Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)

1984-06-21 / 169. szám

1984. június 21., csütörtök Dunántúlt napló 5 A-nemzetiségi politika végrehajtása Baranyában flktívaiilés a megyei pártbizottságon M egyénkben 142 településen élnek nemzetiségiek, s ezen belül is 67 olyon községünk van, ahol arányuk meg­haladja a 30 százalékot. További orientálásul tegyük hozzá; a magyarországi németek 40 százaléka, a délszálvok 25 százaléka baranyai. Mindez arra int, hogy megkettőzött fe­lelősséggel hajtsuk végre nemzetiségi politikánkat, próbáljunk e politika megvalósulásának minden mozzanatában lépést tartani. Politikai életünk vivői-alakí- tói tegnap délelőtt az MSZMP Baranya megyei Bizottságán aktívát rendeztek a községi ta­nácsok elnökeinek, a községi pártbizottságok-pártvezetőségek titkárai számára, s ezen aktí­ván fogalmazódtak meg mind­azok a kérdések és tennivalók, melyek a megye nemzetiségi feladatait taglalták. Takács Gyula, a Baranya megyei Ta­nács elnökhelyettese, a téma előterjesztője leszögezte; el­sődleges feladat, hogy egyfor­mán értelmezzük és egyformán helyes szemlélettel közelítsük a nemzetiségek szabta gondokat, örömöket. A politika végrehaj­tása jól halad, sokat tettünk az elmúlt 20 esztendőben a gazdasági, politikai, kulturális egyenjogúsítás terén, mint a németek, mint a délszlávok ál­lampolgári közérzete jó. Tennivalóink — melyet a megyei pártbizottság és a me­gyei tanács is megfogalmazott a közelmúltban — azonban so­kasodnak. Az iskolai nyelvok­tatásban bár növekedett a nemzetiségiek részvételének száma, a minőséggel nem le­hetünk elégedettek. A közmű­velődés frontján általános stagnálásról beszélhetünk, könyvtáraink állapota nem ki­elégítő, a nemzetiségi klubmoz­galom nem bontakozott ki kel­lő mértékben. És még folytat­hatnánk a sort — de e helyett idézzük föl azt a 12 pontos programot, mely, ha tetszik új­szerű, új lendületet adhat nem­zetiségi politikánk megvalósítá­sának. Először: a nemzetiségi mun­ka komplex legyen, ne csak a kultúrában gondolkozzunk. A gazdasági életben, politikai életben-közéletben ne csak deklaráljuk a nemzetiségi jo­gokat, hanem biztosítsuk is e jogokkal való élést. Másodszor: Erősítsük a nemzetiségi telepü­lések lakosságmegtartó erejét. Harmadszor: a nemzetiségiek lakóhelyváltoztatása esetén a nemzetiségi munkában érjük őket utol; kiemelt, regionális központi rangot élvező telepü­léseinken is legyen meg a nemzetiségi élet folytatásának minden lehetősége. Negyed­szer: Kiemelten kezeljük nem­zetiségi szempontból azt a tíz baranyai községet, ahol 80 szá­zaléknál több nemzetiségi él, így Drávakeresztúrt, Drávasztá- rát, Felsőszentmártont, Kátolyt, Fekedet, Görcsönydobokát, Liptódot, Mecseknádasdot, Óbányát és Ófalut, ötödször: segítsük a nemzetiségi tudat erősítését, a nemzetiségiek ön­ismeretét történelmi tények köz­readásával, jelenjen meg kézi­könyv a nemzetiségiek betelepí- tésének-bevándorlásának, majd az országban betöltött -szere­pének ismertetésére. Hatodszor: Mozgósítsuk a családokat, az ifjúságot és az értelmiséget a nemzetiségi munkára. Heted­szer: Jelentősen növelni kell az anyanyelvi oktatás színvonalát. Nyolcadszor: támogassuk és fejlesszük a nemzetiségi