváhagyta a Legfelsőbb Bíróság a Szegedi Megyei Bíróság ítéletét, amellyel hibás szaporítóanyag szállítása miatt 270 000 forint kártérítés, továbbá az összes perköltségek és szakértői díjak megfizetésére kötelezte a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Fejlesztő Vállalatot. A bonyodalmas ügy csaknem egy évtizeddel ezelőtt kezdődött azzal, hogy a Zalaegerszegi Állami Gazdaság ezer Conference fajtájú körteoltványt vásárolt a szegedi Tisza—Marosszög Termelőszövetkezettől. A fák termőre fordulása után azonban kiderült, hogy a gazdaság nem az exportképes gyümölcsöt termő Conference fajtát kapta, illetve telepítette, hanem egy lényegesen kevésbé értékeset. Az állami gazdaság pert indított a szegedi termelősiövet- kezet ellen. Ennek során bizonyítást nyert, hogy a szegediek a szaporítóanyagot a Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaságtól, a gazdaság a budapesti Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Fejlesztő Vállalattól, az pedig a Növénytermesztési és Minősítő Intézettől kapta. A fajtacsere, illetve az ezt eredményező keveredés, mint ez ugyancsak tisztázódott, á Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Fejlesztő Vállalatnál történt, végső soron tehát ez a vállalat a felelős a nagy kárt okozó hibás szállításért. Ketten napi It mázsa masszát fiznék Fagylaltüzem Pécsett Az üzletek a hagyományos fagyit rendelik A Baranya megyei Vendéglátó Vállalat Rákóczi úti központjában három éve alakították át félmillió forintért a fagylaltüzemet: korábban fagylaltport készítettek, most pedig a főzött fagylalt masszákat készítik itt. Ugyanis hiába volt korszerűbb a fagyi por, a vásárlói ízlés visz- szakövetelte a jóval finomabb, hagyományos módon készíthető fagylaltokat. A régi épület kívülről nem árulja el, hogy a műhelyek a legkorszerűbb KÖJÁL-előírások- nak megfelelően üzemelnek: a tejraktárból a tejszín, a tojáslé, a tej és az ízesítőanyagok a 200 literes főzőüstbe, majd onnan zárt csőrendszeren át a tejpumpák segítségével a hűtőbordákra, aztán a tejhűtő tartályba kerülnek. Innen egy csap segítségével — a 100 fokosról 3—5 fokosra hűtött fagyimassza — már tölthető a szállító edényekbe. Naponta reggel hattól délutánig főzik itt a város öt cukrászdájába — Kolumbiába, Napsugárba, Évába, Sarokházba, Tejbisztróba és a Baranya bisztróba — küldött vanília, csokoládé, kávé, karamella, mogyoró, mák, rúmosdió, tejszínes és gesztenye fagyimasszákat. Regős Árpád üzletvezető asztalán sűrűn cseng a telefon. Jó időben fagylaltutánpótlásért, rossz időben pedig amiatt reklamálnak a cukrászdák üzletvezetői, hogy miért küldik ki a fagylaltnak valót. A fagylalt kényes, fagyasztás nélkül 24 óráig, fagyasztva pedig 72 óra hosszat tárolható. Ha nem fogy el — meg kell semmisíteni. — Állandóan a meteorológiai jelentéseket hallgatom — mondja Regős Árpád. — Már reggel ötkor azon meditálok, hogy rendeljek-e, vagy mondjam le az aznapi 500 liter tejet és egyéb anyagokat. Balogh Rudolf cukrász 1973 óta foglalkozik fagylalt-előállítással : — Sajnos, szakmai szempontból ez visszaesést jelent, mert semmi mással nem tudok foglalkozni. Reggel fél hatkor kezdek, beöntöm az üstbe a tejet, tejszínt és minden adalékanyagot. Természetesen előbb a segítőm, Hegyi Andrásné forró vízzel átmossa az összes edény- zetet. Megnézem, hogy milyen a tej, tejszín zsírtartalma, hogy adagoljam hozzá a cukrot, tojáslét és a stabilizáló anyagot. Az a baj, hogy új ízeket nem lehet kitalálni, mert engedélyezése állandó akadályba ütközik a minőségellenőrzéstől a KÖJÁL-ig, mindenki kifogást eme| ellene. Regős Árpád üzletvezető: — Az a véleményem, hogy hiába akarnánk mi többféle fagyit készíteni, csak a vaníliát, csokit kérik. A vásárlók persze vennék a többit is, de nincs. Nem rajtunk múlik. Természetesen a főzött fagylalt kezelésére nagyon kell vigyázni: nem lehet hígítani és szigorú KÖJÁL- előírások szerint keverhetők. A mintát minden adag után levesszük itt és tároljuk. Az ellenőrök így az üzletben árusított fagyival össze tudják hasonlítani. Ádám Erika * * m * ** * f 1 § * \ I Ci;. ■ • ! p m * Formatervezett bútorokból és textíliákból nyílt kiállítás tegnap a Pécsi Galériában Francia design 1983—1984. címmel. A francia kulturális minisztérium segítségével és válogatásában látható anyag június 24-ig tekinthető meg kedd kivételével, naponta 10— 18 óra között. Ugyancsak