Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)
1984-06-22 / 170. szám
1984. június 22., péntek Dunántúlt napló 5 Társadalmi összefogással Óvoda és iskolanapközi épül Drávaszabolcson Az 1200 négyzetméter alap- területű létesítmény gyermekeknek készül, s azt már most látni, hogy kényelmesen berendezkedhet majd itt a kétcsoportos óvoda, tágas lesz az iskolások ebédlője, s délutáni foglalkoztatója, a 300 adagos konyha, s lesz helye az összes kiszolgálóhelyiségnek is. Drávaszabolcson ugyanis egy épületben adnak helyet e két gyermekintézménynek. Az építkezés lényegében egy nagyszerű összefogás eredménye. A község, illetve a társközségek lakói szinte minden fórumon kérték, legyen végre óvodája a településnek, s hogy a Matty- ról, Drávapalkonyáról, Dráva- csehiből, Godisából idejáró iskolások is megfelelő körülmények között tölthessék a délutánjukat. Erre a közös óhajra alapozva inditotta a helyi tanács az elmúlt évben a társadalmi munka szervezését. Az összehívott vezetői értekezleten a községek gazdasági egységeit kérték segítségre, a családokat végigjárva pedig azt térképezték fel, hogy ki mivel támogatná szívesen az építkezést. A termelő- egységek — a Dózsa György Termelőszövetkezet, a Mezőgép helyi gyáregysége, a Siklósi ÁFÉSZ, — elsősorban pénzzel járult hozzá a kezdeményezéshez. A Baranya megyei Tanács egymillió forinttal segítette a községet. A lakosság összesen 400 000 forint értékű téglajegyet vásárolt, illetve a családok többsége 1984-re és 1985- re is 3—3 nap ingyenes munkát ajánlott fel az építkezéshez. Tavaly ősszel kezdődött a munka, s most úgy néz ki, hogy e hónap végén már helyére kerül a 64 darab födémelem is. A társadalmi munkások hétközben munkaidő után, illetve szombaton és vasárnap dolgoznak 3 kőműves irányításával. Balogh Antal tanácselnök, aki minden hét végén kint van az építkezésnél — elmondta, hogy több, mint húsz kőműves szakmunkás segített már eddig, s azon vannak, hogy a többi szakipari munkát is hozzáértők irányítsák. A tervek szerint jövő év nyarán befejezik az építkezést, s a mellette lévő régi épület helyén pedig játszóteret alakítanak ki a gyermekeknek. T. É. Alkotóműhely Siklóson 1979-ben társultak a siklósi városi művelődési központ szárnyai alatt festők, grafikusok, szövők, fazekasok, fa- és kőfaragók — valamennyien amatőrök, de a választott művészeti ágban előképzettséggel és nagy gyakorlattal rendelkezők. Céljuk, hogy — bár közös helyiség hiányában külön-külön dolgoznak, — közös kiállításon, műhelybeszélgetéseken és szakmai továbbképzéseken tökéletesítsék tudásukat. Megyei, országos kiállítások rendszeres résztvevői és olykor díjazottjai; legnagyobb sikert Manyaszek István és Rónási Tibor érték el, akik az idén környezetvédelmi plakátjukkal országos első díjat nyertek. Tegnap délután a siklósi városi művelődési központban nyitották meg kiállításukat; nem nagy, de színvonalas anyagban gyönyörködhetnek a látogatók. A művelődési központ Képző- művészeti Alkotóműhelyének ezúttal kilenc tagja lépett a közönség elé: Gitta Gyöngyi, Juhász Csilla, Kovács Ferenc (a kör vezetője), Manyaszek István, Németh Sára, Rónási Tibor, Schneiderics Anna, Soós Tibor, Végh István. G. T. mmmm 25 éves a pécsi televíziózás 25 évvel ezelőtt Baranyában is várakozással tekintettek az emberek a televízió elé. Amikor kiderült, hogy a budapesti nagyadó üzembe helyezése után sem lehet Pécsett — a Mecsek árnyékoló hatása miatt — közvetlen vételre számítani, valamint az, hogy az akkori tervek között a helyi tv-állomás megépítése nem szerepel — társadalmi összefogás nyomán 1959 februárjában felavatták a pécsi