köz- művelődést, ezen belül is az amatőr mozgalmakat, a népi iparművészetet, a könyvtárak- klubok életét. Kilencedszer: Te­gyük teljesebbé a kétnyelvű feliratokat, minden közintéz­ményben — a nemzetiségi fal­vakban — kétnyelvű felirat le­gyen. Megfelelő esztétikával és helyesírással. Tizedszer: erősít­sük a kétnyelvűséget a köz- igazgatásban, váltsunk bátran nyelvet a tanácsüléseken, köz­ségi hirdetéseknél, egyéb köz­ségi rendezvényeken. Tizen­egyedszer: Erősítsük a nemzeti ségiek közéleti aktivitását. Ti­zenkettedszer: segítsük, hogy nemzetiségeink tarthassák kap­csolatukat anyanemzetükkel. Az aktíván elnöklő Rajnai Jó­zsef, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának titkára el­nöki zárszavában kérte a részt­vevőket, hogy e program vég­rehajtásában — állandóan na­pirenden tartósában — aktívan vegyenek részt, s ne kampány legyen a nemzetiségi politika megvalósítása. Hiszen sem bel-, sem külpolitikai szempontból nem lényegtelen, hogy milyen a hazánkban élő, dolgozó nem­zetiségiek közérzete. Dr. Szen­de Béla, a Magyarországi Né­metek Demokratikus Szövetsé­gének elnöke történelmi lépés­nek nevezte, s örömmel üdvö­zölte e programot. K. F. Élő zene, szórakoztató zene Nemzetközi hét kezdődik pénteken A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége az idén június 22. és 28. között másodszor ren­dezi meg ,,az élő szórakoztató zene nemzetközi hetét". A hét megrendezésének gondolata a FIM-től, a Zenészek Nemzet­közi Szövetségétől ered. célja az, hogy a gépzene növekvő térhódításának korában felhív­ja a figyelmet az élő művészet, az élő szórakoztató zene fon­tosságára. Természetesen a FIM nem technikaellenes, de rendezvényeivel, propagandá­jával szeretné hangsúlyozni: a műszaki fejlődésnek nem sza­bad kiszorítania az élő zenét — a FIM védeni akarja a ze­nészek érdekeit. Ezért csatla­kozott a Művészeti Szakszerve­zetek Szövetsége is (a Zene­művész Szakszervezet és az Or­szágos Szórakoztatózenei Köz­pont) a nemzetközi akcióhoz. Baranyában a megyei meg­nyitó pénteken este 8 órakor Harkányban, a Baranya Szál­ló éttermében lesz, megnyitót Péter Miklós az OSZK igazga­tója mond. Közreműködik Bor­nemissza Mária, Tihanyi Gyu­la és Gerencsér László. Vasár­nap 12 órakor Déli zenét hall­hatunk Pécsett, a Pannónia Szálló éttermében, a jövő hé­ten . kedden a Rózsakertben, csütörtökön a Szliven étterem­ben lösz szórakoztatózeneiomű- sor. G. T. Egyszázalékos csökkentés is óriási megtakarítás Az osztrák mérögépkocsival ismerkednek a szakemberek Pécsett a kovácstelepi bemutatón. Küzdelem a hálózati víz- veszteség ellen Előadóülés és bemutató Pécsett A Pécsi Vízmű és a Magyar Hidrológiai Társaság Baranya megyei szervezete, vízműválla­latok képviselői és más szak­emberek részvételével előadó­ülést tartott tegnap a MTESZ- ben a hálózati vízveszteség elemzéséről, majd az osztrák SEBA-cég Kovácstelepen mű­ködés közben mutatta be a hálózati veszteség hibaforrá­sainak a feltárására szolgáló berendezését. A hálózati veszteség tekinté­lyes mennyiség, csekély mérté­kű csökkentése is sok milliós megtakarítást jelent. Hogy kö­zelebbről mit és mennyit, ar­ról kértünk rövid interjút dr. Illés Györgytől, a Magyar Hid­rológiai Társaság