tegnap nyitották meg a Kertészti Ágnes pécsi üvegtervező iparművész kiállítását a Pécsi Galéria Színház téri kiállítótermének alsó pincéjében. Ez a tárlat is június 24-ig látható. Képünkön: a legifjabbak kipróbálták a kiállított tárgyakat. Fotó: Maletics L. Író a hősei között Hidasi találkozás nibert Gáborral Olvasóival és hőseivel beszélgethetett Baranyában Albert Gábor író az ünnepi könyvhét vendégeként. Az Emelt tővel című dokumentumkötet szerzőjét, a Baranyában és Tolnában élő népcsoportok múltjának és jelenének krónikását a hidasi író—olvasó találkozóra kísértük el, hiszen könyvének legdrámaibb fejezetei éppen a „telepítések népéről”, a bukovinai székelyek kétszáz évvel ezelőtti és legújabbkori. kálváriájáról szólnak. S ahogy a találkozón megjelent adatközlők, egyben a könyv hősei, ömböli József, ömböli Péter meg a jelenlévő asszonyok megerősítették — hitelesen. Albert Gábor hat, főként kisprózát tartalmazó kötete után látott napvilágot tavaly ősszel a Szépirodalmi Könyvkiadó Magyarország felfedezése című sorozatában az Emelt fővel című dokumentumkötet, azoknak ajánlva, „akik azért szenvedtek megaláztatást, mert mások voltak, mint a többiek”. A könyv írója, aki dél-baranyai falvakban, Egyházasha- rasztin, Sámodon, Sellyén töltötte gyermekkorát, Pécsett és Budapesten végezte iskoláit, mór igen fiatalon láthatta maga körül, mit jelent másnak, FILMJEGYZET Oltári giccsnek tűnik az Eszkimó asszony tázik című új magyar film az első nekifutásra: a világhírű magyar zongoraművész megismerkedik a végzet asszonyával, aki nem tud két férfi' között választani, ezáltal tönkreteszi mindkettőt. A második megközelítésre problematikusabb a film. Nézzük a szereplőket: a világhírű zongoraművész = értelmiségi, akinek az a feladata, hogy meglévő értékeket a lehető legmagasabb szinten közvetítsen másoknak. De ezt únja. A férj, aki állatkerti gondozó, mellesleg süketnéma = dolgozó a létezés perifériáján, majmok kényelmének biztosítója; nehezen érteti meg magát másokkal, nehezen ért meg másokat; neki aztán közvetíthet akármilyen értelmiségi akármiMagyar rendező társadalomfilozófál lyen értéket, süket szegény. Emberi kapcsolatra, melegségre vágyik. A végzet asszonya = új generációs lény, bizonyos állati vonásokkal (csak hátulról, alig tagolt beszéd, az eszközök használatának nem ismerete stb.,) teljesen hidegen hagyja a hagyományos értékek világa, ellenkultúrás törekvéseihez keres kibontakozást. A szerepek pontosításából következően az oltári giccses szerelmi háromszög = az emberi melegségre vágyó, de párbeszédre képtelen dolgozó megöli az interpretáló feladatát unó, az ellenkultúrában lehetőséget látó értelmiségit. Az állati létű ellenkultúra meg megy meghódítani a világot. A film bírálói közül sokan kifogásolták a szereplők cselekedeteinek, döntéseinek motiválatlanságát, pl. lehetetlennek tartották, hogy egy világhírű művész otthagyjon csapot-pa- pot egy butuska nő kedvéért. Ha egyéni szerelmi háromszögként nézzük a filmet, alapvetőbb kifogást valóban nem ejthetünk. Legfeljebb azt, hogy csúnyán beszél a hősnő, s egyébként sincsenek színészi képességei. Ha viszont kultúra-ellenkul- túra-kultúrán kívül rekedtek parabolájaként értelmezzük a filmet, meg kell állapítanunk: 1. Minden szereplő remek képet ad arról a társadalmi szerep-' ről, amit Xantus János rendező prekoncepciójában felállított róluk. 2. Vitánk viszont arról folyhat, hogy a valódi erővonalak a társadalomban valóban ott húzódnak-e, ahová Xantus János helyezi azokat: valóban csak rítus-e és csak interpretálásra szorítkozó a „hagyományos" kultúra, valóban süketnéma és perifériára szorított-e a dolgozó? S anélkül, hogy figyelmen kívül hagynánk „erejét", de valóban ily ellenállhatatlan gátlástalanságában az ellenkultúra? Ezen kérdések mellett talán már csak kötözködés, hogy a kultúra, ellenkultúra áramlási irányai megegyeznek-e a filmbélivel? S bár ilyent jó harminc éve volt szokás kérdezni, de most helyénvaló: a magyar valóságból indult-e ki Xantus János, vagy divatos világfájdalmakat honosít-e ide? Volt idő, amikor vagyont kereshetett ügyes költő a nyomorról szóló verseivel. Ma lehet koncepciózusán jól megélni a kilátástalanság próféciáival. Bodó László más nemzetiségűnek lenni egy közösségben, a két világháború közötti időkben. Édesapját, a sellyei jegyzőt például azért internálták a