adóállpmást. Mai szemmel nézve nehézkes műszaki technikával, egy szépnek aligha mondható vastoronnyal, s ennek az állomásnak az üzemeltetéséhez mindössze hat emberre volt szükség. E hat közül négyen ma is tagjai annak a huszonkét fős szakember-gárdának, akik annak érdekében dolgoznak a Misina-te- tőn, hogy otthonainkban zavartalanul nézhessük a tv- műsort, s akik ezt a munkát olyan szinten végzik, hogy a belső üzemzavarok ideje egy évben nem éri el a 8—10 percet, A fokozatos technikai fejlődésről esett szó azon az ünnepségen, amelyet tegnap rendeztek meg a Misi- na-tetőn a pécsi tv-állomás fennállásának 25. évfordulója alkalmából, s amelyen ott voltak a meghívottak között a város politikai, állami szerveinek képviselői, a szakirányítás vezetői is. Kuhn Béla állomásvezető ünnepi beszédéből csak két tényre hívjuk fel a figyelmet: a pécsi tv- állomás volt az országban — a budapesti után — a második; első vidéken, amelyik a tv 2. csatornáját sugározta. Az ünnepség részeként a hajdani vastorony egyik talapzatán emléktáblát helyeztek el. Az állomás szakemberei közül Milcsarek László és Dudás Bernát „Kiváló Dolgozó" kitüntetést, öten igazgatói dicséretet, nyolcán pénzjutalmat kaptak. Embert tormőld műn Ica A Sávoly 18-nál a kitörés 77-80. órájában Újabb kísérlet a természet erejével szemben Munkatársunk helyszíni tudósítása. Az első, ami feltűnik: az ég- belövellő „felhő", utána a gyengén zúgó hang, majd a nehéz olajszag. A Sávoly-18-as kúthoz — amely a zalakomár—balaton- magyaródi úttól nyugatra mintegy fél kilométerre lehet — tegnap délelőtt a kitörés 77. órájában érkezem. A hadművelet — mert csakis ahhoz hasonlítható mindaz, ami itt történik — ugyanazokkal az emberekkel folyik, pihenés csak az éjszakákra jut nekik. A kitörés elfojtását újra meg újra megkísérlik, a természettel vívott harcban itt is az embernek kell győznie. — Hétfőn hajnalban 4.10- kor az 1800 méter talpmélységű kút termelésbeállítása során a csövek beépítésekor történt (egyelőre ismeretlen okból kifolyólag) a kitörés — emlékezik vissza Barabás László, a Dunántúli Kőolaj- és Földgáz- bányászati Vállalat műszaki A tegnap hajnalban ledőlt fúróárboc az olajsugár tövében igazgatóhelyet:ese. — Az olaj és széndioxidgáz (ennek köszönhető, hogy nem robbant be a kút) kivágta a csöveket, s ezzel kezdődött a kitörés. Ma hajnalban összedőlt a fúróárboc, most pedig készülünk az újabb kitörésgátló elhelyezésére. A néhány szavas összefoglalóra is az irányítástól kell ellopni a perceket. Az említett két lény közt olyan küzdelem zajlott — és zajlik most, a 77—80. órában is — ami a kívülálló számára lenyűgöző, a résztvevők számára azonban embert próbáló harc. Olajtól csöpögő műbőrzubbonyban és sisakban indulok a kúthoz. A hang egyre elviselhetetlenebb. Alig 20 méterif NF-anket Sellyén Az országos településhálózati fejlesztés felülgondolását tette szükségessé az élet: ami egy-két évtizede még indokoltnak látszott, azt revideálta a gyakorlat. Bebizonyosodott, hogy nem jó, ha a falvak elnéptelenednek, s az emberek a városokba tömörülnek. Ám hiába a megváltozott koncepció, ha a gazdasági, szabályzói, államigazgatási rendelkezések, törekvések még nem mindenben igazolják vissza azt, hogy a falvak őrizzék meg lakosságukat. Amikor a tehetősebbek, az értelmiségiek — ki ezért, ki azért — már otthagyták a falut, igen nehéz a folyamatot megfordítani: mégha lenne is jelentősebb anyagi lehetősége egy-egy kisközségnek, nincs, aki kézbe vegye a település sorsát A falvak megtartóképességéről Baranya' Gyűrűfű révén, egy kicsit jelképévé is vált a falvai elnéptelenedésének. Ám éppen Baranya az, amely példát is adott új községek születésére. Nem szükségszerű tehát, hogy kihalásra ítéltessenek települések — csak megfelelő fejlesztési lehetőséget kell megadni, a természetes vonzásokat jobban figyelembe vevő településpolitikát kell folytatni, s a falusi lakosságot hátrányosan érő megkülönböztetéseket kell mérsékelni, megszüntetni. A Hazafias Népfront gazdája kíván lenni a falvaknak: tapasztalatot ehhez az évtizedes múltra visszatekintő falugyűlések adnak. Most érdekképviselőként is bekapcsolódott ebbe a munkába: szervezőként, érdekfeltáróként, vélemények üt- köztetőjeként. Tegnap Sellyén például a HNF OT gazdaság- és településpolitikai osztálya, valamint a HNF Baranya megyei Bizottsága fórumot tartott a szakmunkásképző intézet klubjában somogyi és baranyai kisközségek, valamint párt-, állami, társadalmi és gazdálkodó szervek képviselőinek bevonásával: vitassák meg „A falvak megtartóképességének növelésével kapcsolatos feladatok" című tanulmányt. Sok hozzászóló apró és nagy kérdések által közelítette és illusztrálta a témát. Hasznos fórum volt a tegnapi, még akkor is, ha nem volt egészen tiszta a profilja, lévén, hogy a résztvevők nem azonos platformról indultak ki felszólalásukban. Tapasztalható volt, hogy a településfejlesztés több kérdésében eltérő nézetek uralkodnak — ez természetes is lenne —, ám a résztvevők nem egy „súlycsoportban” érveltek: a kisközségi HNF-aktí- va és a minisztériumi osztály- vezető így nem lehetett beszélgetőtársa egymásnak. Amennyire örvendetes egy- egy ilyen fórum, olyannyira kívánatos, hogy ezeken ne a lent és a fent ütközzön össze. Több, de „szakosítottabb” beszélgetés, majd azok tapasztalatainak szembesítése a társadalmi és az állami szervezetek képviselői között talán hatékonyabban szolgálná a célt: a falvak megtartóképességének növelését. B. L. nyire állok meg a rombadőlt fúróárboctól, a gázzal keveredett vastag olajsugár bömbölve tör a magasba, ahonnan az olaj finom permet formájában hull vissza, amerre a szél viszi. A vastag, fényes olaj belep mindent: fát, kukoricát, gépet, embert... Itt a kút körül embertelen körülmények között folyik a munka, az emberek szüntelenül váltják egymást, hiszen a rövid ottlét is elégséges. Az egyik csoport megy be a fekete pokolba, a másik jön ki onnan, elcsigázottan ülnek le ezek, szabadítják meg magukat az olajos védőöltözettől, törölköznek az izzadtságtól, keményen dolgoznak most azok .s. A bázison — kb. 100 méterre a kúttól — Ágoston Zsig- mond darukezelő, aki kedden délelőtt az első kitörésgátlót vitte az olajoszlop fölé, most emeli a több tonnás új kitörésgátlót egy Tátrára. Eközben Tóth István fúrómester magyarázza a beemelési kísérlet menetét: — A kitörésgátló alsó peremének a csavarlyukjaiba fűzzük be azokat a drótköteleket, amelyek a lyukfejen is a megfelelő lyukakban vannak már; a kötelek segítségével próbáljuk majd ráhelyezni a kitörésgátlót a lyukfejre. Eközben az egyik lakókocsi tövében a „vezérkar” tart rövid megbeszélést. Buda Ernő, a kitörésvédelmi csoport vezetője hevenyészett vázlaton mutatja, hogy szerinte a kút melyik oldalán kell lerakni a betonelemeket, s azokra hogyan álljon rá majd a daru a kitö- résgátlóval. A 80. órában vagyunk ekkor. S amikor e riport itthon 5 óra körül íródik, Magyar József főosztályvezetőtől Nagykanizsáról kapom a hírt: egy óra múlva megkísérlik a kitörésgátló elhelyezését. Hársfai István A közélet hírei Tegnap Pécsre érkezett a Horvát Szocialista Ifjúsági Szövetség Eszék Községközi Választmányának delegációja, melyet Zoran Kostadinovic, a választmány elnöke vezet. A KISZ Baranya megyei Bizottságának vendégeként három napig tartózkodnak Pécsett. Tegnap délelőtt Kovács Dezső, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára fogadta a vendégeket, maid tájékoztatást adott az ifjúsági szövetség megyei feladatairól, terveiről. A küldöttség tagjai' tegnap este egy ifjúsági klubba látogattak. Ma a pécsi Nevelési Központot tekintik meg. Délután a Magyar Rádió pécsi körzeti és nemzetiségi stúdióiával ismerkednek, majd a felsőszentmártoni termelőszövetkezetben tesznek látogatást. Paul Volcker, az Amerikai Egyesült Államok Jegybankja kormányzótanácsának elnöke — Timár Mátyásnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének meghívására - csütörtökön hazánkba érkezett. Paul Volcker és a Magyar Nemzeti Bank vezetői megbeszélést folytatnak a két központi bankot érintő nemzetközi pénzügyi kérdésekről. * Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának taqja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön a főváros I. kerületébe látogatott. Az MTA Zenetudományi Intézetében, a kerületben működő , tudományos intézetek igazgatóival és párttitkáraival a tudománypolitika, a tudományos közélet időszerű kérdéseiről, a tudománypolitika kölcsönhatásairól folytatott beszélgetést. Délután a pártbizottság tanácstermében a kerületi tudományos, a kulturális és a közoktatási intézményekben és vállalatoknál dolgozó fiatalokat tájékoztatta a fiatal értelmiség társadalmi helyzetével kapcsolatos, valamint időszerű ideológiai és politikai kérdésekről. * Az MSZMP Békés megyei Bizottsága csütörtökön ülést tartott. A párt- bizottság — érdemeinek elismerése mellett — nyugállományba vonulása miatt felmentette megyei első titkári funkciójából Frank Ferencet. A testület a pártbizottság első titkárának Szabó Miklóst, a megyei PB titkárát választotta meg. Sikert aratott Baranya önálló gazdasági kiállítása Laktiban önálló gazdasági kiállítással jelentkezett Baranya Pécs finnországi testvérvárosában, Lahtiban. A kiállítás június 14- én nyílott a finn város szívében lévő Koncert House földszinti galériájában, ahol 11 pécsi és baranyai vállalat és szövetkezet mutatta be termékeit. A kis ipari seregszemle, mely az első ilyen bemutatkozása volt megyénknek, véget ért. Milyen kö- zönséqsikerrel, még inkább milyen üzleti eredményekkel jártak? Erről érdeklődtünk telefonon a helyszínen tartózkodó Lach Tivadartól, a kiállítást rendező Hungexpo dél-dunántúli képviselőjétől. Mindenekelőtt a nem mindennapi körülményekről: Finnország éppen ezekben a hetekben éli a hosszú fehér éjszakákat, amikor is soha nem megy le, éjfélkor is süt a Nap. Mindez csodálatos miliőt biztosított a lahti Koncert House földszintjén rendezett, naponta délelőtt 10-től délután 6-ig nyitva tartó kiállításnak, melyet hét nap alatt csaknem tízezren tekintettek meg. Folytak üzleti tárgyalások is, ezek közül Lach Tivadar megemlítette, a Baranyaker összejött az ottani Centrum Áruházzal és felvetődött az áruházi cserék lehetősége, amire finn részről is volna igény. Továbbá tárgyalásokat folytatnak. Tetszettek a Szigetvári Cipőgyár cipői, olyannyira, hogy lahti legnagyobb cipőgyárának tulajdonosa is felfigyelt rájuk, s elvileg máris megállapodtak abban, hogy Szigetvár cipőket szállítana és azt a harmadik piacon közösen értékesítenék. A finn gyáros további tárgyalásokra augusztusban Budapestre és Szigetvárra érkezik. Mint már a megnyitásról szóló tudósításunkban hírül adtuk, a kiállítás kapcsán felvetődött Pécsett finn-ház, Lahtiban magyar-ház építése, melyekben üzletek is lennének és kölcsönösen árusítanák a két ország árucikkeit, specialitásait. M. Z.