Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)

1984-06-22 / 170. szám

1984. június 22., péntek Dunántúlt napló 5 Társadalmi összefogással Óvoda és iskolanapközi épül Drávaszabolcson Az 1200 négyzetméter alap- területű létesítmény gyermekek­nek készül, s azt már most lát­ni, hogy kényelmesen beren­dezkedhet majd itt a kétcso­portos óvoda, tágas lesz az is­kolások ebédlője, s délutáni foglalkoztatója, a 300 adagos konyha, s lesz helye az összes kiszolgálóhelyiségnek is. Drávaszabolcson ugyanis egy épületben adnak helyet e két gyermekintézménynek. Az épít­kezés lényegében egy nagysze­rű összefogás eredménye. A község, illetve a társközségek lakói szinte minden fórumon kérték, legyen végre óvodája a településnek, s hogy a Matty- ról, Drávapalkonyáról, Dráva- csehiből, Godisából idejáró is­kolások is megfelelő körülmé­nyek között tölthessék a délu­tánjukat. Erre a közös óhajra alapoz­va inditotta a helyi tanács az elmúlt évben a társadalmi mun­ka szervezését. Az összehívott vezetői értekezleten a községek gazdasági egységeit kérték se­gítségre, a családokat végig­járva pedig azt térképezték fel, hogy ki mivel támogatná szíve­sen az építkezést. A termelő- egységek — a Dózsa György Termelőszövetkezet, a Mezőgép helyi gyáregysége, a Siklósi ÁFÉSZ, — elsősorban pénzzel járult hozzá a kezdeményezés­hez. A Baranya megyei Tanács egymillió forinttal segítette a községet. A lakosság összesen 400 000 forint értékű téglaje­gyet vásárolt, illetve a csalá­dok többsége 1984-re és 1985- re is 3—3 nap ingyenes mun­kát ajánlott fel az építkezés­hez. Tavaly ősszel kezdődött a munka, s most úgy néz ki, hogy e hónap végén már helyére ke­rül a 64 darab födémelem is. A társadalmi munkások hétköz­ben munkaidő után, illetve szombaton és vasárnap dolgoz­nak 3 kőműves irányításával. Balogh Antal tanácselnök, aki minden hét végén kint van az építkezésnél — elmondta, hogy több, mint húsz kőműves szak­munkás segített már eddig, s azon vannak, hogy a többi szakipari munkát is hozzáértők irányítsák. A tervek szerint jövő év nya­rán befejezik az építkezést, s a mellette lévő régi épület helyén pedig játszóteret alakítanak ki a gyermekeknek. T. É. Alkotóműhely Siklóson 1979-ben társultak a siklósi városi művelődési központ szár­nyai alatt festők, grafikusok, szövők, fazekasok, fa- és kő­faragók — valamennyien ama­tőrök, de a választott művésze­ti ágban előképzettséggel és nagy gyakorlattal rendelkezők. Céljuk, hogy — bár közös he­lyiség hiányában külön-külön dolgoznak, — közös kiállításon, műhelybeszélgetéseken és szak­mai továbbképzéseken tökéle­tesítsék tudásukat. Megyei, or­szágos kiállítások rendszeres résztvevői és olykor díjazottjai; legnagyobb sikert Manyaszek István és Rónási Tibor érték el, akik az idén környezetvédelmi plakátjukkal országos első dí­jat nyertek. Tegnap délután a siklósi vá­rosi művelődési központban nyitották meg kiállításukat; nem nagy, de színvonalas anyagban gyönyörködhetnek a látogatók. A művelődési központ Képző- művészeti Alkotóműhelyének ez­úttal kilenc tagja lépett a kö­zönség elé: Gitta Gyöngyi, Ju­hász Csilla, Kovács Ferenc (a kör vezetője), Manyaszek Ist­ván, Németh Sára, Rónási Ti­bor, Schneiderics Anna, Soós Tibor, Végh István. G. T. mmmm 25 éves a pécsi televíziózás 25 évvel ezelőtt Baranyá­ban is várakozással tekintet­tek az emberek a televízió elé. Amikor kiderült, hogy a budapesti nagyadó üzembe helyezése után sem lehet Pé­csett — a Mecsek árnyékoló hatása miatt — közvetlen vé­telre számítani, valamint az, hogy az akkori tervek között a helyi tv-állomás megépí­tése nem szerepel — társa­dalmi összefogás nyomán 1959 februárjában felavat­ták a pécsi adóállpmást. Mai