nyilasok, mivel a zsidóüldözések idején gátat vetett a visszaéléseknek. — Már jó ideje Budapesten éltem —, idézi fel a témával való találkozását Albert Gábor —, részt vettem az irodalmi életben, amikor kezdtem úgy érezni, nem minden történik a fővárosban. Éreztem, hogy a magyarság élete, sorsa vidéken formálódik, ott dől el. Aztán öt éve, egy sváb—magyar lakodalomban jutott először eszembe, hogy meg kellene írnom a nemzetiségek összeme- legedésének, az „együttélésnek" a történetét. Hamarosan kiderült azonban, hogy svábok és magyarok mellett ebbe az együttélésbe itt Baranyában bekapcsolódtak rég a szerbek, a bosnyákok, sokácok, újabban pedig az alföldiek, a felvidékiek és leqvégül a bukovinai székelyek. Kiderült az is, hogy őslakosok és telepesek együttélése rendkívül bonyolult, sokszálú és a múltba sokszorosan visszanyúló jelenség. Én azt próbáltam meg az igazmondás abszolút igényével, hogy hű képet fessek a múltról és a jelenről, kimondjam azt is, ami fájdalmas, azért hogy valamennyien emelt fővel járhassunk. Albert Gábor, aki jegyzet- füzettel és magnetofonnal készítette beszélgetéseit, voltaképp kollektív munkának érzi ezt a könyvet, amelyben ma- gyarbólyiak, átaiak, hidasiak, németek, magyarok, délszálvok egyaránt segítségére voltak a kép kialakításában. Gállos Orsolya A közélét hírei A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott. Megtárgyalta a népgazdaság 1985—90. évi fejlődésére vonatkozó gazdaságpolitikai elgondolásokról szóló tájékoztatót. További napirendi pontként az elnökség elfogadta az 1985. évi szak- szervezeti tagdíjbesorolás irányelveit. Egyetértett azzal, hogy az 1984. évben alkalmazott tagdíjbesorolási irányelv 1985-ben is maradjon érvényben azzal a kiegészítéssel, hogy a havi 310 forint bérpótlékot a tagdíjbesorolás alapjául szolgáló átlagkeresetben nem kell számításba venni. A téstület a továbbiakban meghatározta a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének 1984. II. félévi munkatervét. Elnökválasztó közgyűlést tartottak tegnap a Siklósi Magyar —Bolgár Testvériség Termelő- szövetkezetben. A tagság titkos szavazással Vörös Mihály agrármérnököt, a Siklósi városi Pártbizottság eddigi munkatársát választotta meg ötév. időtartamra a szövetkezet új elnökévé. A tegnapi közgyűlésen vett búcsút a tagság Bors Lászlótól, a -szövetkezet eddigi elnökétől, aki 60. évét betöltve, nyugdíjba vonult. Ez alkalomból a szövetkezeti mozgalomban kifejtett munkássága elismeréseként, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa TOT-kitüntetésben részesítette Bors Lászlót. A kitüntetést a tegnapi közgyűlésen Kerner Ádám, a Baranya megyei Tsz Szövetség elnökhelyettese, a Siklósi városi Pártbizottság tagja nyújtotta át. Pénteken a Parlamentben tartott ülésen az országgyűlési tisztségviselők — közöttük az állandó bizottságok elnökei, a megyei képviselőcsoportok vezetői — a soron következő, nyári ülésszak előkészítésével foglalkoztak. A megjelenteket Apró Antal, az országgyűlés elnöke tájékoztatta a Parlament plénuma elé kerülő, tervezett napirendekről, az ülésszak előtti képviselői teendőkről. A nyári ülésszak várhatóan megvitatja a Magyar Népköztársaság 1983. évi költségvetésének végrehajtásáról beterjesztendő törvényjavaslatot és a szak- miniszter beszámolóját a külkereskedelemről szóló 1974, évi III. törvény végrehajtásáról. A pénteki tanácskozáson Hetényi István, pénzügyminiszter és Veress Péter, külkereskedelmi miniszter ismertette az ülésszak napirendi pontjaira vonatkozó tudnivalókat. Pénteken a Parlamentben tanácskoztak a fővárosi, megyei és megyei városi tanácsok elnökei. Az eszmecserén —“ amelyet Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke vezetett — Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára a népfrontmozgalom és a tanácsok közötti kapcsolat, együttműködés néhány kérdését elemezte; Gonda György államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke a környezetvédelem időszerű feladatairól szólott. A Magyar Nemzeti Bank képviselői Budapesten együttműködési jegyzőkönyvet írtak alá a Dánia, Finnország, Iz- land, Norvégia és Svédország kormányai által létrehozott Nordic Investment Bank pénzintézet képviselőivel. A jegyzőkönyvben foglaltak elősegítik az említett országok és Magyarország között fennálló gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok további fejlesztését.