elnöké'ől, az Országos Vízügyi Hivatal nyu­galmazott elnökhelyettesétől, aki az ülés bevezető előadá­sát tartotta. — Mit jelent nálunk ma a hálózati veszteség? — Magyarországon évente 1 milliárd köbméter körüli a termelt víz mennyisége; amit hasznosan felhasználunk, az 15—20 százalékkal kevesebb. E veszteség egy része az, ami pazarlás folytán keletkezik, maga a hálózati veszteség — ami elsősorban a vezetékrend­szer állapotából ered — 10 százalékra tehető. Ennek a csökkentése eddig is fontos feladat volt, a takarékosságról szóló kormányhatározat to­vábbi lendületet adott e mun­kának. — Mit hozhat a veszteség csökkentése? — Szakmai körökben azt ku­tatjuk, — s ennek része a pé­csi program is —, miként lehet eredményesen csökkenteni a hálózati veszteséget műszere­zettséggel, szervezeti intézke­désekkel. Ha csak 1 százalé­kot tudunk megtakarítani, az is 10 millió köbmétert jelent, ami __ hogy jobban érzékel­h essük — egy kb 30 ezres te­lepülés vízfogyasztásának felel meg. S ha ezt csupán a víz­termelés oldaláról nézzük, 60— 70 millió forint lehet a megta­karítás. De ennek egyéb von- zata Is van a kapacitás, a be­ruházás stb. oldalán. — Van-e valamiféle szerve­zet a veszteség ellenőrzésére? — Még nincs. De a létreho­zásának a módját keressük többek között a SEBA bemu­tatójával is. Más cégekkel is kapcsolatban vagyunk, s in­formálódásunk célja a mi vi­szonyainknak legjobban meg­felelő ellenőrző rendszer ki­építése, hogy a hibahelyeket gyorsan megtaláljuk, feltárjuk. A hálózati veszteséget okozó hibák többnyire nem járnak látványos kísérőjelenséggel, az útbeszakadás, a házbeomlás a folyamat befejeződése. Ap­róbb hibák következtében éve­ken át folyamatosan tartó szi­várgásokat jelent a veszteség. Elképzelhető, hogy az ország 40 ezer kilométernyi vízhálóza­tában mennyi hibaforrás lehet. A SEBA Pécsett bemutatott elemző rendszere nyomás- és mennyiségkülönbségek alapján pontosan megállapítja a vesz­teség mértékét és szinte cen­timéternyi pontossággal beha­tárolja a hiba helyét akkor, amikor annak a felszínen még semmi látható jele nincs. Pécs esetében az említett 1 száza­lék kb. napi 800 köbmétert je­lent, világos tehát, hogy egy ilyen berendezés mit jelenthet­ne a város vízellátásának a szolgálatában. H. I. Elkezdődött a IX. országos gyermek­színjátszó szeminárium A hagyományokhoz hí­ven ismét Pécs a színhelye az országos gyermekszín­játszó szemináriumnak, amely tegnap délután kez­dődött. A szeminárium két részből áll. 20—21—22-én a rendezői ismeretek fel­újítása áll a középpontban, amelyre az ország me­gyéiből érkeztek a részt­vevők. 22—23—24-én pedig előadóképző stúdiumot tar­tanak a pécsi Gyermek- színjátszó Bázis közreműkö­désével baranyai pedagó­gusoknak. A szeminárium rendezői a Népművelési Jn- tézet, az országos úttörő- elnökség, Pécs város Taná­csa, a Megyei Művelődési Központ, házigazdája az Ifjúsági Ház. A hallgatókat Debreczeni Tibor, a Nép­művelési Intézet osztályve­zetője köszöntötte. Mezei Éva, a Pannónia Filmstúdió rendezője tartotta a beve­zető előadást. Keleti István, a Pinceszínház rendezője ismertette a szeminárium céljait. A tegnapi program mese-ritmus-életjátékok vi­deofelvételeinek a megte­kintésével zárult. képernyő előtt Mi vonz ebben a játékban? Mi az, ami tömegeket csábít a világ stadionjaiba és milliókat a tévé-készülékek elé, miért ül­tem végig múlt héten nyolc meccset, akár más „értelme­sebb” műsorok helyett, s miért teszem ugyanezt e héten is? S miért nem álltam fel például a kriminálisán gyenge Romá­nia—Spanyolország meccs leg, közepén? Pedighát mi egyéb történik, mint hogy — Karinthy- val szólva — huszonkét kqmoly fölnőtt ember egy szál gatyá­ban eszeveszetten rohangászik egy bőrből készült gömbölyű alkalmatosság után, hogy azt az ellenfél úgynevezett kapu­jába rúgja, fejelje, bűvölje, passzírózza. Hiszen még csak érdekelt sem vagyok, mint hon­polgár: a franciaországi Lab­darúgó Európa-bajnokság a magyar válogatott nélkül zaj­lik. Sajnos, ezt a hiányt a ne­vezett küzdelemsorozat nemigen sínyli meg. De miért tud örülni és dühöngeni az ember, letörni és lelkesedni akkor is, ha. „nem rólunk van szó”? Vagy épp en­nek, az elfogulatlanságnak van meg a maga (fanyar) varázsa? Hogy nincs kiért szurkolni, le­het hát szurkolni mindenkiért? Ezért a minden labdajátékok között legkiszámíthatatlanabb és legkiismerhetetlenebb küzde­lemért, melyre sportszergyárak épülnek, milliós vagyonok és maffiák, stadionok és heti tévé­műsorok, melyet ma bundástul, totóstul elátkoz a szurkoló, hogy holnap újra fölugráljon a helyéről és várjon, • az utolsó sípszóig várjon tőle valamit? És mit is vár tulajdonképpen? A gólt? A csapata győzelmét? Nyilván és főleg azt. De nem vár-e valami többet is mindig, valami nehezebben megfogal- marhatót és fontosabbat? A nagy játék, az egyszeri, megis­mételhetetlen mozdulat, csel, kapáslövés többletét. Valami olyan csodát, mint a franciák öt gólja szombaton a belgák ellen vagy a dánok nagyszerű győzelme. Persze, lehet nem szeretni ezt a sportágat, hogy­ne lehetne. Azt se mondom, hogy illik szeretni, miért mon­danám, talált fel zseniális játé­kot az emberiség ezen kívül is éppen eleget. Csak épp lehet és nagyon lehet szeretni. Még megrendezett, vagy éppen kon- zerv-formában is, televíziós köz­vetítésként. Bizony, huszonkét felnőtt szakember rohangál és több milliószor annyi nézi meg­babonázva, főleg, ha ez a hu­szonkettő a „szívén-lelkén” túl a szakértelmét, a játéktudását is adja, mert a lelkesedés nem kevés, sőt csodákat is tehet, de itt futballozni, máshol mást tudni kell, ahhoz legalábbis, hogy a szórakozás szórakoz­tatás is lehessen. S ahogy ját­szani, úgy tálalni, megrendezni. közvetíteni is tudni kell. A tévé­néző nem látja be az egész pá­lyát, nem érzékeli a bőrén a stadion hangulatát, ezt az at­moszférát, a történés folytonos­ságát meg kell teremteni a szá­mára. Tehát, ami a képernyőn akár helyszíni közvetítéskor is megjelenik, az egyidejű az ese­ménnyel, ugyanakkor megren­dezett. Érdemes lenne (csak hát, ha jó a méccs, lehet-e?), ilyen szemmel is végignézni egy közvetítést. Amennyire megítél­hetem, a ’ francia televíziósok igen jó munkát végeznek, s mivel itt az alkalom, el kell mondani, a magyar adásren­dezők sportközvetítései sokszor egészen kiválóak. Riporterek helyett pedig szerencsére egyre inkább kommentátorokat hal­tunk,. mint az EB-t közvetítő Knézy Jenő és Gulyás László. Valóban kommentálnak, nem ülnek rá a képre, de nem is hagyják egyedül a nézőt, hisz érte mindez s a nagy közös já­tékért, a futballért. Parti Nagy Lajos A közélet hírei Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szerdán Pest megyébe látoga­tott. A megyei pártbizottság székhazában Krasznai Lajos, a pártbizottság első titkára fo­gadta, s tájékoztatta a csak­nem egymilliós lélekszámú me­gye politikai, gazdasági és kulturális életéről. A Központi Bizottság titkára ezután Nagykőröst kereste fel és látogatást tett a Nagykőrösi Konzervgyárban. A délutáni, órákban megtekintette az Arany János Múzeum gyűjte­ményét, majd a városi pártbi­zottság székházában aktíva­ülésen adott tájékoztatást idő­szerű nemzetközi kérdésekről, hazánk külpolitikájáról. Gáspár Sándor, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának elnöke szerda délben megér­kezett Madridba. A repülőté­ren Marcelino Camacho, a Munkósbizottsáaok Szakszerve­zeti Szövetségének főtitkára fogadta. * Kapolyi László ipari miniszter meghívására hazánkba érkezett Borisz Balmont, a Szovjetunió szerszómgépgyártási és szer­számipari minisztere, aki tár­gyalásokat folytat a magyar és a szovjet szerszámgépipari együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről. A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának elnöksége tegnap kihelyezett ülést tartott a Bólyi Mezőqazdasági Kombi­nátban, ahol tájékozódott a szocialista murrkaversenyről és a múlt évi baleseti helyzetről, majd . megvitatta és értékelte a gazdaságban folyó munkaver- seny-mozqalmat. Az elnökség tagjai különös figyelmet fordí­tottak a felszabadulási munka- verseny tapasztalataira, és ed­digi eredményeire. Mahmood Abdulla Arasi, a Jemeni Néni Demokratikus Köz­társaság fővárosa, Aden kor­mányzója, — aki küldöttség élén hivatalos látogatáson tar­tózkodott Budapesten —, szer­dán elutazott hazánkból. A de- leaáció itt-tartázkodáso során tájékozódott a főváros fejlődé­séről, fejlesztési terveiről, külö­nös tekintettel a közműberuhá­zások, a lakás- és gyermekin­tézmények tervezésére, építésé­re. Tanulmányozta a városve­zetés legfontosabb kérdéseit, a tanácsok tevékenységét. A de­legáció búcsúztatására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke. Halivadék­nevelés napenergiával Évi 200 millió zsengeivadék nevelésére alkalmas, korszerű halkeltető üzem épült a szarva­si Haltenyésztési Kutatóintézet­ben. Két szempontból is egye­dülállónak számít. Egyik nagy újdonsága az, hogy a fűtéshez szükséges energia nagy részét napfénykollektoroktól kapja, a másik pedig az, hogy spe­ciális konténerekből képezték ki, s további 'hasonló konténe­rekkel tetszés szerinti nagysá­gúra bővíthető. Az egyszerűsé­ge mellett e megoldás nagy előnye, hogy ilyen módon ke­reken 30 százalékkal olcsóbban lehet 1 millió zsengeivadék ne­velésének feltételeit megterem­teni, mint a hagyományos mód­szerekkel. A nyáron, mint a szarvasi in? tézetben elmondták, nagysza­bású nemzetközi 'halkutatási konferencia színhelye lesz Szarvas. A FAO által kezdemé­nyezett eszmecsere résztvevői már működés közben láthatják majd a magyar találmány alapján kialakított üzemet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents