Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)
1984-06-16 / 164. szám
A szocialista országok életéből Kutatási együttműködés a KGST-országokkal A KGST-orszógok közös erőfeszítésekkel gyorsítják az új technológiák, korszerű termékek bevezetését, amelyet ösz- szehangolt tudományos kutatómunkával alapoznak meg. így a nehéz gazdasági viszonyok ellenére hazánknak <is reális lehetősége van arra, hogy nagyobb lépésekkel haladjon előre jelentős szellemi és anyagi tőkét igénylő ágazatok fejlesztésében, mint például a mikroelektronika, a robottechnika és a biotechnológia meghonosításában, ugyanakkor felgyorsuljon a műszaki fejlődés más területeken is, ahol hagyományainknál, vagy adottságainknál fogva jó eredményekre számíthatunk. Magyar vállalatok és intézmények az utóbbi időben tovább bővítették műszaki-tudományos együttműködésüket más KGST-országok- beli partnereikkel, az ilyen megállapodások száma túlhaladta a kétezret, és ezek eredményei a népgazdaságnak szinte valamennyi ágazatában érzékelhetőek. Szakemberek tapasztalatai szerint a leggyorsabban azokat a közös eredményeket tudják hasznosítani a gyakorlatban, amelyek szerződéses együttműködési formák alapján jöttek létre. Ilyen esetekben ugyanis a szerződésben vállalt kötelezettség és a meghatározott konkrét feladat együttesen ösztönzi az együttműködő partnereket a célnak legjobban megfelelő műszaki-tudományos eredmények elérésére. Ez a módszer az utóbbi időben a korábbinál gyorsabban terjed, s a jelek szerint vállalatok, intézmények a jövőben is az együttműködésnek ezt a formáját igyekeznek alkalmazni. Ciklotron laboratórium Széles körű együttműködés segíti hazánkban az atommag- és atomfizikai alapkutatásokat, ennek egyik legfontosabb eszköze, a Debrecenben szovjet közreműködéssel épülő Ciklotron-laboratórium is. A berendezéseket a leningrádi Jefromov intézetben gyártják, s jelzéseik szerint az alkatrészek szállítását ez év őszén kezdik meg. A program értelmében a Ciklotron-laboratórium a jövő év második felében kezdheti meg üzemét. Az itt előállított izotópok segítségével ipari anyagok vizsgálatára, mezőgazdasági termények besugárzására is alkalmas lesz, s orvosi részleget is kialakítanak, amelyben a Debreceni Orvostudományi Egyetem klinikáival együttműködve diagnosztikai vizsgálatokat végeznek. Lézersugaras mérőeszköz A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem gépgyártástechnológiai tanszéke — a moszkvai Petrolkémiai és Gázipari Egyetemmel közösen — a nagy kiterjedésű megmunkált fémdarabok mérésének, s ezzel a minőség jelentős javulásának fontos eszközét készítette el. Olyan berendezést fejlesztettek ki, amely a megmunkált fémdarabról háromdimenziós képet készít, mégpedig tízezred milliméter pontosságú beállítással, s ehhez a moszkvai egyetemen kialakított, lézersugárral működő mérőeszközöket használják fel. A műszerrel akár több tonnás acéltest legkülönbözőbb síkokban elhelyezkedő felületeit is tízezred milliméter pontossággal lehet mérni. Segítségével teljesen megbízhatóan ellenőrizhetők például a sokszögesztergával megmunkált szerkezetek méretei. Crispendorf első embere Crispendorf nevét aligha ismerik Magyarországon. Kis falucska az NDK déli részén, 510 lakossal. Ebből 133 gyerek, 85 nyugdíjas, csupán 292 ember a kereső. Közülük 24 százalék máshol dolgozik, főleg az iparban, 45 százalékuk a mezőgazdaságban. Idén májusban Crispendorf- ban is, mint az NDK-ban mindenütt, helyi választásokat tartottak. A választáson ismét Waldemar Lenznert választották tanácselnökké, vagy ahogy itt mondják, polgármesterré. Lenzner 1965 óta megszakítás nélkül hivatalban van. Mostani megbízatása ismét öt esztendőre szól. Amikor először jelölték erre a posztra, az itt élő emberek bizalmatlanul néztek a szomszédos faluból származó, 25 éves ifjúra. Túl fiatalnak tartották, s inkább mint sportolót ismerték, aki asztaliteniszezőként és labdarúgóként járt át a szomszéd községből. Az életrajza akkor még ugyancsak rövid volt: általános iskola, szakmai képzés, katonaság, munkába állás . . . Waldemar Lenzner azóta megnősült, 3 qyermeke van. Egyik lánya bölcsődei gondozó, a fiú lakatosnak tanul a tsz-ben, a kisebbik lány óvónőnek, vaay tanítónőnek szeretne menni. Felesége a napközi otthont vezeti. Mint az ötödszöri újraválasztás is bizonyítja, Lenznert nagyon megszerették a községben. Azóta persze számos tanfolyamot végzett, levelezőként foglalkozott az államtudományokkal és sok pártnuinkát is végez. Ismeri az emberek üqyes-bajos dolgait, felkeresik hivatalában, de jártában-kelté- ben is szívesen meqhallqat mindenkit és ahol lehet, segít. — Tisztában vagyok azzal, hogy mit várnak tőlem ebben a kis faluban. Ha kicsi is az irodánk — az eaész község nem sokkal naqyobb —, a tanács mégis nagyon komolyan veszi azt, ami a lakosok érdekeit. közséqünk fejlődését szolgálja, — mondja a Dolqármes- ter. — Mindannyiunktól füqg, hogy otthonosan érezzük magunkat községünkben. A beleszólási jogot nem elég papírra vetni, biztosítani kell, hogy mindenki elmondhassa véleményét, s a hasznos tanácsokat meg is kell valósítani. De talán nézzünk körül a községben! Útközben megtudjuk, hoqv bár Crispendorf az okmányok szerint 700 éves, sem. világhírű épülettel, sem történelmi dáA polgármester és a tanácstagok tummal nem hívja fel magára az emberek figyelmét. Nincs még benzinkútjuk sem, pedig jó aszfaltút osztja ketté a falut. Kétóránként közlekedik a menetrendszerű busz Scheiz járási székhely felé. Tiszta házak, frissen vakolt homlokzatok, virágos előkertek, parkok mindenütt. A tavakban pontyok úszkálnak. Van itt önkéntes tűzoltóság, két vendéglő és egy bolt. A domboldalon régi, de gondozott templomépület látható. Balra és jobbra szelíd emelkedővel dombhát magasodik. Olyan falu ez, amilyenből sok van az NDK-ban. Mostanában már kábeltévét is akarnak Crispendorfban. A létesítendő szaunának is elsőrangúnak kell lennie. A polgármester számára azonban az a legkellemesebb érzés, hogy egyre több lakos nemcsak érdeklődést mutat, hanem cselekvőén közreműködik a falu építésében, szépítésében. Waldemar Lenzner elégedett a munkájával, a községháza egykor düledező épületéből Crispendorf központja lett. Hivatali helyiségén kívül itt található az orvosi rendelő, a községi könyvtár és a gyűlésterem is. A sok új létesítményről értesülve felmerül a kérdés: honnan származik az anyagi fedezet? A polgármester válasza most Is konkrét: — A járási tanácstól negyedmillió márkát kapunk bérekre, anyagra, épületek karNémely problémát az utcán is meg lehet beszélni bantartására, és társadalmi intézmények fenntartására. Községünk is szed illetéket és adót építkezések, ingatlanok, garázsok és egyéb objektumok utón. Nagyobb beruházásokra, tanácsi lakásokra, óvodára, iskolára stb. a községi tanács, megfelelő indokolással külön költségvetési alapot kérhet. Ezt tőlünk még soha nem tagadták meg — mondja végezetül a polgármester. — g. — Olajcsere 25 ezer kilométer után Az üveg ifjú művészei A Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet szovjet, NDK-beli és csehszlovák intézetekkel közösen újszerű adalékanyagok kidolgozása révén fokról fokra javítja a kenőolajok tulajdonságait, ezzel jobban védik a gépek, járművek alkatrészeit. Az együttműködés eredményeként a minőséget olyan nagy mértékben sikerült javítani, hogy az újabb hazai kenőolajokat már elegendő tízezer kilométerenként cserélni, de kidolgozták már az újabb adalékanyagokat is, amelyek segítségével 20—25 ezer kilométerre terjeszthető ki az olajcsere. Közös kutatási eredménvként iöttek létre azok az adalékanyagok is, amelyek lényegesen csökkentik az olajok dermedéspontját. A Magyar Tudományos Akadémia Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézetében a kukoricanemesítési együttműködés hozott jelentős eredményt. Az NDK-beli partnerekkel például 1966 óta 11 féle közös hibridkukoricát sikerült előállítaniuk. Az NDK vetésterületének 60 százalékán ma már kooperációs hibridet termesztenek. A vetőmag-utánpótlásról Magyarországon gondoskodnak, a magyar fél szállít vetőmagot az NDK-n kívül a Szovjetunióba, Csehszlovákiába és Lengyelországba is. A kukoricanemesítésben az együttműA szegedi József Attila Tudományegyetem Növénytani Intézete a KGST-orszógok fotoszintézis-kutatásaiba kapcsolódott be, s közösen azt vizsgálják, hogy a fényenergia a növényekben hogyan alakul át gyarapodást elősegítő kémiai energiává, vagyis, hogyan serkenthető emberi beavatkozással a növények fejlődése. A kísérletek során sikerült kiválasztaniuk olyan tulajdonságú növényeket, amelyek az átlagosnál gyorsabban alakítják át a fényt energiává, s további kísérletek bizonyítják majd be, hogy továbbszaporítós után ezeknek a növényeknek utódai is megőrzik-e elődeik jó tulajdonságát. ködést tovább akarják bővíttetni, és ezeket szántóföldi összehasonlító kísérletekkel is kiegészítik. Martonvásáron hozták létre a KGST Kukoricanemesítési Koordinációs Központját, amelynek összehangoló munkájával jelenleg már hét ország 21 kísérleti állomásán végeznek ökológiai kísérleteket. Ezek adatait a martonvásári .tudományos intézmény számítógépközpontjában értékelik. A kísérletekben eredményesen vizsgázó hibridek a tagországok fajtaválasztékát gazdagítják. Az észak-csehországi Novy Bor lakosainak száma alapján nem tartozik a nagyvárosok közé és turisták áradata sem özönlik ide történelmi műemlékek megtekintésére. Nevét mégis világszerte jól ismerik. Novy Bor egyike azoknak a városoknak, amelyek hozzájárulok ahhoz, hogy Csehszlovákiát mint üveggyártó nagyhatalmat ismerik a Föld minden táján. Novy Borban a Crystalex vállalat Csehszlovákia legnagyobb üveggyártója. Ezúttal azt a részé1 kerestük fel. ahol a gyakorlati tapasztalatokat az üvegipari szakközépiskola képzőművészeti tagozatának tanulói megszerzik. — Iskolánk képzőművészeti tagozatára a fúvottüveggyártá- si szakmunkástanulók közül választjuk ki a legtehetségesebbeket — mondja az iskola igazgatója, Ing Cenék Mikes. — Többnyire az erős fizikumú fiúkat szemeljük ki, hiszen az az „üvegcsepp”, amelyet az üvegfúvónak fúvócsövével a lehető leggyorsabban keli megformálnia, rendszerint jó néhány kiló'- nyom. Iskolánknak az - a feladata, hogy legjobb üveggyártóinknak — üvegfúvóinknak ne csupán olyan gyakorlati kikéozést adjunk, amit a szakmunkásképző iskolában is megszerezhetnek, hanem képzőművészeti és általános műveltséget is. Diákjaink az általános tárgyakon kívül rajzolni, művésze'történetet. modellezést. kohóüveggyártási szaktechnológiát és technikai fényképezést is tanulnak. Nézegetjük, hogyan tanulják a fiúk a frissen megformált vázára ráforrasztani a forró üvegmasszát. Az oktatás vezetője mindig nagy megértéssel avatkozik be, ha kell, hogy a mű, amit a tanuló üvegfúvóján készít, ne kerüljön a szemétbe, hanem a forró, élő, nehezen kezelhető üvegmasszából új, érdekes alkotás szülessen. — A képzőművészeti tagozaton az oktatás hároméves és érettségi vizsgával fejeződik be — folytatja a tájékoztatását az iskola igazgatója. — Az érettségi tantárgyakhoz gyakorlati rész is tartozik. Ez egy önálló műtárgy elkészítéséből és megvédéséből áll. Arról, hogy hallgatóink miként tudják e feladatokat megoldani, számos, ritkaságszámba menő, értékes műtárgy tanúskodik. Hogy hol érvényesíthetik tudásukat az iskola végzősei? Dolgozhatnak az üveggyártó és kézműves üzemekben, vagy az üvegkohókban, mint művezetők. A legtehetségesebbek folytathatják tanulmányaikat valamelyik képző- művészeti főiskolán és az üvegkészítés valódi művészeivé válhatnak. Kukoricanemesítés és -export Újra felépül az eszéki szupermarket lELASl SLAVONIJE Két éve is elmúlt már, hogy a láng martaléka lett Eszék ismert nagyáruháza, a Supermarket, amelynek májusban megkezdték az újjáépítését. A 719 246 798 dinár „súlyú" beruházás gazdája a Slavonija- tekstil, a 650 dolgozót foglalkoztató kereskedelmi munka- szervezet, amely az idei év első három hónapjában egymilliárd dináros forgalmat bonyolított le, és forgalmát 47,5 százalékkal növelte. A beruházásban a Modna hisa, az Emona és a Merkur nevű szlovén munka- szervezetek eszéki képviseletei vesznek részt. Stjepan Leskovic, a Slavoni- jatekstil igazgatója a következőket mondta el arról, hogy miért kellett eddig várni oz újjáépítés megkezdésére: — E várakozásnak több oka van: ezek között a legfontosabb, hogy a korábbinál biztonságosabb tűzvédelmi megoldásokat kellett keresni. Az új épületet oz úgynevezett „spink- ler"-rendszerrel szerelik fel. Vízzel teli speciális föld alatti medencéket foglal magábo ez a rendszer, amely a legcsekélyebb tűzveszély esetén is elárasztja vízzel az áruházat. A Supermarket tervezője ismét Milan Mihelic, aki 1967- ben elnyerte a Borba építészeti díját. A kivitelező oz Invest- grodnja egyesülés, és a mun* kák 70 százalékát az eszéki építők egyik legnagyobb munkaszervezete, a Gradnja végzi. Az építők kiválasztása idején az Investgradnjo kínálta a legkedvezőbb feltételeket, nevezetesen azt, hogy kulcsátadással az építészeti munkákat 360 nap alatt befejezik. Ez az átadás tehát jövő májusban várható. Ezután leqalább kilencven napra lesz szükség, hogy az áruházát felszeréljék, és o nagyközönség előtt jövő év októberben megnyithassák. Az építészeti költségeket 521 505 000 dinárra becsülik. Külsőre az új Supermarket nem különbözik majd a régitől, de valamivel magosabb lesz elődjénél. Hasznos területe 11 650 négyzetmétert tesz majd ki, tehát nagyobb lesz, mint a leégett áruház. Ezenkívül más változtatásokat is terveznek: az önkiszolgáló rész az alagsorba kerül, és oz áruháznak két bejárata lesz észak és dél felől. Külön helyet biztosítanak oz alkalmi árusításoknak, nagyobb teret kap a földszinti étterem. Ugyanezen a szinten oz Emona szélesebb áruválasztékkal várjo majd a vásárlókat. Anna Celap Bukarest új lakónegyede Bukarest különböző kerületeiben újabb és újabb korszerű, levegős, hangulatos lakótelepek létesülnek. Nagyszabású építkezés folyik például a keleti városrészben, amely amúgy sem volt lakott. A régi, kopott negyed rozzant, vertfalú házait sorra szanálják, s a helyükön kiépül a román főváros legújabb lakótelepe. A telep kilencezer lakosnak nyújt a későbbiekben komfortos otthonokat. A házakat négy- és nyolcemeletesre tervezték, toronyházak csak a negyed déli határára kerülnek. A lakások mérete a garzontól a négyszobásig terjed. Minden egyes otthonhoz balkon is tartozik majd. A házak földszintién üzleteket, szolgáltató létesítményeket alakítanak ki. Épül egy 16 tantermes iskola, iátszóterek egész sora és parkírozó. HÉTVÉGE 7.