szemmel nézve nehézkes mű­szaki technikával, egy szép­nek aligha mondható vasto­ronnyal, s ennek az állomás­nak az üzemeltetéséhez mindössze hat emberre volt szükség. E hat közül négyen ma is tagjai annak a hu­szonkét fős szakember-gár­dának, akik annak érdeké­ben dolgoznak a Misina-te- tőn, hogy otthonainkban za­vartalanul nézhessük a tv- műsort, s akik ezt a munkát olyan szinten végzik, hogy a belső üzemzavarok ideje egy évben nem éri el a 8—10 percet, A fokozatos technikai fej­lődésről esett szó azon az ünnepségen, amelyet teg­nap rendeztek meg a Misi- na-tetőn a pécsi tv-állomás fennállásának 25. évforduló­ja alkalmából, s amelyen ott voltak a meghívottak között a város politikai, állami szer­veinek képviselői, a szakirá­nyítás vezetői is. Kuhn Béla állomásvezető ünnepi beszé­déből csak két tényre hívjuk fel a figyelmet: a pécsi tv- állomás volt az országban — a budapesti után — a má­sodik; első vidéken, amelyik a tv 2. csatornáját sugároz­ta. Az ünnepség részeként a hajdani vastorony egyik ta­lapzatán emléktáblát helyez­tek el. Az állomás szakem­berei közül Milcsarek László és Dudás Bernát „Kiváló Dolgozó" kitüntetést, öten igazgatói dicséretet, nyolcán pénzjutalmat kaptak. Embert tormőld műn Ica A Sávoly 18-nál a kitörés 77-80. órájában Újabb kísérlet a természet erejével szemben Munkatársunk helyszíni tudó­sítása. Az első, ami feltűnik: az ég- belövellő „felhő", utána a gyengén zúgó hang, majd a nehéz olajszag. A Sávoly-18-as kúthoz — amely a zalakomár—balaton- magyaródi úttól nyugatra mintegy fél kilométerre lehet — tegnap délelőtt a kitörés 77. órájában érkezem. A had­művelet — mert csakis ahhoz hasonlítható mindaz, ami itt történik — ugyanazokkal az emberekkel folyik, pihenés csak az éjszakákra jut nekik. A kitörés elfojtását újra meg újra megkísérlik, a természet­tel vívott harcban itt is az em­bernek kell győznie. — Hétfőn hajnalban 4.10- kor az 1800 méter talpmélysé­gű kút termelésbeállítása során a csövek beépítésekor történt (egyelőre ismeretlen okból ki­folyólag) a kitörés — emléke­zik vissza Barabás László, a Dunántúli Kőolaj- és Földgáz- bányászati Vállalat műszaki A tegnap hajnalban ledőlt fúróárboc az olajsugár tövében igazgatóhelyet:ese. — Az olaj és széndioxidgáz (ennek kö­szönhető, hogy nem robbant be a kút) kivágta a csöveket, s ezzel kezdődött a kitörés. Ma hajnalban összedőlt a fúróár­boc, most pedig készülünk az újabb kitörésgátló elhelyezésé­re. A néhány szavas összefogla­lóra is az irányítástól kell el­lopni a perceket. Az említett két lény közt olyan küzdelem zajlott — és zajlik most, a 77—80. órában is — ami a kívülálló számára lenyűgöző, a résztvevők számára azonban embert próbáló harc. Olajtól csöpögő műbőrzub­bonyban és sisakban indulok a kúthoz. A hang egyre elvisel­hetetlenebb. Alig 20 méter­if NF-anket Sellyén Az országos településhálóza­ti fejlesztés felülgondolását tet­te szükségessé az élet: ami egy-két évtizede még indokolt­nak látszott, azt revideálta a gyakorlat. Bebizonyosodott, hogy nem jó, ha a falvak el­néptelenednek, s az emberek a városokba tömörülnek. Ám hiába a megváltozott koncep­ció, ha a gazdasági, szabály­zói, államigazgatási rendelke­zések, törekvések még nem mindenben igazolják vissza azt, hogy a falvak őrizzék meg la­kosságukat. Amikor a tehetősebbek, az értelmiségiek — ki ezért, ki azért — már otthagyták a fa­lut, igen nehéz a folyamatot megfordítani: mégha lenne is jelentősebb anyagi lehetősége egy-egy kisközségnek, nincs, aki kézbe vegye a település sorsát A falvak megtartó­képességéről Baranya' Gyűrűfű révén, egy kicsit jelképévé is vált a falvai elnéptelenedésének. Ám éppen Baranya az, amely példát is adott új községek születésére. Nem szükségszerű tehát, hogy kihalásra ítéltessenek települé­sek — csak megfelelő fejlesz­tési lehetőséget kell megadni, a természetes vonzásokat job­ban figyelembe vevő település­politikát kell folytatni, s a fa­lusi lakosságot hátrányosan érő megkülönböztetéseket kell mér­sékelni, megszüntetni. A Hazafias Népfront gazdá­ja kíván lenni a falvaknak: ta­pasztalatot ehhez az évtizedes múltra visszatekintő falugyűlé­sek adnak. Most érdekképvise­lőként is bekapcsolódott ebbe a munkába: szervezőként, ér­dekfeltáróként, vélemények üt- köztetőjeként. Tegnap Sellyén például a HNF OT gazdaság- és telepü­léspolitikai osztálya, valamint a HNF Baranya megyei Bizott­sága fórumot tartott a szak­munkásképző intézet klubjában somogyi és baranyai kisközsé­gek, valamint párt-, állami, tár­sadalmi és gazdálkodó szervek képviselőinek bevonásával: vi­tassák meg „A falvak megtar­tóképességének növelésével kapcsolatos feladatok" című tanulmányt. Sok hozzászóló ap­ró és nagy kérdések által kö­zelítette és illusztrálta a témát. Hasznos fórum volt a tegna­pi, még akkor is, ha nem volt egészen tiszta a profilja, lévén, hogy a résztvevők nem azonos platformról indultak ki felszó­lalásukban. Tapasztalható volt, hogy a településfejlesztés több kérdésében eltérő nézetek uralkodnak — ez természetes is lenne —, ám a résztvevők nem egy „súlycsoportban” ér­veltek: a kisközségi HNF-aktí- va és a minisztériumi osztály- vezető így nem lehetett beszél­getőtársa egymásnak. Amennyire örvendetes egy- egy ilyen fórum, olyannyira kí­vánatos, hogy ezeken ne a lent és a fent ütközzön össze. Több, de „szakosítottabb” be­szélgetés, majd azok tapasz­talatainak szembesítése a tár­sadalmi és az állami szerve­zetek képviselői között talán hatékonyabban szolgálná a célt: a falvak megtartóképes­ségének növelését. B. L. nyire állok meg a rombadőlt fúróárboctól, a gázzal kevere­dett vastag olajsugár bömböl­ve tör a magasba, ahonnan az olaj finom permet formájában hull vissza, amerre a szél vi­szi. A vastag, fényes olaj be­lep mindent: fát, kukoricát, gépet, embert... Itt a kút körül embertelen körülmények között folyik a munka, az emberek szüntele­nül váltják egymást, hiszen a rövid ottlét is elégséges. Az egyik csoport megy be a feke­te pokolba, a másik jön ki on­nan, elcsigázottan ülnek le ezek, szabadítják meg magu­kat az olajos védőöltözettől, törölköznek az izzadtságtól, keményen dolgoznak most azok .s. A bázison — kb. 100 méter­re a kúttól — Ágoston Zsig- mond darukezelő, aki kedden délelőtt az első kitörésgátlót vitte az olajoszlop fölé, most emeli a több tonnás új kitö­résgátlót egy Tátrára. Eközben Tóth István fúrómester magya­rázza a beemelési kísérlet me­netét: — A kitörésgátló alsó pere­mének a csavarlyukjaiba fűz­zük be azokat a drótköteleket, amelyek a lyukfejen is a meg­felelő lyukakban vannak már; a kötelek segítségével próbál­juk majd ráhelyezni a kitörés­gátlót a lyukfejre. Eközben az egyik lakókocsi tövében a „vezérkar” tart rövid megbeszélést. Buda Ernő, a ki­törésvédelmi csoport vezetője hevenyészett vázlaton mutat­ja, hogy szerinte a kút melyik oldalán kell lerakni a beton­elemeket, s azokra hogyan álljon rá majd a daru a kitö- résgátlóval. A 80. órában vagyunk ekkor. S amikor e riport itthon 5 óra körül íródik, Magyar József fő­osztályvezetőtől Nagykanizsá­ról kapom a hírt: egy óra múl­va megkísérlik a kitörésgátló elhelyezését. Hársfai István A közélet hírei Tegnap Pécsre érkezett a Horvát Szocialista Ifjúsági Szövetség Eszék Községközi Választmányának delegá­ciója, melyet Zoran Kostadinovic, a választmány elnöke vezet. A KISZ Baranya megyei Bizottságának ven­dégeként három napig tartózkodnak Pécsett. Tegnap délelőtt Kovács Dezső, a KISZ Baranya megyei Bi­zottságának első titkára fogadta a vendégeket, maid tájékoztatást adott az ifjúsági szövetség megyei felada­tairól, terveiről. A küldöttség tagjai' tegnap este egy ifjúsági klubba lá­togattak. Ma a pécsi Nevelési Köz­pontot tekintik meg. Délután a Ma­gyar Rádió pécsi körzeti és nemzeti­ségi stúdióiával ismerkednek, majd a felsőszentmártoni termelőszövetke­zetben tesznek látogatást. Paul Volcker, az Amerikai Egyesült Államok Jegybankja kormányzótaná­csának elnöke — Timár Mátyásnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének meghívására - csütörtökön hazánkba érkezett. Paul Volcker és a Magyar Nemzeti Bank vezetői megbeszélést folytatnak a két központi bankot érintő nemzetközi pénzügyi kérdé­sekről. * Aczél György, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bizottsá­gának taqja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön a főváros I. kerü­letébe látogatott. Az MTA Zenetu­dományi Intézetében, a kerületben működő , tudományos intézetek igaz­gatóival és párttitkáraival a tudo­mánypolitika, a tudományos közélet időszerű kérdéseiről, a tudománypo­litika kölcsönhatásairól folytatott be­szélgetést. Délután a pártbizottság tanácstermében a kerületi tudomá­nyos, a kulturális és a közoktatási intézményekben és vállalatoknál dol­gozó fiatalokat tájékoztatta a fiatal értelmiség társadalmi helyzetével kapcsolatos, valamint időszerű ideo­lógiai és politikai kérdésekről. * Az MSZMP Békés megyei Bizottsá­ga csütörtökön ülést tartott. A párt- bizottság — érdemeinek elismerése mellett — nyugállományba vonulása miatt felmentette megyei első titkári funkciójából Frank Ferencet. A tes­tület a pártbizottság első titkárának Szabó Miklóst, a megyei PB titkárát választotta meg. Sikert aratott Baranya önálló gazdasági kiállítása Laktiban önálló gazdasági kiállítás­sal jelentkezett Baranya Pécs finnországi testvérvárosában, Lahtiban. A kiállítás június 14- én nyílott a finn város szívében lévő Koncert House földszinti galériájában, ahol 11 pécsi és baranyai vállalat és szövetkezet mutatta be termékeit. A kis ipa­ri seregszemle, mely az első ilyen bemutatkozása volt me­gyénknek, véget ért. Milyen kö- zönséqsikerrel, még inkább mi­lyen üzleti eredményekkel jár­tak? Erről érdeklődtünk telefo­non a helyszínen tartózkodó Lach Tivadartól, a kiállítást rendező Hungexpo dél-dunán­túli képviselőjétől. Mindenekelőtt a nem min­dennapi körülményekről: Finn­ország éppen ezekben a hetek­ben éli a hosszú fehér éjsza­kákat, amikor is soha nem megy le, éjfélkor is süt a Nap. Mindez csodálatos miliőt biz­tosított a lahti Koncert House földszintjén rendezett, naponta délelőtt 10-től délután 6-ig nyitva tartó kiállításnak, melyet hét nap alatt csaknem tízezren tekintettek meg. Folytak üzleti tárgyalások is, ezek közül Lach Tivadar meg­említette, a Baranyaker össze­jött az ottani Centrum Áruház­zal és felvetődött az áruházi cserék lehetősége, amire finn részről is volna igény. Továbbá tárgyalásokat folytatnak. Tet­szettek a Szigetvári Cipőgyár cipői, olyannyira, hogy lahti legnagyobb cipőgyárának tu­lajdonosa is felfigyelt rájuk, s elvileg máris megállapodtak abban, hogy Szigetvár cipőket szállítana és azt a harmadik piacon közösen értékesítenék. A finn gyáros további tárgyalá­sokra augusztusban Budapest­re és Szigetvárra érkezik. Mint már a megnyitásról szó­ló tudósításunkban hírül adtuk, a kiállítás kapcsán felvetődött Pécsett finn-ház, Lahtiban ma­gyar-ház építése, melyekben üz­letek is lennének és kölcsönö­sen árusítanák a két ország árucikkeit, specialitásait. M. Z.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents